üdv mindenkinek
örülök a lehetőségnek,
lassan több a chat , mint a munka
üdv
Móré Attila
proba
június 28th, 2004Haszonállatokról szóló virtuális konferencia
június 28th, 2004Az Amerikai Mezogazdasagi Miniszterium (USDA) Fertözö Betegségek Központja nemrégiben egy virtuális (tehát interneten keresztüli) konferenciat tartott. Az elöadasok témái többek között a következök voltak: légzöszervi megbetegedesek, TSE, mycobakteriumos fertözesek, salmonellozis, E.Coli fertozesek es spirocheta okozta megbetegedések.
2004 legnagyobb állatorvosi konferenciája
június 28th, 2004A 2004-es év legnagyobb amerikai állatorvosi konferenciája a Western Veterinary Conference volt Las Vegasban: az összes látogatók száma 13,445 volt, ebböl 6,450 állatorvos, 1,627 technikus, 2,750 kiállitó és egyéb.
Kutya fejsebe
június 26th, 2004Mult héti esetem a baleseti állatkórházban, az első képen egy csunya szakitott fejseb képét látjátok, ahogy a kutya bejött hozzánk.
A ször lenyirása után a rengeteg véreret láttuk el elöször.
A harmadik kép amütét után közvetlenül készült. Subcután Vicryl-t és sebészeti ragasztót használtam.
Diagnosztikai EKG
június 26th, 2004A képen egy diagnosztikai programmal ellátott EKG gépet láttok. A laptopba épitett program nem csak mutatja, de ki is nyomtatja az EKG-t és annak részletes kiértékelését.
Hungarovet tagok száma
június 26th, 2004Kedves Kollégaim!
En is csak most néztem meg és aki esetleg nem tudná, a Hungarovet tagok létszáma jelenleg 562.
Egységes rendszer
június 25th, 2004Szevasz Sándor!
Maximálisan osztom a nézetedet az egységes rendszert illetően. Pláne akkor, amikor azt látom, hogy párhuzamosan fejlődnek egymás mellett a hasonló témáju honlapok. Ilyenkor egy kicsit azon morfondírozok, hogy milyen csodás lehetne, ha ezt a rengeteg szellemi terméket produkáló emberkéket össze lehetne egy csapatba hozni. Nem jó magyar szokás szerint mindig azt firtatni ki min gazdagszik.
Örülök, hogy foglalkozol az általam felvetett gondolattal, melyet pont azért vetettem fel, hogy talán az országban más területeken is összefogással sokkal hatékonyabban lehet dolgozni, mondjuk az információ áramlás területén. Hiszen ez még nálunk nagyon kezdetleges.
Üdvözlettel:
Mekis Gábor
kamarai honlap tartalma
június 24th, 2004Mit tegyünk majd a kamarai honlapra? Véleményeteket köszönettel olvasnám.
Hungaromed-Hungarovet
június 24th, 2004Lehet-e többet tudni már a tervezendő konferenciáról? A fővárosi Kamara által tervezett konferencia miatt is kérdezem. Témák, előadók, stb érdekelnének!
Üdv:A.
Számítógép a végeken
június 24th, 2004Szevasztok!
Úgy néz ki, hogy a siófoki kerületben sikerült a kollégákat összeszervezni úgy, hogy mindenki elérhető lesz elektrónikus formában. Ha tudtok javaslatokat kérek, hogy miként lenne a leg célszerübb felállítanunk a rendszert, hogy a késöbbiekben esetlegesen megvalósuló informatikai és távoktatási lehetőségekhez már egyszerüen tudjunk csatlakozni.
A javaslatokat előre is köszönöm.
Üdvözlettel.
Dr. Mekis Gábor
H-8600 Siófok, Csokonai utca 2.
Tel/Fax: 36 – 84 314 757
Mobil: 36 – 30 9 271 459
e-mail: info@mekisland.hu
http: www.mekisland.hu
próba
június 24th, 2004Sziasztok HungaroVet csapat.
Próbálom az üzenőfalat.
Pleva Laci.
Számítógép a végeken – valasz
június 24th, 2004Feladó: dr. Mekis Gábor (Mekisland) 2004-06-24 Tárgy: Számítógép a végeken
Kedves Gábor!
A Levente a jovo het elejeig szabadasagon van, igy nem tudom Ot ezzel kapcsolatban most megkerdezni. Ahogy mondtam Nektek az AIK-2004 konferencian is, en nem vagyok egy programozo, tehat nem ertek annyira a szamitogepes programokhoz (mint kellene). De azt tudom, hogy talan nem erdemes ujabb es ujabb rendszereket kialakitani az orszagban, inkabb egy kozos rendszerben kellene mukodnunk (a Hungarovet keretein belul).Ezt termeszetesen nem azert javaslom, mert a Hungarovet szamara en “birtokolni” akarom az allatorvosi informatikat, hanem ez abbol a szemelyes felismeresbol szarmazik, hogy mennyire koltseges es nehez egy ilyen rendszer kialakitasa, annak megtanulasa es megtanittatasa es azutan ennek a rendszernek a folyamatos mukodtetese. Amire en gondoltam regebben, az az volt, hogy a HV keretein belul alakuljanak meg a legkulonbozobb szakmai vagy egyeb, nyilt vagy zart körök. Mindezekre lehetoseg van a HV-en belul. De termeszetesen ez csak egy javaslat. A Levente Neked jobban fog tudni egy technikailag megalapozott tanacsot adni amikor visszajon. Gábor, egyebkent pedig nagyon orulok, hogy irtal az Uzenöfalba!
Gál Sanyi
Üzenőfal
június 23rd, 2004Tisztelt Felhasználóink!
Elkészült az üzenőfal, már csak az üzenetekre vár. Hamarosan megoldjuk a Digest-levélküldést is. Addig is olvasható és írható a fal.
Mindenkinek kellemes beszélgetést kívánunk!
Üdvözlettel:
A HungaroVet csapata
Az uj HV Uzenöfal
június 23rd, 2004Kedves Kollegaim!
Vegre elkeszult az Uzenöfal, amit en a levezelölista és a honlap forumok közötti “hibrid” megoldasnak tartok. Jövö hetre igerte a Levente azt, hogy elkeszul a “Digest” megoldas is, tehat mindenki a nap vegen egyetlen e-mailben megkapja az aznapi Uzenöfal leveleke es a forumba irt levelek cimeit is.Aki akarja az mar nap közben itt a honlapon is megnezheti a leveleket, ha nem akar estig varni.
Orülök, hogy sikerult megvalositani a Hungarovet Uzenöfalat! Remelem, hogy Nektek is tetszik! Hát akkor irjatok!
Gál Sanyi
MAVSZ elnökségi ülése
június 23rd, 2004Junius 6.-an (vasarnap) delelott volt a MAVSZ elnoksegi ulese, amely az Anatomia Tanszek folotti Anatomia Muzeumban volt megtartva, amelyen en is reszt vettem. Itt keszult a kep.
Macskák hyperthyroidismusa – Radiocat kezelés
június 22nd, 2004A hyperthyroidismus a macskak leggyakoribb endokrinologiai megbetegedese. A gyogykezelesnek harom lehetseges modja van:
1. Gyogyszeres kezeles
2. Sebeszeti beavatkozas
3. Radioizotopos jód-131 kezeles
A radioizotopos jód-131 kezeles egy intravenas injekciobol all, amely csak a daganatos pajzsmirigy sejteket pusztitja el. Hatasfoka 98-99%-os.
A RADIOCAT allatorvosi radiologiai klinikakat ket amerikai radiologus allatorvos alapitotta (Dr. David Herring és Dr. Rand Wachsstock) es ezek a specialis klinikak kizarolag ezt a beavatkozast vegzik el.
Jelenleg ezekben a varosokban mukodnek:Phoenix, San Diego, San Mateo, Middletown, Wilmington, Atlanta, Wheeling, Indianapolis, Baltimore, Greenville, Waltham, White Plains, Pittsburgh és Springfield.
Indianapolisban harom even keresztul az Airport Animal Emergency Centerben mukodott es igy en is reszese voltam a kezeleseknek.
Gál Sanyi
Kutya és Macska Diagnosztikai es Terápiai Technikák
május 29th, 2004A Washington State Allatorvosi Egyetem honlapjanak egyik kivalo resze, amely reszletesen, kepekkel es rajzokkal mutat be tobb mint 20 diagnosztikai es terapias technikat, tobbek kozott arthrocentesist, thoracocentesist, mellkasi drain behelyezeset, macskak orrnyelöcsö kateter levezeteset, stb…….
· intramuscular injections
· subcutaneous administration
· cephalic and saphenous catheterization
· placement of a butterfly catheter
· venipuncture – cat
· mass or lymph node aspiration
· jugular catheter placement
· central venous catheter placement
· cystocentesis
· urinary catheterization – dog
· bone marrow aspiration/core
· femoral artery puncture
· thoracocentesis
· thoracic drain placement
· csf collection
· arthrocentesis
· nasogastric intubation – cat
· urinary catheterization – male cat
· placement of a stomach tube and gavage
· otoscopic examination
???
május 21st, 2004Szervusz Laci!
Még nem találkoztunk, de érdeklődéssel olvastam a régebbi írásaidat.
Igazából nem értem miről, és főleg miért írsz így!?
Legutóbb Sanyinál több mint egy hónapot voltam és a könyvtárát nézve (otthon és a klinikáján) nehezen tudom elképzelni, hogy létezik olyan szakkönyv ami ne lenne ott meg.
De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy számomra abszurd dolog lenne, hogy megveszek egy könyvet (amit több tízezer példányban gyártanak) és letolok mást azért, mert olvassa vagy mert ajánlani meri!?
Az internet épp azért született, hogy az emberek megosszák egymással az ismereteiket, tudásukat. A HV is ezért jött létre.
Szerintem ezért Sanyinak csak köszönet jár, mint ahogy mindenkinek aki ide ír, beleértve Téged is a régebbi cikkeidért.
Témák megvitatása és vélemények
május 20th, 2004Kedves Laci!
Nem nagyon értem, hogy miröl beszélsz. Megemlitetted a Vetmailen, hogy Te használod a “Common Small Animal Diagnoses” c. könyvet, amelyet nagyon sok itteni állatorvos is használ, köztük én is.
Több konferencián voltam, -legutóbb egy gastroenterologiai konferencián-, ahol praxistippként többször felhozták ennek a könyvnek a használatát, úgy ahogy Te is irtad, úgy, ahogy mi is használjuk.
En irtam egy hosszabb irást Diagnosztikai Algoritmusok és Protokollok cimen a Hungaroveten (lásd alább), amelyben megemlitettem négy mondatban ugyanezt a könyvet, hogy mi is ezt használjuk.
Nem “elloptam az ötletedet” hanem ebben a témakörben (algoritmus és differenciál diagnózis) irtam egy hosszú fejtegetést, túl hosszút ahhoz, hogy a Vetmailbe tegyem. A Te “ötleted” annyi volt, hogy szobahoztál valamit, amit én is használok, nap mint nap. Mi lenne akkor, hogyha valaki szóba hoz egy szövetragasztót és utána én is irok arrol, hogy én is azt használom, ugyanúgy, vagy másképp.
Nem látok abban semmi rosszat, hogy egy bárki által a Hungarovetben vagy a Vetmailen felhozott témakörhöz hozzászóljak. Miért, hát nem ez a célja ezeknek a fórumoknak?
Gál Sanyi
Tamiflu (Parvo gastroenteritis kezelesere)
május 18th, 2004Egy nagyszeru human gyogyszert alkalmazasat szeretnem Veletek megismertetni, amelyik hihetetlenul jol mukodik a kovetkezo esetekben:
Kutyak parvovirusos enteritise
(valamint macskak panleukopeniaja es macskak felso leguti virusos fertozese eseteben).
Gyogyszer neve:
TAMIFLU (oseltamivir phosphate), a Roche gyar gyartja es a human influenza gyogykezelesere es megelozesere hasznaljak.
A Tamiflu kezeles elonyei:
Rendkivul olcso
Nem igenyel korhazi kezelest az allat
A tulelesi szazalek hihetetlenul magas
Adagolas:
2mg/kg naponta ketszer, szajon at 5 napon keresztul
Az elso oralis adag utan a kutyak hanyasa megszunik.
Macskak panleukopenia es felso leguti virusos megbetegedeseiben is igen hatasos.
Parvo tulelesi szazalek:
A sajat es nehany masik allatkorhaz tapasztalatai szerint, sot a helyi menhely szerint is egyenlore ugy tunik, hogy a tulelesi arany majdnem 100%.Voltak olyan eseteim, amikor a tulaj nem engedhette meg a korhazi kezelest, a parvos kutya tulelesi eselye otthon minimalis volt. Hanyascsillapito injekcio beadasa utan a tulajjal hazakuldtem oralisan adando Tamiflu szuszpenziot es a kutya hanyasa legtobbszor mar az elso adag beadasa utan megszunt, a kutya elenk lett es ezidaig mind az 5 ilyen eset teljesen meggyogyult.
Gyogyszer ara: $44 (10 x 75mg tabletta vagy 25ml szuszpenzio)
Kiszereles:
75mg tabletta vagy por formajaban: 23 ml vizet hozzateve 25ml szuszpenziot kapunk, 12mg/ml koncentracioban.
Prevenciora is jo:
A parvo lappangasi szakaszaban levo allatok eseteben a klinikai tuneteket megelozi es a betegseg nem fejlodik ki.
Hatasmechanizmus:
TAMIFLU (oseltamivir phosphate) az egy hatasos neuraminidase inhibitor.
A neuraminidase az egy feherje, amelyik rengeteg virus sejtfeluleti membranjan megtalalhato. A neuraminidase jelenlete teszi lehetove azt, hogy a virus megfertozze a mellette levo sejtet.A neuraminidase szinten szukseges bizonyos patogen enteralis bakteriumok kolonizaciojahoz.
A TAMIFLU (oseltamivir phosphate), amely tehat egy neuraminidase inhibitor, a kovetkezokeppen mukodik:
1.A virus replikaciojat megakadalyozza
2.Csokkenti a virus reszecskek kiszabadulasat a fertozott sejtekbol
3.Csokkenti a virus terjedeset a kornyezo sejtekbe
4.Csokkenti az enteralis bakteriumok kolonizaciojat es toxintermeleset
5.Csokkenti a bacterium toxinok karos hatasat
A Tamiflu alkalmazasa igen sokretu es nagyon igeretes. A St. Jude Children’s Research Hospital gyerekek eseteben hasznalja a Tamiflu-t, mint neuraminidase inhibitort, nemcsak az influenza gyogykezelesere es megelozesere, hanem ugyszinten az influenzat koveto masodlagos bakteriumos fertozesek (sinusitis, tudogyulladas es kozepful gyulladas) kezelesere.
Ahogy mar emlitettem, a parvo kezelesen kivul mi is megkezdtuk a macskak virusos felso leguti betegsegenek a kezeleset es a megelozeset is, az eddigi tapasztalatok kivaloak!
Gal Sanyi
7 nappal késöbb – a két méter hosszú vékonybélszakasz eltávolitása után (
április 22nd, 2004Tegnap este visszahozta a tulajdonos azt a Dobberman kutyát, amelyiknek 7 nappal azelött egy 2 méter hosszú vékonybélszakaszát eltávolitottam. A kutya nagyon jól van, ezt az alábbi videón lehet megtekinteni:
VIDEO
http://video.google.com/videoplay?docid=-5177379197998338075&hl=en
A TELJES KORABBI CIKKET ITT OLVASHATJATOK
http://www.hungarovet2000.com/uzenofal/viewpost.php?id=1811
Gál Sanyi
falbővítés
február 27th, 2004Olvasom Gál Sanyi levelét, és nagyon tetszik az üzenőfal bővítési terve: rá jellemzően világos célok és nagyon profi kivitelezés várható. Csak azt nem tudom elképzelni, honnan van ennyi energiája mindent végiggondolni, majd a megvalósulásig végigkísérni…
Bűzmirigyek gyulladásának kezelése
december 20th, 2003Az “ANAL SACCULITIS”, a “Büzmirigyek gyulladása” kezelésére a következö módszert alkalmazzuk, nagyon jó eredménnyel:
1. Ajánlatos a szedálás vagy legalább a fájdalomcsillapitas: mi itt Butorphanol inj.+Acepromazin injekciot hasznalunk.
2. Ezekutan rektálisan, gyengéden kinyomjuk a büzmirigyeket.
3. A büzmirigyeket a Techni-Care nevü mütéti bemosakodo anyaggal mossuk le es elöször ezzel öblitjük át a büzmirigyeket. (A Techni-Care az egy különleges hatékonysagu gram+ es gram- baktericid hatásu oldat, amelyik ráadásul szovetbarát is, nyálkahártyákon is biztonságos, kiválo sebtisztigatasra is.).
4. A büzmirigyek infuzioját a kandurok urethra katerevel vegezzuk, a nyitott végü fajtával.
5.Ezekután a Panalog nevü (Fort Dodge termék) krémet infuziozzuk be a büzmirigyekbe. A Panalog az több gyogyszer keveréke: Nystatin+Neomycin +Triamcinolone+Thiostrepton.
6.Dexamethasone SP injekciot adunk egyszer es Baytril tablettat egy hetig.
7. A büzmirigyeket minden 2 hetben egyszer kinyomjuk, osszesen ketszer.
A szisztémás antibiotikumok nem nagyon hasznalnak, mert a gyogyszerek nem nagyon tudnak athatolni a gyulladasos, de kulonosen nem az eltályogosodott büzmirigyek falán.
Ez a módszer nagyon sikeresen müködik!!
Hogyha a büzmirigy már eltályogosodott, vagy már feltört, akkor én egy sajátos modszert alkalmazok, de ezt majd a kovetkezo levelemben irom meg.
Gál Sanyi
Amikor a kóbor kutyát elüti az autó (2003)
december 19th, 2003Dr. Horváth László irását közöljük (2003)
Közhely, hogy az utcákon kóborló állatok mindig potenciális áldozatai a közlekedéssel járó veszélyeknek. Többségük nem ismeri (eléggé) a KRESZ-t, akkor és ott mennek át az utcán, ahol nekik tetszik, nem várják meg a lámpánál a zöld jelzést, így könnyen szaladnak az autók kerekei közé (alá). Hasonló bajok természetesen a gazdás kutyákat is utolérik, de ha velük ilyesmi történik, akkor ott van aggódó és tettre kész gazdájuk, aki állatorvoshoz viszi őket vagy állatorvost hív hozzájuk, kifizeti a mentés és a gyakran szükségessé váló műtét költségeit, és ami nem utolsó, utána hazaviszi, ápolja, gondozza őket a lábadozásuk ideje alatt. De ki teszi meg ugyanezt egy kóbor jószág esetében?
Amikor a lelkes állatbarátok sérült, balesetet szenvedett, kóbor, gazdátlan állat ellátásához hívnak ki, sokszor hivatkoznak arra, hogy nekem, mint állatorvosnak kötelességem azonnal a helyszínre sietni, ellátni és mielőbb kórházba vinni a sérült jószágot. Ilyenkor gyakran megesik, hogy a segítséget kérő állatbaráttal kínos beszélgetés alakul ki, mert sokan nem (vagy csak nehezen) értik meg, hogy ez nem így van, és csak akkor lehetséges sikeresen megoldást találni az ilyen szituációkra, ha önmaguk is tevőlegesen közreműködnek benne és bizonyos fokú anyagi áldozatvállalásra is hajlandók. Ez azt jelenti, hogy aki ilyen helyzetben hatékonyan szeretne segíteni, annak a saját pénzéből kell megelőlegeznie a legszükségesebb költségeket (később, ha szerencséje van, valamelyik állatvédő egyesületen be lehet majd vasalni a kifizetett számlákat), és segítenie kell annak a problémának a megoldásában is, hogy hová kerüljön a sérült az első ellátás, majd később a kórházi kezelés után! Ezek nélkül ugyanis csak félmegoldások vannak.
Tapasztalatom szerint nagyon sokan élnek abban a tévhitben, hogy Magyarországon működik az ilyen értelemben vett állatmentés. Sokan gondolják úgy, hogy nálunk is vannak erre hivatott szervezetek, amelyeknek ez a feladatuk és akik ilyen helyzetekben azonnal jönnek, segítséget nyújtanak, majd gondoskodnak a sérült állat(ok) további sorsáról. Ezt a tévhitet több minden táplálja. Egyrészt néhány hazai állatvédelmi alapítvány hirdetései és reklámjai (lásd óriásplakátok) vagy az állatbarátoknak (különösen az adózási időszakban) névre szólóan kiküldött levelei, tájékoztatói folyamatosan azt sugallják, hogy ezek a szervezetek léteznek, működnek és minden bizonnyal folyamatosan azon vannak, hogy mentsék a rászoruló állatokat. Ráadásul aki pénzt (adó 1 %-ot) ad nekik, az joggal várja el, hogy ennek fejében ezek az alapítványok tegyék a dolgukat. Emellett időnként szívhez szóló képsorok láthatók a tévében, amelyek egyes nyugat-európai állatvédelmi alapítványok ilyen irányú munkáját mutatják be. Csoda-e, ha az egyes nyugat-európai városok utcáin száguldozó állatmentő láttán az emberek azt hiszik, ilyen nálunk is van és működik?
Az ő lelkesedésüket sajnos le kell hűtenem! Először is tudomásul kell vennünk, hogy ma sem az államot, sem az önkormányzatokat nem hatja meg a kóbor állatok sanyarú helyzete! Sok helyen még az egészséges kóborok helyzetét sem tudják kézben tartani, hiú ábránd lenne tehát azt várni, hogy majd tőlük érkezik segítség. Az úgynevezett ebrendészeti telepeknek (népiesebb nevükön sintértelepeknek) csak a kóbor állatok begyűjtését, tartását, szükség esetén hatósági megfigyelését szabták feladatul. Nem tudok róla, hogy foglalkoznának az utcán megsérült és segítségre, ellátásra szoruló állatok megmentésével, egyszerűen azért, mert nem erre a célra üzemeltetik őket.
Maradnak tehát az állatvédős alapítványok. Sok adományt kapnak, emellett az utóbbi években egyik-másik igen szép összegekhez jut a személyi jövedelemadók felajánlható 1 %-ából is. Hol van hát ez a pénz? Mire költik el? Miért nem oldják meg ebből ezt a problémát? Ezek jó kérdések, higgyék el, mindegyikre van megfelelő válasz is! Az adományok általában jó helyen vannak és jó célt szolgálnak, de saját tapasztalatom és véleményem szerint az állatvédő szervezeteknek és alapítványoknak az a legfőbb bajuk, hogy sok van belőlük és emiatt elaprózódik közöttük a sok adomány. Ennek következtében nem lehet koncentrálni az anyagi forrásokat. Pénzügyekben nehéz az együttműködésük, emiatt ha egy ügyet, egy akciót közösen, összefogással kellene megoldani, akkor gyakran összezördülnek egymással is. Ezen a téren a kevesebb biztosan többet jelentene! Tudni kell, hogy ma a legtöbb állatvédő egyesület mindennapi fennmaradási gondokkal küzd, a menhelyeiken levő állatok ellátását is nehezen tudják kigazdálkodni. Az egyre nagyobb számban adódó sérült állatok mentésére illetve gyógyíttatására már nem jut elég pénz. (Ráadásul a ma üzemelő menhelyekre folyamatosan ki lehet tenni a „megtelt” táblát, sokszor a makkegészségeseket sem tudják befogadni, nemhogy a sérült, további gondozásra szoruló állatokat.) Egyik-másik nagyobb, nevesebb egyesület (közöttük néhány, állatorvosok által erre a célra létrehozott és működtetett alapítvány) próbálkozik ugyan finanszírozni a sérült, kóbor állatok mentését, de kevés sikerrel. Ők sem győzik ugyanis. Nem csak pénzzel, hanem emberrel, kapacitással, erővel sem. Ennek a legfőbb oka az, hogy egy ilyen szolgáltatás működtetéséhez – ugyanúgy, mint az emberi mentőszolgálatoknál – lényegében 24 órás folyamatos üzemelés szükséges. Az igények jelentkezésének ideje tervezhetetlen. Nagyon gyakran fordul elő, hogy késő este vagy éjszaka, hétvégén vagy ünnepnapon van szükség a segítségre. Hóban, szélben ugyanúgy menni kell(ene), mint a 40 fokos kánikulában.
Ki tudja ezt biztosítani? Úgy néz ki, hogy ma senki. Aki eddig lelkesen belevágott és megpróbálta, az sajnos bele is bukott. Belegondoltak már egyszer abba, hogy mi minden szükséges egy ilyen szolgálat működéséhez? Kell egy alkalmas autó, az autóba(hoz) üzemanyag, biztosítások, adók, néha szervíz, stb. Kell legalább három állatorvos, ideális esetben ugyanennyi asszisztens (azért legalább három, mert a neves sláger szerint is „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” jár[na] a dolgozónak). A munkáltatónak le kell rónia az előírt járulékokat, adókat, befizetnivalókat. Kell még természetesen sok gyógyszer, kötszer, és egyéb felszerelés. (Esetleg kellene hozzá még egy helyiség, ahol eltölthetnék idejüket két hívás között, bár lehet, ez már luxus lenne!) Szóval valahogy úgy kellene működni kicsiben, mint az emberi mentőszolgálatnak nagyban. (Legalábbis szervezetileg, mert úgy hírlik, hogy gazdaságilag ők is folyamatosan zűrben vannak!) És akkor itt jönne még a következő lépés, az, hogy szükség lenne egy nagy befogadóképességű állatmenhelyre, ahová bármikor elszállítható lenne a sérült, beteg állat, és ahol megfelelően gondoskodnának a további sorsáról. Egy ilyen rendszer létrehozása és működtetése viszont irdatlanul sok pénzt igényelne (szerény számításaim szerint csak a működtetés, az induláskor szükséges beruházások nélkül legalább kb. évi 50–60 millió forintot), még akkor is, ha a felmerülő költségek egy része kiváltható lenne mondjuk azzal, hogy például a személyzet jótékonyságból ingyen vagy névleges díjazásért dolgozna! Ekkora összeg pedig ma országos viszonylatban összesen sincs az állatvédelemben! Tessék akkor osztani, szorozni!
Mi a valóság ma, a XXI. század küszöbén? Az, hogy néhány lelkes és elszánt ember (állatorvos, állatmentős, állatvédő aktivista) a napi munkája közben, után vagy mellett, lemondva pihenésről, szórakozásról, kockára téve a családi békét, éjjel-nappal készenlétben állva várja az ilyen hívásokat és gyakran tetemes ráfizetéssel, de igyekszik amolyan „tűzoltómunkával” legalább a lyukakat betömni.. Ebbe sok minden belefér. Az is, hogy vitatkozunk a bejelentő állatbarátokkal, győzködjük őket arról, hogy ha tudnak, segítsenek be ők is, de ha nagyon muszáj, elmegyünk az állathoz akkor is, ha „a kutya sem fizet érte”. A rideg valóság persze gyakran kényszerít rá minket arra a lépésre, amiről a lelkes állatbarátok hallani sem mernek: ha már máshogy nem tudunk segíteni, el kell altatnunk a sérült állatot, mert legtöbbször nincs, aki a további teendőket (pl. műtét) finanszírozza és nincs, aki befogadja a sérültet. Ilyenkor győz a racionalitás: ez a megoldás jár ugyanis a legkisebb költséggel és így a legkisebb veszteséggel! Persze mi örülünk, ha valaki legalább ezeket a költségeket, vagy azok egy részét megtéríti nekünk. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor mi az állatmentésre egyszerűen ráfizetünk, vagy közvetve a többi fizető megrendelőnkkel kell megfizettetnünk mindazt, amit ezen a téren fel- vagy elhasználunk.
Dr. Horváth László
Budapest, 2003. szeptember
Re. Az alfa-2 agonistákról
december 7th, 2003Kedves Tamás,
az én praxisom meglehetősen kicsi, a műtétszám is alacsonynak mondható (heti 2-3), így nem gondolnám, hogy én lennék az illetékes a keringési problémákkal küszködő betegek altatásával kapcsolatos tapasztalatok közreadásában. 
Tény, hogy ahogy múlik az idő, a pacientúra átlagéletkora folyamatosan emelkedik, és köztük – már csak a kor miatt is – egyre több a szív- ill. keringési problémával küzdő, így folyamatosan nő a rizikós operációk száma. Megvallom, időnként működik is a “zabszem effektus”, mert eddigi pályám során (őrült nagy szerencse!) még egyetlen betegem sem maradt a műtőasztalon. Minden bizonnyal a viszonylag alacsony műtétszám okán.
A hozzászólásomban említett betegek zömében pyometrával, emlődaganattal (egy vesedaganattal) kerültek kés alá. Az említett állatok kora rendszerint 14-18 éves kor közé esett (volt olyan macska, melyet 18 éves korában kétszer is műtöttem).
Nálam a “monitorozást” a jól képzett asszisztensnő végzi műtét közben, figyelemmel kísérve az állat légzését, szívverését, reflexeit. Mivel pulzoximeterünk nincs, az EKG-nk pedig szalagos, ezért műszeres monitorozásra nincs mód. De mint korábban írtad, a légcsőtubus és a lélegeztető ballon mindig elérhető közelségben van, és még egy bontott üveg Respirot cseppünk is van. 
Üdv.:
-kb-
Re. Az alfa-2 agonistákról
december 7th, 2003Kedves Tamás,
az én praxisom meglehetősen kicsi, a műtétszám is alacsonynak mondható (heti 2-3), így nem gondolnám, hogy én lennék az illetékes a keringési problémákkal küszködő betegek altatásával kapcsolatos tapasztalatok közreadásában.
Tény, hogy ahogy múlik az idő, a pacientúra átlagéletkora folyamatosan emelkedik, és köztük – már csak a kor miatt is – egyre több a szív- ill. keringési problémával küzdő, így folyamatosan nő a rizikós operációk száma. Megvallom, időnként működik is a “zabszem effektus”, mert eddigi pályám során (őrült nagy szerencse!) még egyetlen betegem sem maradt a műtőasztalon. Minden bizonnyal a viszonylag alacsony műtétszám okán.
A hozzászólásomban említett betegek zömében pyometrával, emlődaganattal (egy vesedaganattal) kerültek kés alá. Az említett állatok kora rendszerint 14-18 éves kor közé esett (volt olyan macska, melyet 18 éves korában kétszer is műtöttem).
Nálam a “monitorozást” a jól képzett asszisztensnő végzi műtét közben, figyelemmel kísérve az állat légzését, szívverését, reflexeit. Mivel pulzoximeterünk nincs, az EKG-nk pedig szalagos, ezért műszeres monitorozásra nincs mód. De mint korábban írtad, a légcsőtubus és a lélegeztető ballon mindig elérhető közelségben van, és még egy bontott üveg Respirot cseppünk is van.
Üdv.:
-kb-
Az alfa-2 agonistákról
december 6th, 2003Kedves Balint!
Koszonom az ertekes megjegyzesedet. Velemenyem szerint az alfa-2 agonistak hasznalata az aneszteziologia egyik legellentmondasosabb es legerdekesebb terulete. Mint tudjuk minden igaz es mindennek az ellenkezoje is. A fenti cikket tudatosan szukitettem le, hogy konnyebben ertheto es kivitelezheto legyen olyan magyar praxisokban is, ahol az aneszteziologia es intenziv terapia lehetosegei behataroltak. Ezert tudatosan elnagyoltam a szivbetegsegek diagnosztikajat es a modern ujraelesztes alapjaiba sem mentem bele. Az volt a fo celom hogy a cikk vegen az osszefoglasban levo par mondat mindenkinek megmaradjon a fejeben es esetleg lepeseket is tegyenek abba az iranyba.
Masreszt a cikk azt a tudomanyos vonalat kepviseli aminek most en is a resze vagyok, akar szemely szerint egyetertek akar nem. A temavezetom joindulatuan megjegyezte, hogy az aneszteziologiai minosito vizsgan (amit 3 ev mulva, a rezidenciam vegen kell letennem) ha azt talalom mondani hogy az alfa-2 agonistak keringesi betegsegek eseten javasolhatoak akkor biztos a bukas…
A sajat velemenyem az hogy az alfa-2 agonistak nem annyira veszelyesek, mint amilyennek sokan tartjak oket. Amerikaban nagy a nezetelteres az aneszteziologusok kozott. A legtobben utaljak es egyszeruen szemet hunynak minden ellentetes bizonyitek elott. Inkabb ugy gondolkodnak, hogy szivbeteg allatnak adjunk olyan szereket amik nem, vagy alig befolyasoljak a keringest (etomidat, benzodiazepinek, opioidok), igy legalabb nem artuk. Egyes esetekben viszont segithet a bradycardia, mert a szivizom verellatasa is javul. A human orvosok ezert szeretik olyan esetekben ahol szivinfarktus veszely all fenn. Egy ilyen human beteget a ketamin (a tachycardia miatt) konyen eltehet lab alol.
Visszaterve az eszreveteledre, elhiszem hogy jo tapasztalataid voltak mitralis insufficiencianal. A kovetkezo cikk is egyetert veled:
Lombard CW, Kvart C, Sateri H, Holm G, Nilsfors L. Effects of medetomidine in dogs with mitral regurgitation. Acta Vet Scand Suppl. 1989;85:167-74.
Ezek a szerzok 13 kistermetu kutyat nyugtattak 30 microgram/kg medetomidinnel, kompenzalt mitralis regurgitacioval. Beszamoltak bradyarrhithmiarol, es arrol is hogy 2 kutya rovid ideig eszmeletet vesztette a gyogyszerbeadas utan 4-5 oraval vegzett fizikalis vizsgalat soran, mert mar ellenalltak a vizsgalatnak. Ennek ellenere a szerzok javasoljak a medetomidint kompenzalt mitralis regurgitacional, felteve hogy az antagonista is keznel van. Felhivtak viszont a figyelmet kulombozo ekg elvaltozasokra, (foleg bradyarrhithmiak) amik esetenkent kezelest igenyelhetnek.
Nagy meglepetesre nemreg a kovetkezo cikk jelent meg:
Lamont LA, Bulmer BJ, Sisson DD, Grimm KA, Tranquilli WJ. Doppler echocardiographic effects of medetomidine on dynamic left ventricular outflow tract obstruction in cats. J Am Vet Med Assoc. 2002 Nov 1;221(9):1276-81.
A szerzok 20 microgram/kg medetomidint adtak HCMP-s (Hyperthrophias Cardyomyopathia) macskaknak es azt talaltak hogy a gyogyszerbeadas utan a sziv funkcioja javult. Ezt logikus, mert HCMP nel segit ha csokken a szivizom kontraktilitasa es a szivfrekvencia. DCMP eseteben viszon eletveszelyes lenne az alfa-2 agonista beadasa.
A keringesi beregek altatasarol meg egy erdekes dolog jutott eszembe. Mitralis insuffitientianal es aortaszukuletnel egyarant az isofluran a jobb szer, mig hypertrophias cardiomyopathianal a halothan. A magyarazat a kovetkezo: ha regurgitacio van akkor a periferias vererellenallas novekedesevel no a regurgitalt vermennyiseg aranya a szivben es csokken a sziv hatekonysaga, ezert az isofluran verertagito hatasa elonyos. Aortaszukuletnel a sziv fokozott munkaja szukseges, hogy az aortanyilason kipreselje a vert. Ekkor jelentos hatrany ha halothannal vagy alfa-2 agonistaval csokkentjuk a szivizomkontraktilitast. Hypertrophias cardiomyopathianal azonban a tul eros kontraktilitas csokkenti a sziv hatekony mukodeset, ezert a szivizomkontraktilitast csokkeneto altatoszerek elonyosek mint pl a halothan vagy az alfa-2 agonistak, de semmi esetre sem ketamin!
Mindig a diagnozis tukreben kell megvalasztani az anesztetikumokat, nincsenek univerzalisan jo vagy rossz altatoszerek.
Nekem szemely szerint nincsenek tapasztalataim a mitralis insufficiencias kutyak xilazin-ketaminos altatasaval. Ha esetleg osszefoglalnad a tapasztalataidat egy cikkben es feltenned a Hungarovetre az sok Magyar allatorvosnak hasznos lehetne. Kivancsi lennek peldaul hogy hany ilyen kutyat altattal, hany evesek voltak, milyen volt az allapotuk a mutet elott es alatt, mennyi xilazint es ketamint kaptak, lelegeztettel e tiszta oxigennel, hogyan monitoroztad az altatast (volt e ekg, pulzoximeter, vernyomasmero stb), hogyan ebredtek es milyen volt a tuleles.
Udvozlettel
Ambrisko Tamas
Az alfa-2 agonistákról
december 6th, 2003Kedves Balint!
Koszonom az ertekes megjegyzesedet. Velemenyem szerint az alfa-2 agonistak hasznalata az aneszteziologia egyik legellentmondasosabb es legerdekesebb terulete. Mint tudjuk minden igaz es mindennek az ellenkezoje is. A fenti cikket tudatosan szukitettem le, hogy konnyebben ertheto es kivitelezheto legyen olyan magyar praxisokban is, ahol az aneszteziologia es intenziv terapia lehetosegei behataroltak. Ezert tudatosan elnagyoltam a szivbetegsegek diagnosztikajat es a modern ujraelesztes alapjaiba sem mentem bele. Az volt a fo celom hogy a cikk vegen az osszefoglasban levo par mondat mindenkinek megmaradjon a fejeben es esetleg lepeseket is tegyenek abba az iranyba.
Masreszt a cikk azt a tudomanyos vonalat kepviseli aminek most en is a resze vagyok, akar szemely szerint egyetertek akar nem. A temavezetom joindulatuan megjegyezte, hogy az aneszteziologiai minosito vizsgan (amit 3 ev mulva, a rezidenciam vegen kell letennem) ha azt talalom mondani hogy az alfa-2 agonistak keringesi betegsegek eseten javasolhatoak akkor biztos a bukas…
A sajat velemenyem az hogy az alfa-2 agonistak nem annyira veszelyesek, mint amilyennek sokan tartjak oket. Amerikaban nagy a nezetelteres az aneszteziologusok kozott. A legtobben utaljak es egyszeruen szemet hunynak minden ellentetes bizonyitek elott. Inkabb ugy gondolkodnak, hogy szivbeteg allatnak adjunk olyan szereket amik nem, vagy alig befolyasoljak a keringest (etomidat, benzodiazepinek, opioidok), igy legalabb nem artuk. Egyes esetekben viszont segithet a bradycardia, mert a szivizom verellatasa is javul. A human orvosok ezert szeretik olyan esetekben ahol szivinfarktus veszely all fenn. Egy ilyen human beteget a ketamin (a tachycardia miatt) konyen eltehet lab alol.
Visszaterve az eszreveteledre, elhiszem hogy jo tapasztalataid voltak mitralis insufficiencianal. A kovetkezo cikk is egyetert veled:
Lombard CW, Kvart C, Sateri H, Holm G, Nilsfors L. Effects of medetomidine in dogs with mitral regurgitation. Acta Vet Scand Suppl. 1989;85:167-74.
Ezek a szerzok 13 kistermetu kutyat nyugtattak 30 microgram/kg medetomidinnel, kompenzalt mitralis regurgitacioval. Beszamoltak bradyarrhithmiarol, es arrol is hogy 2 kutya rovid ideig eszmeletet vesztette a gyogyszerbeadas utan 4-5 oraval vegzett fizikalis vizsgalat soran, mert mar ellenalltak a vizsgalatnak. Ennek ellenere a szerzok javasoljak a medetomidint kompenzalt mitralis regurgitacional, felteve hogy az antagonista is keznel van. Felhivtak viszont a figyelmet kulombozo ekg elvaltozasokra, (foleg bradyarrhithmiak) amik esetenkent kezelest igenyelhetnek.
Nagy meglepetesre nemreg a kovetkezo cikk jelent meg:
Lamont LA, Bulmer BJ, Sisson DD, Grimm KA, Tranquilli WJ. Doppler echocardiographic effects of medetomidine on dynamic left ventricular outflow tract obstruction in cats. J Am Vet Med Assoc. 2002 Nov 1;221(9):1276-81.
A szerzok 20 microgram/kg medetomidint adtak HCMP-s (Hyperthrophias Cardyomyopathia) macskaknak es azt talaltak hogy a gyogyszerbeadas utan a sziv funkcioja javult. Ezt logikus, mert HCMP nel segit ha csokken a szivizom kontraktilitasa es a szivfrekvencia. DCMP eseteben viszon eletveszelyes lenne az alfa-2 agonista beadasa.
A keringesi beregek altatasarol meg egy erdekes dolog jutott eszembe. Mitralis insuffitientianal es aortaszukuletnel egyarant az isofluran a jobb szer, mig hypertrophias cardiomyopathianal a halothan. A magyarazat a kovetkezo: ha regurgitacio van akkor a periferias vererellenallas novekedesevel no a regurgitalt vermennyiseg aranya a szivben es csokken a sziv hatekonysaga, ezert az isofluran verertagito hatasa elonyos. Aortaszukuletnel a sziv fokozott munkaja szukseges, hogy az aortanyilason kipreselje a vert. Ekkor jelentos hatrany ha halothannal vagy alfa-2 agonistaval csokkentjuk a szivizomkontraktilitast. Hypertrophias cardiomyopathianal azonban a tul eros kontraktilitas csokkenti a sziv hatekony mukodeset, ezert a szivizomkontraktilitast csokkeneto altatoszerek elonyosek mint pl a halothan vagy az alfa-2 agonistak, de semmi esetre sem ketamin!
Mindig a diagnozis tukreben kell megvalasztani az anesztetikumokat, nincsenek univerzalisan jo vagy rossz altatoszerek.
Nekem szemely szerint nincsenek tapasztalataim a mitralis insufficiencias kutyak xilazin-ketaminos altatasaval. Ha esetleg osszefoglalnad a tapasztalataidat egy cikkben es feltenned a Hungarovetre az sok Magyar allatorvosnak hasznos lehetne. Kivancsi lennek peldaul hogy hany ilyen kutyat altattal, hany evesek voltak, milyen volt az allapotuk a mutet elott es alatt, mennyi xilazint es ketamint kaptak, lelegeztettel e tiszta oxigennel, hogyan monitoroztad az altatast (volt e ekg, pulzoximeter, vernyomasmero stb), hogyan ebredtek es milyen volt a tuleles.
Udvozlettel
Ambrisko Tamas
Re: Veszelyhelyzet elharitasa az alfa-2 agonistak es kombinacioik hasznalata soran
december 5th, 2003Nagyon tetszettek az észrevételeid, mégis – empirikusan – egy adalék:
Több esetben műtöttem idős, súlyosnak mondható keringési problémával küszködő, súlyos mitrális billentyűproblémával terhelt kutyákat xilazin + ketamin kombinációval. Gyakorlatilag az ilyen betegeknél soha semmiféle komplikáció nem lépett fel. Nem volt szükség sem életmentő beavatkozásra, sem antagonista alkalmazásával ébresztésre. Volt olyan eset, hogy az állat nem a saját lábán jött, a műtétet megelőzően folyadékpótlásra és szívtámogatásra volt szükség.
Tény, hogy ilyen esetekben jócskán aluldozírozva kezdem az altatást, és szükség esetén emelem a dózist.
-kb-
Perianalis mirigyek bántalmai
december 4th, 2003Nos, én “lazán” bóditom ilyen esetben a pácienset (Domitorral), és a beavatkozás után ébresztem.
“A H202 fertőtlenítést úgy értem, hogy kívülről lemosom vele a végbélkúpot és környékét, (a töménység 1/2 deci vízben 1 Hyperol tabl feloldva).”
Ennek hatékonyságával kapcsolatban kissé szkeptikus vagyok.
“De volt már olyan esetem is, amikor az első kezelés után 3 nappal egy hegyes ollóval kívülről bebökve, én magam csináltam egy mesterséges sipolyt az időközben elvékonyodott szöveteken át, amin a közben képződött genny könnyedén eltávozott. 3 nap múlva tökéletesen gyógyult a helye!”
Eltályogosodó, gennyes folyamat esetén ez nem tűnik rossz megoldásnak, ha a 3 nap alatt a környező szövetek gyulladása, beszűrődése megszűnt. Nekem az a tapasztalatom, hogy ilyenkor már általában “természetes” úton is el lehet távolítani a gennyet.
“Szerintem nagyon fontos a “jó antibiotikum” megválasztása! Régen gyakorta használtam a humán Semicillint-t, az is nagyon jó volt, de mostanában nagyon rászoktam az Antirob-ra, szerintem kifejezetten az ilyen dolgokra van kitalálva! És nagyon fontos a kortizon is, én legtöbbet a Depedin-t használom, kb 0,5 ml/10 kg adagban már nagyon okés, alig észlelnek utána PD-t.”
Na igen. Nagyon szabályosan és tudományosan nem ártana tenyésztést és rezisztencia vizsgálatot is csinálni. A probléma csupán az, hogy a hólyag üregébe nem igazán kerül be (vagy nem megfelelő koncentrációban) a szisztémás antibiotikum. Enyhébb esetekben az antibiotikum és valamiféle szteroid készítmény jó lehet (kiegészítve a megismételt manuális ürítésekkel 7-10 naponként), súlyos esetben viszont nekem a “konzervatív” gyógymód nem bizonyult elégségesnek. Rá kellett jönnöm, hogy utóbbiak esetében csak a lokális kezeléssel kiegészített terápia segít. Többféle módszerrel próbálkoztam. Első időszakban (a korábbiakban már említett) 10x hígítású H2O2 öblítést alkalmaztam, de (bár a BM-re igen jó hatásúnak bizonyult), az öblítő folyadék végbél nyálkahártyára kerülése nem szerencsés a beteg szempontjából. Próbálkoztam különböző injekciós antibiotikum készítményekkel is, de a hólyagban az ürítést követően is bent maradó gennyes, elhalásos váladék (a falán mindig marad ilyen) sokat rontott a hatékonyságon (nem vált be). Olyan szert kellett találnom, ami lehetőleg antibiotikumot, gyulladáscsökkentőt, és olyan anyagot is tartalmaz, ami oldja a törmeléket, szabad utat adva ezzel a tulajdonképpeni hatóanyagoknak. Végül a Tenazym vált be. Ennek emésztő enzim tartalma megoldja ezt a problémát.
A szer applikálása a már említett vénakanülön (rendszerint 18G-s) keresztül történik Betadine-os öblítést követően. Annyi Tenazymot töltök be, hogy a hólyag megteljen (a felesleg kibuggyan), és kb. 3-4 napig benne hagyom. Ezt követően ürítem a hólyagokat. Szükség esetén a kezelést megismétlem (de erre ritkán van szükség). Súlyos véres-gennyes folyamatok gyógyultak egyetlen ilyen kezelést követően. Az a tapasztalatom, hogy a nyugtalankodó, a végbél tájék érintésére hevesen reagáló állatok (ezeket bódítani kell) a második kezelést már bódítás nélkül tűrik (a gyulladás megszűnik a fájdalommal együtt).
Néha én is alkalmazom a “külső behatolás” módszerét. Erre a célra nem ollót, hanem vastagabb (de nem túl vastag) tűt használok (Serum1 méretnek megfelelőt). Az így keletkezett lyukon keresztül a BM tartalom már rendszerint üríthető.
-kb-
_________________
Kerekes Bálint dr.
Perianalis mirigyek bántalmai
december 3rd, 2003Kíváncsian várom a perianalis mirigyek (”bűzmirigy”) gyulladásának kezelésére vonatkozó ötleteket, tapasztalatokat.
-kb-
_________________
Kerekes Bálint dr.
Re: Perianalis mirigyek bántalmai
december 3rd, 2003Bálint!
Tudományos megalapozottságú tapasztalatokra, vagy praktikus, mindennapi trükkökre vagy kíváncsi? És még egy kérdés? Pontosítani kellene, mit értesz “gyulladáson”? Azt, amikor már kialakult a sipoly, vagy azt, amikor még csak kidudorodik, esetleg fájdalmas a környezete?
Én “átlagos” bűzmirigy probléma esetén a következőket szoktam csinálni: ha tudom, és ha lehet, megpróbálom kiüríteni a tartalmat, de nem szoktam nagyon erőltetni, mert jobb várni vele 2 napot antibiotikum és kortizon árnyékban. Ha kiüríthető, akkor általában gyorsabban javul. Helyi fertőtlenítés, legtöbbször H2O2 oldattal, 4-5 napig Antirobe tabletta otthonra és inj.-ban tartós kortizonkészítmény. Eddig az esetek nagy részében bejött, szépen javultak. Ami nem, azt elküldtem “specialistákhoz”!
Hola
Perianalis mirigyek bántalmai
december 3rd, 2003Az én nomenklaturámban a gyulladás még nem sipoly.
Tehát az “átlagos” bűzmirigy problémákra vonatkozott a kérdés. Természetesen a trükkökre vagyok kíváncsi.
Lacikám, erre voltam kíváncsi (amit a második bekezdésben írtál).
Gondolom, a “helyi fertőtlenítésen”) a 10x-es hígítású H2O2 oldatos átöblítést érted. Valaha én is csináltam, de az esetek zömében nagyon nem csípik a páciensek (pontosabban “csípi” a pácienseket). A végbél nyáljahártyájára kerülő oldat bizony kellemetlen perceket tud szerezni a páciensnek, ha nem altatásban csinálja az ember. Ezért jobban szeretem a Betadine-os (hígított) öblítést, majd annak kiürítése után az antibiotikumos feltöltést. Egyesek ajánlják a Vagotyl-os öblítést (”kiirtást”), de ezt még nem próbáltam. Gondolom, ezt sem árt altatásban végezni).
A szisztémás kezelést gyakorlatilag hozzád hasonló módon csinálom.
Természetesen nem az öblítéssel kezdem (az esetek zömében az ismételt kiürítés és szisztémás kezelés megoldja a problémát), a makacs, visszatérő eseteket azonban öblítem, feltöltöm. Mióta ezt a módszert alkalmazom, a műtéti megoldásra nem volt szükség (megvallom, rohadtul nem szeretem a BM műtétet).
Még az érdekelne, hogy az átmosáshoz milyen eszközt (’katétert’) használsz. Nálam bevált a méretnek megfelelő véna kanül.
A nehezen rögzíthető. nyugtalan állatokat a beavatkozáshoz bódítom, a nyugodtabbak e nélkül is tűrik (nem fájdalmas).
-kb-
Perianalis mirigyek
december 3rd, 2003Az az igazság, hogy én nem nagyon preferálom a mirigy átöblítését, főleg azért, mert az akut gyulladásos fázisban annyira érzékeny az egész terület, hogy a legtöbb kutya nem tűri a dolgot úgy natúrban, emiatt bódítani, altatni pedig nem szeretek.
A H202 fertőtlenítést úgy értem, hogy kívülről lemosom vele a végbélkúpot és környékét, (a töménység 1/2 deci vízben 1 Hyperol tabl feloldva). Nagyon ritkán fordult elő, hogy a BM kivezető csövén befecskendeztem volna bármit is. Ha mégis, akkor a vékony macska húgycsőkatétert használtam, ez elég könnyedén bevezethető. De az én “módszeremnek” az a lényege, hogy a gyógyszerek általános hatására játszom, ami kis türelem mellett általában nagyon jól megnyugtatja a helyi folyamatot. 
De volt már olyan esetem is, amikor az első kezelés után 3 nappal egy hegyes ollóval kívülről bebökve, én magam csináltam egy mesterséges sipolyt az időközben elvékonyodott szöveteken át, amin a közben képződött genny könnyedén eltávozott. 3 nap múlva tökéletesen gyógyult a helye! Szerintem nagyon fontos a “jó antibiotikum” megválasztása! Régen gyakorta használtam a humán Semicillint-t, az is nagyon jó volt, de mostanában nagyon rászoktam az Antirob-ra, szerintem kifejezetten az ilyen dolgokra van kitalálva! És nagyon fontos a kortizon is, én legtöbbet a Depedin-t használom, kb 0,5 ml/10 kg adagban már nagyon okés, alig észlelnek utána PD-t.
Holá
Hová tüntek a haszonállatok?
november 30th, 2003Ezt a cikket 2003 novemberében irtam:
A vilagban vegbement es jelenleg is vegbemeno gazdasagi tendenciak alol sem Magyarorszag, sem a magyar mezogazdasag, sem pedig ezen belul a magyar allategeszsegugy nem vonhatja ki magat es nem mentes. A Szovjetunio egy teljesen sajatos, mesterseges gazdasagi rendszert, egy affele “üvegházat” hozott letre es tartott fenn.Ebben a rendszerben Magyarorszag nagyon jol mukodott es a tobbi kommunista berendezkedesu orszagok kozott Jugoszlavia utan a legmagasabb eletszinvonalat biztositotta. A magyar allatorvosoknak kitunoen jo anyagi lehetosegeik voltak, boven volt allat, nem volt gond a felvasarlopiaccal. (De ezt Csuta Lajos a “Mi tortent a haszonallatokkal” cimu leveleben nagyon jol kifejtette.)
A nagy problema az jelenleg, hogy:
1. A felvevopiacunkat elvesztettuk
2. A kormany nem hozott es hajtott vegre szakszeru donteseket
3. A foosztalyvezetonk nem tudta, nem akarta atvezetni az allategeszsegugyet az Unioba
4. Az allatorvosi kar anyagilag, szerkezetileg megosztott.
5. A Magyar Allatorvosi Kamara tamogatasa nem megfelelo
6. A videki allatorvosok kornyezetebol “elkoltozott” a piac.
7. A videk leszegenyedett es vele egyutt a videki allatorvosok jelentos resze is.
8. A “piacot” vesztett videki allatorvosok az “anyagi karpotlast” az allami fizeteskiegeszitesbol (hatosagi statusz) fedezik.
9. A magyar allatorvosokat senki sem kepezte at arra, hogy a mai es a jovobeli szabadversenyben jol szerepeljenek.
10. A kisallatpraxis jelenlegi “betegseg-orientalt” szemlelete korlatozza a kisallatpiacon elhelyezkedo szandekozo allatorvosok szamat.
Csak nehany pelda arra a vilagbol, hogy milyen nagyobb gazdasagi valtozasok tortentek es ezeknek milyen “munkaerovándorlási” kovetkezmenyei voltak, vannak:
1. Amerikaban 1848-ban a lakossag tobb mint fele farmer volt……jelenleg a lakossag 2.8%-a termeli meg az osszes elelmiszert (a hust is beleertve).A farmerek millioi vesztettek el a megelhetesuket.Mi történt velük?: átképezték magukat, legtobbszor elkoltoztek es mas szektorban helyezkedtek el.
2. A XX.szazad elejen az autok megjelenesevel a lotartas husz eve alatt 95%-kal csokkent…..minden ehhez kapcsolodo agazat, a patkolokovacsok, a hintok keszitoi es a lovakkal foglalkozo allatorvosok is elvesztettek a megelhetesi lehetosegeiket.Mi történt velük?: átképezték magukat, legtobbszor elkoltoztek es mas szektorban helyezkedtek el.
3. A nagy amerikai bevasarlo kozpontok megjelenese a kisvallalkozok szazezreit tette tonkre, eltuntek a kis gyogyszertarak, a kis elelmiszerboltok.Mi történt velük?: átképezték magukat, legtobbszor elkoltoztek es mas szektorban helyezkedtek el es masfajta uzleti tevekenyseget kezdtek folytatni.
4. Az amerikai gyarosok “felfedeztek” az olcso munkaerot a Tavol-Keleten.Ennek kovetkezmenye az, hogy jelenleg nem gyartanak Amerikaban TV-t, sztereo berendezeseket es meg rengeteg termeket…mindezt Kinaban es Taiwan-ban gyartjak es ugy szallitjak vissza Amerikaba.Az amerikai legregebbi textilgyarak a mai napig is sorra mennek tonkre, mert a Taiwan-ban gyartott textil sokkal olcsobb.Az amerikai textilmunkasok tizezrei vesztik el az allasukat es a megelhetesuket.Az amerikai gyarosok ugyanis a profitjuk sokszorosat kepesek igy megtermelni.Mielott sok rossz szot ejtenenk ezekrol a gyarosokrol, ehhez azt kell tudni, hogy ezek a nagy gyarak/vallalatok a reszvenyesek kezeben vannak, amely reszvenyeket az amerikai dolgozok es egyeni befektetok millioi birtokoljak es nem egy-egy Rockefeller. Az egyeni befektetok pedig oda akarnak befektetni, ahol a vallalat, a gyar profitot fog termelni.Mi történt velük?: az allasukat elvesztett emberek elkoltoztek, elkoltoznek oda, ahol munkalehetoseg van, aki tud, az atkepezi magat.
5. A hideghaboru megszunesevel rengeteg amerikai tamaszpontot zartak be Amerikaban. Ez azt jelentette, hogy egy olyan varosban, ahol mondjuk 30,000 katona elt a csaladjaval ott rengeteg, a hadsereget “kiszolgalo” uzlet elt meg jol, beleertve a péket, a vizvezetekszerelot, az allatorvost, stb.Amikor ezek a tamaszpontok bezartak, akkor ezzel egyutt emberek ezrei, tizezrei vesztettek el az allasukat es az uzleti vallakozasukat.Igy valik tehat egy jo dolog (a hadero csokkentese) egy kellemetlen gazdasagi dologga.
Ugyanez a helyzet allt elo Magyarorszagon korabban a banyaszokkal, a kohaszokkal, stb.kapcsolatban is, mar vagy egy evtizede vagy tobb.Csak a korabbi szocialista mesterseges “védobura” tudta (latszolag) kivedeni az ilyen gazdasagi problemakat ugy, hogy abbol az agazatbol, ahol tobbletertek (a mai nyelven szolva “profit”) termelodott, azt elvontak onnan es azt lyukat tomtek be vele, amit eppen kellett.
A magyar mezogazdasagot, a magyar allattenyesztest, a magyar allatorvosi kart nem fogja megmenteni most egy “védöbúra”, mert ilyen mar nem letezik.Minden meg fog valtozni:
1. A videki haszonallattartas tovabb fog csokkenni, az ebbol elo emberek tovabb szegenyednek, beleertve az allatovosokat is.A mai fiatalok mar nem fognak, nem akarjak a foldet turni es allattartassal foglalkozni, es a mai idosebb generacio eltunese utan a mai videk gyokeresen at fog alakulni.A fiatalok oda fognak koltozni, ahol munka van, tehat a varosokba.Az idosebb korosztaly marad es a kozepkoru korosztaly is megprobal az eredeti lakohelyen ervenyesulni, kulonosen, hogy a varosi es a fovarosi lakasarak igen magasak.
2. A 2004 majus 1-i csatlakozas utan sok nyugati befekteto fog jonni Magyarorszagra vasarolni…..a videki tonkretett mezogazdasag es allattenyesztes miatt olcson fogjak megvenni a magyar foldeket, a takarmanykeveroket, a telepeket, a feldolgozo uzemeket.Ezek egy reszet bezarjak es inkabb a sajat termekeiket hozzak be Magyarorszagra, vagyis, a feldolgozo uzemek megvasarasaval es bezarasaval olcson szereztek meg a magyarorszagi piacot. A magyar dolgozok, beleertve a magyar allatorvosokat is, egyre nagyobb szamban valnak a kulfoldi tulajdonosok alkalmazottaiva.
3. A mai allatorvostanhallgatok 85%-a nem ferfi, hanem nö. A most vegzö allatorvosok tulnyomo tobbsege nem videkre megy, hanem a varosokban marad, ott ahol kenyelmesebb az elet, jobbak az iskolak a gyerekeik szamara, illetve ahol a ferjuk munkat kapott. A most vegzo allatorvosok a kisallat praxisban fognak elhelyezkedni.A sajat praxis megnyitasahoz azonban nincsen sem penzuk, sem pedig hozzaertesuk.Ahogy azonban mar emlitettem, a kisallatpraxis jelenlegi “betegseg-orientalt” szemlelete korlatozza a kisallatpiacon elhelyezkedo szandekozo allatorvosok szamat.Emiatt a jelenlegi kisallat klinikak tulajdonosai “valogathatnak” majd a sok fiatal allatorvos kozott es nagyon olcson fogjak tudni Oket alkalmazni. Ez azt fogja eredmenyezni, hogy elterjed annak a hire, hogy az allatorvoslasbol ma egy fiatalnak nagyon nehez megelnie. Ez tovabbra is fenntartja, vagy noveli a nök aranyat az allatorvosi egyetemen.A nonel az a helyzet, hogyha egy allatorvosno kevesebbet is keres (csakugy, mint egy tanitono, vagy egy tanarno) az egy mas dolog, mert a tradicionalis felfogas szerint a ferj az akinek el kell tartania a csaladjat.
4. A kisallatpraxis fejlodesenek lenyeges feltetele a “prevencio-orientalt” szemlelet elterjedese, amit kulfoldon is nem elsosorban az allatorvosok, hanem az oriasi TV, ujsag, stb reklamokat folytato gyartok es forgalmazok vegeznek. Ez egy oriasi hianyossag ma Magyarorszagon, a kutya es macska tapok reklamjan kivul nem folyik olyan allando es kiterjedt kampany, amely az allatorvosok fele iranyitana a kutya es a macska tulajdonosokat.Ugy velem, hogy ez a jovoben megfog valtozni, de evek fognak meg elmulni.
A mai politikusok, a foosztalyvezetonk es az Ot tamogato-kiszolgalo politikusok elfognak tunni, ugyanugy, ahogy eltuntek a korabbi politikusok is.Az Europai Unio egyre inkabb “uniositani” fogja a magyar gazdasagot, ahol bizonyos szektorok kiugroan jol fognak ervenyesulni, de bizonyos szektorok a melybe fognak sullyedni, nem orokre persze, de rovidebb-hosszabb ideig. Sajnos ugy tuni, hogy a magyar allattenyesztes es az abbol elo szektor (beleertve a haszonallatokbol elo allatorvosokat is) ebbe az utobbi kategoriaba fognak tartozni.
Egyertelmu tehat, hogy bizonyos gazdasagi, vilaggazdasagi tendenciakat nem tudunk kivedeni, elkerulni es ezen sem a magyar kormany, sem a Magyar Allatorvosi Kamara sem tud segiteni, de abban igen, hogy hogyan eljuk meg ezt a valtozast, milyen felteteleket harcoljun ki magunknak az unioban, milyen gyorsan tudjuk teljesiteni az unios “felteteleket”. Ezt meg kell tennunk, akar tetszik, akar nem. Amikor az orszag a Szovjetuniotol valo elszakadas, majd a Unioba valo belepes mellett voksolt, akkor mindezek benne voltak a pakliban es ezt a vezetoink biztosan tudtak. A problema az, hogy nem tettek ugy a dolgukat ahogy kellett volna.
Dr. Gál Sándor
Indianapolis
Perianalis fisztula kezelése
november 25th, 2003DR.PLACHY GABOR KERDEZTE:
Egy német juhász kan végbele körül -kb. 11ora -tól 3 óraig terjedően,- de a végbéltől 4 cm -re is- szinte rostaszerű a bőr! Ha ezen a területen mélyen eltávolítanám a bőrt,és alatta a kötőszövetet, nem tudnék mit oda húzni. (USA sebészeti könyvben ezt szépen körkörösnek ábrázolják és a végbél előhúzásával fedik a műtéti területet!)
Amikkel én eddig találkoztam, többnyire kiújultak műtét után.
Konkrétan mi a kiváltó ok-muszáj-e műteni, nem lehet csak terápiásan kezelni?
Mit tudtok erről a betegségről, hogyan kezelitek? (Egyesek szerint autoimmun eredetű, castratió javasolt, valamint cstatikus szerek. adagjai? kezelési protokoll? helyi kezelés, kórjóslat?)
Mint azóta utánanyálaztam, nem konkrétan műtéti megoldásra gondolok-ezt legalábbis a szakma többsége csak másodlagosan ajánlja, első helyen a konzervatív gyógykezelés szerepel- a perianalis fisztula nevű kórképre gondoltam. Mint a ” Five minutes veterinary consult”-ban is megtaláltam, első helyen a cyclosporin + Metylprednisolon kombinációt ajánlják, jelenleg ezzel és antibiotikummal kezelem.
Kíváncsi vagyok a véleményetekre, milyen tapasztalataitok vannak ? (Akikkel én beszéltem-valamint a saját eddigi ilyen eseteim- nem túl bíztatóak! Mind nemet juhász kan volt , ahogy az irodalom is írja, többnyire náluk fordul elő!)
Plachy Gábor
Perianalis fisztula kezelése
november 25th, 2003Kedves Gábor!
En a kovetkezoket tudom mondani a perianális fisztulárol.Regebben egy nagyon makacs betegseg volt, de az alabbi ujfajta kezelesi modszer: Cyclosporin + Ketaconazole + Tacrolimus kenocs + Prednisone kezeles sokkal, de sokkal sikeresebbe tette a kezelest. De irok egy nehany szot a perianalis fisztulárol.
PERIANALIS FISZTULA
A perianális fisztula az egy makacs, nehezen es hosszu ideig kezelendo, ismeretlen oku betegseg.
FELTETELEZETT OKA
Minden valoszinuseg szerint immune betegseg, mivel legjobban immunszupresszios gyogykezelesre reagal.Elsosorban nemet juhasz kutyakban fordul elo, altalaban 7 eves kor korul, de 6 honapostol 12 eves korig elofordulhat.
GYOGYKEZELES
Szisztémás immunszupresszio: CYCLOSPORIN kapszula
Szisztémás gombaellenes szer: KETOCONAZOLE tabletta
Lokalis immunszupresszio: TACROLIMUS kenocs
Gyulladascsokkento: PREDNISONE tabletta
Antibiotikum: CEPHALEXIN tabletta
Hypoallergias kutyatap etetese
1. CYCLOSPORIN kapszula (Ketoconazole tabletta nélkul)
(Neoral 25mg vagy 100mg kapszula, Sandoz gyar kesziti)
A T-lymphocytak aktivitasat gatolva immunoszupressziv hatasu, de nincsen sem csontvelo szupresszios hatasa, sem pedig sejtkárositó hatása.
Adagja: 5mg/kg naponta ketszer, a teljes gyogyulasig + 4 het
Vervizsgalat 3 hetente: kivanatos verszint = 200-300 ng/mL.
Hatranya: draga. (Egy 30kg-os kutya kezelese az USA-ban, havonta $376.) A kezelesi koltseg csokkentheto, hogyha 5mg/kg Ketoconazole tablettat adunk naponta ketszer es igy 60%-kal csokkentheto a Cyclosporine adagja, tehat naponta ketszer 2mg/kg Cyclosporine is elegendo lesz.(a ketaconazole a cyclosporine majban torteno metabolizmusaba avatkozik bele).
2. KETOCONAZOLE tabletta (Cyclosporin tablettával egyutt)
A kezelesi koltseg csokkentheto, hogyha 7.5mg/kg Ketoconazole tablettat adunk naponta ketszer es igy lényegesen lecsokkentheto a Cyclosporine adagja, tehat naponta ketszer 1mg/kg Cyclosporine is elegendo lesz.
A ketaconazole hatásmechanizmusa itt csak az, hogy a cyclosporine majban torteno metabolizmusaba avatkozik bele, igy kevesebb cyslosporine szukseges.
3. TACROLIMUS kenocs
(50mg Tacrolimus-t elkevertetunk 50gram vivoanyaggal a gyogyszertarossal)
A T-lymphocytak aktivitasat gatolva immunoszupressziv, de 50-100-szor hatekonyabb, mint a Cyclosporin.
Adagja: a perianalis bortajekra vekonyan rakenjuk, naponta EGYSZER a teljes gyogyulasig + meg 4 hetig.
Elönye: nincsen szisztémás károsito hatása és olcsó (egy 30kg-os kutya kezelese havonta $53 ).
Altalaban kizarolag Tacrolimus kenoccsel kezelik az egyszerubb eseteket. A sulyos esetekben minden fennt emlitett gyogyszert hasznaljak itt. A kiujulas megakadalyozasara, a hosszabb tavu kezelesre is hasznaljak a Tacrolimus kenocsot.
4. PREDNISONE tabletta
1mg/kg – 2 heten at naponta ketszer
0.5mg/kg – 4 heten at naponta egyszer
0.5mg/kg – 4 hetig, minden masodik nap.
5. CEPHALEXIN tabletta
Adagja: 30mg/kg naponta ketszer
GYOGYULASI ESELYEK
A fenti kezelessel (mutet nelkul): 85%-90%
Nem javulo esetekben a mutet elhalasztasa muhibanak minosul. Tobb muteti eljaras is van, de a legjobb a lezerrel vegzett muteti megoldas, vagy pedig elektrokauterrel.
Gál Sanyi
Avoiding Vaccine Reactions in Dogs and Cats (2003)
november 12th, 2003World Small Animal Veterinary Association World Congress Proceedings, 2003
Prof. Craig E. Greene, University of Georgia, Athens, GA, USA
Veterinarians have become concerned with regard to over vaccinating and continual annual vaccination requirements for dogs and cats. Much of this concern stems from the recent awareness of post-vaccinal complications that can result with currently available biologicals. Knowledge of the various reactions and their predisposing causes helps to avoid their occurrence.
Immunologic Complications
Immunologic reactions that can develop following vaccination can be categorized as to the four classical types of hypersensitivity reactions. Type I reactions involve an interaction with cytophilic IgE and antigen with resultant degranulation of circulating basophils and tissue mast cells. In the dog, signs are facial edema, hypotensive shock, weakness, dyspnea and diarrhea. Cats show facial pruritus, salivation, dyspnea, collapse and respiratory distress from acute pulmonary edema Type II hypersensitivity reactions, resulting in cellular injury have been suspected or reported following the use of MLV vaccines in dogs. Autoimmune hemolytic anemia (AIHA) and autoimmune nonregenerative anemias (autoimmunity to erythrocyte precursors) have been associated with MLV parvoviral vaccines in some dogs. The dogs with this association had lower platelet counts, increased trend toward intravascular hemolysis and spontaneous microagglutination, and higher mortality than the other affected animals. Transient subclinical thrombocytopenia also has been reported following the use of MLV combination vaccines in dogs. Type III hypersensitivity reaction, associated with immune-complex formation and deposition, is responsible for the anterior uveitis that occurs in some dogs receiving the MLV–CAV-1 vaccine. This local type III, or Arthus reaction results from virus-antibody complex formation within the eye. The process resolves spontaneously unless secondary complications such as glaucoma develop. Type IV, or cell-mediated, hypersensitivity reactions can occur following the use of bacille-Calmette-Guérin (BCG) as an immunostimulator or some adjuvants. Large, exuding granulomas may develop at the site of injection. Polyradiculoneuritis has been observed in dogs following use of suckling mouse brain inactivated rabies virus vaccines and some other biologicals in dogs.
Nonimmunologic Complications
Local Reactions. Many complications have been associated with either local irritation or production of disease by canine and feline biologics. Local reactions following vaccination include pain, erythema, swelling, irritation, and abscess formation. These typically occur within minutes to days after inoculation. Pain can be caused by many components in the vaccine such as stabilizers, high or low pH, high osmolality, or preservatives. Swelling is most frequently noted with the use of inactivated products containing adjuvants or with bacterial vaccines containing large amounts of foreign protein derived from the culture media.
Adventitious Agents. Most viruses grown in cell culture must contain serum and this is usually obtained from fetal calves. Fatal illness occurred in pregnant bitches vaccinated for DA2LPP in the last trimester of gestation from Bluetongue virus inadvertently contained in the vaccine. MEV vaccination is generally not advised during pregnancy but may be done under unusual circumstances. Signs were abortion 7 to 9 days after vaccination and death within 48 to 72 hours with cardiac failure and respiratory distress.
Focal cutaneous granulomatous lesions. These reactions are to adjuvants, which potentiate the immune response by creating a depot effect. A nodule, which forms typically, regresses in 2-6 weeks. These were histologically characterized by a local nonsuppurative vasculitis. Similar reactions have been observed in cats and contain foreign material representing residual adjuvant. An association of these inflammatory nodules to the development of sarcomas has been made.
Sarcomas. Neoplastic complications have been reported with increasing frequency following the use of inactivated adjuvanted vaccines in cats with much lower frequency in dogs. Rabies and FeLV vaccines have been most commonly incriminated on an epidemiologic basis in cats although combination inactivated products have also been associated. The component thought to be associated with postvaccinal inflammation is the vaccine’s adjuvant. The inflammatory reactions to aluminum and other proprietary adjuvants may predispose cats to a connective tissue reaction and eventually neoplastic transformation. The estimated time course ranges from 3 months to 3.5 years postvaccination. Multiple vaccines at the same site and repeated yearly boosters may increase the risk. Vaccination sites should be monitored owners and veterinarians and any enlargement be examined. Local, very wide excision should be done for any enlargement that occurs after 3 months. Incomplete excision of a sarcoma usually results in more aggressive regrowth at the surgical site.
Various recommendations have been made to reduce the frequency of sarcoma development. Manufacturers can assist in determining the substances that are responsible for oncogenesis and making modifications. Veterinarians need to educate clients and alter their vaccination schedules to minimize the use of unnecessary vaccines. Better recording and tracking of reactions is needed. Clients need to observe vaccine sites and continue to bring their pet in for annual examinations.
Systemic Illness. Systemic illness characterized by fever and malaise may also occur as a result of self-limiting infection caused by MLV vaccines, usually caused by replication of the vaccine virus within local lymphoid tissues without viremic spread. This commonly does not last longer than 1 to 2 days following vaccination and often explains the transient anorexia and depression noted in recently vaccinated animals.
Prenatal and Neonatal Infections. If MLV vaccines are given during pregnancy, vaccine infections can result in fetal malformation or death or infertility and abortion in the dam. Neonatal infection can also occur following the use of MLV canine or feline parvoviral vaccines in puppies or kittens less than 4 to 5 weeks of age. The general recommendation is to never use MLV vaccines in pregnant females.
Vaccine-Induced Diseases. Clinical illness can develop as an expected postvaccinal event when intranasal vaccines are used. The mild clinical syndrome is usually self-limiting, but the organisms may spread to other susceptible animals. The immunity to such vaccines is superior to that of parenteral vaccines; however, the clinical disease that these vaccines can produce has limited their use by many veterinarians.
Febrile, limping syndrome has been noted in kittens after use of products containing caliciviral or Chlamydophila antigens. Kittens less than 6 months old are usually affected for up to 1 week after vaccination. Related Akita dogs have developed immune-mediated polyarthritis within 3 weeks after vaccination. The dogs usually developed signs by 16 weeks of age consisting of cyclical fever and joint pain with associated laboratory abnormalities. The joint aspirates reveal nonseptic, purulent polyarthritis. Treatment with glucocorticoids helps alleviate the clinical signs but relapses are frequent. Young Weimaraners can develop radiographic changes typical of HOD. These are probably systemic manifestations of the disease syndromes.
Neurologic disease has been a commonly documented postvaccinal reaction described in dogs and cats. This may relate to the overt nature of neurologic illness and decreased immunocompetence of the CNS against MLV agents. Historically, complications following rabies virus vaccination have received the most attention. MLV vaccines are no longer used in the US for this reason. Vaccine-induced rabies in dogs and cats following MLV vaccination begins with paralysis in the inoculated limb within 7 to 21 days and progresses bilaterally and in an ascending fashion.
Encephalomyelitis has been reported after combined distemper virus vaccination in the dog especially in very young pups. Postvaccinal distemper has also been reported following immunosuppression of dogs with cytotoxic chemotherapy and virulent parvoviral infection. Hypertrophic osteodystrophy has also been associated with modified live distemper vaccines. A number of other immunosuppressive influences can facilitate vaccine-induced infections. MLV feline panleukopenia vaccines and canine parvoviral vaccines should not be used in kittens or puppies less than 4 to 5 weeks of age. Cerebellar degeneration and myocarditis may develop in kittens and puppies, respectively, from virulent parvovirus or MLV vaccine virus infection. Immunosuppressed cats can become ill following MLV parvoviral virus vaccines. Parenteral vaccination with one previously licensed MLV canine coronaviral vaccine has been associated with illness. This problem was related to the particular strain that was used in the vaccine. Currently available MLV coronaviral vaccine does no cause problems of this type.
Professor Craig E. Greene
University of Georgia
Athens, GA, USA
Vigyázat az elnevezéssel !
október 23rd, 2003Az Amerikában üzleti vállalkozásba vágó külföldi üzletembernek nagyon kell vigyáznia a vállalat nevének kiválasztásakor, mert akkor könnyen úgy járhat, mint az alábbi képen látható japán vendéglô, amelynek a neve, hmm…FUK ME. (lásd az alábbi képet).
Veszettül fontos
szeptember 29th, 2003Dr. Lorászkó Gábor irása:
A veszettség egy vírus okozta, gyógyíthatatlan fertőző betegség. Közismert, hogy a betegség tüneteit mutató meleg vérű állat (ide soroljuk a madarakat és az emlősöket) menthetetlen, és igazi kínszenvedés után teljesen biztosan elpusztul. Amennyiben a veszettség klinikai tünetei az emberen mutatkoznak, sorsát ő sem kerülheti el, mert a tudomány mai állása szerint az ember sem menthető meg. Egy értelmes emberben ezek alapján felmerül a kérdés, és persze az igény is, hogyan lehet elkerülni ezt a betegséget?
Évezredeken át tartotta rettegésben ez a betegség az emberiséget. Jól jellemzi az emberek (teljesen megalapozott) félelmét, hogy Pasteur gyermekkorában még az évezredes “gyógymódot” láthatta: a veszettséggel gyanúsított kutya által megharapott embert a kovács vette kezelésbe, és miután a jó barátok lefogták vagy egy székhez kötözték a sérültet, tüzes vassal alaposan kiégették a sebet. El lehet képzelni, mennyire tartottak a veszettségtől, ha a tüzes vasas kúrát is vállalták. Feltételezem, hogy megpróbálkoztak az emberek egyéb gyógymódokkal is, hiszen több ezer év alatt, amióta a kór ismert, volt rá bőven lehetőségük. Ha alkalom adódott is, az “eredmények” alighanem jól elbírálhatóak voltak: miután a kísérleti alanyok sorban és mind egy szálig, gyötrelmek között elhunytak, a rokonok pedig természetben “kifizették” a kezelést, végzőt, megfogyatkozhatott azok száma, akik a tüzes vas alternatívájában hittek.
Pasteur világra szóló tudományos eredménye volt, hogy egy alapvetően eltérő, egyúttal összehasonlíthatatlanul jobb védekezési módot dolgozott ki, ez volt a veszettség elleni védőoltás. Egy csapásra lehetővé vált, hogy a fertőzött ember vagy állat számára ne csak a tüzes vas jöhessen szóba, mint egyedüli életmentő módszer, hanem az oltás is. Ne feledjük, hogy a kutyák és más, fertőzött, fertőző ragadozók nem csak pl.: a vádlit haraphatják meg, hanem a kart, kezet vagy az arcot is, és bár senki nem sütögettetné szívesen még egy vasalóval sem a bokáját, egyes testrészekre nem is nagyon mernénk rágondolni.
Az oltóanyaggyártás jelentős fejlődésének köszönhetően mind kevesebb mellékhatással, és időben való beavatkozás esetén gyakorlatilag teljes védelemmel lehet ma már számolni. Az ember az állatoktól, hazánkban első sorban kutya vagy macska harapásától, ismeretlen egészségügyi állapotú élő vagy elhullott vadon élő állatokkal való érintkezés során fertőződhet. Minden veszélytől nem óvhatjuk meg magunkat és szeretteinket, de a gondolkodó ember (Homo sapiens) számára természetes, hogy a megelőzhető, elkerülhető bajokat lehetőség szerint törekszik megelőzni és elkerülni. A járványos betegségek, mint amilyen a veszettség is, nem a semmiből keletkeznek, valahol folyamatosan léteznek, fertőznek, megbetegítenek, adott esetben elpusztítanak állatokat. Okuk (pl.: a veszettség vírusa), tulajdonságaik (pl.: a fertőzés általában közvetlenül, a fertőző állattal való érintkezéssel történik), jellegzetességeik (pl.: akár több hónapos, tünetmentes lappangási idő) és törvényszerűségeik (pl.: minden beteg meghal) vannak. A megismerés és a hozzáértés teszi lehetővé a védekezést velük szemben. A laikusok és a félinformáltak ennél a betegségnél már a kováccsal szemben is mindig veszítettek, valószínűleg nem egyszer ténylegesen a fejüket is, a csalódottan gyászoló rokonság által.
Magyarországon az állategészségügy világviszonylatban is élen járó járványvédelmi munkát végzett, amikor a ‘30-as években kötelezően bevezette a kutyák veszettség elleni védőoltását, valamint az ebek nyilvántartását. Rövid idő alatt teljesen felszámolták az egész országban a betegséget. Képzeljük el, hogy az átlagos magyar állampolgár a világválságban tengődő, elmaradott, mezítlábas és jelentős részben analfabéta országban meg tudta tenni, hogy a kutyáját bejelentette és beoltatta, minden évben. Az akkori értékrend szerint a kutya nem társállat, hanem egy szinte értéktelen házőrző volt csupán, az embereknek pedig igazán volt nagyobb baja, mint a kutya oltása, és mégis véghez tudták vinni, hogy az ország mentes lett. Ma is kötelező beoltani minden egyes kutyát az országban, az élet első évében kétszer is veszettség ellen, de ez a jogszabályban rögzített kötelezettség mégis hiányosan teljesül. Gyakran halljuk, hogy a ma embere olyan nagyon elfoglalt, gondok által nyomasztott, hogy nem ér rá ilyen kicsinységekre, mint a kutya beoltása. Esetleg nem közismert, hogy a magyar állatorvosok még 1944-ben is oltottak veszettség ellen, és az ország veszettség szempontjából őrizte mentességét. Szinte hihetetlen eredmény ez, tekintve, hogy akkor igazi tragédia színtere volt az ország (és a világ). Ma pedig sokmillió a mobiltelefon, a TV, az autó, mindenütt hegyekben áll télen-nyáron a déligyümölcs, és egyik vezető problémánk, hogyan unatkoznak aznap a résztvevők az un. valóságshow-kban.
Valamikor, kb. 500 éve az akkori Európa lakosságának közel felét elpusztította a pestis. Valamivel több, mint száz éve kb. 100 millió szarvasmarhát és juhot irtott ki a keleti marhavész nevű vírusos betegség egy járvány során. Akkor ezek az állatok jelentették a vagyont, helyettesítették a mezőgazdasági gépeket, de még a mélyhűtő ládát is, így a kár szinte hihetetlen méretű volt. Úgy tartják, hogy az első világháborút követő spanyolnátha több halálos áldozatot szedett, mint maga az egész világháború. De a járványok nem csak a letűnt idők velejárói. Becslések szerint a 1978 utáni néhány évben Európában kb. 100 millió (százmillió) kutya halálát okozta a kutya parvovírusa, ami évtizedeken keresztül az egyik leggyakoribb halálokot jelentett a kutyák számára. Anélkül, hogy a védekezés kötelező lenne, a kutyák gazdái olyan mértékben felelősen álltak ehhez a betegséghez, hogy a szinte minden kutyát beoltatnak ellene, így mára gyakorlatilag eltűnt a betegség Magyarországon. Kb. 10 éve még talán minden nap kezeltem ilyen beteget, előfordult, hogy tucatnyit is, viszont az elmúlt években igazi ritkasággá vált, két éve nem is találkoztam vele.
A járványos betegségekkel szembeni védekezés egyik alapvető követelménye, hogy a védelem lehetőség szerint résmentes legyen, mert a fertőző betegségnek általában kell a fogékony állat, amelyben fenn maradhat, és megvárhatja a következő áldozatát. A veszettség esetében a természet a vírus számára olyan “menedékről” is gondoskodott, mint amilyen hazánkban a vörös róka, máshol a sakál, vadmacska, denevér, vagy más állat. Ezek az ember elől rejtőzködő életet élő állatok, szerencsétlenek, fenntartják a járványt, és az ember vagy állata közelébe jutva át is vihetik rá a fertőzést. Mi a kutyánk (kötelező) és a macskánk (nem kötelező, de ajánlott) beoltásával egy védőgátat emelhetünk a szabad természetben előforduló fertőző ragadozók és magunk közé, ellenkező esetben gyanakodva szemlélhetjük kedvencünket minden hangulatváltozásakor, hogy vajon nem hozott-e trójai falóként halálos veszélyt a családba. Nagyon egyszerűen tehetünk ellene, mert csak egy védőoltás szükséges.
Az elmúlt év szeptembere óta jogszabály írja elő, hogy az ebek kötelező védőoltásával egyidejűleg széles hatású belső élősködők elleni kezelést is köteles alkalmazni az állatorvos. Ennek célja ismét csak az ember egészségének a védelme, vagyis, hogy a közelünkben tartott állat ne jelentsen egészségügyi veszélyt a gazdára és a környezetére. Igazán akkor várható komoly járványvédelmi eredményt, ha a lakosság megérti a védekezés jelentőségét, és végrehajtja az előírást, mert a jelenlegi jelentős fertőzöttség visszaszorítható lehet, az állattartás biztonsága ténylegesen növekedhet. Az egészségügyi előírások figyelmen kívül hagyásakor saját magával szemben az ember még talán érezheti magát imponálóan vagánynak, de a családdal ill. környezetével szemben már inkább csak felelőtlennek tűnik.
Az állatorvosi tevékenységnek, az állatorvosnál igénybevett (akár kötelező, akár nem kötelező) szolgáltatásoknak az égvilágon semmi közük a társadalombiztosításhoz, a TB-hez, tehát azok éppúgy térítéskötelesek, mint bármely szolgáltatás az országban. Az állatorvosi tevékenység a többi szolgáltató tevékenységhez hasonlóan szabad áras, vagyis a fizetendő díjak egymástól eltérőek lehetnek, nagyságuk a piacgazdaságban szokásos módon általában értékarányos. A gyakorló állatorvosok mind tagjai a Magyar Állatorvosi Kamarának, amely a szakmai irányítást is végzi, és akár a lakosságnak is készséggel ad felvilágosítást az állatorvosi tevékenységekkel kapcsolatosan. A kutyák és macskák veszettség elleni oltásával kapcsolatosan azt kívánjuk, hogy bár az emberiség egyéb gondjai is ilyen egyszerűen és ilyen költségen lennének megoldhatóak. Javasoljuk, fogadják meg az állatorvosuk tanácsát, és előzzék meg a bajt!
Dr. Lorászkó Gábor
Székesfehérvár, 2003. május 11.
a Magyar Állatorvosi Kamara Állatvédelmi Bizottság elnöke
Állatorvosi Asszisztens: Dr. Lorászkó Gábor (2003)
szeptember 5th, 2003Irta: Dr. Lorászkó Gábor (2003)
Tisztelt Szerkesztőség!
Nagy örömmel láttam a KisállatPraxisban, hogy asszisztenseknek szóló rovatot indítottak, mert ők az állatorvos számára igazi társak a munkában, feladataink és gondjaink gyakran közösek. A Lengyel Diána által írt kedves cikkben megakadt a szemem egy mondatán: “Fontos, hogy a riadt, védekező állattól elszenvedett sérüléseink okozta feszültséget ne az állaton vezessük le.” Read the rest of this entry »
Együttműködés állatvédőkkel
szeptember 5th, 2003Dr. Lorászkó Gábor irta (2003)
A Magyar Állatotthonok Országos Szövetsége (MÁOSZ) együttműködési szándékkal kereste meg a Magyar Állatorvosi Kamarát. Read the rest of this entry »
Magánpraxis a hatóságnak
június 28th, 2003Azt feltételezem, hogy a MÁOK elnökétől nem szó szerint idézett kompromisszumos gondolat fő problémája az, hogy nem idézet. Amit írok, az nem kamarai álláspont, csak az én véleményem:
Szerintem nem logikátlan, hogy akinek van kedve, ideje és energiája a szakmában dolgozni, az megtehesse. Amennyiben ez valóban (azaz ténylegesen, a jogszabályoknak megfelelően) nem összeférhetetlen, vagy, ha az nem jogellenes. Nem elhanyagolható azoknak a száma, akik ma jogsértő módon, vagy teljesen jogosulatlanul dolgoznak állatorvosként. Ezt nem titokban, mások elől rejtőzködve teszik, hanem a környezetükben dolgozó kollégáik tudomásával. Először ennek kellene véget vetni, aztán lehetne újabb igényekkel előállni.
Kiemelten kezelik általában, ha egy adott állami szerv alkalmazottja a munkakörével kapcsolatosan követ el törvénysértést. Rendőr, műszaki ellenőr, adóhivatalnok, stb.. Vajon az állategészségügyi hatóság kellő alapossággal vizsgálódik a tudomására jutó gyanúk miatt? Gyakran hallható vád szerint éppen azok követik el a törvénysértést, akik maguk ennek ellenőrzésére lennének hivatottak. Mielőtt valaki széplélekként felháborodna, külső szemlélő számára nem égbekiáltó cselekedetre (élelmiszerbiztonság vagy járványvédelem veszélyeztetés, határok, stb.) gondolok, hanem pl.: amennyiben egy kerületi főállatorvosnak a jogszabály nem teszi lehetővé a magánpraxist, akkor ott aligha van mérlegelési, felülbírálási lehetőség. Se neki, se a főnökének. A hatóságok feladatai jogszabályokon alapulnak. Összefoglalóan: az ő feladatuk nem terjed túl azon, hogy a jogszabályoknak érvényt szerezzenek. Lehetőségük szerint az összesnek, amiben eljárni joguk és kötelességük. Nyilvánvalóan jogsértő módon cselekszik az a hatósági személy, aki a saját (még csak nem is az őt alkalmazó állam számára) anyagi előnye érdekében sérti meg a törvényeket.
Megjegyzem, azért nem kivételesen bűnösök az áo.-ok, találhatók remekül hangzó hasonlatok: amikor a rendőrautó éjjel behajt a behajtani tilossal védett sétálóutcába, akkor az növeli a lakosság biztonságérzetét, és örülnek az emberek, ha az autó nem villog és nem szirénázik közben. Noha csak úgy mehetne oda be. Ezzel együtt megalapozatlan állításnak tartom, amikor néhányan kizárólag a szakma szeretetére hivatkoznak. Pont annyira őszinte, ill. teljességre törekvő állítás ez, amennyire a veszettség elleni összevezetéses eboltás járványtani jelentőségét helyes kiemelni az ezzel foglalkozó viták során. A felnőttekhez méltatlan álszent hazugságok miatt mégsem szakad le a plafon…
Szóval, ha az egymás félreveztését szolgáló mázat kihagynánk az érvelésből, akkor tényleg komolyan lehetne venni azt a véleményt, hogy egy állatorvos végzetségű ember akkor is szeretne gyógyító tevékenységet (is) végezni, ha az állami alkalmazottság előnyeiről (és a tagadhatatlanul meglévő hátrányairól) nem akar lemondani. Elhiszem, mert adott esetben feltehetőleg én is így éreznék, hogy hiányozhat neki az a tevékenység, amiért valamikor ezt a hivatást választotta. Vagyis szerintem nem kellene kategorikusan tiltani a hatósági áo.-ok gyógyító tevékenységét. Gyógyítson, ha akar, tud és van igény rá. De ez tényleg csak a szakmai szabályok, beleértve a kamarai szabályok betartásával lehetséges. Gusztustalannak és a szakmára nézve határozottan sértőnek tartom, amikor arra céloz valaki, hogy a kisállat- és/vagy lópraxis az csak egy “csak”. Ahol a TardomyocelDexafortVitamin-kezelés elegendő arra, hogy az illető “kolléga” a neki (szerinte a végzettsége okán) járó jövedelemre szert tegyen. Kívánok az ilyennek szaftos peres ügyet, ami majd ráébreszti, hogy az állatok orvosaként kapja az állat gazdájától a vizsgálati vagy kezelési megbízást, nem pedig díjbeszedőnek hívta…
Hihetsz-e olyannak, aki a számára ma vitathatatlanul kötelező (szakmájából eredően éppen a legfontosabb) törvényeket saját anyagi céljából megsérti? Aki jogsértően praktizálva állami állását felhasználja jogszerűen dolgozóval szemben? Az ilyen személy saját, tisztességesen dolgozó kollégáit járatja le, és ő állítja szembe a magánállatorvosokat és a hatóságiakat. Miattuk általánosít számos magánállatorvos elkeseredésében, és nem fordítva. Ennek a magatartásnak semmi köze – véleményem szerint – a szakmaszeretethez, a járványvédelemhez vagy egyéb hangzatos jelszavakhoz. Mohóság inkább a neve, megbízhatatlanság, súlyosabb esetben akár emberi alkalmatlanság.
A kamara a kisállatpraxist és a lovas praxist nem tarthatja olyan tevékenységnek, amely nem teljes figyelemmel, felelősséggel végzendő. Több hatósági állatorvost személyesen ismerve viszont úgy gondolom, hogy szakmai érvekre támaszkodva nem kellene tiltani számukra a magángyakorlatot, amennyiben ő személy szerint alkalmas rá, és nem ad okot a bizalom elvesztésére. Ha egy áo. állami állást választ, nem tiltanám meg, hogy a munkájával az ügyfelek szemében kivívott bizalmat továbbra is élvezze, mint áo.. Megérteném, ha akár csak szerdánként akarna két órát rendelni este, mert egyéb időben elfoglalja az állami munkája. De ha arra a megállapításra jutna egy kamarai (pl.: Etikai Bizottsági) vizsgálat, hogy árrombolást végez az állásából származó előnyre támaszkodva, vagy visszaél a hivatali beosztásával, megszüntetném a lehetőségét.
Kifejezetten bosszankodom, amikor áo.-ok közti ügyben demagógiába csomagolja valaki a nyilvánvaló, és valamennyire még meg is érthető anyagi céljait, mert lopjuk egymás idejét. A kompromisszum helyett inkább a nyílt érdekegyeztetést jobbnak tartom, mert az előző azt sugallja, hogy mindenképpen a két álláspont között kell megtalálni a megoldást, miközben az egyik álláspont esetleg (pl.: jogsértő jellege miatt) nem is érdemel vizsgálatot. Én úgy látom, hogy a hatóságiak magánpraxisa egyáltalán nem jelentene problémát, amennyiben a közeli múlban és a jelenben nem a munkaidő alatti/utáni, méltatlanul alacsony áron végzett, gyakran kétséges színvonalú áo.-i beavatkozok jelentette pénzbeszedést kellene érteni alatta. Ez sértő megfogalmazás azokra, akiknek a munkájára nem igazak a leírtak. Ők nyilván fel is háborodnak, bár valószínűtlennek tartom, hogy miközben a karban közszájon forognak állami áo.-ok tevékenységéről a beszámolók, ők erről ne tudjanak semmit. Tehát inkább tegyenek ellene. Jó lenne helyrehozni a hibákat, és a jelenlegi jogsértő munkával pénzt keresők elfogadnák, hogy létezhet más út is. Az a néhány pedig, aki majd nem fogadja el a többség szerint tisztességes megállapodást, mert ilyen személyek minden társaságban akadnak, kénytelen lesz alkalmazkodni.
Szerintem.
Dr. Lorászkó Gábor
2003, Székesfehérvár
Amerikai állatorvosi különbözeti vizsga 1
május 27th, 2003Dr. Gál Sándor (2004)
Az természetes, hogy minden országban és szakmában megvannak a különbségek. Gondoltam, hogy elindítok itt valamit Nektek, amelyben én és a többi Amerikában élo magyar származású amerikai állatorvosok – röviden – beszámolhatnánk Nektek néhány érezheto – és nem elsősorban szakmai jellegű – különbségekről. Itt most a praktizáláshoz szükséges Állatorvosi Működési Engedély (Veterinary License) helyzetet szeretném bemutatni.
Az Egyesült Államokban csak a következő feltételekkel lehet praktizálni:
A. Egy akkreditált állatorvosi egyetem diplomájával kell rendelkezni.
B. A Nemzeti Vizsgát – National Board Exam (8 óras írásbeli vizsga) és a Clinical Competency Test (8 órás írásbeli vizsga) – kell letenni. Itt a vizsgázó maximum 1,000 pontot kaphat. Minden helyi államnak külön van egy minimálisan megállapított ponthatára. Így lehet, hogy valaki átmegy 25 állam rostáján, de a többin nem. Az én pontszámom például jó minden államban, csak Kaliforniában nem elég.
C. Ezután az illető helyi államban (én pl. Indiana államban) kell letenni az abban az államban meghatározott írasbeli és szóbeli vizsgát. (Itt Indiana államban pl. kis és nagyállat vizsgálatot, röntgenkép-elemzést, laboratóriumi és szövettani eredmények értékelését, stb. is kellett csinálnom. Ezekután adták ki az Indiana Veterinary License engedélyt.) Ez azonban még nem elég.
D. Ahhoz, hogy veszettség elleni vakcinát adhassak, egészségügyi bizonyítványt állíthassak ki, le kellett tenni a Veterinary Accreditation (4 órás) írásbeli vizsgát.
A+B+C+D elég ahhoz, hogy az első két évre a Health Professions Bureau hatósag (orvosok, állatovosok, fogorvosok, gyógyszerészek, stb) Állatorvosi Hatósági része (Board of Veterinary Medical Examiners) kiadja a gyógyító munkához szükséges Veterinary License-t, de csak Indiana államra.
F. Itt Indiana Államban 40 óra kötelező szakmai továbbképzésen kell résztvenni minden két évre vonatkozóan az előre kijelölt bármelyik szakmai továbbképzésen. (vannak olyan államok, ahol évi 40 órat kell teljesíteni).
A két éves License Engedély lejárta után a hatóság bekéri minden állatorvostól a két év alatt látogatott és papírokkal bizonyított továbbképzések jegyzékét és csak abban az esetben adja ki a következő két évre a működési engedélyt, hogyha minden stimmel. Ellenkező esetben újból le kell tenni a helyi állami vizsgát.
Az Állatorvosi License természetesen azonnal felfüggeszthető, rövid időre vagy örökre bevonható, hogyha az állatorvos: ittasan vezet, drogot használ, bűncselekményt követ el, “elenged” egy járványt hanyagság vagy szándékosság miatt. Itt nem nagyon érdekli a hatóságot, hogy mit fog csinálni az illető állatorvos (vagy orvos vagy fogorvos) hogyha nem praktizálhat többet. A hatóság elsődleges célja az, hogy eltávolítsa azokat a praktizáló állatorvosokat, orvosokat, stb. akik veszélyeztetik az állatállományt és a szakma jó hírét.
Ez idáig még nem nagy furcsaság, de ezt hallgassátok meg:
Dr.Lewis állatorvos a Purdue Állatorvosi Egyetem rektora volt 8 éven keresztül itt Indiana Államban. Jelenleg a világ legnagyobb privát állatorvosi kórház láncolat (Banfield) egyik vezetője. (jelenleg 385 kórházuk van negyvenhét államban és a McDonalds-hoz hasonlóan mindegyikük azonos rendszerben működik).
Dr.Lewis nem teljesítette Indianaban az elmúlt két évben az Indiana Állami Állatorvosi feltételeket (elfelejtette megújítani a licenset), és annak ellenére, hogy itt Indianapolisban három Banfield kórházuk is van, NEM praktizálhat Indiana államban mint állatorvos, csak mint állatorvosi technikus.
Én jelenleg az egyik Banfield állatkóházban is dolgozom néhány napot hetente (az egyik állatorvosuk beteg lett) az utóbbi pár hónapban. Tegnap a Banfield kórhaz jelezte, hogy Dr.Lewis meglátogatja a praxist (most Oregon államban él) és szeretne két napot a kórházban dolgozni és tudomasul veszi, hogy csak felcserként dolgozhat. (Itt a felcserek a ketrec tisztításától kezdve nagyon sok mindent csinálnak, és a többi állatorvossal együtt a vállunkat vonogattuk, hogy vajon milyen munkára is osszuk be a hatvan éves, nagy hírű állatorvost, aki 8 évig a helyi Indiana állambeli Purdue egyetem rektora volt.) A nagy különbség itt Amerikában tehát az, hogy senkinek sincsenek elévülhetetlen érdemei, mindenkire vonatkoznak a törvények és bárki, még az amerikai elnök is felelősségre vonható, hogyha hibázik.
Ugyanilyen furcsa az, hogy én pl. nem mehetek el dolgozni a Poduszló Lacihoz Floridába, hiába van licensem több másik államban is és hiába jók a vizsgapontjaim. Florida állam nem akarja azt, hogy öregedo állatorvosok özönöljék el Floridat. Emiatt a vizsga igen kemény Floridában és tele van exotikus állatokra és madarakra vonatkozó kérdésekkel, amikkel feltehetőleg a Michigan vagy az Észak-Dakota-i tehenészetben dolgozó állatorvos nemigen találkozott.
Gál Sándor
Amerikai állatorvosi különbözeti vizsga 2
május 26th, 2003Dr. Gál Sándor (2004)
Az Amerikai Államvizsga (National Board Exam=NBE) egy nagyon, nagyon nehéz vizsga, mivel minden alap tantárgyat (Anatómia, Élettan, Biokémia, Kémia) és minden klinikai tárgyat (szövettan, labor, kórbonctan, belgyógyászat, stb.) részletesen felölel. Még annak is nehéz letenni ezt a vizsgát, aki az állatorvosi egyetemen a vizsga időpontjához közel végez.
Ne felejtsd el, hogy amikor mi az Államvizsgánkat csináltuk az Állatorvosi Egyetemen Budapesten, akkor nem kellett pl.: anatómiát, biokémiát, stb. tudnunk, se részletesen, de meg vázlatosan sem és csak a járványtant és néhány egyéb tárgyat (amit akkor tanultunk egyébként is) kellett tudni. Röviden, a mi Államvizsgánk a mi ötödéves tantárgyainkra épült csak, az amerikai Államvizsga (National Board Exam=NBE) pedig az összes, az öt éve alatt tanult tantárgyra. Ezen a NBE vizsgán az amerikai állatorvostan hallgatók szinte mindegyike “átmegy” hiszen mindenki kap egy pontszámot (nullától ezerig) és nem egy “átment” papírt. Az lehetséges tehát, hogy valaki Ohio vagy Indiana államban szeretne praktizálni, de a pontszáma csak mondjuk Idaho Államban elég, ahol éppen kevés az állatorvos és így próbálnak állatorvosokat “importálni” másik államokból.
A gond főleg akkor van, hogyha a NBE-re jelentkező állatorvos már több éve, vagy több évtizede kikerült az egyetemről és már elfelejtette az alaptárgyakat. Sok állatorvos emiatt sohasem képes egy másik államba (pl.: Floridába) költözni, mivel kb. 6 hónap – 1év intenzív (napi 6-8 óra) tanulást igényel az, hogy egy már praktizáló állatorvos ismét letegye a részletes NBE vizsgát.
Hogy mennyire nehéz letenni ezt a vizsgát azt az is bizonyítja, hogy a Budapesten végzett amerikai állatorvostan hallgatóknak egy jelentős része sohasem tudta letenni a NBE-et és sohasem szerezte meg a gyógyító munkához szükséges Veterinary License-et. Ezek az állatorvosok dolgozhatnak az amerikai hadseregben, állami hivatalokban vagy laboratóriumokban de nem dolgozhatnak farmokon vagy klinikákon.
Egy külföldön végzett állatorvosnak 2-6 évébe telik, amire le tudja tenni a NBE vizsgát. Az egyik Belgrádban (1983-ban) végzett állatorvos pl. már több mint tíz éve él és dolgozik itt Indianapolisban mint felcser, mivel nem tudta letenni a NBE-et. A dolog nehézsége nem csak az, hogy nehéz a NBE, hanem az is, hogy egy végzett állatorvosnak (általában) dolgoznia kell valahol, a családját el kell tartania, ennélfogva nincsen elég ideje arra, hogy a munka mellett az izmok eredését és tapadását odaadó buzgalommal tanulja.
A saját tapasztalatom alapján én elmondhatom, hogy az amerikai NBE nagyon, nagyon nehéz és részletekbe menő, a teljes állatorvosi tananyagot átölelő vizsga, amely lényegesen nehezebb a magyar államvizsgánál.
A Klinikai Alkalmassági Vizsga (Clinical Competency Test = CCT) szintén egy 8 órás írásbeli vizsga és igen ötletes módon van megoldva.
Tizenkettő klinikai esetet kell “megfejteni”: 2 kutya, 2 macska, 2 ló, 2 tehén, 2 disznó, 1 díszmadár, 1 exotikus állat.
Egy spirálfüzetben vannak a kérdések: a baloldalon vannak a kérdések és a jobb oldalon vannak a válaszok a), b), c) és d) pontok alatt. A jobb oldalon a válaszok nem láthatóak, és csak akkor jönnek elő, amikor egy különleges filctollal mondjuk az első kérdés alatti b) választ választva én “besatírozom” a b) alatti papírt és akkor a válasz olvasható lesz.
Például egy kutya eset: (nincs előttem egy valódi vizsgakérdés és így csak emlékezetből próbálom)
“Mr. Johnson behozta a négy éves, herélt kan német juhász kutyáját a következő panasszal: a kutya igen fáradékony az utóbbi időben, rengeteget fogyott, többször hányt és hasmenése volt, a szokásosnál többet ivott és vizelt… A tulajdonos elvitte a kutyát egy állatorvoshoz, aki teljes vérvizsgálatot csinált, a BUN és a Creatinine közepesen emelkedett volt, vese problémát sejtett és intravénás Lactated Ringer infúziót adott, antibiotikumot és egy adag Dexamethasone SP injekciót. A kutya két napi kezelés után jobban lett, de 3 nappal később ismét rosszul lett. A vizsgálat során Te nagyfokú izomgyengeségét, shock-ot, hypothermiát, a has fájdalmasságát állapítod meg.
1. Kérdés: milyen vizsgálatokat végeznél el a kutyán?
a. Teljes vérképet, beleértve a Na, Cl, K értéket is. (CBC/SMAC/ELECTROLYTES)
b. Székletvizsgálatot.
c. Mellkas röntgent
d. Ultrahangos mellkas vizsgálatot és EKG- t.
e. A szívférgességi vérvizsgálatot (Dirofilaria immitis microfilaria tesztet)
A spirálfüzet jobb oldalán csak ezt látod.
Válaszok az 1. kérdésre:
a.
b.
c.
d.
e.
Egy, vagy több választ is aláhúzhatsz, de: a vizsgádat bíráló tanár azt is megnézi, hogy melyik választ “hívtad elő” először, másodszor, stb. illetve a gondolkozásod logikus volt- e.
Mondjuk Te “előhívtad” azt a választ, hogy:
b: A székletvizsgálat eredménye: Toxocara fertőzés +++ Giardia fertőzés+
a: A vérvizsgálat eredménye: Eosinophilia, Lymphocytosis, Hyponatremia, Hyperkalemia, Hypochloremia, Azotemia, Hypercalcemia, Metabolic acidosis, Hypoglycemia.
2. Kérdés: Milyen további vizsgálatokat kérnél:
a. Hasi röntgent és a vese biopsziás vizsgálatát
b. Széklet bakteriológiai vizsgálatát
c. Diagnosztikai hasüreg műteti feltárását
d. Leptospirara vérvizsgálatot
e. A vér cortisol szintjének vizsgálatát
3. Kérdés: Mi a diagnózisod? a, b, c , d, e
4. Kérdés: Hogyan kezelnéd a betegséget? a, b, c , d, e
5. Kérdés: Mi a prognózisa ennek a betegségnek? a, b, c , d, e
Minden eset kb. 8-12 kérdést tartalmaz. Vannak olyan esetek, amikor Te, mint a vizsgáló állatorvos kérdéseket kérdezhetsz (tehát kérdéseket választasz a kérdések a, b, c , d, e lehetőségeiből) a tulajdonostól és azokra a választ “előhívod” a spirál füzet jobb oldalán lévő részből a “varázspálca” segítségével.
Gyakorlatilag meg tudod “vizsgálni” így a beteget, dönthetsz a vizsgálati módszerekről, azokat kiértékelheted, stb. Hidd el, hogy nagyon jól el lehet így bírálni papíron, hogy valaki az életben kb. hogyan végezné el egy állat vizsgálatát.
Mivel a CCT részletesen felöleli minden állatfaj vizsgálatát, így nem nagyon lehetséges az, hogy – mint Budapesten – valaki “jól húzott” a szóbeli vizsgán és csak egy viszonylag szűk területre vonatkozóan kellett felelnünk.
És ahogy már említettem, az Indiana Állambeli Veterinary License vizsga csak ezek után jött, egy írásbeli és aztán egy egész napos szóbeli (gyakorlati) vizsgákkal.
A következőkre emlékszem (1986-ban tettem le ezt a vizsgát): ló sántaság vizsgálata, tehén vemhesség vizsgálata, vérvétel disznóból és teljes vizsgálata, vérvétel és vizsgálat iguanaból, laborvizsgálat (széklet + szövettan + vérsejtek vizsgálata), szarvtalanítás műtéte marhán, sertés kasztrálása, 10 eset röntgenképeinek vizsgálata (kutya, macska, ló és madár).
Én egy évet tanultam itt ezekre a vizsgákra (munka mellett) és 1987 elején kaptam meg az Indiana Állami Állatorvosi Működési Engedélyemet. (1985-ben mentem ki az USA-ba.)
Gál Sándor
Homeopathia a növényi mérgek eltávolitására?
április 11th, 2003Kedves Rita!
Sajnos én nem tudok sokat a homeopathiás gyógykezelési megoldásokról és a segitségedet kérem ebben.
1.) Nem értem azt, hogy egy, -a szervezetben lévö növényi méreganyagot- hogyan tud egy ugyanabból a növényböl készült homeopathiás szer eltávolitani, kivezetni? Mi ennek az elve? Hogyan müködik ez?
2.) Hogyan tudom elkésziteni, vagy megvenni az összes mérgezö növényböl készült homeopathiás szert?
3.) A homeopathiás szert a hagyományos kezelés (hánytatás + a méreg megkötése aktiv szénnel a bélcsatornában + a szervek és a vérkeringés támogatása ) mellett használod mint kiegészitö terápiát, vagy önálló kezelésként?
Gál Sanyi
A jobb munkaszervezés és ezzel a munka hatékonyságának növelése
szeptember 2nd, 1986A jobb munkaszervezés és ezzel a munka hatékonyságának növelése az állatorvosi menedzselés egyik legkomplexebb és talán legnehezebb feladata.
A munkaszervezés a mindennapi munkaleterhelés megszervezésével kezdődik. Az Appointment Rendszer (AR) alkalmazása erre kitűnő segítséget nyújt. Ahhoz, hogy az AR sikeresen működjék, egy – az állatorvos által speciálisan kiképzett – udvarias és állatszerető adminisztrátorra van szükség, aki megérti a tulajdonosok igényeit és tolmácsolni képes az állatorvos követelményeit. Az adminisztrátoroknak stabil állategészségügyi ismeretekkel kell rendelkezniük, hogy a tulajdonosok által feltett rutin kérdésekre telefonon vagy személyesen válaszolni tudjanak (”milyen vakcinát kell a kutyámnak megkapnia?, mit etessek a kiskutyámmal?, hány napig vemhes a macska?, mik a tünetei az ivarzásnak?” stb.) A legfontosabb – a tulajdonosok által rutinszerűen feltett – kérdésekre az állatorvos által előzetesen betanított adminisztrátor vagy a technikus is válaszolni tud, ezzel rengeteg időt takarít meg az állatorvos számára, aki munkaidejét és szakértelmét így maximálisan kihasználhatja. Természetesen nem arról van szó, hogy a technikus vagy az adminisztrátor minden kérdésre válaszol – csak azokat a kérdéseket válaszolhatja meg, amelyekre az állatorvostól, az előzetes “kiképzés” során engedélyt kapott.
A részletes egyedi munkaköri leírások (Job Description) nemcsak a dolgozók feladatait rögzítik – számomra szokatlanul részletes formában – és szervezik meg a dolgozók egymás közötti munkamegosztását, hanem lehetőséget biztosítanak a dolgozók egyedi munkavégzésének jobb elbírálására is. A munkaköri leírásokat nemcsak a dolgozók kapják meg, hanem azokat a dolgozó munkavégzésének helyén a falra is kiteszik, így mindenki tudja a mások kötelességeit is.
Minden amerikai állatkórház elkészíti az ún. “kórházi eljárások kézikönyve”-t (Practice Protocol Binder), amely az illető kórházban alkalmazott rutin módszerek és eljárások rövid leírását és a beavatkozások tájékoztató árait tartalmazza. Ez azért jelentős, mert mind a tulajdonosok, mind pedig a kórházi dolgozók (beleértve az állatorvosokat is) számára standardizálja (egységesíti) az illető kórházban végzett rutin tevékenységeket. (Pl. egyes kórházak 6 hetes, mások csak 8-12 hetes korban kezdik meg a kutyák és macskák vakcinázási programját.)
A munkaszervezést és a munka hatékonyságát nagymértékben segítik a kéthetenként tartott munkaértekezletek (Staff Meeting), amelyek inkább munkaebéd jellegűek. (Az ebédet a kórház fizeti, és az ebéd során sokkal oldottabb légkör alakul ki, a dolgozók így szívesebben elmondják véleményüket). A munkaebédnek mindig más dolgozó az elnöke. Itt mindenki elmondhatja véleményét a kórházról, a kórházi munkamódszerekről, mit kellene másképp csinálni, hogy még több kliens jöjjön be és távozzék elégedetten. A munkaebéden elhangzottakat a gyűlés után pár nappal minden dolgozó megkapja írásban, valamint a következő gyűlés témáját is. Ez a módszer az utóbbi években terjedt el az amerikai állatkórházakban, és osztatlan sikert aratott mind az állatorvosok, mind pedig a dolgozók között nemcsak a munkaszervezés és -hatékonyság növelése, hanem a hibák feltárása és azok gyors kiküszöbölése területén is.
A munka hatékonyságának növelésére ad kitűnő lehetőséget az állatorvosi technikusok (Veterinary Technicians) szélesebb körű igénybevétele az állatkórházon belül:
a.) Az állatorvosnak rengeteg időt takaríthat meg egy jól képzett technikus, aki felveheti az állat kórelőzményét, megmérheti az állat súlyát és testhőmérsékletet, felszívhatja a vakcinát, megvizsgálhatja a kliens által behozott bélsármintát stb. Ez idő alatt az állatorvos a szomszédos rendelőben egy másik klienssel foglalkozhat. A kliensek elégedettek, mert valaki (a technikus) foglalkozik velük, az állatorvosnak pedig nem kell időt felemésztő, mechanikus dolgokkal foglalkoznia. Az állatorvosi tevékenység így hatékonyan koncentrálódhat az állat vizsgálatára, a diagnózis felállítására és a gyógykezelésre. Az állatorvosi technikus tájékoztatja továbbá a tulajdonost az állatorvos által előírt etetés módjáról, a tabletta vagy folyadék szájon át történő beadásáról, valamint a gyógysamponnal való fürdetés módjáról. A tapasztalat szerint a technikusok igen lelkesen végzik ezeket a feladatokat, számukra ez a megbizatás a nap fénypontja. A fenti példából nemcsak az időmegtakarítás jelentősége állapítható meg, hanem az is, hogy az állatorvos, a technikus és az adminisztrátor ún. csapatmunkát vegez. Egységes és szervezett csapatmunka nélkül a kliensek ellátását szolgáló gépezet csak akadozik!
b.) Mivel a jól képzett technikusok a kórházi praxis minden területén (labormunka, adminisztráció, műszersterilizálás, röntgenfelvétel készítése és előhívása, vérvétel, altatógép kezelése, műtéti asszisztencia, gyógyszerleltár stb.) egyaránt jól, tehát sokoldalúan felhasználhatók, így teljes munkaidejüket ki lehet használni, és ezzel bámulatosan megnövekszik munkavégzésuk hatékonysága.
c.) A szakképzett állatorvosi technikusok alkalmazásával az állatorvosi praxis minőségi színvonala is egyértelműen megnő. Az állatkórházi munka hatékonyságát nagymértékben növelhetik a következők is:
A már említett korábbi levelemben közölt, ún. “sokfunkciós állatorvosi egységek” (multi-function units) kiépítése, amelyek segítségével egy-egy rutin feladatsor azonos helyen végezhető el, és ezzel óriási időmegtakarítást lehet elérni (sebészeti előkészítő egység).
Igen hasznosnak bizonyultak a kórház minden helyiségében megtalálható beépített hangszórók. Nincs futkosás, egymás keresése, egyetlen “beszólással” a kórház bármelyik pontjáról mindenki elérhető. Ez különösen nagyobb alapterületű intézmény esetében hihetetlenül nagy segítség.
Nagyon ügyes munkaszervezési eljárásnak tartom az ún. “félnapos megőrzés” (Drop-off exam) módszerét. Ez azt jelenti, hogy az elfoglalt, napközben dolgozó tulajdonosok kora reggel beadhatják a kórházba állataikat vakcinázásra, fülkezelésre, sebek átkötözésére, utókezelésre stb., és este munkájuk befejeztével viszik haza őket. (Az ilyen megőrzés ingyenes a kliensek számára!) A módszer nemcsak az időmegtakarítás miatt jelentős (az állatorvos “holtidőben” kezelheti ezeket az állatokat, tehát maximális időkihasználás érhető el), hanem a kórház bevétele is növelhető azáltal, hogy olyan tulajdonosok is bejönnek általa az állatkórházba, akik máskülönben nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudnák állataikat kezeltetni.
A számítógépek alkalmazása az állatorvosi praxisban nagyon “forró” téma itt Amerikában. Van, aki esküszik rá, és vannak, akik káromolják.
Előnyök:
-
egyedi kórlapok minden vizit a számítógépbe kerül, és később bármilyen adat azonnal lehívható;
-
minden állatról és tulajdonosáról naprakész információval rendelkezünk, így az elmaradt veszettség elleni védőoltások, egyéb vakcinázások, bélsárvizsgálatok stb. azonnal lehívhatók, és a tulajdonosok azonnal értesíthetők (ez a legfontosabb gazdasági előnye!);
-
a gyógyszerleltározás percek alatt elvégezhető;
- az összes bevétel és kiadás beprogramozható a számítógépbe, és így mindig naprakész a kórház aktuális gazdasági helyzete.
Hátrányok:
-
kis forgalmú praxisban csak nagyon hosszú idő után térül meg ez a befektetés (nagy forgalom esetén 6 hónap-2 év);
-
az állatorvosok többnyire nem tudnak gépelni és nem értenek tökéletesen a számítógépekhez, tehát alkalmazniuk kell valakit, aki a programozást végzi vagy ellenőrzi;
-
ha ez a személy felmond vagy beteg lesz, az állatorvos maga marad a számítógéppel, és nem tud “hozzáférni” a gépbe programozott kórlapokhoz;
- az amerikai bíróságok nem fogadják el bizonyítékként (peres esetben) a komputerről “lehívott” adatokat, mivel azok “nyomtalanul” megváltoztathatók.
Személyes véleményem szerint Magyarországon a számítógépek bevezetésének csak igen nagy forgalmú, olyan állatkórházakban lenne jelentősége a jövőben, ahol minden állatorvos megfelelő tudással rendelkezik a számítógépek használatához.
A rendelési idő megnyújtása (Extended Office Hours), a forgalom és ezáltal a bevétel fokozásának egyik legkézenfekvőbb módszere, különösen, ha a kórház személyzete nagyobb létszámú és három vagy több állatorvost alkalmaz. Tisztában kell lennünk azzal ugyanis, hogy a tulajdonosok zöme napközben (éppen a rendelési idő alatt) dolgozik, és ezért sok esetben csak munkaidő után hazatérve veszi észre, hogy állata beteg, vagy csak ebben az időben van lehetősége állatát megvizsgáltatni. Nagyon egyértelmű gazdasági, menedzselési döntés az, hogy a rendelési időt sok amerikai állatkórházban alaposan megnyújtották, sőt számos esetben a kórház két műszakban dolgozik (reggel 7-3, majd 3-11 óráig). Nagyobb létszámú állatkórházak esetében a két műszak óriási gazdasági lehetőség nemcsak a meglévő kórházi felszerelés jobb kihasználása miatt, hanem mert egyértelműen a tulajdonosok kényelmét és jobb kiszolgálását eredményezi.
A munka hatékonyságát kedvezően alakítja a minden hónap végén elkészített bevételi és kiadási mérleg (Balance Sheet). A bevételi mérleg készítése kategóriákra lebontva (sebészet, kórházi ápolás, labormunka, fogászat, röntgen, kutyakozmetika, vakcinázás, kutyamegőrzés stb.) történik. Mindegyik kategória összevetendő az előző hónapival és az előző évivel. Az állatorvosnak fel kell tennie bizonyos kérdéseket: melyik a legmagasabb és melyik a legalacsonyabb bevételt hozó kategória és miért, hol szükséges és lehetséges több erőfeszítés? Az állatorvosnak tudnia kell arról is, hogy mennyi pácienst kezelt egy hónapban, és átlagosan mennyit költött egy kliens az állatára. A kiadási mérleg a dolgozók fizetését, a kórház üzemelési és fenntartási költségét, valamint a gyógyszer és sebészeti anyagok árát foglalja magába.
A bevételi és kiadasi mérleg összevetése során egyértelműen kiderül, hogy a praxis mely pontjait szükséges erősíteni, hol és mennyit lehet és kell termelnie minden dolgozónak, hogy a kórház nyereséges legyen. Több tanulmány bebizonyította, hogy minden dolgozónak a munkabére minimum kétszeresét kell “megtermelnie” ahhoz, hogy a kórház nyereséget tudjon felmutatni!
Magyar kollégáim tájékoztatására közlök egy összeállítást, amelyet a Veterinary Practice Management (Winter, 1984-85. 2. 1. száma) publikált egy jó, átlagos amerikai állatkórház bevételeiről és kiadásairól.
|
Bevétel-Kiadas |
(%) |
|---|---|
| Állatok vizsgálása |
13,05 |
| Fizetések |
22,14 |
| Sebészet |
18,24 |
| Fizetések utáni adó |
3,10 |
| Gyógyszerek és ápolási cikkek eladása |
25,11 |
| Biztosítás |
2,60 |
| Röntgen |
5,21 |
| Újságok, szakmai továbbképzés |
0,89 |
| Laboratórium |
14,57 |
| Gyógyszerek, postai költségek, tisztítószerek, adminisztrációs költségek |
13,05 |
| Vakcinázások |
16,33 |
| Megőrzés |
4,41 |
| Laboratóriumi költségek |
0,47 |
| Kórházi ápolás |
3,08 |
| Állatorvos szakértővel konzultáció (specialista) |
1,30 |
| Teljes bevétel |
100 |
| kórház bérleti díja vagy adója |
8,15 |
| Javítási költségek |
0,45 |
| Telefon |
0,62 |
| Reklám |
0,43 |
| Új műszerek vásárlása |
0,84 |
| Fűtés, világítás, karbantartás |
5,35 |
| Egyéb kiadások |
2,83 |
| Teljes kiadás |
62,22 |
| Nettó profit |
37,79 |
Az amerikai nagyállatpraxissal kapcsolatban lényegesen kevesebb személyes tapasztalattal rendelkezem, habár több farmon és nagyállatkórházban tettem látogatást, és nagyállatokkal foglalkozó 2 konferencián is részt vettem. Az utóbbi évek igen nehéz gazdasági megpróbaltatásokat jelentettek az amerikai farmerek és állattenyésztők számára, sokezer farmergazdaság ment csődbe. Mindez korántsem kedvezett a nagyállatokkal foglalkozó állatorvosoknak, akiknek (a kisállatokkal foglalkozó állatorvosokhoz hasonlóan) szintén új utakat és módszereket kellett és kell találniuk ahhoz, hogy továbbra is nyereségesen praktizáljanak.
A nagyállatokkal foglalkozó állatorvosok egyöntetű véleménye az, hogy a bevétel növelésének legfontosabb hosszú távú módszere a kliensek oktatása, az állatorvosi ismeretterjesztés növelése és ezen belül a preventív módszerek hangsúlyozása.
Második legfontosabb módszernek a legkülönfélébb állategészségügyi, állatorvosi termékek eladását tartják.
Harmadsorban egy központi, CB rádióközponttal felszerelt állatkórház és több ún. Mobil állatklinika szoros együttműködését szorgalmazzák. (A mobil állatkórház egy valóságos mozgó klinika és az egyes laborvizsgálatok elvégzésétől kezdve rutin műtétekig igen sok feladat elvégzésére alkalmas.) Nélkülözhetetlen a minden kórházi teherautóban felszerelt CB-rádió, amely a központi kórházban felvett hívasokat közvetíti a helyszínhez legközelebb levő állatorvosnak.
Mivel mind több farmer maga végzi a rutin állatorvosi vizsgálatok, beavatkozások egy részét (mastitistest, vérvétel, ivartalanítás), az állatorvosok sűrűbben tartanak ún.”konzultációkat” a farmerek számára. Ez a tény növeli az állatorvosi önképzés jelentőségét és fontosságát is.
Befejezésül még csak annyit, hogy a mai állatgyógyászat (ezen belül is a kisállatgyógyászat) állandó változásban van. Ami ma utópiának tűnhet, az a közeli jövőben reális valósággá válik. Bizonyított tény, hogy az embereknek a természettől való fokozatos eltávolodása a kedvenc állatok lakásban tartásának fokozatos és állandó növekedését eredményezi. Az állatorvosi praxis a jövőben egyre inkább a kisállatpraxis felé fog fordulni a fejlett, civilizált országokban, és a tulajdonosok részéről kialakuló, az állatorvosi szolgáltatás iránti ilyen növekvő igény kielégítésére Magyarországon is fel kell készülnünk. Személyes véleményem szerint meg kellene otthon is teremteni annak a lehetőségét, hogy a kisállat-tulajdonos maga választhassa meg az állatorvosát, legyen több kisállatklinika, induljon meg egy egészséges szakmai versengés a praktizáló állatorvosok között, amely sokkal magasabb színvonalú állatorvosi medicinát eredményezne.
Dr. Gál Sándor
1986 szeptember
Indianapolis, IN USA
Rutin műtétek, vizsgálatok és preventív eljárások “reklámozása”
szeptember 2nd, 1986Az állatorvosi ismeretterjesztés nagy jelentőségű olyan rutin állatorvosi jellegű műtétek (ivartalanítás, kozmetikai fülvágás és farokcsonkítás, macskák mellső karmainak műtéti eltávolítása), prevenciós eljárások (röntgenfelvétel csípőízületi dysplasia szűrésére) reklámozásában, amelyek kiterjedtebb alkalmazásával a bevétel nagymértékben fokozható lenne. Reklám és állatorvosi ismeretterjesztés: egymáshoz közelálló fogalmak az amerikai állatorvosi praxisban, hiszen mindkettő célja ebben az esetben ugyanaz – növelni a kliensek számát és így a bevételt is. Habár ma már nem tiltott a reklámozás az amerikai állatorvosi praxisban (az AVMA csak egy évvel ezelőtt engedélyezte hivatalosan), de az amerikai állatorvosok döntő többsége nem tartja etikusnak, és nem él vele, legalábbis nem a hétköznapi értelemben vett reklámozás (”én vagyok a legjobb, legmegbízhatóbb, ennyi és ennyiért” stb.) eszközeivel. A “bújtatott vagy rejtett reklámozást” valósítja például meg az olyan, az állatorvos által elkészített hírlevél, amely az ivartalanítás előnyeiről győzi meg a tulajdonosokat.
Egy ilyen, az ivartalanítás előnyeit hirdető “Hírlevél” főbb vonalakban: az ivarzás felfokozott izgalmi tünetei (ugatás, sírás, látogatók lábához dörgölődzés és fantommozgás elmaradnak, nem kell félni a “félrepárosodástól” és az azt követő fialási rendellenességektől, az ivartalanított állat egészségesebb és lényegesen hoszabb életű lesz (emlőtumor, Sertoli-cell tumor, kóborlási vágy miatti gyakori autóbaleset és nagyobb fertőzési veszély), kóborlási vágy megszűnése miatt kisebb a veszettség és a kutyaharapás veszélye, kevesebb “nem kívánt” utód születik (ha egy kutyának vagy macskának 4 utóda születik, kettő közülük nőstény – a nőstényeknek egy éven belül, szintén 4-4 utóda születik, kettő-kettő közülük nőstény – a hetedik év végére az eredeti anyának 4,372 leszármazottja lesz), kevesebbet kell költeni menhelyek fenntartására és a kóbor, nem kívánt állatok elaltatására, stb.
Az állatorvosi célzott ismeretterjesztés ilyen formában reklámozza például az ivartalanítás sokféle előnyét. Egy állattulajdonos ne a szomszédjától értesüljön az ivartalanítás “hátrányairól”! Meggyőződésem, hogy egymagában az ivartalanítás fokozott propagandája révén a kórházi forgalom és a bevétel ugrásszerűen növelhető lenne a magyarországi állatkórházakban is.
Dr. Gál Sándor
1986 szeptember
Indianapolis, IN USA
Az állatorvosi ismeretterjesztés, kliens informálás
szeptember 2nd, 1986A kliensek állatorvosi jellegű ismereteinek állandó gyarapítása és fenntartása (állatorvosi ismeretterjesztés=client education) az egyik legkézenfekvőbb és szakmailag is jelentős tényező az állatorvosi praxis bevételenek fokozásában. Az a tulajdonos, akit tájékoztattak a fontosabb betegségekről, azok tüneteiről, a vakcinázás és általában a prevenció jelentőségéről, az állatorvosi beavatkozások jellegéről és módjáról, valamint nehézségeiről, az időben hozza be a kórházba az állatát, és nem fogja elmulasztani a kezelőorvos által ajánlott későbbi vizsgálatok időpontjait sem.
Az állatorvosi ismeretterjesztés szükségszerűségét felesleges lenne bizonygatni. Itteni idősebb állatorvos kollégáim elbeszélése szerint, két évtizeddel ezelőtt a tulajdonosok döntő többsége minimális ismeretekkel rendelkezett az állatok helyes egészségvédelméről, a prevenció fogalmáról és gyakorlati alkalmazásáról. A legtöbb esetben csak akkor fordult állatorvoshoz, ha a szomszéd “gyógykezelési” eljárása csődöt mondott. Azóta óriási változások történtek az amerikai állatorvosi praxis e területén is.
Az állatorvosi ismeretterjesztésnek itt több, igen hatásos módszere van:
-
Az első kórházi vizit igen nagy jelentőségű az állattulajdonos oktatásának a folyamatában. Alapszabálynak tartják, hogy az állatorvosnak sohasem szabad megfeledkeznie, hogy a kórházat első ízben látogató állattulajdonos megfelelő ismeretekkel rendelkezik az állat tartását, etetését, nevelését és az alapvető állategészségügyi ismereteket illetően. Minden új kliens egy előzetesen összeállított ún. Információs Csomagot kap az adminisztrátortól, amely speciálisan úgy van összeállítva, hogy a tulajdonos alapvető egészségügyi ismereteinek a gyarapításán kívül hangsúlyozza az állatorvosi ellátás és a rendszeres vizitek fontosságát.
Az állatorvos már az első vizit során megemlíti a későbbi ivartalanítás vagy röntgen-szűrővizsgálat (csípőízületi dysplasia) jelentőségét, és mindenekelőtt beszél a rendszeres vakcinázás, bélsár és vérvizsgálat fontosságáról. Az állatorvosi asszisztens beszél az etetés módjáról, kölykök esetében a szobatisztaságra való nevelés módszereiről, valamint a fogak és a hallójárat tisztításáról. A következő vizitek alkalmával az első vizit során felületesen érintett témákat újból elő lehet hozni és azokról bővebben lehet beszélni. Mindez idő és energiaigényes folyamat, de hosszú távon nézve mindenféleképpen megterül ez a befektetés.
A mindenkori, alapos állatorvosi vizsgálatok talán a legdöntőbbek egy állattulajdonos oktatásának folyamatában, mert a tulajdonos nem általános ismeretterjesztést kap, hanem egy, a kedvenc állatra vonatkozó specifikus, egyedi információkat. Az állatorvosok itt részletesen elmagyarázzák a betegség oktanát, kórfejlődését, a készített laborvizsgálatok eredményét és a tulajdonossal együtt elemzik a készített röntgenfelvételt. A tulajdonos így maga is “részese” a diagnózis felállításának, és látja, tudja, hogy mi és miért történik, mire megy el a pénz, amit számlázáskor neki kell majd kifizetnie. Idősebb kollégáim tapasztalata erősítette meg azt a véleményemet, hogy a kliensek döntő többsége különösebb vonakodás nélkül fizet az olyan állatorvosi beavatkozásokért, amelyeknek értelmét látja. De hogyan is látná értelmét, hogyha nem tud róluk semmit? Ily módon eredeményezi az ilyesfajta állatorvosi felvilágosító munka a bevétel növekedését.
-
Az állatorvos által havonta vagy háromhavonta összeállított hírlevél (az ún. “Newsletter”) is igen hasznosan szolgálja az állatorvosi ismeretterjesztést és a legkülönfélébb aktuális információkat szolgáltatja a tulajdonosok számára. Például, “Állatkórházi Hírek”: új állatorvos alkalmazása, új szolgáltatás bevezetése “Szakmai Hírek”: kullancsok és bolhák elleni védekezés, a vakcinázás fontossága, a környéken talált veszett róka vagy macska például igen jó alkalom arra, hogy az állattartókat emlékeztessük a veszettség elleni védőoltás fontosságára, itt szerepelhetnek az állatok egészségmegelőzésére vonatkozó kérdések és válaszok stb.
Egy hírlevél elkészítésének néhány szempontja: olyan dolgokról kell írni, amelyek a tulajdonosokat valóban érdekelni fogják; úgy kell írni, hogy az a tulajdonosokat minél nagyobb számban hozza be a kórházba; a hírlevél érzékeltesse, hogy azt valóban az állatorvos készítette el.
Az állatorvos által összeállított hírlevél jelentősége: tanítja a tulajdonosokat; kifejezi az állatorvos aggódását és hivatástudatát az állatok egészségvédelméért; rendszeres állatorvosi vizitekre ösztönzi a tulajdonosokat; növeli a kórházi forgalmat és így a bevételt.
A hírlevelek terjesztése postai úton, falragaszokon, eb és macskatenyésztő egyesületekben és iskolákban történik, illetve a kórházi váróteremből is szabadon hazavihetők. - Egyéb állatorvosi információterjesztési módszerek az amerikai állatorvosi praxisban:
A megyei állategészségügyi szövetségek, valamint a gyakorló állatorvosok is gyakran szerepelnek a TV-ben, rádióban és nyilatkoznak újságíróknak. Gyakran járnak ki a gyakorló állatorvosok előadást tartani általános iskolákba, ahol élő kutyán vagy macskán a legalapvetőbb tartási, etetési és idomítási ismeretekre tanítják a gyerekeket. Már a kisiskolásoknak is a prevenció jelentőségéről beszélnek, és arról, hogy az állattartás nemcsak örömöt, hanem felelősségérzetet és kötelezettségeket is jelent. Sok amerikai állatkórház a váróteremben elhelyezett videomagnó segítségét is igénybe veszi a tulajdonosok oktatásában.
Nemrégiben újabb ötletes megoldás született a kliensek oktatására, az új “corona vírus elleni vakcina” kibocsátásakor. Az új vakcinát gyártó gyógyszergyár (az Amerikai Állatorvosok Szövetsége – AVMA – engedélyével) egy bárki számára hívható telefonszámot bocsátott ki, amelynek felhívásakor az egyik közismert állatorvos professzor hangja jelentkezett, magnószalagra felvett formában. A gyakorló állatorvosok nagy örömmel fogadták ezt, és élnek is vele – a rendelőszobából felhívják ezt a telefonszámot, és amíg a tulajdonos hallgatja a professzort, azalatt az állatorvos elvégzi az állat rutinvizsgálatát a vakcina beadása előtt. A nagy siker miatt az AVMA tervezi, hogy a legkülönbözőbb rutinjellegű információkat szalagra veszik és különböző telefonszámokkal ellátva az állatorvosok és a tulajdonosok rendelkezésére bocsátják.
Itt jegyzem meg, hogy az AVMA többszáz állatorvosi ismeretterjesztő filmmel és videokazettával rendelkezik, amelyek az AVMA-tagsággal rendelkező állatorvosok számára ingyen kikölcsönözhetők.
Dr. Gál Sándor
1986 szeptember
Indianapolis, IN USA
Profitcentrumok bevezetése és alkalmazása az állatkórházakban
szeptember 2nd, 1986a.) Laboratórium
b.) Radiológia
c.) Fogászat
d.) Allatápolási cikkek és tápok forgalmazása
e.) Gyógyszerek árusitása
f.) Kutyakozmetika
Az ún. profitcentrumok bevezetése az állatkórházi praxisba a bevétel fokozásának nagyon fontos eszköze. Mit jelent a “profitcentrum” elnevezés? Egyszerűen minden bevételt hozó állatorvosi beavatkozást vagy szolgáltatást, mint például a vakcinázásokat vagy sebészeti beavatkozásokat. Egy állatkórház hagyományos értelemben vett betegforgalma ugyanis bizonyos határon túl nem növekszik és nem növelhető, mivel a kórházi forgalom kizárólag a megbetegedések számától és a tulajdonosok egyedi döntésétől függ, vagyis attól, hogy mikor hozzák be állataikat az állatkórházba, illetve behozzák-e egyáltalán. Mint már korábban megemlítettem, a csak vakcinázást és csak a beteg állatok gyógykezelését végző állatkórház (ha valóban korszerű, magas színvonalú – és magas önköltségű – állatkórházi munkát akar végezni!) ma már nem tehető gazdaságossá. (Ezt a tényt több amerikai – az állatorvosi praxis menedzselésével foglalkozó – elemző írás közel másfél évtizeddel ezelőtt egyértelműen bebizonyította.) Az amerikai állatorvoslás és menedzselés egyértelműen a preventív jellegű állatgyógyászati beavatkozások növelésében és minél kiterjedtebb állatorvosi szolgáltatások “eladásában” látja a gazdaságos és magas színvonalon végzett állatorvosi praxis jövőjét.
Szeretném itt megjegyezni, hogy erre a felismerésre nem kizárólag az “üzleti szellem”, hanem a megváltozott gazdasági realitások kényszerítő ereje vezérelte az amerikai praktizáló állatorvosokat. A 70-es évek kezdetétől, a már korábban említett gazdasági realitások (növekvő állatorvosi beruházási és üzemelési költségek, az amerikai gazdasági helyzet fokozatos romlása a korábbi évtizedekhez képest, emiatt a tulajdonosok kevesebbet költenek állataikra – a fokozodó állatorvos-túlképzés, a farmerek egyetemi végzettsége) növekvő nyomást gyakoroltak az amerikai állatorvosi praxisra, és annak nagyarányú megváltozását eredményezték. Az állatorvosok nemcsak új diszciplinákat és szakmákat (üzleti menedzselés, számítógépes technológia, állatorvos-kliens kapcsolat pszichológiája stb.) vettek igénybe, hanem – a gazdasági nehézségek leküzdésére – kibővítették szolgáltatásaikat is. (Ha az amerikai állatorvosok nem reagáltak volna eképpen a megváltozott gazdasági realitásokra, akkor az szükségszerűen a már meglévő és magas színvonalú állatorvosi munka leromlását eredményezte volna.)
PROFITCENTRUM #1 – LABORATÓRIUM
A laboratórium mint profitcentrum. Rutin laborvizsgálatok végzése az állatkórházon belül nemcsak a minőségi állatorvosi munka egyik lényeges feltétele, hanem egyben a bevétel fokozásának egyik igen jó eszköze is. Az Egyesült Államokban mind a kis- és nagyállatkórházak, sőt meg az ún. Mobil állatkórházak mindegyike is rendelkezik a rutin vizsgálatok elvégzésére alkalmas laboratóriummal. (Automata labordiagnosztikai eszközök csak néhány igen jól felszerelt amerikai állatkórházban vannak.)
Az átlagos kórházi laboratórium felszereltsége legtöbbször csak a legalapvetőbb laborvizsgálatokra ad lehetőséget: fehérvérsejt- és vörösvértestszám, hematokrit, vérzési idő, hemoglobin, vérkenet vizsgálata, vérparaziták, vérglükóz, BUN, SGPT, SGOT meghatározása; bőrkaparék-, fülváladék-, spermavizsgálat, urinalysis; gombakimutatás és -tenyésztés; baktériumtenyésztés és baktériumrezisztencia vizsgálata; mell- és hasűri folyadék vizsgálata mikroszkóppal, tripszinpróba. Mégis ezek igen fontos információt szolgáltatnak a diagnózis felállításához, a gyógykezelés módjának megválasztásához, valamint egyáltalán nem elhanyagolható az a pszichológiai hatás, amelyek egy ilyen (a humán kórházakhoz hasonló módszerekkel és alapossággal dolgozó) állatkórház kelt az állatáért aggódó tulajdonosban. Egyáltalán nem vitatható, hogy a laborvizsgálatok rutinszerű végzése az állatorvosi munka rangját és megbecsülését is nagymértékben emeli. Az említett rutin laborvizsgálatok a kórházon belül és viszonylag kis beruházással, olcsón elvégezhetők. Nagyszámú vizsgálat esetén a laboratórium komoly bevételi forrása lehet a praxisnak Magyarországon is.
Az amerikai állatkórházakban a laborvizsgálatok szervesen kapcsolódnak nemcsak a beteg állatok vizsgálatahoz, hanem rutinszerű végzésük fontos alappillére az ún. “Prevenciós állatorvosi medicina” gyakorlásának is. Rutinszerűen végeznek az amerikai állatorvosok laborvizsgálatokat a következő esetekben:
-
Minden kölyökkutya és -macska bélsarát azonnal megvizsgálják az első vizit során, rendszerint a hőmérőről vett minta ún. direkt mikroszkópiai vizsgálatával és aztán az ún. flotációs bélsárvizsgálati módszerrel. (Negatív eset természetesen nem zárja ki az illető állat parazitás fertőzöttségének lehetőségét, de a pozitív eredmény nagyon sok esetben az állat azonnali és célzott kezelését teszi lehetőve.) Minden tulajdonosnak az első vizit során elmagyarázzák a bélsár- és vérvizsgálat fontosságát, és megkérik a tulajdonost, hogy a következő vizitre “szerezzen be” bélsármintát az állattól, amely egy sokkal pontosabb vizsgálati eljáráshoz (felszíndúsításhoz) szükséges.
-
Minden néhány hónapos állatból vért vesznek, rendszerint az első vizit során, a vakcinázási program megkezdésével egyidőben. Kedvezőtlen laborlelet (magas vagy alacsony fehérvérsejtszám, alacsony hematokrit és vörösvértestszám, eosinophilia stb.) esetén a vakcinázási programot megszakítják, és az állat preventív kezelését kezdik meg (antibiotikumok, féregtelenítés, vitaminok stb.)
-
Fiatal állatok bélsarát havonta vizsgálják, egészen 6 hónapos korig, aztán évenként kétszer. Minden kórházi beteg vagy megőrzésre beadott állat bélsarát – akár többször is – ellenőrzik.
-
Minden beteg állatból vért vesznek és teljes vérvizsgálatot és urinalysist végeznek.
- Fülváladék vagy bőrkaparék mikroszkópiai vizsgálata is a mindennapi rutin labormunkához tartozik.
A laborvizsgálatokat az állatorvosi technikusok végzik, de az eredmények értékelését és azok magyarázatát a tulajdonosnak természetesen az állatorvos maga adja.
PROFITCENTRUM #2 – RADIOLóGIA
A radiológia mint profitcentrum. Röntgenfelvételek rutinszerű készítése és helyes értékelése mind szakmai, mind anyagi szempontból nagyon jelentős tényező, de nem hagyható figyelmen kívül az állatorvostudomány rangját és megbecsülését nagymértékben növelő szerepe sem. Jelentősége jóval túlmutat a csonttörések, a spondylosis, egyes daganatok vagy a csípőízületi dysplasia diagnosztizálásán. Az amerikai állatorvosok rutinszerűen készítenek röntgenfelvételt minden alsó légúti megbetegedés (főleg idősebb állatok esetében), minden szívbetegség és egyes húgy- és emésztőszervi megbetegedések esetén. Súlyos traumát szenvedett állatról (autó elütötte stb.) mindig készül mellkasfelvétel az ilyenkor viszonylag gyakran előforduló rekeszsérv diagnosztizálására, amely a legtöbb esetben azonnali műtéti beavatkozást igényel. Az állatorvosi ismeretterjesztés jelentőségére hadd mutassak rá a kutyák csípőízületi dysplasiájával kapcsolatban. A széles körű állatorvosi munka eredményeképpen ma már a legtöbb amerikai kutyatartó kellően tájékozott a csípőízületi dysplasia felderítésére szolgáló röntgen “szúróvizsgálat” jelentőségéről és fontosságáról. Éppen ezért az ún. “veszélyeztetett fajták” rutin röntgenvizsgálata igen komoly bevételi forrásává vált az amerikai kisállatpraxisnak.
A röntgenkészülék megvásárlása nem olcsó beruházás, de a ráfizetés jelentős tényezőjét abban látom a röntgenkészülékkel rendelkező magyar állatkórházak esetében, hogy nem végeznek elegendő számú röntgenvizsgálatot. Nagy számban készített röntgenfelvétel esetén azok önköltsége és így a tulajdonos által fizetett számla is jelentősen csökkenthető lenne, nem beszélve arról, hogy a röntgenkészülék rutinszerű használatával a kórházi állatorvosi munka minőségi színvonala is jelentősen emelkedik.
PROFITCENTRUM #3 – FOGÁSZAT
A kutya- és macskafogászat egy további profitcentrum. Az Egyesült Államokban a rutinszerűen végzett fogászati kezelések és prevencios eljárások az utóbbi évtizedben váltak általánossá, és ma már viszonylag olcsón kapható ultrahangos fogtisztító készülék. Segítségével a kutyák és macskák fogazata rutinszerűen (idősebb állatoknal 6-12 havonta) tisztítható meg a fogkövektől. A fogkövek eltávolításával nemcsak a fogak legveszedelmesebb betegsége, a periodontitis előzhető meg, de a kutyája bűzös leheletére korábban sűrűn panaszkodó tulajdonos is elégedett lesz. Szakmailag nem közömbös az sem, hogy a fogászati kezelések rutinszerű bevezetése óta a kedvenc állatok átlagéletkora is ugrásszerűen emelkedett. (A rossz fogazat és a fogkövek miatt a szájüregből rendellenes bomlástermékek szívódnak fel, károsítva az emésztést, és a keletkező toxinok különféle szervi megbetegedéseket okozhatnak, lényegesen csökkentve ezzel a fogbetegségben szenvedő állat átlagéletkorát.) A fogkövek túlnyomó többsége manuális úton is eltávolítható (természetesen általános érzéstelenítés alatt) és megfelelő eredmény érhető el ilyen módon is. A rutin fogtisztítás és fogkezelés bevezetése az állatorvosi praxisba az egyik legjobb példa a prevenciós állatorvoslás gyakorlására, a specializálódás lehetőségére, valamint az állategészségügyi szolgáltatás kibővítésének és a bevétel etikus és szakmailag teljesen indokolható növelésének lehetőségére.
PROFITCENTRUM #4 – KUTYA- ÉS MACSKAÁPOLÁSI CIKKEK ÉS TÁPOK FORGALMAZÁSA
Kutya- és macskaápolási cikkek, samponok, nyakörvek, bolhaellenes nyakörvek, fésűk, stb., kutya- és macskatápok, konzervek, bolhaellenes sprayk, vitaminok forgalmazása a bevételt jelentősen fokozó menedzselési eljárás. Valószínűleg a magyar állatorvosok döntő többsége azonnal elveti még a gondolatát is annak, hogy az állatorvosi praxis ilyesfajta, ún. “nem szakmai jellegű szolgáltatást” végezzen. Ne felejtsük el azonban, hogy a mai kisállatpraxis szolgáltatást végez a kisállattartók és tenyésztők számára. Miért kellene lenéznünk például a kutya- és macskatápok állatkórházon belüli árusítását? A kisállatok tenyésztéséhez és tartásához azok etetése és szakszerű takarmányozása is szorosan hozzátartozik, és szerves része lehet minden kisállatpraxisnak.
Nem hagyható figyelmen kívül a tulajdonosoknak az az igénye sem, hogy:
A tulajdonosok szívesebben vásárolják az említett termékeket egy állatorvostól, mintsem egy áruházból vagy kutyaszalonból, mert feltételezik, hogy az állatorvos (mint hivatásos szakértő) a legjobb minőségű és legbiztonságosabb termékeket árusítja. Végül is, ki a hivatottabb a bolhaellenes sprayk, gyógysamponok, bolhaellenes nyakörvek stb. árusítására: egy kisállatokkal foglalkozó állatorvos (állatkórház) vagy egy áruház? A tulajdonosok szívesen veszik, ha mindent egy helyen, pl. az állatkórházban megkaphatnak, ami kedvenc állatuk tartásához, ápolásához és egészségvédelméhez szükséges.
Ezeket a termékeket természetesen nem az állatorvos árusítja vagy kínálja a tulajdonosoknak, hanem a termékek önmagukat kínálják és adják el az adminisztrációs-váróterem egységben, ahol a kórházban kapható kisállatápolási stb. termékek mintadarabjai vannak jól látható helyen kiállítva. Ez a módszer a tulajdonosok vásárlási kedvét hihetetlenül megnöveli, a tulajdonosok elégedettek, mert nem kell napokig bolhaellenes spray után szaladgálniuk a városban, és olyan terméket vásároltak meg, amit a kedvenc állatukat kezelő állatorvos ajánlott.
Ez a profitcentrum komoly bevételi forrása lehetne minden magyar állatkórháznak, és az innen származó jövedelem jól felhasználható lenne a kórház minőségi fejlesztésére (új műszerek vásárlására, jobban megfizetett szakemberek alkalmazására, a kórház szerkezeti felújítására stb.)
PROFITCENTRUM #5 – GYÓGYSZEREK ÁRUSÍTÁSA
Gyógyszerek árusítása mint profitcentrum. Az amerikai állatorvosok a gyógyszertárak megkerülésével, közvetlenül a gyógyszergyárak területi elosztóközpontjaitól nagy kiszerelésben vásárolják meg a szükséges gyógyszereket (pl. 5000 db. Tetracyclin kapszulát tartalmazó üveghengert, vagy 4 literes köhögés elleni elixírt stb.) A nagy kiszerelésben vásárolt gyógyszereket kis papír- vagy nylonzacskókba, műanyag flaskákba diszpenzálják és cimkével látják el mindegyiket.
A cimkén a kórház neve, címe, telefonszáma, a rendelési idő, a tulajdonos és állata neve, a gyógyszer neve és az adagolásra vonatkozó utasítás található. A gyógyszerek ilyen formában történő előzetes “kiszerelését” a napi néhány órára alkalmazott diákok, vagy “holtidőben” a technikusok végzik.
A kórházon belüli gyógyszerkiszerelés előnyei:
-
nincs gyógyszerpazarlás, a kliens éppen csak annyi gyógyszert kap, amennyit a kezelőorvos előír
-
ha a gyógyszer elfogyott, a tulajdonos a kórházba jön vissza újabb adagért, és nem a gyógyszertárba megy: így a kezelőorvosnak lehetősége van a beteg sorsát nyomon követni
-
a tulajdonos minden gyógyszert megkaphat a kórházban, és nem kell meg a gyógyszertárba is külön elmennie és sorbaállnia
-
a cimkék afféle nagyon etikus reklámként is szolgálnak, mivel a kórház nevét, címét, telefonszámát és rendelési idejét terjesztik
- az állatkórház jelentős anyagi bevételre tehet szert, mivel a nagy kiszerelésben vásárolt gyógyszer lényegesen olcsóbb; a gyógyszertári felárat mint profitot nem a gyógyszertár, hanem az állatkórház szerzi meg.
Köztudomású, hogy a magyar állatkórházak nem keresnek semmit a gyógyszerek eladásával, tehát ugyanazon az áron adják el a gyógyszereket a tulajdonosoknak, mint ahogy azokat a gyógyszertárból megvették. A bevétel fokozásának egyik eszköze lehetne Magyarországon is, ha az állatkórházak nagy tételben és nagykereskedelmi áron vehetnék meg a kórház számára szükséges gyógyszereket, és azokat a fent említett módon diszpenzálnák.
PROFITCENTRUM #6 – KUTYAKOZMETIKA
Kutyaszalon működtetése az állatkórházon belül. Ez a szolgáltatás nemcsak újabb tulajdonosokat vonzana az állatkórházba, hanem egyben lehetőséget adna az állatorvosnak, hogy rutin vizsgálatot is elvégezzen az állaton, és javaslatot tegyen a tulajdonosnak fülkezelésre, elmaradt vakcinás védőoltásra, bélsárvizsgálatra, ivartalanításra, tumor eltávolítására stb.
A kutyák és macskák fürdetését (normál, bolhaellenes vagy gyógysamponnal), az összeragadt szőrcsomók lenyírását, az állat szőrének kifésülését vagy fajtajelleg szerinti “trimmelését” az állatorvos által kiképzett technikusok végzik, az állatorvos utasítása alapján.
Miért kellene lenézéssel kezelnünk egy olyan szolgáltatás bevezetését, amely mindenki számára előnyös lehetne?
-
A tulajdonosok elégedettebbek lennének, mert az állatorvos felügyelete alatt elvégzett szőrnyírás, fürdetés stb. számukra szakértelmet és biztonságot szavatol (némely esetben trankvilláns használata vagy teljes érzéstelenítés alkalmazása is szükséges lehet stb.) Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a tulajdonosok számára teljesen logikusnak tűnik, hogy állataik szakszerű gondozását, ápolását, gyógyítását, tehát minden az állattal kapcsolatos tevékenységet egy helyen, az állatkórházban tudjanak elvégeztetni.
- Az állatkórház számára kettős a haszna: egyrészt a kutyaszalonból befolyt bevétel igen jelentős összegű lehet önmagában is, másrészt az itt történő ingyenes állatorvosi vizsgálat (ez afféle reklámként is szolgál) jó lehetőség arra, hogy a tulajdonossal újabb vizit(ek) fontosságát és időpontját beszéljük meg, amely már az egyértelműen szakmai jellegű munkavégzésből eredő bevétel fokozására ad lehetőséget.
Személyes véleményem az, hogy ne adjunk ki a kezünkből olyan szolgáltatásokat, amelyek segítségével a magyar állatkórházak gazdaságosan és magas minőségi szinten üzemeltethetők lennének. Furcsa ellentmondás, hogy amíg a magán kutyaszalonok, a kutya- és macskaápolási cikkeket árusító kisiparosok magas bevételre tesznek szert, addig a magyar állatkórházak minden évet veszteségesen zárnak. Véleményem szerint ilyen szemszögből kellene vizsgálnunk és látnunk az ún. “nem szakmai jellegű” állatorvosi szolgáltatások bevezetésének kérdését és annak fontosságát a mai és a jövőbeli magyar állatorvosi praxisban.
Dr. Gál Sándor
1986 szeptember
Indianapolis, IN USA