Anesztezia monitorizálási formanyomtatványok

április 25th, 2008

Az amerikai állatorvosi praxisokban az anesztézia során részletesen vezetik az anesztezia monitorizálási táblázatot, itt a baleseti praxisomból egy kép. Folyamatosan jegyzi fel az asszisztencia a mütét során a testhömérsékletet, pulzust, vérnyomást. stb.

Az alábbi anesztezia formanyomtatványokat javasolom:

1.) Anesztézia monitorizálási formanyomtatvány .
Ezt a formanyomtatványt használja a hires Banfield kórházláncolat (több, mint 500 ugyanolyan praxisuk van.


. Read the rest of this entry »

Folyadék és vér transfúzió táblázat

április 25th, 2008

Az alábbi táblázat automatikusan kiszámolja a testsúly és egyes paraméterek megadása után azt, hogy mennyi folyadékot, elektrolitot vagy vért kell adni.

Elektrolit és vértransfúzió táblázat

Dr. Gál Sándor

Parenteralis táplálás táblázat

április 25th, 2008

Ez az alábbi táblázat automatikusan kiszámolja a testsúly beirása után az állat (kutya és macska) napi tápanyag igényét.

Parenteralis táblázat

Dr. Gál Sándor

Morphine+Lidocain+Ketamin (MLK) dózistáblázat

április 25th, 2008

Az alábbi kis program a gyakorló állatorvosok munkáját segiti. A folyamatos infúziós fájdalomcsillapitás módszeréröl már irtam.

MLK CRI táblázat
Morphine+Lidocain+Ketamine (MLK)  keveréket használhatunk a folyamatos infúziós fájdalomcsillapitásra (CRI). Az alábbi táblázat Dr. Stein munkája, automatikusan kiszámolja a dózist, az állat súlyát kell csak beirni.

Dr. Gál Sándor

IVSA (International Veterinary Students Association) bemutatása

április 25th, 2008

Kedves Sanyi!

Mint már korábban írtam, én igazából Bécsben tanulok. Itt egy rövid ideig aktívan részt tudtam venni az IVSA – International Veterinary Students Association munkásságában.

Az International Veterinary Students Association (IVSA) állatorvostanhallgatóktól állatorvostanhallgatóknak szervez kongresszusokat, szimpóziumokat, ill. segíti a csereprogramokat, legyenek azok akár egyéniek, akár csoportosak. Bárki tagja lehet, végzett állatorvosok is. Mindenki a lakóhelye szerinti illetékes összekötonél tud jelentkezni, és bovebb információkhoz jutni.

Kicsit kiemelném az egyéni gyakorlatok lehetoségét:

Ha valakit érdekel egy extra gyakorlási lehetoség, akkor az összekötojénél (Exchange officer – EO) egy urlap kitöltésével jelentkezhet. Ha vki tegyük fel pl. Ausztriába jönne szívesen gyakorlatra, akkor az o EO-ja továbbküldi az osztrák EO-nak az urlapot, amin olyan információk is vannak, hogy milyen nyelven beszél, milyen terület érdekli, tud-e, és ha igen, mekkora költségeket vállal. Az osztrák EO-nál pl. van egy lista olyan állatorvosokkal, akik voltak olyan kedvesek, és vállalják a hallgatók támogatását.

A megfelelo helyet kiválasztva, és minden részletkérdést tisztázva a hallgató elmehet az adott állatorvoshoz. Ez nem ösztöndíj, tehát az utazási költség mindenképp a hallgatót terheli. Amennyiben az állatorvos megjelölte, hogy szállást is tud biztosítani ingyenesen, akkor természetesen azt sem kell fizetni. Vannak olyan helyek, ahol megadott áron tudnak szállást és/vagy étkezéseket is biztosítani.

Ha valaki ezeket a gyakorlatokat szeretné elfogadtatni valamilyen szakmai gyakorlatnak, akkor azt még a gyakorlatot megelozoen a saját egyetemével kell tisztáznia. (Nem egy ERASMUS, ahol akár még vizsgákat is elfogadnak.) Mindezektol függetlenül bármikor nagyon hasznos lehet egy gyakorlat egy új környezetben!

Segítségedet elöre is köszönöm:
Vizvári Fruzsina

Súlyos, azonnali allergiás reakció féreghajtó paszta beadása után

április 24th, 2008

Kedves Kollégák!

Egy számomra ngyon érdekes és váratlan esetet szeretnék bemutatni nektek! Tegnapi napon 6 db 14 napos boxerkölyök érkezett féreghajtásra hozzám. 4 szuka és 2 kan.

A kölyköket grammra pontos súlymérés és klinikai vizsgálat után a megfelelő adag féreghajtó pasztával kezeltem szájon át. A paszta nevét nem szeretném megadni, de azt tudni kell, hogy az országban kapható egyik legdrágább, legjobb nevű, megbízható készítményről van szó. Read the rest of this entry »

Mikor küldhetö haza az állat a mütét után?

április 23rd, 2008

Nem akarok senkit kritizálni, csak valamire szeretném felhivni a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy jelenleg, a magyarországi praxisok döntö többsége a mütét elvégzése után azonnal, vagy nagyon rövid idön belül hazaküldi a még alvó, vagy félig alvó, vagy ébredö állatot. Egyszerüen csak beteszik az ébredö állatot a tulaj kocsijába, aki, ezzel az ébredö állattal a kocsijában hazavezet.

Sok barátom és ismerös kollegáim praxisában láttam ezt Magyarországon. En nagyon veszélyesnek találtam ezt több ok miatt is: Read the rest of this entry »

MRSA (methicillin rezisztens Staphylococcus aureus)

április 23rd, 2008

Manapság egyre gyakrabban találkozuk a kis színes hírek közt a „húsevő baktériumokkal”, amit eddig csak félfüllel hallgattam, ám a minap sikerült személyesen találkoznom egy ilyen mikroorganizmussal (rendes nevén meticillin rezisztens Staphylococcus aureus – MRSA). Találkozásunk rövid történetét osztanám meg alább, némi összegyűjtött információval. Read the rest of this entry »

I. AZ ÁLLATFAJTÁK NEVÉNEK HELYESÍRÁSI SZABÁLYAI

április 22nd, 2008

Bevezetés

A szaknyelvek helyesírásának alakulásában közös vonás, hogy a kezdeti sokféleséget, tarkaságot az egységes írásmódra való törekvés váltja föl. A magyar állatfajtanevek egységes írásmódjának kidolgozására az igény már régóta élt a szakmai körökben, de a munkálatok elkezdésére az elhatározó lökést a Magyar nagylexikon szerkesztésének megindulása adta meg: a lexikonban, mint egységes műben egységes írásmódnak kellett érvényesülnie az állatfajták nevének írásában is.

A rendezés munkájának talán legnagyobb elvi nehézsége az a – szakemberek előtt jól ismert – körülmény volt, hogy a fajta fogalmának definíciója nem mindig problémamentes. Ezért úgy kellett dönteni, hogy a jelen szabályzat fajtán a tenyésztett állatok bizonyos körét érti, és nem különbözteti meg a fajtakör, a fajta, a válfajta (fajtaváltozat), a tájfajta, az alfajta, a fajakonstrukció és ebben az értelemben a típus, valamint a törzs és a mutáció fogalmát. Ezek némelyikét ugyanis a szakírók esetenként más-más módon értelmezik; ezenkívül egy-egy populáció az idő folyamán átkerülhet az egyik kategóriából a másikba. Nem szerepelnek a szabályzatban azok a hibridek, amelyek írásmódjuk tekintetében a névadótól rögzített formát követik, s esetükben még egyénieskedő, sőt bizarr írásképek is előfordulhatnak.

A jelen szabályzat alapját egy több mint ezerszavas szógyűjtemény képezi. Ennek adatai olyan kiadványokból valók, amelyek a század elejéig visszamenően reprezentálják a szakírók fajtanévadási felfogását. Az ötvenet meghaladó számú kötet között szakkönyv, kézikönyv, tankönyv, enciklopédia, egyetemi jegyzet, évkönyv, népszerűsítő kiadvány, lexikon, szótár egyaránt megtalálható. A heterogén halmazban egy-egy fajtanév természetesen ismételten előfordult eltérő vagy megegyező írásmóddal. Abból a célból, hogy a mai kor ízlésének és szakmai elvárásainak megfelelő tárgyalási anyag álljon rendelkezésre, a betűrendbe sorolt szóhalmazt először az MTA Állattenyésztési és Takarmányozási Tudományos Bizottsága kapta meg azzal a kéréssel, hogy a bizottsági tagok a szakma követelményeinek megfelelően jelöljék meg a tőlük helyesnek tartott írásmódot mindegyik fajtanév esetében. A szabálytervezet kidolgozásakor tehát már egy homogénebb listára lehetett támaszkodni.

A szerkesztők (Jávorka Levente, Állatorvos-tudományi Egyetem, Állattenyésztési Tanszék; Fábián Pál és Hőnyi Ede, MTA Magyar Nyelvi Bizottság) szigorú következetességgel arra törekedtek, hogy a jelen szabályzat ajánlásai összhangban legyenek A magyar helyesírás szabályai 11. (1984. évi) kiadásának rendelkezéseivel, az Állatorvosi értelmező szótárnak (1984.) és helyesírási Függelékének felfogásával, továbbá tekintetbe vették más tudományterületek helyesírási szokásrendszerét is (Priszter Szaniszló: A magyar növénynevek helyesírási szabályai. 1985.; Gozmány László: A magyar állatnevek helyesírási szabályai. 1994.).

Az így kikristályosodott elvekre épített szabályrendszert az MTA-nak mind Állattenyésztési és Takarmányozási Tudományos Bizottsága, mind Magyar Nyelvi Bizottsága elfogadta.

Budapest, 1995. június 19.

 

Dr. Dohy János

Dr. Fábián Pál

az MTA Állattenyésztési és Takarmányozási

az MTA Magyar Nyelvi

Tudományos Bizottságának elnöke

Bizottságának elnöke

Szabályok

       1. Minden fajtanevet kisbetűvel kezdünk, akár köznévi, akár tulajdonnévi eredetű: komondor, racka, tükörponty, versenyposta, angol agár, bonyhádi magyar tarka, tiroli szürke marha; saintgermaini vizsla; szeremley tyúk, orlov ló, santa gertrudis marha; stb.

 

       2. A fajtanevek két alakban használatosak.

       a) A teljes fajtanév az a forma, amelyben a fajnév is szerepel:

       komondor kutya               charolais marha
mangalica sertés               charolais juh
hortobágyi nóniusz ló                     charolais ló
stb.
szeremley tyúk stb.      

       Megjegyzés:

       A teljes fajtanévben szereplő jelző bizonyos esetekben fajnévvé válhat:

       merinó juh ~ merinó ® német húsmerinó

       shorthorn marha ~ shorthorn ® hússhorthorn

       szetter kutya ~ szetter ® ír szetter stb.

       b) A rövid fajtanév az a forma, amelyben a fajnév nem szerepel:

       komondor                               charolais (lehet több faj neve is) stb.

       mangalica

       hortobágyi nóniusz

       szeremley stb.

       Megjegyzés:

       a) A jelen szabályzatban a továbbiakban a rövid fajtanév után – szükség esetén, eligazító szövegkörnyezet hiányában – zárójelben szerepel a fajnév: komondor (kutya),  hortobágyi nóniusz (ló), szeremley (tyúk), cigája (juh) stb.

       b) Több esetben – a szakmai hagyományok szerint vagy a szövegkörnyezetet figyelembe véve – csak a teljes fajtanév, illetőleg csak a rövid fajtanév használatos.

 

       3. A rövid fajtanév lehet:

       a) egyelemű, egyszerű szó: hereford (marha), lipicai (ló) stb.

       b) egybeírt összetett szó: gyöngyplatina (róka), rongybaba (macska),  vöröstarka (marha), télikék (nyérc), finomposztógyapjas (juh), havannarex (macska), grönlandkék (róka), bajkálontúli (juh), himalájajellegű (macska) stb.

       c) különírt egyszerű szavakból álló többelemű kapcsolat: tejelő magyar barna (marha), bonyhádi magyar tarka (marha), fehér kék belga (marha) stb.

       d) egybeírt összetett szavakból álló többelemű kapcsolat: kovácsoltkék tyúktarka (galamb) stb.

       e) egymástól különírt egyszerű és összetett szavakból álló vegyes kapcsolat: barna kovácsolt magyar tyúktarka (galamb), magyar hidegvérű (ló), középnagy fehér angol (sertés) stb.

       Megjegyzés:

       Rövid fajtanevek úgy is keletkezhetnek, hogy a fajtanévben szereplő  jelző vagy a jelzők közűl valamelyik elmarad: angol telivér (ló) ~ telivér (ló), shetlandi póniló ~ shetlandi (ló), bonyhádi magyar tarka (marha) ~ bonyhádi (marha) stb.

 

       4. A rövid fajtanevek jelentős része – többnyire egyszerű szavakból álló – melléknevek kapcsolatából áll. E szókapcsolatok tagjait egymástól különírjuk: svájci barna (marha), bécsi kék (nyúl), kék belga (marha), tejelő magyar barna (marha) stb.; hasonlóképpen: kárpáti borzderes (marha), holland vöröstarka (marha), fehér fejű ukrán (marha), kovácsoltkék magyar tyúktarka (galamb) stb. [Vö. 3. c),d),e).]

 

       5. A teljes fajtanevek egy része vagy jelentéstömbösítő, vagy jelentéstömörítő összetett szó. Ezeknek elemeit - a közszói helyesírás szabályait követve – egybeírjuk.

       a) Jelentéstömbösítés révén úgy keletkeznek fajtanevek, hogy két, eredetileg különírt szó együttes jelentése más, mint a kapcsolatot alkotó elemek értelmének összege: ügető ló (ló, amely üget); de: ügetőló (fajtanév); hasonlóképpen: tejelőmarha, vontatókutya, futókacsa, hátasló stb.

       b) Jelentéstömörítés révén úgy keletkeznek fajtanevek, hogy többszavas szerkezetek értelme sűrűsödik egyetlen szóba: (a) tükör (fényességéhez hasonló bőrű) ponty = tükörponty; hasonlóképpen: sportló, lapálymarha, palotakutya, májliba, viadortyúk, pávagalamb, templommacska, hangajuh; rézpulyka, ezüstróka, porcelánkopó, gyöngyplatinaróka; angórakecske; stb.

             Megjegyzés:

       a) A színbeli hasonlóságra utaló főneveket az 5. b) pont alapján írjuk egybe a fajnevekkel: kobaltnyérc = (a) kobalt(hoz hasonlóan kékes szőrű) nyérc; stb.
b) A tulajdonnevek és közszók egybeforrásából keletkezett jelentéstömörítő fajtanevek alkotóelemeit az 5. b) pont alapján egybeírjuk: alaszkakék = Alaszka (egéhez, tengeréhez hasonlóan) kék; stb.

 

       6. A tulajdonnevekből keletkezett fajtaneveket a következőképpen írjuk.

       a) Az egyelemű magyar tulajdonnevekből lett fajtaneveket eredeti írásmódjukat megtartva, de kis kezdőbetűvel írjuk:

       Szeremley                                 szeremley (tyúk)

       Tanganyika stb.                       tanganyika (marha) stb.

       b) A latin betűs írású egyelemű idegen tulajdonnevekből lett fajtanevekben az átadó nyelv írásmódját megtartjuk, de kisbetűvel kezdve írjuk őket:

       Bombay                                  bombay (macska)

       Galloway                                 galloway (marha)

       Berkshire                                 berkshire (sertés)

       Dobermann stb.                      dobermann (kutya) stb.

       c) A latin betűs írású többelemű idegen tulajdonnevekből lett fajtanevekben az idegen írásmódot csupa kisbetűvel írva tartjuk meg:

       Santa Gertrudis                      santa gertrudis (marha)

       New Hampshire                    new hampshire (tyúk)

       Costeno con Cuerno               costeno con cuerno (kutya)

       blonde d’Aquitaine stb.            blonde d’aquitaine (marha) stb.

       d) A latin betűs írású, többelemű, kötőjellel kapcsolt idegen tulajdonnevekből lett fajtanevekben az idegen írásmódot csupa kisbetűvel írva, a kötőjel elhagyásával tartjuk meg:

       Romney-Marsh                       romney marsh (juh)

       Maine-Anjou                           maine anjou (marha)

       Ile-de-France stb.                   ile de france (juh) stb.

       e) A hagyományosan magyarosan írt idegen eredetű tulajdonnevek a fajtanevekben is megtartják magyaros írásmódjukat, de kisbetűvel kezdve írjuk őket:

       Alaszka                                    alaszkakék (róka)

       Grönland                                  grönlandkék (róka)

       Havanna                                  havanna (macska)

       Kohinoor stb.                          kohinoor (nyérc) stb.

 

 

7. A teljes fajtanevekben a fajnévtől különírjuk:

       a) a mellékneveket: tarka marha, cirmos macska, pireneusi hegyi kutya, vöröstarka marha, ezüstpettyes macska, kovácsoltkék galamb; bécsi kék nyúl, dán vörös marha, hortobágyi nóniusz ló; stb.

       b) a főnévi jelzőket: komondor kutya, mangalica sertés, cigája juh; gidrán ló, nóniusz ló; stb.

       c) az idegen elemeket: charolais marha, cornish tyúk; gir zebu; stb.

 

       8. A mellérendelő szókapcsolatokból keletkezett fajtanevekben az egymásnak mellérendelt tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze: dishley-merinó (juh), duroc-jersey (sertés), holstein-fríz (marha), aberdeen-angus (marha), furioso-north star (ló); maremmano-abbruzzese pásztorkutya; stb.

       Megjegyzés:

       Az ilyen kötőjeles kapcsolatokból alakult jelzőket sohasem írjuk egybe sem a fajnevekkel, sem más szavakkal, tehát: dishley-merinó juh (nem dishley-merinójuh); ahal-tekin ló (nem ahal-tekinló); aberdeen-angus tenyésztő (nem aberdeen-angustenyésztő); stb.

 

       9. A földrajzi nevekből -i képzővel alakult fajtaneveket kisbetűvel kezdjük, és – tekintet nélkül az alpforma eredeti tagoltságára – mindig egybeírjuk. Egyéb vonatkozásokban azonban megtartjuk az alapforma írásmódját.

       a) Egyelemű nevekből lett fajtanevek:

Nápoly                                nápolyi                                     nápolyi (sertés)

Poitou                                  poitou-i                                    poitoui (szamár)

Róma stb.                            római stb.                               római (galamb) stb.

       b) Egybeírt földrajzi nevekből lett fajtanevek:

Bajorország             bajorországi                             bajorországi (ló)

Muraköz stb.                   muraközi stb.                           muraközi (ló) stb.

       c) Kötőjeles földrajzi nevekből lett fajtanevek:

Rajna-vidék             Rajna-vidéki                           rajnavidéki (tyúk)

Kras-medence                       Kras-medencei                      krasmedencei (kutya)

Szent Bernát-hegy                  Szent Bernát-hegyi                 bernáthegyi (kutya)

Man-sziget               Man-szigeti                           manszigeti (macska)

Kelet-Poroszország            kelet-poroszországi               keletporoszországi (ló)

Észak-Schleswig                     észak-schleswigi                     északschleswigi (marha)

Saint-Germain                       saint-germaini                                    saintgermaini vizsla (kutya)

Tien-san stb.                   tien-sani stb.                                    tiensani (juh) stb.

       d) Különírt földrajzi nevekből lett fajtanevek:

Moson megye              Moson megyei              mosonmegyei (marha)

Ipoly mente              Ipoly menti                            ipolymenti (marha)

Berry vidéke              Berry vidéki                           berryvidéki (juh)

Don melléke                        Don melléki                          donmelléki (kecske)

Száva völgye              Száva völgyi                           szávavölgyi kopó (kutya)

Serra de Aires stb.                      Serra de Aires-i stb.               serradeairesi juhászkutya stb.

       Megjegyzés:

       Az egymásnak mellérendelt -i képzős földrajzi nevekből lett fajtaneveket azonban a 8. pont szerint írjuk:

Murnau + Werdenfels              murnau-werdenfelsi                murnau-werdenfelsi (marha)

Hannover + Braunschweig       hannover-braunschweigi         hannover-braunschweigi (sertés)

Tolna + Baranya stb.            tolna-baranyai stb.                tolna-baranyai (juh) stb.

 

 

10. Ha egyébként idegen írásmódú szavak vagy tulajdonnevek fajtanévvé válva teljesen meghonosultak, magyarosan írjuk őket.

       a) Idegen közszavakból magyar fajtanevek:

       merino                                                  merinó (juh)

       karakul                                     karakül (juh)

       electoral stb.                                         elektorál (juh) stb.

       b) Idegen tulajdonnevekből magyar fajtanevek:

       Noricum                                             nóri (ló)

       Simmental                                             szimentáli (marha)

       Saanental                                              szánentáli (kecske)

       Velsum                                     velszumi (tyúk)

       Lipizza                                      lipicai (ló)

       Ankara                                                 angóranyúl

       Nonius                                                 nóniusz (ló)

       Gidran stb.                                           gidrán (ló) stb.

 

       11. Idegen helyesírások mellékjeles betűi helyett általában a mellékjel nélküli magyar alapbetűket használjuk:

       Mocanita                                             mocanita (marha)

       český fousek                                      cesky fousek (kutya)

       slovenský čuvač                                   slovensky cuvac (kutya)

       cão da terra da Estrella                        cao da terra da estrella (kutya)

       Rødt Dansk Malkekvoeg stb.                   rodt dansk malkekvoeg (marha) stb.

 

       12. A nem latin betűs írású nyelvekből átvett fajtaneveket magyarosan írjuk:

       Besztuzsev                                           besztuzsev (marha)

       Orlov                                                   orlov (ló)

       Bugyonnij stb.                                      bugyonnij (ló) stb.

       chowchow                                           csaucsau (kutya) stb.

II. NYELVERÓZIÓ ELLEN A SZAVAK SÚLYÁVAL

 

 „A szaknyelv élő, organikus képződmény, amiből következik, hogy egy nómenklatúrai reform mégoly racionálisnak tűnő javaslatait sem lehet mindenki számára kötelezően előírni.”

(Kassai T.: Magyar Állatorvosok Lapja, l990/3.)

 

Az MTA Állattenyésztési és Takarmányozási Tudományos Bizottsága 1995 áprilisában két nyelvi kérdésben foglalt állást. Az első – egyéb, már létező szaknyelvi szabályokhoz hasonló formában – az állatfajták nevének helyesírását szabályozza. Ez esetben a nyelvészeti szakmával való összefogásra volt szükség (amelyet az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága képviselt), hogy megszülessen az eredmény, amely minden bizonnyal örömére szolgál a szakmai igényességgel bíró oktatónak, gyakorlati tenyésztőnek, kutatónak, igazgatási és felügyeleti feladatot ellátó kollégának, újságírónak. Míg e kérdés több száz vagy inkább több ezer szó írásmódját érinti, a második csupán egy döntésre vonatkozik: kívánunk-e külön kifejezést használni arra, hogy az állat milyen nehéz, és arra, hogy milyen terjedelmes? E döntés az állat súlyát és tömegét kifejező fogalomra, illetve szakkifejezésre vonatkozik, mely szerint az Állattenyésztési és Takarmányozási Tudományos Bizottság ezek hagyományos, köznyelvi, de az SI terminológiájával nem egyező használatát tartja helyesnek, illetve kéri az arra való visszatérést. Ha az első állásfoglalás realizálásához egy másik akadémiai tudományos bizottsággal való összefogásra volt szükség, a második esetben nehezebb a helyzet, mert azokat a szakembereket, kollégákat kell összefogni, akik már beletörődtek abba, hogy a szaknyelv szegényebb lett egy szakkifejezéssel. Ha szabad e folyóirat hasábjain nem szakmai fejtegetésekbe bocsátkozni, úgy azt kell mondani: e kívánalom megvalósítása nem szakmai, hanem politikai ügy, hiszen valójában a polgári engedetlenség fogalomkörébe tartozik. Ilyen értelemben pedig csak széleskörű összefogással s nyelvünk iránt érzett szeretettel érünk el eredményt. De ezt diktálja az érdekünk is: ha igaz az, hogy a szakember számára a nyelv munkaeszköz, akkor ezt az eszközt nem szabad gyöngíteni, az eszköztárat egyetlen szóval sem szabad csökkenteni.

            Ez volt az elv, amely alapján az Állattenyésztési és Takarmányozási Bizottság meghozta döntését, de ennek okát szükségesnek tartjuk kissé bővebben megmagyarázni.

            Fizikai értelemben: a súly az az erő, amellyel a Föld a testeket vonzza, de a közéletben a súlyt a testek tömegének mérésére használják; a tömeg valamely test anyagának összessége, de ugyanazon a helyen a test tömege arányos a súlyával. Előre kell bocsátani, hogy a bizottság nem a fizikai törvényeket kívánja megcáfolni, még csak nem is az SI-t óhajtja kifogásolni, netán elvetni, hanem csupán nem tartja szükségesnek az állatok súlyának különbségtételét a gravitáció függvényében. Vagyis elhanyagolhatónak tartja a szélességi körönkénti súlynövekedést az egyenlítőtől a sarkokig; legalábbis az ilyen mértékű pontossággal szerzett hasznot nem tartja arányosnak a szaknyelv mégoly csekély mértékű elszegényedésével; csupán az állattenyésztés-tudomány szaknyelvét kívánja megvédeni az eróziótól, amennyiben kiáll amellett, hogy területének szakkifejezéseit az eredeti értelmükben kell használni.

            Hogy lássuk, a tenyésztői szaknyelvben mit is takar e két kifejezés, néhány példával megvilágítjuk, hogy szakíróink hagyományosan milyen értelemben használták a súly és a tömeg szót . Hankó (1954) a szimentáli marhával kapcsolatban: „A test tömege középmagas, széles, mély és dongás. A tehenek súlya … középértékben 650 kg.” Nagy és Pap (1957): „Két erős bivalyökör (fejenként 650-700 kg-os élősúlyban) … a szekér súlyán kívül 16-18 mázsás terüt különös megerőltetés nélkül szállít … . Általában … a nagyobb testtömeggel az igás állat nagyobb erőt tud a járomba fektetni. Éppen ezért a nemesítés során a bivaly testtömegének bizonyos növelésére is törekedni kell, mert így a tejhozam érintése nélkül sikerülhet kedvezőbb vágósúlyokat is elérni”. Ócsag (1960) szerint: „A mezőhegyesi félvér … igen tömegessé fejlődött. Nagy testtömege, szilárd, nagytömegű csontozata pedig alkalmassá teszi a mezőgazdasági munkára. Súlya 540 kg. A magyar ló tömegének javítására hivatott fajta”. Keleméri (l967) a relatív tejtermeléssel kapcsolatban megállapítja, hogy „az élősúly a tehén testtömegének nem mindig hű kifejezője”, ami azért lényeges, mert valójában nem a kis élősúlyú (sovány, üres gyomrú, nem vemhes), hanem a kis élőtömegű állat termel gazdaságosabban. Horn és Dohy (l970) a szarvasmarha optimális testtömegét, illetve testnagyságát a következő adatokkal jellemzi: marmagasság, övméret, élősúly. Közlik a „testtömeg indexét” is, melyet úgy számítunk ki, hogy az övméret százszorosát osztjuk a marmagassággal. Ugyanezen az oldalon: „A testsúly megállapítása. Az élősúly megállapítására minden olyan mérleg alkalmas, amelynek mérőlapjára az állat nyugodtan ráállhat”. A fenti idézeteket az elrendelt szóhasználattal képtelenség értelmezni és megértetni. (Az erdészeti szakirodalomban például a tömeggyarapodás az erdő növekedését jelenti tömör köbméterekben kifejezve.)

            Hogyan agitál ezek után a MÉM Információs Központja l979-ben? „Ha … egyes szakemberek ellene vannak valamelyik SI-egység használatának, ezzel a többi országot nem tudják visszatartani a bevezetéstől; hosszú távon önmagukat, vagy hazai szakterületüket szigetelik el a technikai fejlődéstől és a világpiactól. A fejlett országok többsége határozott intézkedéseket tett a bevezetésre, összhangban a nemzetközi szervezetek (KGST, EGK) határozataival.” Mint cseppben a tenger mutatkozik meg itt egy szó történetében emberi mentalitásunk: könnyen elhisszük, hogy igazán újat, jobbat, „korszerűbbet” a régi „elavult” értékek szétrombolásával teremthetünk, hogy aztán ezeket „unokáink se láthassák”. Ne láthassák, hogy ne legyen módjuk eldönteni, ők mit választanának. Esetünkben a Minisztertanács hitt, mert hinni akart a szaktanácsadóinak, mi pedig elhittük a Miniszertanácsnak, hogy csak akkor nem szigeteljük el magunkat a világpiactól (csak úgy csatlakozhatunk Európához – mondanánk ma), ha elfogadjuk az új mértékrendszert.

            Az egy másik kérdés, hogy megnézheti magát az Amerikai Egyesült Államok, amiért nem alkalmazkodott a mi rendszerünkhöz, és még mindig fontban méri a súlyt és mérföldben a távolságot – köztünk és közte. Mi döntöttünk a tizedes rendszer mellett, majd fölzárkóznak hozzánk, ha eljön az ideje. Az is más kérdés, hogy az ember könnyebben számol mázsában és dekában, mint tonnában és grammban, mert ezek kívül esnek érzékelésünk határain: egy tonnát nem tudunk megmozdítani, egy grammot nem érzünk meg a tenyerünkben. Lelkünk rajta, hogy megfosztottuk unokáinkat a természetes érzékelés élményétől: higgyenek ők csak a mérlegnek, a műszernek.

            A kérdéses szakkifejezéshez és az állattenyésztés szakterületéhez visszatérve megállapíthatjuk, mindnyájan elhittük, hogy ami történt: fátum. S ha már a sors így hozta, miért ne legyünk mi a nyelvújítók, s miért ne legyünk könnyen nyelvújítók, hiszen itt van kéznél egy kifejezésünk, amelyet úgysem definiált soha senki, egyszerűen csak használtuk szaknyelvünk színesebbé tétele érdekében. Ez volt a tömeg, az élőtömeg, az állatok tömeges mivolta, megjelenése. Írhattunk volna helyette többek között méreteset, nagyot, terjedelmeset, esetleg szivacsosat, még súlyosat is. Követve azonban „állami vezetésünk” útmutatását, és hívén technokrata szaktanácsadóinak, föláldoztuk e szavunkat, és megalkottuk az élőtömeget, a testtömeget, az élőtömeggyarapodást, sőt élőtesttömeggyarapodást és társait. Bizonyára beleborzongtunk vagy a kellemetlen érzésbe, hogy kénytelenek vagyunk ezeket leírni, vagy a büszkeségbe, hogy mi vagyunk az elsők, akik valamilyen összefüggésben először leírhatták ezt a szót: mindannyiszor újra megölve nemcsak a betiltott súlyt, hanem a régi értelmű, méretességet kifejező tömeget is. Vagy mint lektor átjavíthattuk – mert ez volt a kötelességünk – kollégánk, tanítványunk írásában a súlyt tömegre, aki hamarosan beletörődött abba, hogy a lektor úgyis átjavítja, tehát meg sem kísérelte a súly szót használni.

            Folytatva az idézeteket, nézzük meg ezek után, hogy főhatóságunk milyen példamutató módon szolgálta az új rendszert, miközben a szükségesnek vélt mértékben példát nyújt a „szép” magyar nyelv használatára is a következő kiragadott mondatokban (FM Biológiai Alapok Főosztálya, 1992). „A nemzetközi baromfihús piacon egyre inkább fokozódott a kereslet a pulykahús iránt, mint tovább feldolgozásra alkalmas hús alapanyag iránt, a kereskedelemben félkész és konyhakész állapotban megjelenő termékre. Kereskedelmi igény szerint meghatározó a grill tömeg és ezen belül a csont és bőr nélküli mell és felső comb tömeg. Ilyen elvárások miatt gigant pulyka aránya az elmúlt években a 72 %-ot is elérte hazánkban. … A legfontosabb értékmérőkben (grill tömeg, csak mell bőr és csont nélküli tömege) kb 50 %-os javulást értek el a tenyésztők, a vágási kitermelésben (grill tömeg az élő tömeg %-ban 5-10 %-os). Az értékes húsrészek aránya az élőtömeg %-ban is 5% körüli értékkel kedvezőbb.” A következő példa egy „volt” nyugati (tehát fejlett) ország kiadványából való. Szakkifejezések a rostocki Wilhelm Pieck Egyetemen készült dolgozatból (Baumgartl, l986): Schlachthofmasse, Einstallungsmasse, Lebendmasseentwicklung, Lebendmassezunahme (vagyis: vágótömeg, hízóbaállítási tömeg, élőtömeg-növekedés, élőtömeg-gyarapodás). A következő példa egy még mindig létező, sőt az előbbi országot is magába foglaló országból való. A Bajor Állami Állattenyésztési Intézet kiadványában (Jahresbericht, 1994) a következő kifejezések olvashatók: Einstellgewicht, Stallendgewicht, Körpergewicht; Eigewicht, Eimasse (vagyis: beállítási súly, végsúly, testsúly; tojássúly, tojástömeg: ez utóbbi az egy tojóciklus alatt tojt tojások összsúlyát jelenti a német baromfitenyésztők körében). A négynyelvű svájci bikakatalógus (KSW Schwitzerland, 1992) a következő kifejezéseket használja: Gewicht, Entwöhnungsgewicht, 12 Monate Gewicht; Poids, Poids au sevrage, Poids a 12 mois; Peso, Peso al disavezamento, Peso al 12 mesi; Peso, Peso al sevrage, Peso al 12 meses (vagyis: súly, választási súly, 12 hónapos súly). A Bulletin de l’Elevage français című állattenyésztési szakfolyóirat (1984/N°17) az északardenni lóról a következőt írja: „le poids adulte de 1000 kg pour les mâles” (vagyis: a kifejlett mén súlya l000 kg. A FAO folyóiratában (Animal Genetic Resources Information, l992) a következő kifejezések olvashatók: Mature weight, kg; Birth weight, kg (vagyis: kifejlett kori súly, kg; születési súly, kg). A nemzetközi hírnevű baromfitenyésztő, Crawford 1990-ben megjelent, és Hollandiában, Angliában, az USA-ban és Japánban kiadott könyvében a következő kifejezéseket használja: body weight, egg weight, eight-week weight (vagyis: testsúly, tojássúly, nyolchetes súly). Az Állattenyésztés és Takarmányozás című magyarországi szakfolyóiratban Jaksa (1994) a sertések értékmérő tulajdonságaival kapcsolatosan a következő kifejezéseket használja: élősúly, súlyfelvétel, súlygyarapodás, a színhús súlya, a bal fél hideg súlya, az érétkes húsrész súlya (vagyis: nagyszerű érzés, hogy ezt már nem fordításból, hanem eredetiben idézhetjük).

            E néhány, de a valóságot hűen tükröző példa elolvasásával könnyebben dönthetjük el, hogy melyik szó használata esetén „szigeteljük el magunkat igazán a fejlett országoktól”.

            Ezek után az MTA Állattenyésztési és Takarmányozási Tudományos Bizottsága nevében kérünk minden állattenyésztőt, állattenyésztési szakírót, hogy érezze szívügyének – a maga helyén – egy szó megőrzését is nyelvünkben mert ez akkor sem elveszett ügy, ha időközben számos szakkönyv és tankönyv az előírt szóhasználattal élt. Ezt azzal a tudattal kell tennünk, hogy áldozatot hozunk az utódainkért: az is, aki ebben nehezen ért egyet, de az is, aki segít meggyőzni a nehezen egyetértőket.

 

IRODALOM

 

Animal Genetic Resources Information. United Nations Enviroment Programme, Food and
Agriculture Organization of the United Nations. Rome, Roma 1992/10.

Baumgartl, M.: Ergebnisse der Prüfung von Fleischrindbullen aus der Kombinationskreuzung auf
ihre Eignung zur Masthybridproduktion. Inaugural-Diss. Wielhelm-Pieck-Universität Rostock, l986.

Bayerische Landesanstalt für Tierzucht, Grub. Jahresbericht, l994.

Bulletin de l’Elevage français. L’élevage. 1984. No 17.

Crawford, R. D.: Poultry Breeding and Genetics. Elsevier. Amsterdam – Oxford – New York -
Tokyo. 1990.

FM Biológiai Alapok Fejlesztési Főosztálya: A hazai genetikai alapok és fejlesztésük iránya. III.
Állattenyésztés. 1992.

Hankó B.: A magyar háziállatok története ősidőktől máig. Művelt Nép Kkiadó. Budapest, 1954.

Horn A., Dohy J.: A világ szarvasmarhafajtái értékelésük és nemesítésük. Mezőgazdasági Kiadó
Budapest, 1970.

Jaksa Emilia: Az eltérő intenzitású takarmányozás hatása a sertések teljesítményére.
Állattenyésztés és Takarmányozás. 1994. 43. 4.

Keleméri G.: A tehén élősúlya, relatív és abszolut tejtermelése közötti korrelációk vizsgálata.
Disszertáció. Témavezető: Dohy J. Állatorvostud. Egyetem. Tanszékvez.:Horn A.
Budapest, 1967.

KSV Switzerland. Livestock, Semen, Embryos. The official and leading company for the swiss
export. 1992.

MÉM Információs Központja: Tájékoztató a mértékegységek használatáról. Budapest, 1979.
Nagy M., Pap I.: Bivalytenyésztés. Mezőgazdasági és Erdészeti Állami Kkiadó. Bukarest,  1957.

Ócsag I.: Lótenyésztés. In: Állattenyésztési enciklopédia. Szerk.: Horn A. Mezőgazdasági Kiadó.
Budapest, l960.

Mütéti varrási és csomózási módszerek

április 21st, 2008

Az alábbi videókon keresztül szeretnék bemutatni néhány alapvetö varrási technikát.

1.) Hasfali izmok varrása – futóvarrattal :

.

2.) Szubkután szövetek varrása – futóvarrattal : Read the rest of this entry »

Mütétek utáni komplikációk megelözése és kezelése

április 21st, 2008

A nagyobb mütéti és belgyógyászati esetek leirása mellett beszélni szeretnék néhány, a mütétek utáni komplikációkról is. Bizonyos mütét utáni komplikációk elkerülhetöek, vagy az esélyük csökkenthetö. Amikor azonban elöfordulnak, akkor gyorsan tenni kell valamit. Milyen komplikációkra gondolok?

1.) Mütét utáni vérzés a hasüregbe (hemoabdomen)

Elöfordulhat pl. egy komplikáltabb ovariohysterectomia után, illetve egy nagyobb hasüri mütét után. Elöfordul, hogy a mütét után az állat nyálkahártyája sápadt, illetve a zárt mütéti börseben keresztül vér szivárog.

Mit teszek én ilyenkor? Read the rest of this entry »

OVH mütét utáni komplikáció – hasfalseb megnyilása, omentum elöesése

április 21st, 2008

A képen látható macskát aznap műtötték meg, teljes ovariohysterectomia műtétje volt. A tulajdonos kétségbeesetten telefonált, és amikor behozta az állatot, akkor ez a kép fogadott:

Az omentum erősen szennyezett és felülete száraz volt, béltartalmat szerencsére nem tartalmazott. Read the rest of this entry »

Kutya kasztráció mütét utáni komplikáció – vérzés a herezacskóba

április 21st, 2008

Sok esetben elöfordul, hogy az elvégzett kasztráció után vérzés alakul ki és a vér megtölti a herezacskót. Az egyik esetem volt a baleseti kórházban. A képen látható fiatal kutyát tegnap kasztrálta a beküldö állatorvos. A kutya herezacskója megtelt vérrel, majd a sebszéleken keresztül kezdett kifelé szivárogni.

A kutya órákkal késöbb otthon elkezdett vérezni a mütéti seben keresztül. Read the rest of this entry »

OVH utáni mütéti komplikáció – szubkután vérzés

április 21st, 2008

Ezt 8 hónapos kutyát a helyi ivartalanitó klinikák egyikéböl hozták be tegnap este. Elötte vagy 6 órával ivartalanitották, majd azután hazaküldték a kutyát a tulajdonossal. A tulajdonos egy órával késöbb vérzést észlelt és behozta hozzánk az állatot.

A legfontosabb ilyenkor annak eldöntése, hogy: Read the rest of this entry »

Kutya kasztráció mütét utáni komplikáció – sebduzzanat és gyulladás

április 21st, 2008

A baleseti kórházba hozták be ezt a kutyát, három nappal azelött volt egy hasüregi cryptorchid kasztrációja. de a kutya állandóan nyalta a váladékozó, gyulladásos sebszéleket.

Közelebbröl ez volt látható. A sebész rozsdamentes acélból készült kapcsokat használt a bör egyesitésére. Nagyfokú sebszélduzzanat látható, gyulladással együtt, a kapcsok mélyen belevágnak a börbe, az állat igen szenvedett. Read the rest of this entry »

Kutya kasztrálása (video)

április 21st, 2008

A kutya kasztrálás anatómiáját és módszerét már korábban leirtam. Itt most egy nemrégiben elkészitett videómat mutatom be, amely részletesen mutatja be a kasztrálás menetét valamint két különbözö lekötési módszert.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis

Nösténymacska mütéti ivartalanitása: ovariohysterectomia (OVH)

április 17th, 2008

A macska ovariohysterectomia (OVH) mütét részei:

1.) Mütét elötti ismételt fizikális vizsgálat .
2.) Mütét elötti preanesztézia vérvizsgálat
3.) Anesztezia protokol kiválasztása (injekciós) vagy inhalációs
4.) Intravénás katéter behelyezése
5.) Ször lenyirása, mütéti terület fertötlenitése (video)
6.) Anesztezia elötti premedikáció és fájdalomcsillapitás
7.) Mütéthez használt rutin és speciális müszerek elökészitése
8.) Anesztezia indukció és anesztezia fenntartása
9.) Anesztezia monitorizálása
10.) Ovariohysterectomia mütét (lásd alább)
11.) Anesztézia és a mütét utáni megfigyelés .

A baloldali képre kattintva az ovariohysterectomia anatómiai képe letölthetö és kinyomtatható. Az alábbiakban szeretném bemutatni a macska OVH mütétét, ahogy azt én végzem.

A börmetszés helye : a macskát vizszintesen, hanyatt kötjük ki a mütöasztalra. Ne kössük ki fejjel lefelé az állatot, mert ezzel felesleges és veszélyes nyomást helyezünk a rekesztájékra. Az elõkészítéskor a hólyagját kiürítjük, mert a telt hólyag megnehezíti a dolgunkat a hasüregben. A bõrmetszést a köldök és a pubis közötti vonal felezöpontján, kb. 1.5 cm hosszúságban a median laparatomia vonalában készítjük, caudálisan. Igy mind a petefészkek, mind pedig a méhtest egy kis seben keresztül könnyen kiemelhetöek.

Zsirszövet kimetszése: én minden esetben egy kis zsírt kimetszek a seb környékérõl úgy, hogy a hasizmok tisztán láthatóak legyenek. Ez nagyon megkönnyiti a mütétet. Read the rest of this entry »

Ovariohysterectomia (OVH) mütéthez használt speciális eszközök

április 17th, 2008

A rutin ovariohysterectomia mütétnél használt összes müszer. Kattints a képre a nagyobb méret megtekintéséhez.

A rutin ovariohysterectomia mütétnél használt speciális müszerek:  Read the rest of this entry »

Az elülső keresztező szalag szakadásának mütéti lehetöségei: a TTA technika (Tibial Tuberosity Advancement) videó bemutatása

április 16th, 2008

Az irodalomban számos mütéti technikát irtak le és használnak a keresztező szalag szakadásának mütéti orvoslására. Többet ezek közül nem ismerek, de a sokféle mütéti megoldás azt sugallja, hogy nincsen egy univerzális megoldás. Mindenki figyelmébe ajánlom.

Az elülsö keresztezö szalag szakadása mütéti lehetöségeinek a listáját itt tekinthetitek meg. Az alábbi technika a ma ismert legjobb sebészeti módszer. Read the rest of this entry »

A kényelem szerepe a kliensek megszerzéséhez és megtartásához (Bank, autószerelö, állatorvos)

április 15th, 2008

Az ár és az érték összefüggéséröl már korábban irtam, amikor két autószerelö mühelyt és a rántotthús elkészitésének módjait hasonlitottam össze képekkel és videóval. Sokszor irtam arról, hogy milyen fontos dolognak tartottam, hogy a saját állatorvosi praxisom “más” legyen, mint a környezö állatorvosi praxisok. A mai kisállatpraxis gyökeresen különbözik attól, ami 15 évvel ezelött volt. Nem csak amiatt, hogy a müszeres- és labordiagnosztika, valamint a mütétek alatti anesztezia monitorizálás igen fejletté és ami fontosabb, igen elterjedté vált, hanem amiatt is, hogy az állatorvosi praxisok közötti verseny igen megnött. Egy adott területen az állatok száma nem, de az újabb-és újabb praxisok száma egyre nö. A praxisoknak az alapprevención (vakcinázás) + betegellátáson túl többet kell nyújtaniuk, mint régebben. A kliensekért sokkal többet kell tenni azért, hogy a praxis anyagilag jól müködjön és egy adott területröl minnél többen és minnél gyakrabban jöjjenek be az adott praxisba. A praxisok növekedésének egy elengedhetetlenül fontos része az, hogy a bejövö tulajdonosokat minnél kedvesebben és hatékonyabban szolgáljuk ki úgy, hogy egyúttal a tulajdonosok és kedvenceik minnél kényelmesebb körülmények között legyenek ellátva. A mai kutya,-és macska tulajdonosok számára a kedvenc állat sokkal többet jelent, mint régebben: a legtöbb esetben a praxisba hozott kedvenc állat családtagnak, egy jó és hüséges barátnak számit. A praxisom egyik klienséröl és a kutyájáról készitett kép sok mindent elmond.

Mit várnak el tölünk, állatorvosoktól és a praxisainktól ezek az állattartók? Tudjuk-e ezt pontosan, vagy csak feltételezzük? Hogyan tudjuk megemelni a praxisunk szolgáltatási szinvonalát? Az alábbi képeken keresztül azt mutatom be, hogy ezt a praxisomban én hogyan és miért csinálom.

A praxis jól látható és könnyen megközelithetö legyen
A bejövö kliens kényelmének elsö fontos szempontja, hogy a praxis jól megközelithetö legyen, könnyen belehessen hajtani autóval az utcáról. Ez nagyobb városokban természetesen nem mindig adott.

Jó parkolási lehetöség
A bejövö kliensek kényelmét szolgálja az is, hogyha minnél közelebb tudnak parkolni a praxis épületéhez. Elegendö parkoló szükséges. Az esti megvilágitás is fontos, a kliensek nem szeretnek sötétben bukdácsolni.

Tiszta parkoló és bejárat
A bejövö kliens bizalmát nyerhetjük meg azzal, hogyha a praxis parkolója és a praxis bejárata mindig tiszta és üditö látvány. A tulajdonosok elsö benyomása és ennélfogva a belsö, “mentális kényelmük” nagyon függ ezektöl a dolgoktól. A virágok elhelyezése a praxis bejáratánál segit feloldani a “kórházszerü” benyomást.

Kényelmes várakozás, a praxis épületen kivül
En a bejáratnál lévö kis teraszon egy kényelmes pihenöhelyet alakitottam ki, azok számára, akik esetleg dohányozni szeretnének (a többi kliens kényelme miatt ez a praxison belül tilos). Tavasztól öszig itt sokan ülnek le és egy nagyszerü, kényelmes dolognak találják. A praxis kis kertjében kialakitottunk egy kis fedett részt, ahol szintén kényelmesen várakozhat (laboreredményre, kiegészitö vizsgálatokra, stb) a tulajdonos.

Kényelmes várakozás a praxison belül
Nagyon fontos, hogy a praxison belül a tulajdonosok kultúrált módon tudjanak várakozni. Ennek érdekében fontos, hogy a praxis kellemes illatú, tiszta és kényelmes legyen.

Kényelmes várakozás az egyik vizsgálószobában
Ahogy ezen a képen látható, ez a tulajdonos es kutyája nagyon jól érzi magát!

Sokféle dolgot tettem ezért, az egyik az volt, hogy nagyon kényelmesre csináltam a praxisomat: börkanapék, fotelek, internet elérhetöség, kávé, péksütemények, hideg üditök, kellemes zene és udvarias, kedves kiszolgálást nyújtunk a tulajdonosoknak. Ugyanezen az elven nyitott meg egy új bank (Old National Bank) egy bankfiókot a praxisomtól két kilométerre.

Oriási itt a bankok (és minden más szakmában) a verseny. Read the rest of this entry »

Gombatenyésztés és azonositás az állatorvosi házilaborban (InTray DM)

április 14th, 2008

Az állatorvosi praxisokban elöforduló elváltozások vagy betegségek jelentös része dermatológiai jellegü. Egy olcsó és a praxison belül könnyen kivitelezhetö gombatenyésztési- és azonositási módszert szeretnék bemutatni. Az InTray DM lemezek magyarországi forgalmazója az Alpha-Vet Kft, náluk megrendelhetö. Az InTray DM gyártója az amerikai Biomed Diagnostics Inc. Az InTray DM táptalaj lemezek szobahömérsékleten akár éveken át is könnyen tárolhatóak. Az egyik saját esetemen keresztül mutatom be az InTray DM lemezek használatát.

 

Gombatenyésztés módja (InTray DM) : Read the rest of this entry »

Überreiter-syndroma

április 14th, 2008

Egy szemészeti esetemmel kapcsolatban kérném ki a nálam tapasztaltabb kollégák véleményét!

Kb. fél éve diagnosztizáltam Überreier-syndromát egy német juhászkutyánál. A szuka 7 éves, a tulajdonos már régóta észrevette, hogy gond van a szemével, állatorvos-kolléga kezelte először Visine szemcseppel. Read the rest of this entry »

Explaining laboratory test results

április 12th, 2008

Because normal laboratory values depend on the diagnostic method used, the normal variation in species/breed/age test results, etc., this article will not provide a numerical listing of values here. For example, a normal CBC for a pediatric kitten varies from that of a geriatric dog, and a healthy Greyhound’s values may differ from that of a healthy German Shepherd Dog. In addition, numbers have to be interpreted as a whole; individual abnormalities do not provide a meaningful look at overall health. (And laboratory errors do exist, so focusing on one oddity may lead to owner stress.)Because lab results can be affected by the medications your pet is taking and by the timing of the test in relation to food ingestion, always ask if your pet should eat or take his normal medication before running the test. (Yes, it’s just like when you have to have blood work done; your physician requires some tests to be done in a fasting state, and some not.)

The normal range of values from a given test at a given laboratory will usually be listed on the results form, so that you can see immediately what is not in a normal range; often, results considered to be outside of the norm will be in bold text. Your veterinarian will point out to you which values are of concern and why. Because of the complexity and interrelationship of these values, allow your veterinarian to interpret them for you. Guessing a worst case scenario will just cause you preventable stress. Sometimes the tests will need to be repeated.
.
Complete Blood Count (CBC)
A CBC measures the number of red blood cells, white blood cells, and platelets. Red blood cells carry oxygen. The CBC also measures hemoglobin, which is the part of the red blood cell that carries the oxygen. Most white blood cells fight infection; if an animal has a high white cell count, the pet may have an infection. The platelet count is important because platelets help make blood clot properly.

Albumin
Albumin is protein created in the liver. Abnormally low ranges are seen with diseased livers, gastrointestinal disease, etc. The only time albumin is increased is when the animal is dehydrated. Albumin helps keep the liquid part (plasma) of the blood from migrating out of the blood vessels and into the surrounding tissues, which would cause edema and other problems.

Alkaline Phosphatase
Alkaline phosphatase forms in body tissue. Increased levels in dogs typically indicate liver or bone disease, or that the dog is taking prednisone. Liver and bone disease are the most common causes for increased values in cats.

ALT
ALT is an enzyme produced in the liver, and values found in the bloodstream increase with a diseased or damaged liver.

Amylase and Lipase
Amylase is an enzyme that is produced by the pancreas and the intestinal tract. It helps break down sugar. Lipase is an enzyme that helps break down fats. Pancreatitis or cancer of the liver can raise the value of both of these enzymes.

Bile Acids
Bile acids help break down fat. Because these acids are produced in the liver, a bile acid test evaluates both the liver itself and the blood flow to it. Typically, bile acid tests are run pre-prandially (before eating), and post-prandially (two hours after eating).

Bilirubin
In the liver, bilirubin is created from old red blood cells. It leaves the body in urine and stool. Values can be elevated in pets with liver or gallbladder disease, or in those animals whose red blood cells are being destroyed faster than normal. Pets with elevated bilirubin can appear jaundiced (abnormal yellow skin color).

Blood Urea Nitrogen (BUN)
BUN is a waste product. A low BUN can indicate liver disease, and an increased BUN can indicate severe kidney disease or dehydration.

Calcium
Typically, high blood calcium is associated with cancer, but there are other causes, such as kidney failure, bone disease, or poisoning from rodent bait. Low blood calcium can occur just before giving birth or even during nursing (eclampsia), problems with the parathyroid gland, or poisoning from antifreeze.

Cholesterol
As it is in people, cholesterol is a fat. Unlike in people, it doesn’t contribute to heart disease in dogs and cats. Increased cholesterol is less common in cats than in dogs. Several diseases (diabetes, hypothyroidism, Cushing’s, or kidney disease) can elevate cholesterol levels.

Creatinine
Creatinine is produced in the muscles and leaves the body in the urine. Elevated values indicate kidney disease or dehydration.

Creatinine Kinase (CK)
Damaged muscles produce creatinine kinase, which goes into the bloodstream. High values indicate problems with muscle, possibly including the heart.

Glucose
Diabetes is a typical cause of elevated glucose, which is blood sugar. Dogs with Cushing’s disease may also have elevated levels. If the glucose has been high for a while, it can be found both in the blood and urine. Low glucose levels may indicate a body-wide bacterial infection (sepsis) or pancreatic cancer; seizures are sometimes seen with low glucose.

Phosphorus
Phosphorus may be high in pets that have chronic, serious kidney disease.

Potassium
Acute kidney failure can increase levels of potassium in the bloodstream.

Sodium
Low sodium levels are commonly seen in Addison’s disease. Dehydration can cause slightly elevated levels of sodium.

Total Protein
Total protein is a value that includes albumin plus larger proteins (globulins). Total protein can be increased from dehydration or activity of the immune system; like albumin, values can decrease due to liver disease.

Urinalysis
While we sometimes think of it just for urinary tract infections, urine tests can provide diagnostic information about a number of diseases. How urine is collected for this test may depend on what disease is suspected. Urine can be caught in a cup during urination or by placing a needle directly into the bladder (cystocentesis, which isn’t as bad as it sounds), or even with a catheter.

Remember, sometimes lab results are faulty. If you find several elevated or decreased values, but your pet acts as though illness is not an issue, there could be problems with the tests and they may need to be repeated after all, who are you most likely to believe, a dog who is running around normally and thinks he has healthy or scary lab numbers? If your pet acts normal but the values are odd, it’s usually better to repeats the tests and eliminate all doubt about the results than to medicate a healthy animal.

Pancreatitis (Client information)

április 12th, 2008

What is pancreatitis?

The pancreas is a vital organ which lies on the right side of the abdomen. It has two functions:

1.) To Produce Digestive Enzymes
2.) To Produce Hormones Such As Insulin

When the pancreas becomes inflamed, the disorder is called pancreatitis. It is a disease process that is seen commonly in the dog. There is no age, sex, or breed predisposition.

There are two main forms of acute or sudden onset pancreatitis:

1) the mild, edematous form and

2) the more severe, hemorrhagic form.

A few dogs that recover from an acute episode of pancreatitis may continue to have recurrent bouts of the acute disease, known as chronic, relapsing pancreatitis. The associated inflammation allows digestive enzymes to spill into the abdominal cavity resulting in secondary damage to the liver, bile ducts, gall bladder, and intestines.

What causes it?

The cause of pancreatitis is not known; however, there may be several contributory factors. It is often associated with eating a rich, fatty meal. In some cases, it may be associated with the administration of corticosteroids; however, some dogs with pancreatitis do not have exposure to either.

Under normal conditions, digestive enzymes produced by the pancreas are activated when they reach the small intestines. In pancreatitis, these enzymes are activated prematurely in the pancreas instead of in the small intestines. This results in digestion of the pancreas itself. The clinical signs of pancreatitis are often variable, and the intensity of the disease will depend on the quantity of enzymes that are prematurely activated.

What are the clinical signs?

The diagnosis of pancreatitis is based on three criteria: clinical signs, laboratory tests, and radiographs (x-rays) and/or ultrasound examination. The disease is typically manifested by nausea, vomiting, fever, abdominal pain, and diarrhea. If the attack is severe, acute shock, depression, and death may occur.

Laboratory tests usually reveal an elevated white blood cell count; however, an elevated white blood cell count may also be caused by many other things besides pancreatitis. The elevation of pancreatic enzymes in the blood is probably the most helpful criteria in detecting pancreatic disease, but some dogs with pancreatitis will have normal enzyme levels. Radiographs and ultrasound studies may show an area of inflammation in the location of the pancreas. Unfortunately, many dogs with pancreatitis will elude detection with any of these tests. Consequently, the diagnosis of pancreatitis may be tentative in some cases.

How is pancreatitis treated?

The successful management of pancreatitis will depend on early diagnosis and prompt medical therapy. The mild form of the disease is best treated by resting the pancreas from its role in digestion. The only way to “turn off” the pancreas is to withhold all oral fluids and food. This approach is accompanied by intravenous fluids to maintain normal fluid and electrolyte balance. The presence of shock necessitates the immediate and intense use of intravenous fluids and shock medications. Analgesics are often administered due to the intense pain pancreatitis often causes.

Will my dog recover?

The prognosis depends on the extent of the disease when presented and a favorable response to initial therapy. Dogs that present with shock and depression have a very guarded prognosis. Most of the mild forms of pancreatitis have a good prognosis.

Will there be any long-term problems?

There are three possible long-term complications that may follow severe or repeated pancreatitis. If a significant number of cells that produce digestive enzymes are destroyed, a lack of proper food digestion may follow. This is known as exocrine pancreatic insufficiency (EPI) and can be treated with daily administration of enzyme replacement. If a significant number of cells that produce insulin are destroyed, diabetes mellitus can result. In rare cases, adhesions between the abdominal organs may occur as a consequence of pancreatitis. However, most dogs recover with no long-term effects.

Ear Mites (Otodectes cynotis)

április 12th, 2008

Most people have heard of ear mites and know they are a relatively common parasite of dogs and cats. There is, unfortunately, a tendency in the general public to see a pets inflamed ear with discharge and assume it is an ear mite infection, often leading to weeks of inappropriate treatment with over-the-counter remedies. It is important to distinguish an ear infected with yeast or bacteria from one infected with mites; it is also important to recognize that the old topical remedies requiring several weeks of ear cleaning and treatment have largely been replaced by far simpler products.

What are Ear Mites?

Ear mites are tiny infectious organisms resembling microscopic ticks. The mite can just barely be seen as a small white dot with the naked eye but usually must be detected by examination of a sample of ear wax under a microscope. Infection usually produces a characteristic dry black ear discharge commonly said to resemble coffee grounds. Because of the classical appearance of this discharge, infection is often diagnosed based on this discharge although without visual confirmation of the mite under the microscope, it is possible to be led astray. The discharge is composed of ear wax, blood, inflammatory biochemicals, and the ear mites themselves.

The Bizarre Ear Mite Life Cycle

The mite lives on the surface of the ear canal skin, although it sometimes migrates out onto the face and head of its host. Eggs are laid after 4 days of incubation they hatch. The larva hatches from the egg, feeds on ear wax and skin oils for about a week, and then molts into a protonymph, which in turn molts into a deutonymph. The deutonymph mates with the adult male. What seems especially bizarre to us mammals is the deutonymph has not yet developed a gender at the time it mates with the adult male.After mating, the deutonymph molts into either an adult male or an adult female. If the deutonymph becomes a female, she will be gravid with eggs as a result of the mating. If the deutonymph develops into a male, there are no consequences to the mating and he is ready to mate with deutonymphs of his own choosing. The adult mite lives for approximately two months, happily eating ear wax and skin oils. The life cycle (the time it takes for an egg to develop into an adult mite ready for parenthood) requires three weeks.

Most ear mite cases are found in cats. Dogs can be infected as well but, since dogs more commonly get ear infections of other types, ear infections in dogs rarely involve mites.

How did my Pet get Ear Mites?

Ear mites readily transmit from host to host by physical contact. Ear mites came from some other animal with which your pet has been socializing. Because mites are easily transmissible by physical contact, treatment for mites often must include all household pets.

What Harm Comes from Ear Mite Infection?

Ear mites are inflammatory and they can generate very irritating ear infections. Skin disease can also result from infection by the ear mite.

Is this Contagious to Me?

Ear mite infection is certainly contagious among cats and dogs. Typically, the victim is an outdoor cat. Humans have been reported to develop skin rashes rarely; in general, we may consider that a human pet owner is extremely unlikely to experience any symptoms when their pet is infected with ear mites.

How do I Get Rid of Ear Mites?

Topical Treatments: At Least Three Weeks Usage

There are numerous products available for ear mite eradication. Most older and over-the-counter products contain insecticides that do not kill incubating mite eggs. Because of this limitation, such products must be used for at least the duration of the 21-day life cycle of the mite. Some specialists recommend a 30-day treatment course with such products. While these products do work and are readily available at most pet supply stores, three weeks of use is relatively inconvenient and the pet may not always be cooperative.

Topical Treatments: At Least Ten Days Usage

Another approach involves the use of a prescription topical ear medication called Tresaderm (manufactured by Merial) that contains an antibiotic for any secondary bacterial infections, a cortisone derivative for the inflammation, and thiabendazole to kill yeasts and mites. This is an excellent ear product and is able to kill the developing mite eggs. This cuts the treatment course down to 10 to 14 days and provides an excellent oily lubricant with which to clean the ears as well. This product has been favored by veterinarians for decades; still, it is no longer state of the art.

Injection: Two to Four Treatments

A newer treatment, which is not FDA-approved, involves the use of ivermectin, a powerful anti-parasite medication. Ivermectin is especially helpful for pets who will not allow direct treatment of their ears. Most ivermectin injectable protocols involve shots weekly or every two weeks. This is a highly effective method of ear mite eradication but there are some limitations. Certain breeds of dogs are sensitive to this medication and cannot take it. Certain individuals have similar sensitivities that cannot be predicted by breed. Injectable ivermectin is not approved for the treatment of ear mites in small animals.

Single Use Products

There are currently several prescription products available that reliably eradicate an ear mite infection with one single use, although a thorough ear cleaning is still needed to remove the wax and debris from the ear. These may be applied directly in the ear or to the pet’s skin behind the shoulders.

The two current products that are applied directly in a cat’s ear canal are: Acarexx, a topical version of ivermectin; and Milbemite, a topical version of milbemycin oxime, the same active ingredient as in the heartworm preventive Interceptor. These products are approved for cats only and are available only through veterinarians. A single dose should be all that is needed to clear the infection.

As for topical products that go behind the pet’s shoulders, there are two that control ear mites (as well as fleas and intestinal worms: Revolution, which uses selamectin as an active ingredient, and Advantage Multi (called Advocate outside the U.S.), which uses moxidectin as an active ingredient. Both selamectin and moxidectin are ivermectin derivatives. With either product, a single application is used on the skin; the product is absorbed into the body where it kills numerous other parasites and then returns to the skin to be concentrated. When these products are used as regular flea control, they have the added benefit of on-going ear mite prevention. Revolution is primarily a flea control product but is approved for both dogs and cats for the treatment of ear mite infection. Advantage Multi only has approval against ear mites in cats. Both products are available by prescription only. In some cases a final ear cleaning is needed a month or so after the product has been applied to remove any dried or old ear wax still left in the ear.

See general information on Revolution from the manufacturer.

See general information on Advantage Multi from the manufacturer.

See more detail on Acarexx from the manufacturer.

See more detail on Milbemite from the manufacturer.

What if they just Don’t Seem to Ever go Away?

Occasionally, we receive messages regarding a case of ear mites for which “everything” has been used and the mites simply will not go away. In this situation consider the following tips:

  1. Was the mite infection confirmed initially? Remember, it is easy to be fooled by a discharge that appears “mite typical.” This mite not be an ear mite infection at all or perhaps it was in the beginning but is now a bacterial or fungal infection.
  2. Has the continuing mite infection been confirmed after therapy? Sometimes, a telltale hard bit of ear wax must be removed from the ear before comfort is finally achieved. Sometimes a bacterial infection remains even though the mites are long gone. Treating for ear mites when none are present will not achieve results.
  3. Were all the hosts in the family treated? If all pets were not treated, begin again, this time including all pets in the family. If all pets are not treated, they will simply re-infect each other.
  4. Consider using one of the new products. If you are trying to use one of the daily products, it is easy to skip a day here and there.

Do not make the diagnosis of ear mite infection yourself. If you think your pet has an ear infection, see the vet for proper evaluation rather jumping straight to an over-the-counter remedy. You will need the right diagnosis before you can intelligently choose an ear treatment product.

Otitis Externa (Ear infections): client education

április 12th, 2008

How common are ear infections in dogs?

Infection of the external ear canal (outer ear) is one of the most common types of infections seen in dogs. It is called otitis externa. Some breeds, particularly those with large or hairy ears like Cocker Spaniels, Miniature Poodles or Old English Sheepdogs, are more prone to ear infections, but they may occur in any breed.

Why dogs have more problems with ear infections than humans?

While humans have only horizontal ear canals, the dog’s ear canal has a vertical and a horizontal component. This structure predisposes dogs to ear infections as debris must work its way upward rather than straight out.

How does ear infection develop in dogs?

Ear disease usually stems from over-production of wax, which occurs in response to irritation. Allergic skin disease affecting the ears is one possible cause, especially in recurring cases; other causes of ear infections include ear mites, foreign bodies such as grass awns or foxtails; or hair growth deep in the canal, which is especially common in poodles and schnauzers. The moisture of the wax promotes bacterial growth and infection. Soon wax in the ears is joined by pus. It isn’t long before the pet is seen scratching at his ears, shaking his head or holding one ear slightly dropped. Discharge and odor may be noticeable to people.

What are the symptoms of an ear infection?

Ear infections are painful. Many dogs will shake their head and scratch their ears trying to get the debris and fluid out. The ears often become red and inflamed and develop an offensive odor. A black or yellowish discharge commonly occurs.

Don’t these symptoms usually suggest ear mites?

Ear mites can cause several of these symptoms, including a black discharge, scratching, and head shaking. However, ear mite infections occur most commonly in puppies. Adult dogs may contract ear mites from puppies who are infected. Ear mites will create an environment within the ear canal which leads to a secondary bacterial and yeast (fungus) infection.

Since these symptoms are similar and usually mean an infection, can’t I just get some ear medication?

There are several kinds of bacteria and at least one type of fungus which commonly cause ear infections. Without knowing the kind of infection present, we do not know which medication to use. In some cases, the ear infection may be caused by a foreign body or tumor in the ear canal. Treatment with medication alone will not resolve these problems. It is important that your dog be examined to ensure that the eardrum is intact. Administration of certain medications can result in loss of hearing if the eardrum is ruptured. This can only be detected by a thorough ear examination by your veterinarian.

How do you know which drug to use?

First, the ear canal is examined with an otoscope, an instrument that provides magnification and light. This examination allows us to determine whether the eardrum is intact and if there is any foreign material in the canal. When a dog is in extreme pain and refuses to allow the examination, it may be necessary to sedate or anesthetize the dog for a thorough examination.

How do you know what causes the infection and or inflammation?

The next step is to examine a sample of the material from the ear canal under a microscope to determine the type of organism causing the infection. Microscopic examination is important in helping the veterinarian choose the right medication to treat the inflamed ear canal. Culture and sensitivity tests are often used in severe or chronic ear infections.

How are ear infections treated?

The results of the otoscopic and microscopic examination usually determine the diagnosis and course of treatment. If there is a foreign body or parasite lodged in the ear canal, the dog is sedated for removal. Some dogs must be sedated to allow a thorough ear flushing and cleaning. Cytologic study of debris from the ear canal determines which drug to use. Many dogs will have more than one type of ear infection present (i.e., a bacterium and a fungus, or two kinds of bacteria). This situation usually requires the use of multiple medications or a broad-spectrum medication.

Step One
Most ear infections are cleared up simply with professional cleaning followed by medication at home. If there is only mild debris in the ear canals, simple disinfection and washing of the ear is adequate; however, in many cases, a full ear flush is needed to even examine the eardrum. For patient comfort, we recommend sedation for this procedure as the ears are sore and the instruments can be damaging if the pet jumps at the wrong time. A sample of ear discharge is commonly examined under the microscope to assist in selecting medications for home use. After a couple of weeks of home treatment, the ear canals are rechecked to be sure the infection is gone. In most cases this completes treatment but for stubborn cases, we must proceed to the next step.

Step Two
Some dogs have chronic ear problems in which the infection is not controlled by general medication or returns when general medication is discontinued. In these cases, the ear discharge should be cultured so that the precise organism can be pinpointed and treated specifically. Regular treatment at home with disinfecting ear washes should become part of the pet’s grooming routine. Further testing may be in order to determine why the infection continues to recur. Allergy is the most common reason for recurrent ear problems but hormone imbalances can also be underlying causes.

Step Three
Some ear infections simply cannot be controlled with the above steps. These cases have transcended medical management and must proceed to surgical management.

Depending on the severity of the problem, the vertical canal may need to be opened surgically. This enables debris to be removed more effectively. This is done to prevent severe scarring after prolonged specific medical therapy has been ineffective. Read more information on the lateral ear resection.


Some Information on Pseudomonas Infection

Gram negative rods stain pink with Gram staining. Gram negative rods in general tend to be more resistant to antibiotics than Gram positive (blue-staining) bacteria. Pseudomonas is particularly resistant and able to become still more resistant if treatment is not decisively effective from the beginning. Gram negative ear infections are best cultured promptly so as to identify Pseudomonas and take appropriate steps as soon as possible.

Pseudomonas aeruginosa is a specific species of bacteria that is resistant to almost every possible antibiotic. It is common for ear infections to recur and over time, many antibiotics are used. The unfortunate tendency is for most bacteria to be killed off, leaving infection with the very resistant and practically immortal – not to mention especially smelly and pus-causing – Pseudomonas.

If one if lucky, a culture of the ear discharge will reveal that the Pseudomonas is still sensitive to oral quinolone antibiotics such as enrofloxacin or orbifloxacin. It should be noted that especially high doses of this type of antibiotic are needed to treat Pseudomonas in the ear and that inadequate dosing will just make Pseudomonas even more resistant. In other words, Pseudomonas must be treated definitively from the moment it is diagnosed; once it becomes resistant to oral therapy, treatment becomes vastly more difficult.

Oral therapy is generally combined with some kind of topical treatment. Fortunately there are several concoctions that should be useful though some your vet must mix personally.

Silvadene/silver sulfadiazine
This product is manufactured as a wound cream and is especially helpful in hastening the healing of damaged external tissues. It also has activity against several bacteria including Pseudomonas. The cream can be prepared in water for an easier ear administration. This is an especially helpful product if the Pseudomonas is resistant to topical antibiotics.

Tris-EDTA
EDTA is a binder of metals that are important to the bacterial cell wall. Tris is used to buffer the EDTA to a pH that is not irritating to the ear and to maximize the anti-bacterial effect. Using Tris-EDTA gives extra power to the topical antibiotics used concurrently.

Injectable Medications
It would be unusual for a Pseudomonas species to be resistant to absolutely everything. While there may not be an oral treatment available, sometimes an owner may be taught to give injectable treatments. These are often expensive, however. These same medications can also be mixed up for topical use; many are already available as commercially prepared solutions.

What is the underlying cause of ear otitis externa?

An important part of the evaluation of the patient is the identification of underlying disease. Many dogs with chronic or recurrent ear infections have allergies or low thyroid function (hypothyroidism). If underlying disease is suspected, it must be diagnosed and treated or the pet will continue to experience chronic ear problems.

What is the prognosis?

Nearly all ear infections that are properly diagnosed and treated can be cured. However, if an underlying cause remains unidentified and untreated, the outcome will be less favorable. Several examinations may be needed before the process is complete and we can expect ultimate success.

What are the complications of ear infection?

If the infection reaches the middle ear, affected animals may have a head tilt, a lack of balance, and unusual back-and-forth eye movements called nystagmus. These symptoms are called vestibular signs and represent a complication of middle ear infection. Middle ear infections can also cause paralysis of the facial nerve, leading to a slack-jawed appearance on that side of the face. The ear infection can also cause aural hematoma.

What is Aural Hematoma?

When a dog with uncomfortable ears shakes and scratches vigorously, a blood vessel in the earflap may rupture. This leads to bleeding into the tissues of the pinna (see above illustration). The usual recommendation is to have the blood clots removed and to bandage and clean the ear under anesthesia. If the hematoma is not so big as to obstruct the ear canal (thus preventing medication from getting where it is supposed to go), you can forego surgery, but without surgery the ear may scar down into an abnormal appearance.

How important is it to treat an ear infection?

Dogs with ear infections are miserable. Their ears are a source of constant pain resulting in head shaking and scratching. Head shaking and scratching can also cause broken blood vessels in the ear flap called an ear hematoma, which requires surgery. Chronic ear infections can penetrate the eardrum and result in an internal ear infection and permanent hearing loss.

My dog’s ear canal is nearly closed. Is that a problem?

Closing of the ear canal is another result of a chronic ear infection. This is known as hyperplasia. There are medications that can shrink the swollen tissues and open the canal in some dogs. Severe cases or hyperplasia will eventually require surgery.

If the canal becomes so scarred that it is practically closed, ablation may be the final option. In this surgical procedure, the entire ear canal is removed and healthy tissue is allowed to grow in. These procedures are last resorts after severe infection has made effective medical treatment impossible. A specialist is called in for these cases, and although surgery is expensive, dogs with chronic severe otitis usually require no further ear treatment for the rest of their lives. Read more on surgical ear ablation.

What is the goal of surgery?

The surgery for a closed ear canal is called a lateral ear resection. The goal of the surgery is to remove the vertical part of the ear canal and to eliminate the swollen tissue from the horizontal canal. Removing the vertical canal should be successful, but removal of large amounts of tissue from the horizontal canal is more difficult. In some cases, the ear canal is surgically removed which may result in permanent impairment of hearing.

Is there anything I need to know about administering medication in the ear?

It is important to get the medication into the horizontal part of the ear canal. Unlike our ear canal, the dog’s external ear canal is “L” shaped. The vertical canal connects with the outside of the ear and is the upper part of the “L”. The horizontal canal lies deeper in the canal and terminates at the eardrum. Our goal is to administer the medication into the lower part of the “L” – the horizontal ear canal.

The ear canal may be medicated by following these steps:

1.) Gently pull the earflap straight up and hold it with one hand.

2.) Apply a small amount of medication into the vertical part of the ear canal while continuing to keep the earflap elevated. Hold this position long enough for the medication to run down to the turn between the vertical and horizontal canal.

3.) Put one finger in front of and at the base of the earflap, and put your thumb behind and at the base.

4.) Massage the ear canal between your finger and thumb. A squishing sound tells you that the medication has gone into the horizontal canal.

5.) Release the ear and let your dog shake its head. Many medications will contain a wax solvent and you will observe debris leaving the ear as your dog shakes its head.If a second medication is to be used, apply it in the same manner. When all medications have been applied, clean the outer part of the ear canal and the inside of the earflap with a cotton ball soaked in some of the medication. Do not use cotton tipped applicators to do this, as they tend to push debris back into the vertical ear canal.

Summary of ear infections


Chronic ear infections, as mentioned, typically have an underlying cause (usually allergy). It is important to address this problem in addition to the infection itself so as to minimize on-going ear inflammation.

Ear infections can be especially frustrating as they have the ability to draw out for months, even years, even with the best of treatment. It is important to have a logical approach, to know what sort of infection is in the ear, to do proper home care regularly, and to have regular recheck appointments. If a patient has a history of particularly stubborn ear infections or numerous recurrences, treatment focus shifts to prevention, such as weekly ear disinfection, once the acute infection is eliminated.

Letöltések

április 11th, 2008

Clinician’s Brief .

Abdominocentesis (Clinician’s Brief) .
Ethylen glycol toxicity (Clinician’s Brief) .

Compendium

Anal sacculectomy (Compendium) .
Perianal fistule (Compendium) .

Idexx .

ACTH stimulation test protocol.
High-Dose Dexamethasone Suppression Protocol.
Low-Dose Dexamethasone Suppression Protocol.
Mitotane (Lysodren) Dosing and Monitoring.

Standards of Care.

Acute Renal Failure (SOC-2006).
Anemia as a Manifestation of Malignancy (SOC 2006).
Atrial Fibrillation in Small Animals (SOC 2002).
Calcium Oxalate Urolithiasis In Dogs and Cats (SOC 2005).
Cancer Cachexia As a Manifestation of Malignancy (SOC 2006).
Canine and Feline Hydrocephalus (SOC 2002).
Canine Dirofilariasis (SOC 2006).
Canine Hypothyroidism (SOC 2002).

All other sources .

Chronic tear staining.
Ear cleaners.
Cruciate lig repair and luxated patella repair techniques.
Trichomonas foetus-Owner’s guide.
Vaccine storage protocol.
Vaccine Handling Guidelines (Canada 2007).

Addison and Cushing’s tesztek protokoljai

április 9th, 2008

ACTH stimulation test protocol

High-Dose Dexamethasone Suppression Protocol

Low-Dose Dexamethasone Suppression Protocol

Cushing’s kezelés

Mitotane (Lysodren) Dosing and Monitoring

Kasztráció-Lovak kasztrálása fúrógépre szerelt Henderson emasculátorral

április 9th, 2008

A Henderson-féle ló emasculátor a Stone Manufacturing amerikai cég szabadalma, amelyet az Alpha-Vet Kft forgalmaz Magyarországon. A müszert elöször 1994-ben nagytestü bikákra fejlesztették ki és alkalmazták nagy sikerrel az amerikai Henderson farmon. Segitségével sok százezer bikát ivartalanitottak. Lovakra csak 1999-ben fejlesztették ki a Henderson-féle emasculátort és azóta  sok tizezer mén herélésekor alkalmazták, teljes biztonsággal. A módszert több amerikai állatorvosi egyetem nagyállatklinikája is javasolja, Magyarországon pedig Dr. Bodó Gábor is javasolja, ebben az irásában.  A Henderson-féle emasculátort bármilyen, hagyományos fúrógéphez lehet csatlakoztatni. Ez egy olyan kasztrációs müszer, amely gyakorlatilag “lecsavarja” a szöveteket.

Az alábbi videó részletesen mutatja be a Henderson-féle ló emasculátor használatát. Read the rest of this entry »

Honlapok gyüjteménye

április 8th, 2008

Ujabb honlapokkal bövült ez a Hungarovet honlaprész, érdemes belenézni. Hungarovet Szerkesztöség

Kutya Leptospirosisos esetem

április 7th, 2008

Kutya leptospirosis esetem. Egy 7 éves német juhasz, kan kutyát hoztak be hozzám a baleseti állatkórházba, 2006 december 18.-án. Az esetet beküldö állatorvosi praxis szubkután folyadékot és antibiotikumokat adott.

Read the rest of this entry »

Masticatory myositis esetleirás

április 6th, 2008

Ezt a 12 éves Rottweiler kutyát azzal hozták be hozzám, hogy nem tudja egyáltalán kinyitni a száját. Sem a tulajdonos, sem pedig én nem tudtam még csak megmozditani se a kutya száját.

A differenciál diagnózisok között szerepeltek a következöek: Read the rest of this entry »

Tengeri teknös anatómia online könyv

április 2nd, 2008

Nagyon érdekesnek találtam ezt az ingyenes online könyvet.

Ez a kép azt mutatja, hogy hol kell felvágni a teknös páncélját.

A páncél átvágása után ez látható. Read the rest of this entry »

Zöldségekböl készitett állatok

április 2nd, 2008

Nem tudtam megállni, hogy ne tegyem fel ezeket a zöldségekböl készitett állatokat. Nemcsak vegetáriánusok figyelmébe ajánlom!
1.) Kinai káposztából készitett halak

2.) Békák avocadóból? Read the rest of this entry »

A szinek fontossága az állatorvosi praxisokban

április 1st, 2008

Az állatorvosi, a fogászati és a humán praxisokban a hagyományosan elfogadott szin a fehér volt. Magyarországon járva még mindig azt látom, hogy a magyar állatorvosi praxisok döntö többségében még mindig a csempe, a hagyományos fehér (”steril”) szinü csempe a divat, egészen a plafonig, ugyanúgy, mint a humán kórházakban. Read the rest of this entry »

Ivermectin

március 30th, 2008

Prescriber Highlights

Prototype avermectin drug used in variety of species as an antiparasiticide

Contraindications: label specific due to lack of safety data (foals, puppies, etc) or public health safety (lactating dairy animals)
Caution in Collie-breed dogs

Adverse Effects: Horses, swelling and pruritus at the ventral mid-line can be seen approximately 24 hours after ivermectin administration due to a hypersensitivity reaction to dead Onchocerca spp. microfilaria. Dogs: may exhibit a shock-like reaction when ivermectin is used as a microfilaricide, presumably due to a reaction associated with the dying microfilaria. Cattle: ivermectin can induce serious adverse effects by killing the larva when they are in vital areas; may also cause discomfort or transient swelling at the injection site. Mice and rats: may cause neurologic toxicity at doses slightly more than usually prescribed. Birds: death, lethargy or anorexia may be seen. Orange-cheeked Waxbill Finches and budgerigars may be more sensitive to ivermectin than other species

Chemistry

An avermectin anthelmintic, ivermectin occurs as an off-white to yellowish powder. It is very poorly soluble in water (4 micrograms/ml), but is soluble in propylene glycol, polyethylene glycol, and vegetable oils.

Storage/Stability/Compatibility

Ivermectin is photolabile in solution; protect from light. Unless otherwise specified by the manufacturer, store ivermectin products at room temperature (15-30°C).

Ivermectin 1% oral solution (equine tube wormer product) is stable at 1:20 and 1:40 dilutions with water for 72 hours when stored in a tight container, at room temperature and protected from light.

Pharmacology

Ivermectin enhances the release of gamma amino butyric acid (GABA) at presynaptic neurons. GABA acts as an inhibitory neurotransmitter and blocks the post-synaptic stimulation of the adjacent neuron in nematodes or the muscle fiber in arthropods. By stimulating the release of GABA, ivermectin causes paralysis of the parasite and eventual death. As liver flukes and tapeworms do not use GABA as a peripheral nerve transmitter, ivermectin is ineffective against these parasites.

Uses/Indications

Ivermectin is approved in horses for the control of: large strongyles (adult) (Strongylus vulgaris, S. edentatus, S. equinus, Triodontophorus spp.), small strongyles, pinworms (adults and 4th stage larva), ascarids (adults), hairworms (adults), large-mouth stomach worms (adults), neck threadworms (microfilaria), bots (oral and gastric stages), lungworms (adults and 4th stage larva), intestinal threadworms (adults) and summer sores (cutaneus 3rd stage larva) secondary to Hebronema or Draschia Spp.

In cattle, ivermectin is approved for use in the control of: gastrointestinal roundworms (adults and 4th stage larva), lungworms (adults and 4th stage larva), cattle grubs (parasitic stages), sucking lice, and mites (scabies). For a listing of individual species covered, refer to the product information.

In swine, ivermectin is approved for use to treat GI roundworms, lungworms, lice, and mange mites. For a listing of individual species covered, refer to the product information.

In reindeer, ivermectin is approved for use in the control of warbles.

In American Bison, ivermectin is approved for use in the control of grubs.

In dogs and cats, ivermectin is approved only for use as a preventative for heartworm. It is also been used as a microfilaricide, slow-kill adulticide, ectoparasiticide and endoparasiticide.

Pharmacokinetics

In simple-stomached animals, ivermectin is up to 95% absorbed after oral administration. Ruminants only absorb 1/4-1/3 of a dose due to inactivation of the drug in the rumen. While there is greater bioavailability after SC administration, absorption after oral dosing is more rapid than SC. It has been reported that ivermectin’s bioavailability is lower in cats than in dogs, necessitating a higher dosage for prophylaxis of heartworm in this species.

Ivermectin is well distributed to most tissues, but does not readily penetrate into the CSF, thereby minimizing its toxicity. Collie-breed dogs with a specific gene defect allow more ivermectin into the CNS than other breeds/species.

Ivermectin has a long terminal half-life in most species (see table below). It is metabolized in the liver via oxidative pathways and is primarily excreted in the feces. Less than 5% of the drug (as parent compound or metabolites) is excreted in the urine.

Pharmacokinetic parameters of ivermectin have been reported for various species:

Contraindications/Precautions

The manufacturer recommends that ivermectin not be used in foals less than 4 months old, as safety of the drug in animals this young has not been firmly established. However, foals less than 30 days of age have tolerated doses as high as 1 mg/kg without symptoms of toxicity.

Ivermectin is not recommended for use in puppies less than 6 weeks old. Most clinicians feel that ivermectin should not be used in Collies or Collie-mix breeds at the doses specified for treating microfilaria or other parasites unless alternative therapies are unavailable. After receiving heartworm prophylaxis doses, the manufacturer recommends observing Collie-breeds for at least 8 hours after administration. A specific test for identifying dogs that have the gene defect (deletion mutation of the mdr1 gene) that has been seen in certain genetic lines of Collie-type breeds is now available.

Ivermectin is reportedly contraindicated in chelonian species.

Because milk withdrawal times have not been established, the drug is not approved for use in lactating dairy animals or females of breeding age.

The injectable products for use in cattle and swine should be given subcutaneously only; do not give IM or IV.

Reproductive/Nursing Safety

Ivermectin is considered safe to use during pregnancy. Reproductive studies performed in dogs, horses, cattle and swine have not demonstrated adverse effects to fetuses. Reproductive performance in male animals is also apparently unaltered. In humans, the FDA categorizes this drug as category C for use during pregnancy (Animal studies have shown an adverse effect on the fetus, but there are no adequate studies in humans; or there are no animal reproduction studies and no adequate studies in humans.) In a separate system evaluatingthe safety of drugs in canine and feline pregnancy (Papich 1989), this drug is categorized as in class: A (Probably safe. Although specific studies may not have proved the safety of all drugs in dogs and cats, there are no reports of adverse effects in laboratory animals or women.)

Ivermectin is excreted in milk in low concentrations; it is unlikley to pose significant risk to nursing offspring.

Adverse Effects/Warnings

In horses, swelling and pruritus at the ventral mid-line can be seen approximately 24 hours after ivermectin administration due to a hypersensitivity reaction to dead Onchocerca spp. microfilaria. The reaction is preventable by administering a glucocorticoid just prior to, and for 1-2 days after ivermectin. If untreated, swelling usually subsides within 7 to 10 days and pruritus will resolve within 3 weeks.

Dogs may exhibit a shock-like reaction when ivermectin is used as a microfilaricide, presumably due to a reaction associated with the dying microfilaria.

When used to treat Hypoderma bovis larva (Cattle grubs) in cattle, ivermectin can induce serious adverse effects by killing the larva when they are in vital areas. Larva killed in the vertebral canal can cause paralysis and staggering. Larva killed around the gullet can induce salivation and bloat. These effects can be avoided by treating for grubs immediately after the Heal fly (Warble fly) season or after the stages of grub development where these areas would be affected. Cattle may experience discomfort or transient swelling at the injection site. Using a maximum of 10 ml at any one-injection site can help minimize these effects.

In mice and rats, ivermectin may cause neurologic toxicity at doses slightly more than usually prescribed (less than 0.5 mg/kg).

In birds, death, lethargy or anorexia may be seen. Orange-cheeked Waxbill Finches and budgerigars may be more sensitive to ivermectin than other species.

For additional information refer to the Overdosage/Acute Toxicity section below.

Overdosage/Acute Toxicity

In horses, doses of 1.8 mg/kg (9x recommended dose) PO did not produce symptoms of toxicity, but doses of 2 mg/kg caused symptoms of visual impairment, depression and ataxia.

In cattle, toxic effects generally do not appear until dosages of 30x those recommended are injected. At 8 mg/kg, cattle showed symptoms of ataxia, listless, and occasionally death.

Sheep showed symptoms of ataxia and depression at ivermectin doses of 4 mg/kg.

Swine showed symptoms of toxicosis (lethargy, ataxia, tremors, lateral recumbency, and mydriasis) at doses of 30 mg/kg. Neonatal pigs may be more susceptible to ivermectin overdosages, presumably due to a more permeable blood-brain barrier. Accurate dosing practices are recommended.

In dogs, symptoms of acute toxicity rarely occur at single dosages of 2 mg/kg (2000 micrograms/kg) or less. At 2.5 mg/kg, mydriasis occurs, and at 5 mg/kg, tremors occur. At doses of 10 mg/kg, severe tremors and ataxia are seen. Deaths occurred when dosages exceeded 40 mg/kg, but the LD50 is 80 mg/kg. Dogs (Beagles) receiving 0.5 mg/kg PO for 14 weeks developed no signs of toxicity, but at 1-2 mg/kg for the same time period, developed mydriasis and had some weight decreases. Half of the dogs receiving 2 mg/kg/day for 14 weeks developed symptoms of depression, tremors, ataxia, anorexia, and dehydration.

The Collie breed appears to be more sensitive to the toxic effects of ivermectin than other canine breeds. This may be due to a more permeable blood-brain barrier to the drug or drug accumulation in the CNS of this breed. At the dosage recommended for heartworm prophylaxis, it is generally believed that the drug is safe to use in Collies.

Dogs who receive an overdosage of ivermectin or develop signs of acute toxicity (CNS effects, GI, cardiovascular) should receive supportive and symptomatic therapy. Emptying the gut should be considered for recent massive oral ingestions in dogs or cats. For more information on ivermectin toxicity in dogs, refer to the following reference: Paul, A., and W. Tranquilli. 1989. Ivermectin. In Current Veterinary Therapy X: Small Animal Practice. Edited by R. W. Kirk. 140-142. Philadelphia: WB Saunders.

Ivermectin has a large safety margin in cats. Kittens receiving doses of at least 110 mcg/kg and adult cats receiving at least 750 mcg/kg showed no untoward effects. Acute toxic symptoms associated with massive overdoses in cats will appear within 10 hours of ingestion. Symptoms may include agitation, vocalization, anorexia, mydriasis, rear limb paresis, tremors, and disorientation. Blindness, headpressing, wall climbing, absence of oculomotor menace reflex, and a slow and incomplete response to pupillary light may also be seen. Neurologic symptoms usually diminish over several days and most animals completely recover within 2-4 weeks. Symptomatic and supportive care is recommended.

Drug/Laboratory InteractionsWhen used at microfilaricide dosages, ivermectin may yield false-negative results in animals with occult heartworm infection.

Doses

Dogs

As a preventative for heartworm:

1.  0.006 mg/kg (6 mcg/kg) PO once monthly (Hribernik 1989)

2.  6-12 mcg/kg PO once monthly (Knight 2000)

3.  Minimum dosage of 5.98 micrograms/kg (0.00598 mg/kg) PO per month (Rawlings and Calvert 1989)

4.  Minimum dosage of 6 micrograms/kg (0.006 mg/kg) PO per month. Three tablet sizes are available: For dogs up to 25 lbs (68 micrograms); 26-50 lbs (136 micrograms); and 51-100 lbs (272 micrograms). Dogs weighing more than 100 lbs. should receive additional drug so that the minimum dosage is covered. (Package insert; Heartgard 30®–MSD)

As a microfilaricide:

1.  3-4 weeks after adulticide therapy, admit to hospital and administer 0.05 mg/kg (Dilute 10 mg/ml solution (Ivomec®) to a 1:10 solution with propylene glycol). Monitor for symptoms of toxicity (depression, mydriasis, ataxia, vomiting, diarrhea, and shock) throughout the day. If adverse effects are severe, (usually less than 5% of the time), treat with fluids and corticosteroids. If no adverse effects are noted, animal may be sent home to return in 3 weeks for microfilaricide concentration test. If negative at that time, begin prophylaxis therapy. If positive, recheck in one week. If 4 weeks after therapy microfilaria persist, reevaluate for adult heartworms. See the complete reference for more information. (Hribernik 1989)

2.  50-200 micrograms/kg (0.05-0.2 mg/kg) as a single dose; contraindicated in collies (Knight 1988)

3.  4 weeks after adulticide therapy, give 50 micrograms/kg PO (dilute as in “a” above) in the morning. Monitor for adverse effects throughout the day; if no serious effects, may discharge in late afternoon. Do not use in Collies or Collie-Mix breeds. (Rawlings and Calvert 1989)

As an ectoparasiticide (miticide):

1.  For treatment of Sarcoptes scabiei or Otodectes cynotis infestations: 300 micrograms/kg (0.3 mg/kg) SC or PO; repeat in 14 days (Paradis 1989)

2.  For demodicosis: 400-600 mcg/kg PO daily. Consider using the test dose method: Start at 100 mcg/kg PO and increase by 100 mcg/day until target dose is reached. Treatent typically required for 2-4 months. If toxicity is noted, discontinue. Do not use in collies, Shelties, Old English Sheepdogs and other herding dogs. (DeManuelle 2000)

3.  As scabicide: 300-400 mcg/kg PO or SC once weekly for weeks. If using the 1% injection, 1 ml = 10,000 mcg. Beware in sensitive breeds (e.g. Collies, etc.; “white feet, don’t treat”). Check heartworm status prior to treatment. Adverse effects are rare outside of sensitive breeds. (Foil 2003c)

As an endoparasiticide:

1.  For treatment of parasitic lung disease (Capillaria spp.): 0.2 mg/kg PO once (Bauer 1988)

2.  For Oslerus osleri: 0.4 mg/kg SC once (Reinemeyer 1995)

3.  For Eucoleus boehmi: 0.2 mg/kg PO once (Reinemeyer 1995)

4.  For Pneumonyssoides caninum: 0.2 mg/kg SC once (Reinemeyer 1995)

Cats

As a preventative for heartworm:

1.  Minimum effective dosage: 0.024 mg/kg (24 micrograms/kg) PO every 30-45 days (Note: also controls hookworms at this dosage) (Knight 1995)

For Aelurostrongylus abstrusus:

1.  0.4 mg/kg SC once (Reinemeyer 1995); (Hawkins 2000)

Ferrets

For prevention of heartworm disease:

1.  0.02 mg/kg PO monthly (Hoeffer 2000)

Rabbits/Rodents/Pocket Pets

1.  Rabbits: For Sarcoptes scabiei, Notoedres cati: 0.3-0.4 mg/kg SC, repeat in 14 days For ear mites (Psoroptes) 0.2-0.44 mg/kg PO, SC repeat in 8-18 days (Ivey and Morrisey 2000)

2.  Rabbits: For treatment of ear mites: 200 mcg/kg SC and repeated in two weeks. All rabbits in colony should be treated and cages cleaned and disinfected. (Burke 1999)

3.  Rodents and lagomorphs: For treatment of sarcoptoid and some fur mites: 200-250 mcg/kg SC. Cages should be thoroughly cleaned and disinfected. (Burke 1999)

4.  Mice, Rats, Gerbils, Guinea pigs, Chinchillas: 200 mcg/kg SC or PO every 7 days for 3 weeks Hamsters: 200-500 mcg/kg SC or PO every 14 days for 3 weeks (Adamcak and Otten 2000)

Cattle

For susceptible parasites:

1.  200 micrograms/kg SC. Doses greater than 10 ml should be given at two separate sites. (Paul 1986)

2.  For psoroptic mange: 200 mg/kg IM (Note: Reference was written before approval of the SC labeled bovine product); isolate from other cattle for at least 5 days after treatment. (Mullowney 1986)

3.  200 micrograms/kg (0.2 mg/kg) SC under the loose skin in front of or behind the shoulder (Product Information; Ivomec® Inj. for Cattle 1%–MSD)

Horses

For susceptible parasites:

1.  200 micrograms/kg (0.2 mg/kg) PO using oral paste or oral liquid (Product Information; Eqvalan®–MSD)

2.  0.2 mg/kg PO; 0.2 mg/kg PO at 4 day intervals for lice and mange (Robinson 1987)

3.  As a larvicidal for arterial stages of S. vulgaris: 0.2 mg/kg once (Herd 1987)

Swine

For susceptible parasites:

1.  300 micrograms/kg (0.3 mg/kg) SC in the neck immediately behind the ear (Product Information; Ivomec® Inj. for Swine 1%–MSD)

2.  For general control of endo- and ectoparasites in potbellied pigs: 300 micrograms/kg SC or IM once for internal parasites and repeated in 10-14 days for external parasites (only partially effective against whipworms–see fenbendazole) (Braun 1995)

Sheep

For susceptible parasites:

1.  200 micrograms/kg for nasal bot infection (Bennett 1986)

2.  200 micrograms/kg SC for one dose (goats also) (Upson 1988)

Llamas

For susceptible parasites:

1.  0.2 mg/kg PO or SC for one dose (Cheney and Allen 1989), (Fowler 1989)

Birds

For susceptible parasites:

1.  For ascarids, Capillaria and other intestinal worms, Knemidocoptes pilae (scaly face and leg mites): Dilute to a 2 mg/ml concentration. After diluting product, use immediately.
Most birds: Inject 220 micrograms/kg IM.
Parakeets: 0.02 mg/30 g (2000 micrograms/30 gram) IM.
Amazons: 0.1 mg IM
Macaws: 0.2 mg IM
Finches:0.02 mg (Stunkard 1984)

2.  For ascarids, coccidia and other intestinal nematodes, Oxysipura, gapeworms, Knemidocoptes pilae (scaly face and leg mites): Dilute bovine preparation (10 mg/ml) 1:4 with propylene glycol.
For most species: 200 micrograms/kg IM or orally; repeat in 10-14 days.
Budgerigars:0.01 ml of diluted product (see above) IM or PO (Clubb 1986)

3.  200 micrograms/kg (0.2 mg/kg) SC; dilute using propylene glycol. (Sikarskie 1986)

4.  Ratites: 200 mcg/kg PO, IM or SC. Has efficacy against Chandlerella quiscali in emus. (Jenson 1998)

Reptiles

For most nematodes, ectoparasites:

1.  For lizards, snakes, and alligators: 0.2 mg/kg (200 mg/kg) IM, SC, or PO once; repeat in 2 weeks Note: Ivermectin is toxic to chelonians (Gauvin 1993)

Monitoring Parameters

1) Clinical efficacy; 2) Adverse effects/toxicity (see Adverse Effects and Overdosage Sections)

Client Information

When using large animal products the manufacturer recommends not eating or smoking and to wash hands after use. Avoid contact with eyes. Dispose of unused products and containers by incineration or in approved-landfills. Ivermectin may adversely affect fish or other water-borne organisms if disposed in water.

Contact veterinarian if any treated animal exhibits symptoms of toxicity (see Adverse effects and Overdosage sections above).

Veterinary Approved Products:

Note: As ivermectin is no longer patent protected in the USA, there are a variety of “generic” products available with many trade names. The following may not be a complete listing.

Ivermectin for Injection 1% in 50 ml, 200 ml and 500 ml packs. Approved for use in swine. Slaughter withdrawal (at labeled doses) = 18 days. Ivomec® 1% Injection for Swine (Merial); (OTC)

Ivermectin for Injection 10 mg/ml (1%) and Clorsulon 100 mg/ml; Ivomec® Plus Injection for Cattle (Merial); (OTC). Approved for use in cattle (not female dairy cattle of breeding age). Slaughter withdrawal (at labeled doses) = 40 days. No milk withdrawal has been established.

Ivermectin for Injection 10 mg/ml (1%) in 50 ml, 200 ml, 500 ml bottles; Ivomec® 1% Injection for Cattle and Swine (Merial), Double Impact® (AgriLabs); Ultramectrin® Injection (RXV); (OTC). Approved for use in cattle (not female dairy cattle of breeding age) and swine. Slaughter (when used as labeled): cattle = 35 days, swine = 18 days, reindeer = 56 days, bison = 56 days. No milk withdrawal time has been established.

Ivermectin for Injection 2.7 mg/ml (0.27%) in 200 ml bottles; Ivomec® 0.27% Injection for Feeder and Grower Pigs (Merial); (OTC). Approved for use in swine. Slaughter (when used as labeled) = 18 days

Ivermectin Oral Paste 1.87% (18.7 mg/gram) in 6.08 g syringes; Equimectrin® Paste 1.87% (Farnam), Eqvalan® Paste 1.87% (Merial), Rotectin® 1 Paste 1.87% (Farnam), Zimectrin® Paste (Farnam); (OTC). Approved for use in horses (not intended for food purposes).

Oral Paste containing 1.87% ivermectin and 14.03% of praziquantel in oral syringes (sufficient to treat one 1320 lb horse); Equimax®;(Pfizer); (OTC). Approved for use in horse or ponies not intended for food purposes.

Oral Paste containing 1.55% ivermectin and 7.75% of praziquantel in oral syringes; Zimecterin Gold®;(Merial); (OTC). Approved for use in horse or ponies not intended for food purposes.

Ivermectin Liquid 1% (10 mg/ml) in 50 ml and 100 ml btls (for tube administration; not for injection); Amtech Phoenectin® Liquid for Horses (Phoenix Scientific), Eqvalan® Liquid (Merial), Ivercide®Liquid for Horses (Phoenix Pharmaceutical); (Rx). Approved for use in horses (not intended for food purposes).

Ivermectin Oral Tablets 68 micrograms, 136 micrograms, 272 micrograms (Plain or Chewable) in 6 chewables in carton in 10 carton trays, Heartgard® Tablets (Merial), Heartgard® Chewables (Merial); (Rx). Approved for use in dogs.

Ivermectin Oral Chewable Tablets 55 mcg or 165 mcg in cartons of 6 in 10 cartons per tray. Heartgard® for Cats (Merial); (Rx)

Ivermectin/Pyrantel Oral Tablets 68 mcg/57 mg, 136 mcg/114mg, 272 mcg/228 mg); Heartgard® Plus Chewables (Merial); Tri-Heart® Plus Chewable Tablets (Schering); (Rx). Approved for use in dogs.

Ivermectin 0.08% Oral Solution: in 960 ml and 4,800 ml containers. Approved for use in sheep. Slaughter withdrawal time = 11 days. Ivomec® Sheep Drench (Merial); (OTC)

Ivermectin 1.72 g Bolus. Approved for use in cattle (not female dairy cattle of breeding age). Slaughter withdrawal time = 180 days. No milk withdrawal time has been established. Ivomec® SR Bolus (Merial); (OTC)

Ivermectin Medicated feeds: Ivomec® Premix for Swine Type A Medicated Article (Merial) 0.6% in 50 lb. Ivomec® Premix for Swine Type C Medicated Feed 0.02% (Merial) in 20 lb one-ton bag and 40 lb two-ton bag, Ivomec® Premix for Swine Type C medicated feed 0.1% (Merial) in 20 lb one-ton bag. Approved for use in swine. Slaughter withdrawal = 5 days

Ivermectin Topical Parasiticide Pour-on for Cattle; 5 mg/ml 250 ml, 500 ml, 1 liter and 1 gallon bottles. Approved for use in cattle (not female dairy cattle of breeding age). Slaughter withdrawal time = 48 days, milk withdrawal has not been established. Amtech Phoenectin® Pour-on for Cattle (Phoenix Scientific), Bimectin® Pour-On (Bimeda), Ivercide® Pour-On for Cattle (Phoenix Pharmaceutical), Ivermectin® Pour-On (Aspen, Durvet), Ivomec® Eprinex® Pour-on for Beef and Dairy Cattle and Ivomec® Pour-on for Cattle (Merial), Prozap®Ivermectin Pour-on (Loveland), Top Line® (AgriLabs), Ultramectrin® Pour-On (RXV); (OTC)

Human-Approved Products:

Ivermectin Tablets: 3 mg and 6 mg; Stromectol® (Merck); (Rx)

Ivermectinmay also be known by the following trade names: Mectizan®, Revectina®, and Securo®.

 

Seizure in dogs (Client info)

március 27th, 2008

What is a Seizure?

Seizures are one of the most frequently seen neurological problems in dogs. A seizure is also known as a convulsion or fit. It may have all or any combination of the following:

1.) Loss or derangement of consciousness
2.) Contractions of all the muscles in the body
3.) Changes in mental awareness from unresponsiveness to hallucinations
4.) Involuntary urination, defecation, or salivation
5.) Behavioral changes, including not recognizing the owner, viciousness, pacing, and running in circles

What are the three phases of a seizure?

1) The pre-ictal phase, or aura, is a period of altered behavior in which the dog may hide, appear nervous, or seek out the owner. It may be restless, nervous, whining, shaking, or salivating. This may last a few seconds to a few hours.

2) The ictal phase is the seizure itself and lasts from a few seconds to about five minutes. During this period, all of the muscles of the body contract strongly. The dog usually falls on its side and seems paralyzed while shaking. The head will be drawn backward. Urination, defecation, and salivation often occur. If it is not over within five minutes, the dog is said to be in status epilepticus or prolonged seizure.

3) During the post-ictal phase, there is confusion, disorientation, salivation, pacing, restlessness, and/or temporary blindness. There is no direct correlation between the severity of the seizure and the duration of the post-ictal phase.

Is the dog in trouble during a seizure?

Despite the dramatic signs of a seizure, the dog feels no pain, only bewilderment. Dogs do not swallow their tongues. If you put your fingers into its mouth, you will not help your pet and you run a high risk of being bitten very badly. The important thing is to keep the dog from falling and hurting itself. As long as it is on the floor or ground, there is little chance of harm occurring. If seizures continue for longer than a few minutes, the body temperature begins to rise. If hyperthermia develops secondary to a seizure, another set of problems may have to be addressed.

What type of seizures dogs and cat can have?

Any involuntary behavior that occurs abnormally may represent a seizure. Seizures are classified into several categories.

Generalized (Grand Mal) Seizures
This is the most common form of seizure in small animals. The entire body is involved in stiffness and possibly stiffness/contraction cycles (tonic/clonic action). The animal loses consciousness and may urinate or defecate.

Partial Seizures
This form of seizure originates from some specific area in the brain and thus involves the activity of a specific region of the body. Partial seizures may generalize to involve the whole body.

Psychomotor Seizures
This type of seizure is predominantly behavioral with the animal involuntarily howling, snapping, circling, etc. The abnormal behavior may be followed by a generalized seizure.

Seizures (neurological events) are often difficult to differentiate from fainting spells (cardiovascular events). Classically, true seizures are preceded by an aura, or special feeling associated with a coming seizure. As animals cannot speak, we usually don’t notice any changes associated with the aura. The seizure is typically followed by a post-ictal period during which the animal appears disoriented, even blind. This period may last only a few minutes or may last several hours. Fainting animals are usually up and normal within seconds after the spell.

***POST-ICTAL DISORIENTATION IS THE HALLMARK OF THE SEIZURE***

What causes seizures?

There are many, many causes of seizures. Epilepsy is the most common cause of seizures in the dog. Other causes include liver disease, kidney failure, poisoning and brain tumors. Seizures may be caused by situations within the brain (such as trauma, tumor, or infection) or by situations centered outside the brain (such as low blood sugar, circulating metabolic toxins, hypothyroidism, or external poisons). The first step is to rule out situations centered outside the brain, accomplished with blood testing. An ophthalmic exam may also be performed as the retina may show signs of a brain infection. If these tests are negative, the next step is determined by the age of the pet.

Animals less than One Year old
Seizures are usually caused by infections of the brain. Analysis of cerebrospinal fluid, obtained by a tap under anesthesia, would be important.

Animals between Ages 1 and 5
In these animals, usually no cause can be found and the term epilepsy, which simply means seizure disorder, is applied. If seizures are occurring frequently enough, medication is used to suppress them. Schnauzers, Basset hounds, Collies, and Cocker spaniels have epilepsy two to three times as often as other breeds.

Animals over 5 Years old
In this group, seizures are usually caused by a tumor growing off the skull and pressing on the brain (a menangioma). Most such tumors are operable if found early. A CT scan or MRI would be the next step. Referral is necessary for this type of imaging. For patients where surgery is not an option, corticosteroids may be used to reduce swelling in the brain. Treatment to suppress seizures may also be needed (see below).

Epilepsy
is the name given to seizure disorders for which no cause can be found. It is not a unique disease in and of itself. In dogs, epilepsy is a common diagnosis but in cats most of the time a complete work up (including a CSF tap and imaging study of the brain) leads to a diagnosis.

Reactive seizures
Seizures resulting from metabolic problems or toxicity (i.e., when the brain itself is normal) are called Reactive Seizures.

Secondary Seizures
Seizures resulting from an identifiable brain abnormality are called Secondary Seizures .

Primary Seizures
Seizures for which neither of the above problems apply (i.e., when no cause can be found) are called Primary Seizures.

Medication to Suppress Seizures: Phenobarbital

Treatment of any seizure disorder is aimed at suppressing the seizure with medication. The drug of choice is still phenobarbital.

When to Begin Treatment?

1.) When seizures occur in clusters, which occur one after the other.
2.) When isolated seizures occur once a month or more
3.) When special circumstances exist regarding how often the animal is observed (if an animal cannot be observed, there is no way of knowing how frequently seizures are occurring. It may be best to play it safe)
4.) The German Shepherd dog, Golden retriever, Irish setter, ane Saint Bernard breeds are notorious for difficulty in seizure control. It is best not to wait for frequent seizures in these cases as each seizure makes the next more difficult to control.

What Should You Know about Phenobarbital?

This medication is a long-acting barbiturate capable of suppressing seizure activity in the brain. It is an inexpensive drug, although the appropriate monitoring blood tests amount to about $300 to $400 per year. It takes 1 to 2 weeks to build up a blood level capable of suppressing seizures. This means that the effectiveness of a given dose cannot be assessed before this period. After this time, a phenobarbital blood level should be run to determine the effectiveness of the dose being used. Phenobarbital blood levels, once therapeutic, are checked every 6 months or sooner if breakthrough seizures occur.

Twenty to thirty percent of epileptic dogs cannot be controlled with phenobarbital alone. If an animal on phenobarbital continues to seizure, a blood level must be drawn. Before adding other drugs, however, it must be shown that the maximum therapeutic phenobarbital blood level has been ineffective; most animals in this situation are nowhere near the maximum level and simply require a dose higher than what they are receiving. If phenobarbital is simply not effective or has unacceptable side effects, potassium bromide (see below) may be used to complement phenobarbital at a lower dose.

Another important part of monitoring regards the toxicity of phenobarbital. This medication can be harmful to the liver, so liver function is periodically checked. My hospital recommends a bile acids liver function test and a phenobarbital blood level twice a year.

Common Side Effects of Phenobarbital

Sedation – animals may become quite stuporous as they get used to this drug. This effect is temporary, lasting until the patient’s metabolism adjusts (usually no longer than a few days). Animals with brain tumors tend to have more long-term sedation issues with this medication.

Excessive Thirst and Appetite – These side effects are annoying and, unfortunately, permanent if they occur. If these side effects become too objectionable, the phenobarbital dose will have to be lowered and another medication added for seizure control. Cats on phenobarbital are generally spared these particular side effects.

What if Phenobarbital Doesn’t Work or Causes Unacceptable Side Effects?

For such cases, potassium bromide becomes the next best choice. The phenobarbital dose is generally cut back and potassium bromide is given at a high dose for a day or two before dropping to a maintenance bromide dose. Potassium bromide is felt to be an investigational treatment by the FDA and special permission is needed to use it; still, 85% of phenobarbital failures can be controlled with potassium bromide. Bromides reach therapeutic levels very slowly (months) thus, in most cases, bromides and phenobarbital are used in combination. When both drugs are used together, their side effects become added together so, for example, if one did not see sedation or excessive water consumption as a side effect of significance with phenobarbital alone, one is much more likely to see them now.

Between 25% and 30% of epileptic dogs are still uncontrolled despite excellent blood levels of phenobarbital and/or potassium bromide, and there is a long list of anti-seizure drugs available for people. Many dog owners wonder why we seem limited to two medications when it comes to dogs. In fact, most of the drugs used on humans are either prohibitively expensive for dogs or must be used with a very inconvenient dosing schedule (pills several times a day). This said, some of these medications may be used as supplements to phenobarbital and/or potassium bromide.

Clorazepate (Tranxene®)
This medication is related to diazepam (commonly known as Valium®), an excellent anti-seizure drug in emergencies. Contrary to what one might expect, in dogs the sustained-release formula does not last much longer than the regular formula. How long it actually does last is highly variable in a given patient and some dose experimentation may be needed before deciding if it works. Further, tolerance often develops to this drug so the dose may have to be increased as time passes. If you decide to discontinue its use, though, it must be tapered slowly off as sudden discontinuance can lead to withdrawal seizures.

Felbamate (Felbatol®)
This drug has little potential for side effects but usually requires a three times per day dosing schedule and does not work well in puppies. The use of this medication typically costs between $100 and $200 per month for a larger dog. Because it does not have potential for sedation, it can also be used as the sole therapy for a dog with brain disease that causes a drowsy attitude (while other drugs might make this worse with their sedating properties).

Gabapentin (Neurontin®)
This medication requires dosing three to four times daily, and it is of similar expense as felbamate. On the plus side, it has little potential for side effects and reaches a stable blood level within the first week of administration. Some experts have been pleased with results on gabapentin while others have not.

Levetiracetam (Keppra®)
This drug is popular for refractory epilepsy in dogs because it has been shown to be fairly reliable and has minimal side effects potential. Its disadvantages include expense (expect $250-$300 per month for a big dog) and the three times daily dosing schedule. Dosing may require some experimentation to hit on what is effective for a given patient.

Seizures at Home (When is it an Emergency?)

It is a lucky pet that never has another seizure after beginning medications; but an occasional breakthrough seizure (as disturbing as it may be to watch) is rarely of serious concern. It is important not to put yourself in danger around a seizing pet. You may get bitten during involuntary jaw snapping, and in the period of post ictal disorientation the pet may not recognize you and may snap. There are, however, some emergency situations:

1.) Seizure Activity Non-Stop for 5 minutes or More (”status epilepticus”)
2.) More than Three Seizures in a 24-Hour Period

If a particularly bad seizure occurs at home, or if either of the above emergencies occur, a special first aid technique can be used: Rectal administration of Valium . In initial studies, the injectable product was delivered rectally with a specific syringe that could be kept at home. The rectal route avoids any danger of being bitten while trying to administer medication. Recently compounding pharmacies have been able to produce Valium rectal suppositories that may be easier to use than the syringe method. Rectal valium administration has been used successfully for many years in epileptic children; the technique has adapted well to veterinary patients.

Can Seizure Medication be Stopped?

While there is some risk to discontinuing seizure medications, this may be appropriate for some patients. Dogs should be completely seizure-free for at least a year before contemplating stopping treatment. In breeds for which seizure control is difficult, it is probably best never to stop medication (German Shepherds, Siberian Huskies, Keeshonds, Golden Retrievers, Irish Setters, St. Bernards). Phenobarbital is a medication that cannot be suddenly discontinued; if you are interested in discontinuing seizure medication, be sure to discuss this thoroughly with your veterinarian.

Now that the seizure is over, can anything be done to understand why it happened?

When a seizure occurs, we begin by taking a thorough history concentrating on possible exposure to poisonous or hallucinogenic substances or history of head trauma. We also perform a physical examination, blood and urine tests and an electrocardiogram (EKG). These tests rule out disorders of the liver, kidneys, heart, electrolytes, and blood sugar level. A heartworm test is performed if your dog is not taking heartworm preventative monthly.

If these tests are normal and there is no exposure to poison or recent trauma, further diagnostics may be performed depending on the severity and frequency of the seizures. Occasional seizures are of less concern than when the seizures are becoming more severe and frequent. In this instance, a spinal fluid analysis may be performed. Depending on availability specialized imaging of the head with a CAT scan or MRI might be performed.

What can be done to prevent future seizures?

Treatment is usually begun only after a pet has more than one seizure a month, clusters of seizures or grand mal seizures. Once anticonvulsant medication is started, it must be given for life. There is evidence that pets started on anticonvulsants and then stop have a greater risk of developing more severe and dangerous seizures. Even normal dogs may be induced to seizure if placed on anticonvulsant medication and then abruptly withdrawn from it. Your veterinarian can outline a schedule for discontinuing the medication.

Other Information

The Epilepsy Genetic Research Project
Veterinary neurologists at several universities are looking for a genetic answer to epilepsy. They seek DNA samples from epileptic dogs and their close relatives if possible.

Canine Epilepsy Network
Affiliated with the University of Missouri at Columbia Veterinary School, this site reviews canine seizure disorders, treatment, history and more.

Epil-K9
This is a support and news group for owners of seizing dogs. The group has a substantial library of useful resources that can be viewed at their site.

Seizure in cats (Client info)

március 27th, 2008

Seizures and epilepsy are less commonly encountered in cats than dogs. They are, however, the most common sign of disease affecting the front part of the brain in the cat.

Some important terms:

Seizure
Convulsion, ictus, fit – an involuntary disturbance of normal brain control that is usually seen as uncontrollable muscle activity. Seizures can be single and very occasional or may occur in clusters followed by long periods (weeks to months) without seizures.

Epileptic seizures
Recurrent seizures

Preictal
It can take 24-48 hours for a cat to return to normal after a seizure. This period is called the Postictal Phase and is characterized by a variety of signs including sleepiness, pacing, depression, excitement, excessive eating and drinking

Postictal
It can take 24-48 hours for a cat to return to normal after a seizure. This period is called the Postictal Phase and is characterized by a variety of signs including sleepiness, pacing, depression, excitement, excessive eating and drinking

Generalized seizures
Grand mal seizure – jerking movements, rigid limbs, paddling/running movements, loss of fecal and urinary control. The head is often bent backwards along the spine.

Status epilepticus
Continuous seizures for more than 5-10 minutes. Cats in status epilepticus require urgent treatment.

Partial-seizures
Very rare in cats. May involve only certain muscle groups or be characterized by behavioral changes (e.g. tail chasing, biting at imaginary objects, aggression).

Absence seizures
Petit mal seizure – minor seizure activity very rarely recognized in cats.

Seizures often occur at times of changing brain activity such as during phases of sleep, excitement or feeding. Affected cats can appear completely normal in between seizures. Many different diseases can lead to seizures so it is important that diagnostic tests are performed to discover the cause of the seizures. Treatment of the underlying disease is most likely to lead to successful control of the seizures. In cats, idiopathic or non-specific epilepsy, which occurs commonly in dogs, is rare.

How can I help my veterinarian to diagnose epilepsy ?

Carefully observing your cat during a seizure can provide valuable information to your veterinarian about the types of disease that may be causing the problem.

1.               What age did the seizures begin and are they getting worse?

2.               Are the seizures intermittent or did they develop suddenly?

3.               Frequency of seizures

4.               Association of seizures with sleep, excitement, feeding, etc.

5.               Other signs of illness such poor appetite, excessive drinking, reduced exercise, etc.

Information about your cat’s lifestyle may also be important:

 

6.               Medications – especially recent deworming or use of flea control products.

7.               Diet

8.               Access to poisons or toxins

Both diseases that involve the brain directly (intracranial) and conditions that affect other body systems (extracranial), especially liver or kidney disease, can cause seizures. With recent developments in treatment, many diseases that have previously been untreatable may now be treated though this can require referral to a specialist center.

How can a diagnosis of the cause of the seizures be made?

 

A range of tests are often needed before a final diagnosis can be made. Initially, this is likely to involve blood samples to look for extracranial causes of the fitting. Following this a general anesthetic may be required to allow x-rays of the skull to be taken and the fluid that surrounds the brain (cerebrospinal fluid) sampled. In order to actually look at the brain, powerful imaging techniques are required e.g. magnetic resonance imaging (MRI) and computer assisted tomography (CT). These tests are only available at a limited number of specialist centers.

 

What treatments are available?

 

It is important that a cat having regular seizures (more than one every 6-8 weeks) receives treatment even if the cause is not understood because each seizure can lead to further brain damage increasing the likelihood of more severe seizures and complications. In some cases where the cause of the convulsions is not known or is untreatable, the seizures need to be treated directly. A variety of treatments are available. The treatment chosen will depend on each individual case. Several changes of drug dose, frequency and type of drug may be required before the regime that suits your cat best is found. This can be a frustrating time but the benefits of finding the right treatment are important for your cat’s long term well-being. Even with treatment it may not be possible to completely prevent seizures. In many cases the aim is to reduce the seizures so your cat can lead a more or less normal life.

 

 

Golden rules of treatment

 

  • ALWAYS follow the instructions on the label. Both the dose and timing of the medication is important to maintain adequate drug levels in the bloodstream.
  • NEVER run out of the medication as sudden withdrawal of treatment can lead to serious seizures.
  • LET your veterinarian know when your supply is running low so a repeat prescription can be arranged. This is particularly important if the treatment needs to be ordered specially for your cat.
  • KEEP these drugs safe and away from children as they can be powerful sedatives.
  • BE CAREFUL about other drugs, including herbal remedies, that you give your cat. If in doubt, check with the veterinary practice before giving your cat anything.

 

What are the side-effects of treatment?

 

Mild side-effects are common particularly at the beginning of treatment or following changes in the regime. The most common side-effect is sedation but other signs can also occur, most disappear quite rapidly as the cat becomes used to the medication. If side effects persist or seem severe, the veterinary practice should be informed.

DO NOT CHANGE THE DOSE OR TIMING OF MEDICATION WITHOUT CONSULTING YOUR VETERINARIAN FIRST

 

Why has treatment failed?

 

Sometimes treatment will appear to have failed. In many cases this is because the dosage and timing of the medication is not yet right. Please check that you are following the instructions on the medication label correctly. In some cases your veterinarian may take a blood sample to ensure that your cat has adequate circulating blood levels of the medication.

Other causes of treatment failure include:

1.       Specific circumstances such as stress – increased medication may be required during such periods.

2.       Progression of disease.

3.               Some cases are uncontrollable even with medication.

Seizures are generally a sign of fairly severe disease; however, this does not mean that nothing can be done for your cat. With the correct treatment, the quality of your cat’s life can often be dramatically improved.

Labda szorult a kutya nyelvére

március 26th, 2008

Ez volt az egyik legfurcsább esetem. Ezt a Rosco nevü, egy éves német juhász keverék kutyát azzal hozta be hozzám a gazdája, hogy “nem tudja leejteni a kutya a labdát”. Elöször tényleg úgy nézett ki, mintha csak játszana a kutya a labdával.

A fizikális vizsgálat során azonban rögtön kiderült, hogy a labda valahogyan rászorult a nyelvre.

Közelebbröl megnézve, itt látható ez az érdekes szituáció.

A kutya nyelve mélyen és szorosan volt a labda belsejében, emiatt le kellett vágni a labdát a megduzzadt nyelvröl.

Ezekután gyengéden levágtuk a labdát a nyelvröl.

Miután levágtuk a labdát, látható a nyelv duzzanata.

A nyelv másik oldala is nagyon duzzadt volt.

It van a nyelvröl eltávolitott labda.

Nagyon nehéz elhinni, hogy hogyan tudta beletenni a kutya a nyelvét ebbe a játékba.

Rosco teljesen felépült, órákkal késöbb már evett, a nyelv nem szenvedett maradandó károsodást.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis

Túlnyomásos, 100%-os oxygénterápia (hyperbaric oxygen therapy=HBOT)

március 26th, 2008

A túlnyomásos (1005-os) oxygénterápiás kezelés egy forradalmian új, igen hatásos gyógykezelési módszer kutyák, macskák, lovak, stb. részére. Az alábbi képet a 2008 januárjában megrendezett állatorvosi konferencián és kiállitáson (NAVC) készitettem.

Az egyik mellettem lévö praxis vett egy ilyen felszerelést, hihetetlen eredményekröl számolnak be mind az állatorvosok, mind pedig a kezelt állatok tulajdonosai. Az alábbi videó részletesen mutatja be lovak túlnyomásos oxygéterápiás kezelését. Read the rest of this entry »

Marketingkommunikációs (promóciós) eszközök a kisállatpraxisban

március 26th, 2008

A kisállatpraxis, mint vállalkozás gazdasági sikerének kulcsa az alapos szakmai felkészültség mellett a praxis magas színvonalú menedzselése.

A jó marketingmenedzsment, az állatorvosi szolgáltatás „eladhatósága” rendkívül fontos a gazdaságilag sikeres állatorvosi praxisok megteremtésében és fenntartásában, mivel a tulajdonos döntését, hogy hol gyógyíttassa állatait, az állatorvosok szakmai hozzáértésén túl számos más, olyan tényezõ is befolyásolja, amelyek számukra megfoghatóbbnak tûnnek. A cikkben röviden bemutatásra kerül számos olyan marketingkommunikációs (promóciós) eszköz, amelyek elõsegíthetik a kisállatpraxisok fejlõdését. Kattints az alábbi képre a cikk letöltéséhez.

Összefoglalás

A sikeres praxis lényege, hogy az ügyfelek igényeit kiszolgálja, hiszen õk azok, akik a szolgáltatásért fizetnek. Az új gondolkodásmódú és anyagi helyzetû hazai állattulajdonosi réteg megjelenésével egyre nõ az igény a magasabb szintû állatorvosi ellátás iránt. Vagyis a minél olcsóbb helyett a minél magasabb színvonalon, és ennek megfelelõen magasabb áron nyújtott állategészségügyi szolgáltatás kerül egyre inkább elõtérbe. Ezáltal a növekvõ igények kielégítése az állatorvosok erkölcsi és anyagi megbecsülésének növekedéséhez vezet, a vevõi elégedettség pedig a további fejlõdéshez szükséges profitot teremti elõ. A rendelõnek ezért azt a szolgáltatást kell nyújtania, amelyet az ügyfél akar. Ez sok esetben már túlmutat a szakmai hozzáértésen, és a tulajdonos, ill. állata kényelmét és különleges igényeinek, preferenciáinak kielégítését jelenti. Ezért kell egyre nagyobb hangsúlyt kapnia egyrészt az állattartói igények folyamatos szem elõtt tartásának, nyomon követésének, másrészt az állatorvos azon feladatának is, hogy a tulajdonosok eligazításával, tájékoztatásával, ismeretterjesztéssel ezeket az igényeket irányítsa és meghatározza. A marketingkommunikáció (promóció) eszközeinek hatékony használata mindkét folyamatban fontos szerepet játszik, így a praxis üzleti sikerét nagyban növelheti!

Megjegyzés: a teljes cikk a Kamarai Allatorvos 2008.-évi számában jelent meg, Dr. Ózsvári László, PhD, MBA irása: Praxismenedzsment a kisállatpraxisban (a cikket Dr. Ózsvári László engedélyével közöljük.)

Fülkagyló szélének dermatitis diagnosztikája és mintagyüjtés

március 25th, 2008

Az egyik esetem a baleseti kórházban. A három éves kan, nem kasztrált boxer mindkét fülkagylójának felsö szélén (apex), az úgynevezett pinnal dermatitis tünetei (seborrhea, hyperpigmentation, folliculitis, alopecia, stb.) voltak láthatóak.

A bal fülkagyló apexe eróziót mutatott és viszonylag erösen elkezdett vérezni. Read the rest of this entry »

Lovak vakcinázási protokolja

március 25th, 2008

Az Amerikai Lógyógyászok Szövetsége (American Association of Equine Practitioners = AAEP) kiadta az Altaluk ajánlott legújabb (2008-as) vakcinázási protokolját. A vakcinázási protokol honlaprész egyebek között tartalmazza lovak core-vakcináit, valamint a lépfene (anthrax) vakcinázási protokolját, a járványleküzdési akciótervet és a vakcinák tárolási és felhasználási instrukcióit.

 Csikók vakcinázási protokolja (2008) .
.
 Felnött lovak vakcinázási protokolja (2008) .

Az Amerikai Lógyógyászok Szövetsége (AAEP) honlapja itt található, mindenkinek a figyelmébe ajánlom.

Dr. Gál Sándor

Mobil kutyakozmetika

március 24th, 2008

Korábban már szó volt a mobil állatorvosi praxisokról és a mobil ultrahangos diagnosztikai praxisokról az Egyesült Allamokban. Az alábbi képek a praxisom elött készültek. Az egyik kliensünknek van egy mobil kutyakozmetikai teherautója, hihetetlenül fel van szerelve. Ara: $55,000 dollár (8 milló Forint)

Mivel a praxisomban nincsen (nem akartam) kozmetikai rész, de a klienseim egy része igényli ezt a szolgáltatást is, ezért úgy határoztam, hogy ezt a mobil kozmetikát fogom használni. Read the rest of this entry »

A fülkagyló szélének dermatózisa (Canine Ear Margin Dermatosis)

március 24th, 2008

A fülkagyló szélének dermatózisa (Canine Ear Margin Dermatosis) egy meglehetösen gyakori idiopatikus seborrheás elváltozás, amely lelógó fülü kutyákban, különösen tacskó kutyákban (Dachshund) fordul elö: hyperkeratózis és follikuláris keratózis látható.

Amint az a képeken is látható, a fülkagylók szélének egy törmelékes, seborrheás dermatózisa alakul ki, amely késöbb szörhiányos, kirepedezett vagy kifekélyesedö lesz. A kifekélyesedett szélü, kissé “rojtos szélü” fülkagylók fájdalmasakká is válhatnak. Sok állat idövel a tipikus vasculitis (cutaneous vasculitis) tüneteit mutatja. Read the rest of this entry »

Könyvajánló: Equine Emergencies – Treatment and Procedures

március 24th, 2008

Sziasztok! Adós maradtam egy könyvismertetővel. Megérkezett végre a már korábban emlegetett Equine Emergencies – Treatment and Procedures c. könyv.  Előrebocsátom, hogy nem vagyok lovas állatorvos!
A könyv több elkülönülő részre tagolódik: A belső borítón sürgősségi gyógyszeradagok. Ez jópofa, megadja a gyógyszer mg/ttkg adagját és külön egy csikó (50kg), illetve kifejlett ló (450kg) adagját is ml-ben. (Nyilván aki csak lóval foglalkozik nap, mint nap, annak nem túl hasznos, de nekem jó támpont.) Read the rest of this entry »

Dr. Miklós Csaba (1966-2008) emlékére

március 24th, 2008

Kedves Kollégáim! Barátunk és munkatársunk, Dr.Miklós Csaba rövid, de súlyos betegsége után -42 évesen-, örökre eltávozott közülünk.

Emlékét megőrizzük!

A MÁOK Alternativ Tagozat nevében,
Dr. Németh József

Dr. Miklós Csaba hamvasztás utáni búcsúztatása 2008 március 28-án déli 12:00 -kor lesz
a gyöngyösi felsövárosi temetöben, a föiskolával szemben, a Mátrafüred felé vezetö úton.

A család fokozottan jelenkezö anyagi terhének enyhítésére létrehoztunk egy számlaszámot, melyre bárki, aki segíteni szeretne, utalásával támogathatja öket. (A számlára június 30-ig várjuk az utalásokat)

A SZÁMLA SZÁMA: 11773047   09210158
JOGOSULT NEVE:   SZEGVÁRY VERONIKA
ÁTUTALÁS KÖZLEMÉNYE:  CSABA

A BEFOLYT ÖSSZEG ANONIM MARAD!
Köszönet minden segítségért.
Csúz Andrea

A szamaritánus állatorvos

március 23rd, 2008

szamaritánus az, aki önzetlenül segiti a testileg-lelkileg sérülteket vagy az anyagilag hátrányos helyzetüeket. De hogyan is van ez az állatorvosoknál? Miért van az, hogy az állatorvosoktól elvárja azt a közvélemény, hogy önzetlenül segitse a rászorult, szenvedö állatokat vagy azok tulajdonosait, de mondjuk a fogorvosoktól nem várják el, hogy ugyanezt tegyék az elvileg magasabbrendü embertársaikért. Nem várják el a tetöfedötöl sem, hogy ingyen, vagy önköltségi áron foltozza be a szegény ember házának a tetejét. Read the rest of this entry »

Mobil állatorvosi kisállatpraxisok és egy újfajta versenyhelyzeti lehetöség Magyarországon

március 23rd, 2008

Egyre terjednek az Egyesült Allamokban a mobil praxisok.

Itt egy mobil praxist szeretnék bemutatni, videón: Read the rest of this entry »

Seprünyelet (60 cm) nyelt a kutya

március 23rd, 2008

 

Az eddigi talán legkülönösebb esetünk volt tegnap az indianapolisi baleseti állatkórházban, amelyet a kollegám (Dr. Brent Gust) látott el. Egy 25 kg-os, 8 éves nöstény boxer kutyát azzal hoztak be az állatkórházba, hogy a kutya véreset hányt és letargikus. A röntgenfelvételek ezt mutatták… Read the rest of this entry »