Világválság, Praxismenedzsment

november 22nd, 2008

Világválság, Praxismenedzsment, lerágott csont
.

 Sokan nem veszik komolyan, sokan pedig csak nosztalgiáznak a régi szép időkre gondolva, de erre még majd visszatérünk. Számtalan fórumon, köztük általam is elismert, hiteles és kevésbé  hiteles előadók okfejtéseit, előadásait hallhattuk az utóbbi időben ezekkel a témákkal kapcsolatban, még a csapból is ez folyik…..
.

Szeretném nektek egy kicsit más szemszögből felvázolni a lehetőségeket, lehetséges megoldásokat és a saját, szerény tapasztalataimat. Nem azt kérem senkitől, hogy ezek után praxismenedzsment guruként mindent szóról-szóra vegyen és holnaptól mindent betűről-betűre próbáljon görcsösen megvalósítani. Azt sem kérem senkitől, hogy elhigyjen nekem bármit, miért is tenné, hisz alig pár éve végeztem, most vagyok 31 éves, joggal mondhatná bárki: mit akar itt nekem magyarázni ez a fiatal….srác.
.

Ennek ellenére szeretném nektek elmesélni az utóbbi pár évem történéseit, nem hosszú idő igaz, de talán tanulságos lehet, és ez is tapasztalat. 2002-ben, 6 éve végeztem az Egyetemünkön és abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy én még lehettem 1 évig gyakornok, melyet szinte végig a Sebészet Tanszéken töltöttem, nagyon sokat tanultam az ottani szakemberektől,azóta is jó  a kapcsolatom, mondhatni baráti a kollégákkal. Read the rest of this entry »

BTT levél állatorvosoknak

november 20th, 2008

Tisztelt Állatorvos!

Az állategészségügyi szolgáltatások támogatási kérelmei közül az MVH – közlése szerint „rendszerhiba” következtében – többet elutasított. Az elutasítás néhány esetben azért történt meg, mert a benyújtott számlák egy részéből nem derült ki, hogy immunizálásra, mintavételre vagy laborvizsgálatra vonatkozó költségekről van-e szó, továbbá immunizálás esetén nem szerepelt a baromfiféle megnevezése. Ezeket az MVH mind elutasította. A 95/2008. (VII. 25.) FVM sz. rendelet 16.§ (4) pontja ugyanis a 148/2007. (XII. 8.) FVM sz. rendelet 9.§-t egy új (4) bekezdéssel egészíti ki: Read the rest of this entry »

Akut has eset: Mi a diagnózisod?

november 19th, 2008

Egy nagyon érdekes esetünk az indianapolisi baleseti állatkórházból. Egy 10 éves kutyát azzal hoztak be az állatkórházba, hogy gyenge a hátsó végtagjain. Fizikális trauma nem volt. A fizikális vizsgálat során akut hasat, 140/perc pulzust állapitottunk meg. A BUN, Creatinine, Kálium igen magas volt. Itt van a röntgenfelvétel.

Mi a feltételezett diagnózisod? . Read the rest of this entry »

Praxistipp: infúziós tasak és kézipumpa

november 17th, 2008

Nem tudom, hogy használatos-e ez a hasznos kis tartozék, amelyet az alábbi videófelvételen mutatok be az indianapolisi baleseti praxisból, amely különösen a szubkután infúzió beadási sebességét növeli meg. Read the rest of this entry »

Macska stomatitis komplex betegsége (esetleirás)

november 17th, 2008


Egy 5 éves kasztrált macskát hoztak be az indianapolisi baleseti állatkórházba hozzám azzal, hogy már egy hete nem eszik, illetve alig eszik. A kezelö állatorvos antibiotikumokat irt fel, pontos diagnózist a tulajdonos nem kapott. A szájüreget nem vizsgálta az állatorvos, mert nyálzást nem észlelt, illetve a macska olyan vadul viselkedett, hogy nem tudta a szájat kinyitni. Az állatorvos nem ajánlotta fel az állat bealtatását és az alaposabb vizsgálatot, illetve ezt a tulajdonos nem kérte.


Az állat erösen nyálzott, a pofatájék fájdalmas volt, a szájüreg kinyitása az állatnak nagyfokú fájdalmat okozott. En azt javasoltam a tulajdonosnak, hogy altassuk be az állatot, mert a szájüreg legalaposabb vizsgálata az ilyen esetekben rendkivül fontos. A tulajdonos ebbe -egy alapos magyarázat után- beleegyezett. Nagyon fontos tehát, hogy részletesen elmagyarázzuk azt a tulajdonosnak, hogy ahhoz, hogy egy pontosabb diagnozist, prognózist állapitsunk meg, majd egy célzott kezelést alkalmazzunk, ahhoz bizonyos vizsgálatokat és teszteket el kell végezni. Az állatorvos egyéni kommunikációs kézsége itt is döntö.(Természetesen FeLV/FIV tesztet és teljes vérvizsgálatot is végeztünk). A macskát egy altatódobozba tettük (alig lehetett megfogni) és csak ezután lehetett kinyitni a szájat. Az alábbi képeken látjátok, hogy mit találtam.

A szájüreg lágyszöveteinek gyulladása látható.


1.) Szájüregi daganatok
2.) Fibropapillomatosis
3.) Immunhiányos betegség és baktériumfertözés iránti túlérzékenység
4.) Eosinophilic granuloma


1.) Antibiotikumok
a. Amoxicillin/Clavulanic acid
b. Metronidazole
c. Clindamycin
d. Azithromycin
2.) Cyclosporine
3.) Gyulladáscsökkentök

a. Prednisonlone tabletta
b. Depo-Medrol inj.
4.) Fájdalomcsillapitók .
5.) Immunstimuláló gyógyszerek .

Hogyha a beteg macska nem javul a kezelésre, akkor sajnos az ilyen betegek kezelése a legtöbbször egy egész életre szóló feladat. A tapasztalatok szerint a legjobb gyógykezelési módszer az összes fogak teljes eltávolitása! (Az esetleg benntmaradó foggyökerek súlyos komplikációkat okoznak, tehát nagy gonddal végezzük a fogak eltávolitását.)

A macska Eosinophilic Granuloma Complex betegségéröl most nem irok, az alábbi linken sok információt találtok (5-perces konzultáns) .

Kutyákban is elöfordulnak ehhez hasonló esetek, Dr. Fenyves Ildikó egyik nagyon tanulságos esetét itt olvashatjátok, beleértve a gyógykezelést is.

Dr. Gál Sándor


Feline osinophilic Granuloma Complex (5-Min Consult)  .
Feline Stomatitis Complex (Standars of Care) .
Ez az irás foglalja össze a legjobban ezt a témakört, beleértve a gyógykezelést is.

Bizonyitékokra alapozott homeopathia

november 17th, 2008

A homeopathiával kapcsolatban sok praktizáló állatorvosban felmerült az a kérdés, hogy “vannak-e tudományos módszerekkel, kisérletekkel megvizsgált bizonyitékai” annak, hogy a homeopathia tényleg müködik-e? Az American Institute of Homeopathy honlapjának egyik része külön ezzel a témakörrel foglalkozik, vagyis a Bizonyitékokra Alapozott Homeopathia (Evidence Based Homeopathy) szakterülettel.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis


Az alábbi amerikai homeopathia honlapok egy része humán orvosok számára készült.
National Center for Homeopathy
American Institute of Homeopathy
Council on Homeopathic Education .
The American Association of Naturopathic Physicians .

 
Az állatorvosi természetgyógyászat (információk, homeopatias gyógyszerkönyv, honlapok) .
Az alábbi információt azok számára gyüjtöttem össze, akik a homeopatiával szeretnének megismerkedni, illetve arról többet szeretnének tudni. Jómagam nem vagyok ennek a szakterületnek az értöje és praxisomban csak a kristálycukor terápiát, a pulzáló magnetoterápiát, valamint a Jen Chung (GV26) akupunkturás pont légzésstimuláló kezelést alkalmazom. Ennek ellenére nagyon érdekel ez a szakterület is, az alább összegyüjtött információkat remélem, hogy hasznosnak fogjátok találni Ti is (Dr. Gál Sándor) .

Alternativ módszerek az állatorvosi klinikai gyakorlatban .
Nagyon érdekes és igen elgondolkodtató ez az elöadás, mert konkrét eseteken keresztül mutatja be azt, hogy a homeopatiás állatorvosi gyógykezelésnek igenis helye van a mai állatorvosi praxisokban. Az elöadáson látott sok esetbemutató (a legtöbb bemutatott eset neves állatorvosi praxisokból, söt az állatorvosi egyetemröl is került Németh dr.-hoz), sokunkat meggyözött arról, hogy talán másként kellene látnunk a mai állatorvosi homeopátiát. Az alábbi kép azt mutatja, hogy a Németh dr.-hoz került esetek mögött már rengeteg sikertelen gyógykezelési próbálkozás volt! Ennélfogva az alábbi esetek sikeres homeopátiás kezelése nagyon meggyözö! .

Fülváladék citológiai vizsgálata az állatorvosi házilaborban

november 13th, 2008

„Feltehetöen elegendö fülbetegség van a meglévö pácienseink közt is ahhoz, hogy egy állatorvost teljes munkaidöben foglalkoztasson. A kérdés csak az, hogy az állatorvosok hajlandóak e megtalálni ezeket a problémákat, és úgy tájékoztatni róla a tulajdonosokat, hogy ök a kezelést illetö döntéseiket felelösséggel hozhassák meg.” (Gotthelf)

A felmérések szerint, a kutya betegek 15-20%-a, a macska betegek 5-7%-a szenved valamilyen fülbetegségben. Ezen esetek egy részének nincsen feltünö klinikai jele. A külsö hallójárat cytológiai vizsgálata talán a legfontosabb diagnosztikai módszer az otitis externa diagnosztikájában és gyógykezelésében. A módszer közepes gyakorlattal és igen kevés müszerezettséggel megoldható. Minden állatorvosi praxisban, minden fülbántalom esetében, minden vizit alkalmával elvégzendö.

Az alábbi képen jól látható, hogy mik az elönyei a házilaborban elvégzett fülcitológiának, a tenyésztéssel szemben (Dr.Bendzsel Dániel)

Mikor kell mégis tenyésztés?

1.) Otitis media  2.) Makacs, krónikus otitis externa 3.) Pálca alakú baktériumok 4.) FVS esetében

Mi kell a fülcitológiai vizsgálathoz?

1.) Otoszkóp (fertötlenitett spekulummal) 2.) Tampon (kis fül esetén fülpiszkáló  3.) Kettö (2) tárgylemez  4.) Ongyújtó  5.) Festék  6.) Mikroszkóp  7.) Immerziós (paraffin) olaj

Az alábbi videót a praxisomban készitettem, jól látható, hogy milyen könnyen és gyorsan elvégezhetö a füljáratok citológiai vizsgálata. Mennyit kérjünk ezért a vizsgálati módszerért a tulajdonostól? . Read the rest of this entry »

West Nile Fever Encephalitis virusfertözés lovakban

november 11th, 2008

Az egyik magyar állatorvos irta ma reggel nekem, hogy az egyik magyarországi lóban West Nile Fever (WNV) virusfertözést találtak. Ezzel kapcsolatban részletes és igen kiváló anyag található az alábbi honlapokon. A WNV esetek 40%-ában a fertözött lovak elhullanak. Az Egyesült Allamokban kapható WNV elleni vakcina ezt megelözi.

CDC (Centers for Disease Control and Prevention) .
Ezen a honlaprészen az összes, vektorok közvetitette encephalitist okozó kórokozókat találhatjuk, köztük a West Nile Fever Encephalitist.

West Nile Fever Encephalitis .
Ezen a CDC honlaprészen ezt a betegséget, a diagnosztikát, a gyógykezelés, valamint a megelözést (vakcinázást) részletesen találhatjátok meg.

West Nile Fever Encephalitis állatorvosi információk .
Ez a rész talán a legjobb és a legfontosabb a klinikus állatorvosok számára.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis


Lovak vakcinázási protokolja .
Az Amerikai Lógyógyászok Szövetsége (American Association of Equine Practitioners = AAEP) kiadta az Altaluk ajánlott legújabb (2008-as) vakcinázási protokolját. A vakcinázási protokol honlaprész egyebek között tartalmazza lovak core-vakcináit, a West Nile Encephalitis, valamint a lépfene (anthrax) vakcinázási protokolját, a járványleküzdési akciótervet és a vakcinák tárolási és felhasználási instrukcióit .

Neurológiai esetleirás és MRI képek

november 9th, 2008

Tisztelt Kollégák!

Szeretnék megosztani Veletek néhány MR vizsgálati képet. Az állat adatai: Bernáthegyi kan, 4 éves, 82 kiló. Az állatot Dr. Egerszegi Péter (Felicavet) utalta hozzánk vizsgálatra. A kórelözmény részleteit lejjebb találhatjátok meg.

Az MR vizsgálat alapján a 3.-4. nyakcsigolya daganatos érintettsége volt megállapítható, illetve a C3-C4 intervertebralis discus prolapsusa. Read the rest of this entry »

Modern állatorvosi oktatási lehetöségek

november 2nd, 2008

Egyre több az állatorvosi konferencia Magyarországon is. Allatorvos barátaim mondogatták nekem most Budapesten, hogy fizikailag lehetetlen elmenni a legtöbb konferenciára, a távolság, a költségek és az egyéb elfoglaltságok miatt. Pedig, -mint mondták-, nagyon sok elöadást szivesen megnéztek volna. Miért van az, hogy rengeteg olyan, -igen gyakran laikusok vagy nem állatorvosok által- irott információ van az interneten, amely szakmailag nem hiteles, vagy nem hitelesithetö, ugyanakkor szinte alig van (különösen magyarul) olyan állatorvosi információ az interneten, amelyet egy-egy állatorvosi szakterület szakértöi irtak. Miért van az, hogy az állatorvosi konferenciák anyagai nincsenek fennt az interneten?

Biztosan Veletek is megtörtént az, hogy egy kiváló elöadás után úgy mentetek haza, hogy azt kivántátok, bárcsak mások is ott lettek volna az elöadáson, mert annyira jó volt. Az is sokszor megtörténik, hogy az elöadó irott anyagát nem lehetett jól látni a kivetitön, vagy nem elegendö ideig lehetett látni. Mások meg azt sajnálják, hogy nem vihetö haza az elöadás anyaga, hogy azt esetleg késöbb bármikor megtekinthetnék. A Hungarovet egy teljesen újszerü kezdeményezése az volt, hogy a MAVSZ Konferencia (Versec, Szerbia, 2008) összes elöadásainak mind a kép- és hanganyagát, mind pedig az irott anyagát feltette ide a Hungarovetre. Tudomásunk szerint ez a világon az elsö olyan állatorvosi konferencia, amikor az elöadásoknak mind a kép,-és hanganyaga, mind pedig a teljes irott elöadásanyag is felkerült az internetre, ahol ezek ingyen és akárhányszor megnézhetöek. .

Igazából nem is értem azt meg, hogy ez a megoldás miért nem terjedt el jobban, hiszen a YouTube, a MySpace és sok egyéb ingyenes Internetes videó feltöltési és tárolási lehetöség ismert, amelyet emberek tizmilliói használnak naponta. Miért nem használjuk ki ezeket mi, állatorvosok is? A kliensek oktatására, az állatorvosok szakmai képzésére, illetve konferencia elöadások videó felvételek útján történö széleskörü terjesztésére.

Mik az okai annak, hogy ezidáig ez még nem történt meg? .

Read the rest of this entry »

Könyvbemutató: Macska Kama Sutra

október 31st, 2008

Macskatulajdonosok számára érdekes lehet ez a kis könyv. Nagyon izléses, humoros és a macskák érzelmi kapcsolatát mutatja be.

A könyv Tartalomjegyzéke itt található. Read the rest of this entry »

Allatorvosi múzeum: Nádaskay Béla könyve (1895)

október 23rd, 2008

Mindig is szerettem a könyveket, különösen a régi könyveket. Ezért is lelkesedtem fel nagyon, amikor Dr. Móré Attila barátomnál megláttam ezt az 1895-ben kiadott, Nádaskay Béla állatorvos professzor által irott kis könyvet

A belsö oldalon ez volt látható.

A kis könyv jónéhány gyönyörü, rajzolt képet mutatott.

Ezek a képek úgy voltak elkészitve, hogy a belsö szerveket szépen lehetett látni.

Itt azt mutatom be, hogy hogyan lehet a szerveket kihajtogatni.

A teljes kis könyv itt tekinthetö meg (minden oldal) .

Dr. Gál Sándor
Indianapolis

Macskák Tritrichomonas foetus fertözése: diagnosztika és gyógykezelés

október 23rd, 2008


Minden praktizáló állatorvosnak vannak olyan esetei, amikor bizonyos macskák krónikus hasmenése, annak diagnosztikája és legföképpen annak gyógykezelése komoly kihivást jelent. Különösen fiatal macskák esetében fordul elö gyakran, hogy az állatorvos “bármit” is csinál, heteken, hónapokon, vagy akár éveken át sem tudja gyógykezelni bizonyos macskák krónikus hasmenését. Ez az irás ebben szeretne segitséget nyújtani.


Föleg fiatal macskákban, nagyobb tenyészetekben, de egyedileg tartott macskákban fordul elö, krónikus (hónapokon át elöforduló) hasmenés a kórelözmény, amely a tüneti vagy az antibiotikumos kezelésre nem reagál. Az állat tulajdonosa igen gyakran több állatorvosi praxist is felkeres a problémával, a legtöbbször sikertelenül.


A fizikális vizsgálat alapján természetesen nem állapitható meg ez a betegség. A bélsár vastagbélgyulladásra utaló jellegzetességeket mutat, amelyek a következöek:
1.) gyakori bélsárürités (naponta hatszor, vagy többször)
2.) a bélsár nyálkás és gyakran vért is tartalmaz
3.) fokozott bélsárüritési inger (tenesmus) jelei
4.) nincsen súlyvesztés (ellentétben a vékonybélgyulladással)
5.) a macskák egy kis része a vastagbélgyulladás miatt hány is
5.) az állat általános fizikális állapota jó (kivéve, ha egyéb társult betegségei is vannak a macskának)

  Read the rest of this entry »

Az elsö 10 legjobb amerikai állatorvosi egyetem 2008-ban

október 14th, 2008

Négyévente egyszer, az amerikai állatorvosi egyetemek dékánjai, oktatói és adminisztrátorai között végzett felmérés alapján döntik el, hogy melyik a legjobb tiz amerikai állatorvosi egyetem. A  U.S. News and World Report nemrégi közlése szerint a legjobb 10 amerikai állatorvosi egyetem:

1.) Cornell University Veterinary School .
2.) Colorado State University
3.) University of California-Davis
4.) 
The University of Pennsylvania
5.) 
North Carolina State University,
6.) The Ohio State University,
7.) Texas A&M University-College Station,
8.) The University of Wisconsin-Madison
9.)  
Michigan State University 
10.) The University of Minnesota 


A Purdue állatorvosi egyetem bemutatása (Dr. Bendzsel) . A képzés 4 éves, amely az amerikában általános 4 éves előkészítő képzésre épül (így tulajdonképpen a középiskola után 8 évig tanulnak az állatorvosi diploma megszerzéséig). Az utolsó évben kizárólag gyakorlati képzés folyik, ekkor már a vizsgálatoktól kezdve az egyszerűbb műtétekig MINDENT a hallgatók csinálnak. .

Ez Amerika. Látogatás kisállatklinikákon és a Purdue állatorvosi egyetemen 2008-ban (Dr. Aradi Zsófia) . Külön fejezetet érdemelne az itteni állatorvos-képzés is. Csak a legelszántabbak jöhetnek klinikusi pályára! Már az állatorvosi alapképzésre is csak némi tapasztalattal veszik fel az embert – csak hogy biztosan tudja-e, milyen hivatást választott. Ez némi rendelőben, érdeklődő szemlélőként eltöltött időt jelent, ajánlólevelet kérjük csatolni. Aztán jön a 4 év alapozás, majd a 4 év kemény készülés a pályára, rengeteg gyakorlattal és gyakorlati szemléletű képzéssel.

Segítség kérése: enterális és parenterális etetés kutyáknál és macskáknál

október 9th, 2008

A segítségüket szeretném kérni, a nevem Lusztig Erna, Kolozsváron (Románia) vagyok állatorvostan-hallgató, utolsó éves, s a vizsgadolgozatomhoz szeretnék anyagot beszerezni. A téma enterális és parenterális etetés kutyáknál és macskáknál. Csak angol anyagot kaptam. Nálunk ez a téma még nem annyira ismert,de gondolom önöknek ismertebb.

Előre is köszönöm a segítségüket,

Tisztelettel: Lusztig Erna (lusztig.erna@gmail.com)

Hemangiosarcoma esetleirás

október 5th, 2008

Egy tanulságos esetem volt tegnap a baleseti állatkórházban (Airport Animal Emergency Center). Egy 8 éves kasztrált kutyát (Chow keverék) hozott be az aggódó tulajdonos, hogy “nagy a hasa” a kutyának. Egy héttel ezelött a tulajdonos állatorvosa altatás alatti fogtisztitást végzett. Akkor a vérlabor rendben volt, a kutya tünetmentes volt, illetve…. a tulajdonos már akkor is jelezte az állatorvosa felé, hogy “valami nincs rendben, mert a kutya hasa egyre nagyobb lesz”. Mivel a kutya teljesen tünetmentes volt, igy nem került sor az állat has-és mellüreg röntgenezésére. A tulajdonos ugyan kifejezetten kérte minden lehetséges probléma diagnosztikai kizárását, de az állatorvos lebeszélte erröl a tulajdonost. Azt mondta a tulajdonos állatorvosa, hogy biztosan csak egy hizással összefüggö súlygyarapodásról van szó és diétát rendelt el. Egy héttel ezelött tehát elvégezték a rutin fogtisztitást. A tulajdonos azonban továbbra is aggódott, mert kutyája hasa nagyobbnak tünt. Ekkor került be hozzám ez a kutya. A fizikális vizsgálat során a kutya igen élénk volt, de a hasfal rendkivül feszes tapintatú, nem fájdalmas, de folyadékot tartalmazónak tünt. A hasfal annyira feszes volt, hogy a hasüregi tartalom nem volt tapintható. A legelsö dolog amit tettem, az az igen olcsó, gyors és az állatorvosok által gyakran mellözött abdominocentesis (a hasüreg aspirációja). Ahogy az alábbi képen látható, nagy mennyiségü, véres folyadékot szivtam le.

A laterális röntgenfelvétel hasüregi folyadékot és nagyméretü, feltételezhetöen daganatos elváltozást mutatott.

A ventrodorsális röntgenfelvétel jobban mutatja, hogy itt egy hasüregi daganatról van szó, hiszen a bélkacsok mind a baloldalra nyomódottnak látszanak.

A teljes vérkép ezt mutatta: vérveszteség, de minden más rendben.

A vér biokémiai vizsgálata normális volt.

A hasfal szörének lenyirása után jól látszik,  hogy a hasfal mennyire kitágult.

A hasüreg megnyitása során hihetetlen nagy mennyiségü és nagy nyomású véres folyadék távozott el… ezekután a maradék hasüregi folyadékot aspirációs pumpával szivtam le. (Itt jegyzem meg, hogy a hasüregi nyomás olyan nagy volt, hogy a 3 cm-es hasfali metszésen át a véres váladék kb. 10-12 cm magasan “bugyogva”, kb. 10 másodpercig jött ki, felfelé! 26 éves állatorvosi müködésem során sohasem tapasztaltam ehhez hasonlót.)

A hasüregben egy óriási méretü daganatot találtam.

A hasüregi daganat kb. 40cm x 35cm méretü volt és a lépet, a májat és a nyirokcsomókat foglalta magába. A feltételezett diagnózis: a máj és a lép hemangiosarcomája. Az alábbi képre kattintva az nagyobb méretben látható.

A tulajdonos kérésére a kutyát elaltattuk még a mütöben, ahová a tulajdonos nem léphetett be, de mivel látni akarta a kutyát, ezért a már euthanizált, megtisztitott kutyát az egyik vizsgálószobába vittükbe, hogy a tulajdonoseltudjon búcsúzni örökre a kedves kutyájától.

A tulajdonos nagyon neheztelt az állatorvosára, hogy miért nem röntgenezte meg az állatot 1 héttel ezelött, amikor a tulajdonos jelezte a hasüreg megnagyobbodását. Természetesen én (mi) sohasem mondunk semmiféle véleményt a beküldö állatorvosról, kizárólag az állatról.

Tanulság:
a.) meg kell emliteni a tulajdonosnak az összes differenciál diagnózist,  fel kell ajánlani ezek kizárására az összes lehetséges diagnosztikai tesztet. Hogyha a tulajdonos kifejezetten kéri egy probléma alaposabb kivizsgálását, akkor nem szabad elbagatelizálni a tulajdonos által jelzett problémát. Természetesen nem azt mondom, hogy az állatorvos nem hibázhat, hanem azt, hogy ha egy tulajdonos valami miatt különösen aggódik, akkor az állatorvosnak nem szabad lebeszélnie a tulajdonost arról, hogy a szükséges diagnosztikai teszteket elvégeztesse a praxis.
b.) az alapos fizikális (szubjektiv) vizsgálat ugyan nélkülözhetetlenül fontos, de a többirányú kiegészitö (objektiv) vizsgálatok elvégzése is nélkülözhetetlenül fontos olyan esetekben különösen, amikor a tulajdonos kéri a legalaposabb kivizsgálást.
c.) nekem ismét tanulság volt az, hogy a vérlabor vizsgálatok mellett mindig jó lenne kétoldali röntgenfelvételek elkészitése. Nem mindig és nem mindegyik tulajdonos fog ezen kiegészitö vizsgálatokba beleegyezni, de nekünk állatorvosoknak fel kell(ene) ezeket ajánlani. A tulajdonosok számára felajánlott vizsgálatok elfogadását, de különösen azok visszautasitását minden esetben célszerü az állat Vizsgálati Lap-jára feljegyezni, esetenként azt a tulajdonossal alá is iratni. Ezáltal sok, késöbb felmerülö problémát és vitát el lehet kerülni. Ennek egyik lehetséges módja a Dr. Szaniszló Ferenc által alkalmazott formanyomtatvány.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis


Léprepedés, lépdaganat és lépciszta (Dr. Gál Sándor) .
Sokszor találkozik az állatorvos olyan esetekkel, amikor egy közepes korú felnött kutyát azzal hoznak be, hogy hirtelen gyenge lett és a nyálkahártyák sápadtak .

The Grey Book: A fertözö állatbetegségek online könyve

október 5th, 2008

Ez a pdf fprmátumban is letölthetö könyv, a háziállatok olyan fertözö betegségeit mutatja be részletesen, sok képpel, amelyek az Egyesült Allamokban nem találhatóak.

Ez a könyv itt letölthetö ( The Grey Book ), minden állatorvos és hallgató figyelmébe ajánlom. A United States Animal Health Association kiadványa, amely a Bayer anyagi támogatásával lett kiadva. Mindenkinek a figyelmébe ajánlom. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik még..

A Magyarországon bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek listája :

1.) ragadós száj- és körömfájás
2.) hólyagos szájgyulladás
3.) sertések hólyagos betegsége (SVD)
4.) keleti marhavész
5.) kiskérődzők pestise
6.) szarvasmarhák ragadós tüdőlobja
7.) bőrcsomósodás-kór
8.) Rift-völgyi láz
9.) kéknyelv betegség
10.) juhhimlő és kecskehimlő
11.) afrikai lópestis
12.) afrikai sertéspestis
13.) klasszikus sertéspestis
14.) madárinfluenza (klasszikus baromfipestis)
15.) Newcastle-betegség (baromfipestis)
16.) szarvasmarhák gümőkórja
17.) fertőző sertésbénulás
18.) veszettség
19.) takonykór
20.) tenyészbénaság
21.) lovak fertőző kevésvérűsége
22.) lovak agy- és gerincvelő-gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai)
23.) nyulak vérzéses betegsége
24.) mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása
25.) szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE)
26.) tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens)
27.) Brucellózis
28.) kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladás)
29.) Aujeszky-féle betegség
30.) lépfene
31.) rühösség
32.) szarvasmarhák enzootikus leukózisa
33.) pontyfélék tavaszi virémiája
34.) pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása
35.) surlókór (scrapie)
36.) pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)

A “Gray Book” tartalomjegyzéke .

1.) African animal trypanosomiasis
2.) African horse sickness
3.) African swine fever
4.) Akabane
5.) Avian influenza
6.) Babesiosis
7.) Bluetongue and Epizootic hemorrhagic disease
8.) Bovine ephemeral fever

9.) Bovine spongiform encephalopathy
10.) Contagious agalactia of sheep and goat
11.) Contagious bovine pleuropneumonia
12.) Contagious caprine pleuropneumonia
13.) Contagious equine metritis
14.) Dourineast coast fever
15.) Epizootic lymphengitis
16.) Equine morbillivirus pneumonia
17.) Foot-and-mouth disease
18.) Glanders
19.) Heartwater
20.) Hemorrhagic septicemia
21.) Hog cholera
22.) Japanese encephalitis
23.) Louping ill disease
24.) Malignant catarrhal fever
25.) Nairobi sheep disease
26.) Parafilariasis in cattle
27.) Peste des petits ruminants
28.) Rift valley fever
29.) Rinderpest
30.) Screwworm myiasis
31.) Sheep and goat pox
32.) Swine vesicular disease
33.) Velogenic Newcastle disease
34.) Venezuelan equine encephalomyelitis
35.) Vesicular exanthema of swine
36.) Vesicular stomatitis
37.) Viral hemorrhagic disease of rabbits

 APPENDIX
1 – FOREIGN ARTHROPOD PESTS OF LIVESTOCK

2- PREPARATION AND SUBMISSION OF SPECIMENS FOR LABORATORY
EXAMINATION
3- CLEANING AND DISINFECTION
4- VETERINARY MEDICAL TRAINING FILMS AND VIDEOS
5- GLOSSARY
- PHOTOGRAPHS

Csak egy példa a Grey Book-ból, amelyben rengeteg képanyag is van. A képanyagot itt lehet megtekinteni.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis


2008/650/EK: A Bizottság határozata ( 2008. július 30. ) .
az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló 82/894/EGK tanácsi irányelvnek a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek jegyzékének bizonyos betegségekkel való kiegészítésének és a fertőző sertésbénulásnak a jegyzékből való törlésének tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2008) 3943. számú dokumentummal történt) EGT-vonatkozású szöveg .

/2008. (…) FVM rendelete az állatbetegségek bejelentésének rendjéről .E rendelet a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek körét és bejelentésük rendjét állapítja meg .

Csirkecsont a gyomorban. Hánytassunk, várjunk vagy mütsünk?

október 3rd, 2008

Kutya és macskatulajdonosok gyakran hivnak telefonon azzal, hogy a kutyájuk vagy macskájuk csirkecsontot evett. Ez nem mindig okoz problémát, de telefonon keresztül ezt sohasem lehet megmondani. Függ a kutya vagy macska korától, méretétöl, a lenyelt csirkecsonttól (milyen csont részröl van szó, szilánkos-e vagy nem, mérete, lokalizációja.)  Mivel nem tudhatjuk biztosan, hogy milyen egyedi probléma jelentkezik, ezért kissebb méretü kutyák és macskák esetében  én mindig, nagytestü kutyák esetében is többnyire egy azonnali röntgenfelvétel elkészitését javaslom.

Az alábbi képeken látható esetem a baleseti klinikán (Airport Animal Emergency Center) történt. Egy 2 éves, 6 kg-os, kasztrált Papillon kutyával kapcsolatban hivták telefonon a baleseti klinikát és az egyik asszisztensnömnek elmondták, hogy a kutya egy (1)  órával azelött lenyelt egy csirkecsontot.

A tulajdonos azt is elmondta telefonon az asszisztensnönek (mi állatorvosok ilyenkor sohasem beszélünk telefonon közvetlenül a tulajdonossal), hogy O bizony már meghánytatta otthon a kutyát 3%-os hidrogén peroxid (H2O2) oldattal, egy darab kenyér megetetése után. A kutya otthon kétszer hányt is, de semmi sem jött fel csak a kenyér és sárgás folyadék. Az asszisztensnö megkérte a tulajdonost, hogy hozza be a kutyát fizikális vizsgálatra és kétoldali hasi röntgenfelvételek elkészitése céljából. A röntgenfelvételen a gyomorban jól látható a nagyméretü csirkecsont.

A csirkecsont – közelebbröl.

A ventrodorsalis röntgenfelvételen igy látszódott a csirkecsont.

Ilyenkor persze felmerül az a kérdés, hogy mit csináljunk?
Hánytassuk-e meg a kutyát, várjunk 1-2 napot, vagy pedig mütéttel vagy endoszkóppal távolitsuk-e el a gyomorba került idegent testet (jelen esetben a nagyméretü csirkecsontot). Altalában igaz az, hogy szinte minden esetben meg kell próbálni hánytatással (emesis) eltávolitani a gyomorba került idegen testet, kivéve ha nagyon éles az idegentest. Hihetetlen, hogy milyen sok esetben, reménytelennek látszó esetekben is, a hánytatás meghozta az eredményt és nem kellett müteni az állatokat. A hánytatásra kutyáknál mi Apomorhine injekciót, macskáknál xylazin injekciót használunk. Ebben az esetben a kutyát mi is meghánytattuk Apomorphinnal, de a nagy darab csont nem jött fel.

…csak ez a gyomortartalom jött fel.

Ezekután mütétileg azonnal eltávolitottuk a csontot.

A gyomormetszés (gastrotomia) elvégzése után itt látható a gyomorból eltávolitott csirkecsont.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis

Veszettség oltás-Beszélgetés Dr.Pay’r Egon állatorvossal

szeptember 29th, 2008

A balatonfüredi Televizió Hiradója interjút készitett Dr. Pay’r Egon állatorvossal, amelynek videóját az alábbi képre kattintva tekinthetitek meg. (2008 szeptember 26)

Balatonfüredi HÍRADÓ – Beszélgetés Pay’r Egon állatorvossal
“Szinte a világon elsőként a 30-as években Magyarországon már kötelező volt a veszettség elleni eboltás. Ma is szabálysértést követ el az, aki a kutyáját nem oltatja be. Kb., az ideiglenesen itt élőkkel együtt 1200 kutyatartót érint ez Füreden. Hogy mit érdemes tudni a veszettségről erről kérdeztük Dr. Payr Egon városi állatorvost“…

Hungarovet Szerkesztöség


Orsóféreg videó a tulajdonosok tájékoztatására (Dr. Pay’r Egon) .
Az alábbi videó egy kitünö példája annak, hogy az állatorvosoknak hogyan kell(ene) aktivan résztvenniük az állattartók informálásában. Mindenkinek a figyelmébe ajánljuk! .

A veszettség elleni orális immunizálás története (Dr. Kerekes Bálint) . Az alábbiakban szeretnék közölni anyagot a veszettség elleni (per)oralis immunizálás európai és hazai történetéről, az elért eredményekről, küzdelmekről és kudarcokról – mert ez a történet egyikben sem szűkölködik. Nem “tudományos” anyagot, sokkal inkább élménybeszámolót és kritikát szeretnék írni, “belülről” nézve az egész történetet .

Veszettül fontos (Dr. Lorászkó Gábor) .
A veszettség egy vírus okozta, gyógyíthatatlan fertőző betegség. Közismert, hogy a betegség tüneteit mutató meleg vérű állat (ide soroljuk a madarakat és az emlősöket) menthetetlen, és igazi kínszenvedés után teljesen biztosan elpusztul. Amennyiben a veszettség klinikai tünetei az emberen mutatkoznak, sorsát ő sem kerülheti el, mert a tudomány mai állása szerint az ember sem menthető meg. Egy értelmes emberben ezek alapján felmerül a kérdés, és persze az igény is, hogyan lehet elkerülni ezt a betegséget? .

A kutya és macska fogkövei és gyógykezelése

szeptember 22nd, 2008

A fogakon látható fogkö eltávolitása ahhoz hasonlitható, mintha valaki csak az úszó jéghegy tetejét kapargatná.

Az alábbi képen jól látható, hogy nem elég az, hogyha csak a fogakon látható fogköveket távolitjuk el, mert az igazi veszélyt nem ezek, hanem a foginy alatti fogkövek jelentik!! Eppen ezért nem megfelelö, söt szakmailag elitélendö az, amikor az állatorvos úgy végzi el a “fogtisztitást”, hogy csak “lapattintja” a fogköveket. Az pedig az Egyesült Allamokban szigorúan tilos, hogy altatás nélkül végezzen az állatorvos “fogtisztitást!” A fogkövek manuális eltávolitása (”lepattintása”) nemcsak, hogy semmit nem old meg, de veszélyeket is rejt magában, ezért több amerikai állam (pl. Kalifornia), az altatás nélkül elvégzett fogtisztitást mühibának itéli. Az alábbi képet a praxisomban, altatás alatt készitettem, a demonstráció miatt.

A fogkö ilyen módon történö “lepattintása” utáni helyzet.

Biztosak lehetünk-e abban, hogy a foginy alatti terület rendben van?

Nos, abban lehetünk biztosak, hogy az esetek jelentös részében a foginy alatti terület sokkal komolyabb elváltozásokat mutathat, ha alaposan megnézzük. Nagyon fontos tehát, hogy amikor a fogakat altatás alatt tisztitjuk (manuálisan és ultrahangosan), akkor a foginy alatti területet is meg kell tisztitanunk!!

Minden fogat külön-külön meg kell vizsgálni ezzel a fogpiszkálószerü müszerrel.

Mit csinálnál ebben az esetben?

Minden kérdéses esetben célszerü egy fogröntgent késziteni. Ahogy a fog eltávolitása után lehet látni, a foggyökerek fertözöttek és eltávoltása indokolt volt.

A fertözött fogak eltávolitása gyakran komoly müszerezettséget kiván.

Itt van egy német juhászkutya foga, a baleseti állatkórházvban láttuk el, jól láható, hogy a foginy alatt rész milyen elváltozáskat mutat. Ennek a fognak a foghúzási technikáját itt láthatjátok.

A másik oldalról nézve.

A Fogászati Kategóriában van néhány érdekes irás és videó.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis

Fogsipoly esetbemutatás – 13 éves yorki

szeptember 17th, 2008

13 éves yorki, arcán fél éve nem gyógyuló, váladékozó seb.

Bal maxillaris P4 és M1 egymáshoz közeli gyökerét radiolucens terület veszi körül, közepén, nyíllal jelölve sipolynyílás a csonton.

Kezelésről nincs kép, a beküldő állatorvoshoz visszautalva fogeltávolítás javaslatával.

Dr. Lorászkó Gábor
Székesfehérvár


A 4.-ik premoláris fog gyökereinek fertözése és gyógykezelése (Dr. Gál)  .

Páva altatása és szárny amputálás

szeptember 11th, 2008

Kedves Kollégák!

Megkért egy kuncsaft, hogy szeretné a páváinak amputáltatni a szárny végeit, hogy ne tudjanak repulni. Ki tudna útbaigazitani az altatással és esetleg a mütét menetével kapcsolatosan? Eddig sikeresen altattunk és mütöttünk papagájt, de pávát még nem és nem találtam semmi ehhez irányuló dokumentációt sem. Elöre is köszönöm!

Dr Iszlay Tibor
Csikszereda

Acral Lick Dermatitis

szeptember 11th, 2008

Mivel sok kérdés érkezett be ezzel a témával kapcsolatban, a válaszokat, információkat beletettem az alábbi cikkbe. Részletesen tárgyalom az alkalmazott gyógyszereket, azok hatásmechanizmusát és adagolását. A linkekre kattintva további információkat is kaphattok a kezelésröl.

Dr. Gál Sándor

Az angol irodalomban ezt Acral Lick Dermatitis (Lick Granuloma, Carpal Lick Granuloma) néven ismerik. Meglehetösen gyakran találkozom az ilyen esetekkel. (Az alábbi két képet Dr. Boros Krisztián egyik esetének fényképeiböl küldte).

Nagytestü, középkorú, vagy idösebb kutyákban fordul elö. Leggyakrabban a carpo-metacarpalis és a tarso-metatarsalis területen fordul elö. Lassan kialakuló, viszketö börterület(ek) alakulhatnak ki az állandó nyalogatás miatt, amelyek elöször megvastagodnak, majd pedig kifekélyesednek. Gyakori a terület hyperpigmentációja és másodlagos, krónikus baktériumos dermatitisze.

A biopsziás vizsgálat a leghasznosabb a differenciál diagnózishoz, amely:

a.) gomba okozta granuloma
b.) bakteriumok okozta granuloma
c.) daganat
d.) allergias dermatitis (atopia)
e.) unatkozás miatti nyalogatás (viselkedési zavar)
f.) a distalis cervicalis tájéki ideg becsipödése miatti fantomérzés

A praxisomban a következö gyógykezelési megoldásokat szoktam alkalmazni:

A.) Gyógyszeres kezelési módszer
   a.) Glucocorticosteroid injekció .
b.) Lokális cukorterápia .
c.) Tetracycline kapszula .
d.) Niacinamide tabletta .
e.) E-vitamin kapszula .
f.) E-vitamin olaj (lokálisan) .
g.) DMSO folyadék vagy paszta .

B.) Lézeres vagy fagyasztásos gyógykezelési módszer
C.) Viselkedési zavarok gyógykezelési módszerei
D.)  Gombák okozta esetek gyógykezelési módszerei
E.) Allergia okozta esetek gyógykezelési módszerei
F.) Daganat okozta esetek gyógykezelési módszerei

A fenntiekböl tehát kiderül, hogy az Acral Lick Dermatitis sikeres gyógykezeléséhez nagyon fontos a pontos oki háttér feltárása.

A.) Gyógyszeres kezelési módszer
Az itt megemlitett összes gyógyszer mindegyikét használom.
a.) Glucocorticosteroid injekció .
b.) Lokális cukorterápia .
c.) Tetracycline kapszula .
d.) Niacinamide tabletta .
e.) E-vitamin kapszula .
f.)  E-vitamin olaj (lokálisan) .
g.) DMSO folyadék vagy paszta .

a.) Glucocorticosteroid injekció és kenöcs
A lick-granuloma alá, több helyre befecskendezek Depo-Medrol injekciót, vagy Triamcinolone (Vetalog) injekciót hogy a helyi gyulladásos folyamatot és a viszketegséget lecsökkentsem. Ezt három héttel (Depo-Medrol) vagy 10 nappal (Vetalog) késöbb mégegyszer megismétlem.

b.) Lokális porcukor vagy kristálycukor terápia
Megkezdem a lokális porcukor vagy kristálycukor terápiát 5 napon át.

c.) Tetracycline (per os 12 óránként)
A Tetracycline egy érdekes hatású gyógyszer, amelynek 3 fö hatása és felhasználási területe van:
1.) Antibiotikum
2.) Gyulladáscsökkentö hatás
3.) Immunmoduláló hatás

1-5 testsúlykilogram között :

100mg Tetracycline minden 12 órában per os
5-10 testsúlykilogram között :
250mg Tetracycline minden 12 órában per os
10 testsúlykilogram fölött :
500mg Tetracycline minden 12 órában per os

d.) Niacinamide (per os 12 óránként)

1-5 testsúlykilogram között :
100mg Niacinamide minden 12 órában per os
5-10 testsúlykilogram között :
250mg Niacinamide minden 12 órában per os
10 testsúlykilogram fölött :
500mg Niacinamide minden 12 órában per os

e.) E-vitamin kapszula szájon át
400 mg E-vitamin (per os naponta egyszer)
Hatásmechanizmus:
1.) antioxidáns hatás
2.) vörösvérsejtek hemolyzisét csökkenti
3.) immunstimuláló hatás

f.) E-vitamin olaj lokálisan
(lokálisan naponta egyszer)

g.) DMSO folyadék vagy kenöcs
DMSO folyadékot vagy DMSO kenöcsöt is célszerü alkalmazni, egyszerüen csak rákenjük a lick-granulomára (gyulladáscsökkentö hatása miatt), valamint a lokálisan adott E-vitamin felszivódásának az elösegitésére. Ez a módszer legtöbbször megoldotta a legnehezebb eseteimet is. DMSO hatásmechanizmusa és kedvezö hatásai:
1.) antioxidáns hatás
2.) gyulladáscsökkentö hatás
3.) ischemia ellenes hatás
4.) gyógyszerek börön keresztüli felszivódását elösegiti

A fenntieket kb. 6-8 hétig kell adni. Ezalatt egy védögallért kell feltenni az állatra, hogy ne nyalogassa a lábát. Kötést nem szoktam feltenni.

B.) Lézeres vagy fagyasztásos gyógykezelési módszer

Lézerrel kezelem a területet. Ezt akkor szoktam, hogyha a gyógyszeres kezelés nem hoz javulást, hogyha a 6-8 hetes gyógykezelés nehéz lenne a tulajdonosnak, illetve akkor is lézert használok, hogyha más okok miatt (pl. fogtisztitás) az állatot amúgyis bealtatnám. Vannak akik folyékony nitrogénnel fagyasztják le a területet.

C.) Viselkedési zavarok gyógykezelési módszerei

A viselkedési zavarok (unatkozás, depresszió, neurózis, stb.) miatt kialakult eseteket a következö gyógyszerekkel kisérlem meg kezelni:

Phenobarbital
Diazepam
Fluoxetine (Prozac)
Amittriptyline (Elavil)
Imipramine
Clomipramine
Doxepin
Hydrocodone

D.)  Gombák okozta esetek gyógykezelési módszerei

A gombák okozta lick granuloma eseteket lokális és szisztémás gombaellenes szerekkel (Ketoconazole) kell kezelni.

E.) Allergia okozta esetek gyógykezelési módszerei

Az allergia (atópia, stb) okozta lick granulóma eseteket elöször szérum-alapú allergia teszttel kell diagnosztizálni, majd kezelni. Dr. Szaniszló Ferencet keressétek az allergia teszttel kapcsolatban!

Dr. Gál Sándor
Indianapolis

Dr. Boros Krisztián
2005 május, Arad, Románia

Tisztelt Lista!

Véleményetekre lennék kiváncsi a következő nem éppen problémamentes esetben. Adva van a képen látható bull masztif aki ezelőtt kb. egy évvel egy mütéti beavatkozáson esett át. A bal első lábáról távolítottak el valami piros bőrrészt amit a kutya addig hüségesen nyalt. A beavatkozás után sajnos nem tudták megoldani a seb, nyalástól való védelmét és egy év alatt a képen látható állapotba jutott.

Sajnos több részleteket nem lehetett megtudni, mivel a tulajdonos közremükődési készsége nagyon híányos. A helyzet az, hogy a kutyát egy gyár udvarában tartják, a tulaj csak hébe-hóba látja és a gondozókat nemigen érdekelte a kutya állapota. Most is csak úgy véletlenül jutott eszébe a tulajnak hogy hátha lehet segíteni lehet a kutyán. Szövettanra vételeztünk mintát. Ma meg is kaptuk az eredményt ami egy idült gyulladási folyamatot mutatott ki. Daganatos sejteket nem találtak. Nagyon kiváncsian várom az észrevételeket amiket előre is köszönök. Mit lehetne ezzel kutyussal csinálni ?

Boros Krisztián
Sc. Bioanima Srl.
Arad, Marasesti (régen Kossuth utca) 49
310032 Romania
tel. 004-0722572507
www.clinvet.arad.go.ro

Tisztelt Lista!

Egy hónappal ezelőtt kértem segítséget az alábbi esetben és Gál Sanyi volt olyan kedves és adott egy pár tippet amiért még egyszer köszönetet szeretnék mondani. Említettem hogy ha a tulaj vállalja a kezelést akkor beszámolok a fejleményekről. Nos miután beszámoltunk a tulajdonosnak a kezelés részleteiről úgy döntött hogy ránk bizza kutyust.

1.) Gallért felraktuk, helyileg beszürtük több helyen prednisolonnal amit 3 hét után megismételtünk és egyidejüleg elkezdtük a Sanyi által javasolt kezelést:
500mg Tetraciklin/12 óra
400mg E vitamin/nap
Multivit B napi 2-szeres napi adag(nem kaptunk sehol niacinamidot)
400mg E vitamin helyileg/nap

2.) Ezen kivül hogy nyugisabb legyen a kutyus adunk még napi 200 mg Fenobarbitalt.
Az első képen(2005.06.08) 3 hét kezelés utáni állapotot lehet látni.

3.) Miután a HV konferencián beszélgettem Sanyival azt a tippet kaptam hogy próbáljam meg kristálycukorral helyileg kezelni. Megfogadtam tanácsát. A második(2005.06.10) és harmadik képen(2005.06.16) a cukorkezelés eredményét láthatjuk.

4.) Mivelhogy a kutya valami 3 gallért tett tönkre muszály volt valamit kitalálnunk. Ami bejött az egy átalakított müanyag virágcserép. Remélem sikerül majd a végére járnunk.

Dr. Boros Krisztián
Sc. Bioanima Srl.
Arad, Marasesti (régen Kossuth utca) 49
310032 Romania
tel. 004-0722572507
www.clinvet.arad.go.ro

Dr. Bekő Csaba emlékére (1963-2008)

szeptember 9th, 2008

Kedves Kollégák,

Nagy szomorúsággal tudatjuk, hogy szeretett barátunk és kiváló kollégánk Dr. Bekő Csaba, életének 45. évében 2008. augusztus 27-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Bekő doktor a kezdetektől 18 esztendőn át  volt a Káposztásmegyeri kisállatrendelők munkatársa, és szakmai felkészültségével, emberségével kivívta a munkatársak és a gazdik őszinte elismerését és szeretetét. Értelmetlen halála pótolhatatlan veszteséget jelent mindannyiunk számára, kedves emlékét szívünk őrzi.

Csaba barátunk temetése szeptember 11-én 14.15-kor lesz a Farkasréti temető Makovecz ravatalozójában. Arra kérünk mindenkit, hogy a koszorúra, vagy virágra szánt összeget inkább a gyászoló család támogatására utalja.

Elkülönített bankszámla szám: 12011265-00637801-00300000
Táviratcím: Bekő Ferencné, 1013 Budapest, Attila u. 37. V.2.

 

Dr. Király Péter és a Rex Kisállatrendelők gyászoló munkatársai
E-mail: info@rexrendelo.hu

Fehérjevesztéses enteropathia – egy 3 éves német dog szuka (Lea) esete

szeptember 6th, 2008

Szia Sanyi ,

Légyszíves segíts ha tudsz. Az alábbi levelet kaptam egy jó barátomtól…, szerintem rendesen ki lett vizsgálva a kutyája. A kérdés az, hogy vajon gyógyítható-e , és ha igen , mivel, hogyan? Szerintem nyugodtan felteheted a Hungarovetre is, hátha ért hozzá valaki, de kíváncsi vagyok az USA-beli tudásra is-))

Üdvözlettel,
Dr. Móré Attila
ügyvezető igazgató
Hungary – 8000 Székesfehérvár, Homoksor 7.
Tel: +36-22/516-419
Fax: +36-22/516-416
Mobil: +36-30/9462-276
E-mail: amore@alpha-vet.hu
Web: www.alpha-vet.hu

Kórelözmény

“3 éves szuka Dán dog, kb 60kg volt, 17kg-ot fogyott kb 2 hónap alatt, azóta beteg. Bélgyulladása van, eszik, de minden kijön belőle. Fájdalmai nincsenek, viszonylag jól van, de egyre fogy. Úgy látszik, nem igazán tudtak vele mit kezdeni a kollégáid….Nézd meg légyszives és adj tanácsot, lehet-e vele valamit tenni? A pénz nagyjából mindegy, nem akadály. Most Prednisolont kap 30 mg-ot naponta, meg immunerosítöt.”

Kiegészitö vizsgálatok eredményei

 Lea-Bakteriológiai lelet  .
2008.06.26. -Hemo-Vet Allatorvosi Klinikai Laboratórium, Dr.Szilágyi Attila: Szerológiai vizsgálat: negativ Giardia duodenalis (Ag bélsárból), Bakteriológiai tenyésztés: 1.) Szokványos bélflóra, 2.) Negativ gomba
 Lea-Hematológiai és biokémia lelet .
2008.07.09. -Sangui-Vet Allatorvosi Klinikai Laboratórium, Dr.Szilágyi Attila : linkre kattints
 Lea-Ultrahang lelet  .
2008.07.09. -Müszeres Diagnosztikai Centrum (Lehel út): Proliferativ enteritis, fehérjevesztéses enteropathia
 Lea-Hematológia és biokémia lelet  .
2008.07.23. – Hemo-Vet Allatorvosi Klinikai Laboratórium, Dr.Szilágyi Attila: Fehérvérsejt = 16,700 (normál:6-11), Neutrophil = 94% (normál: 62-80%), Lymphocyta = 4% (normál: 30-45%), Babesia canis : negativ, Mikrofilaria : negativ, Totál protein : 32  (normál: 60-80), Albumin = 28 (normál: 25-45)
 Lea- Bél biopszia mütét  .
2008.08.06 – SZIE Sebészeti Klinika, Dr. Szentgáli Zsolt: Laparatómia, teljes falvastagságú bélbiopszia a jejunum középsö és distális részéröl. Minták szövettanra.
 Lea- Szövettani lelet .
2008.08.21 -SZIE Belgyógyászati Klinika, Dr.G.Balogh Eva és Kórbonctani Intézet, Dr.Jakab Csaba: Lymphangiectasia cystica. Specifikus kórokozó nem figyelhetö meg.
 Lea-Bélsárvizsgálati lelet  .
2008.08.25 – SZIE Belgyógyászati Klinika, Dr.Tarpataki Noémi, Némethné Nagy Marianna: Mikroszkópikus vizsgálat = A minta csupán néhány pálca mellett tömegével tartalmaz coccoid baktériumokat. Sok gombaspóra is feltünik. Vvs-k nagyobb számban láthatóak. Keményitö zavar nem igazolható, kisfokú zsir-pozitivitás látható. Gram-festéssel 80%-os pozitiv túlsúly figyelhetö meg. Konklúzió: Súlyos (coccoid) dysbacteriosis, hiányos normál mikroflóra. Kisfokú zsirfelszivódási zavar.
.

Szia Attila!

Megnéztem a leleteket, amit a kiegészitö vizsgálatokból kitudtam venni, azt itt elöször összefoglalom.

Vizsgálati eredmények összefoglalója

Krónikus hasmenés, nagyfokú súlyvesztés, proliferativ enteritis, teljes vérprotein és a lymphocyták nagyfokú csökkenése, lymphangiectasia, hiányos normális bélmikroflóra melletti, coccoid baktériumok okozta enteritis.

Diagnózis : PLE (Protein-Losing Enteropathy)
Ami egyedül a PLE ellen szól az az, hogy szinte minden esetben a hypoalbuminemia az egyik legfontosabb talált elváltozás, de ebben az esetben nem talaláltak hypoabuminemiat.

Protein-Losing Enteropathies (PLE), vagyis a Fehérjevesztéses Enteropáthiák

Protein-Losing Enteropathies (PLE), vagyis a Fehérjevesztéses Enteropáthiák, a bélcsatornába történö fehérjevesztés (albumin, globulin, stb) eredménye miatt alakulnak ki. Az alább felsorolt számos lehetséges okok miatt, a bélcsatornába történö fehérjevesztés következtében, a vérerekben lecsökken az onkotikus nyomás, emiatt vagy a hasüregben, vagy pedig a mellüregben folyadékfelhalmozódás következik be. Késöbb pedig perifériás ödéma jön létre, majd -súlyos, nem gyógykezelt esetekben- halál következik.

Korszerü diagnosztika: legújabban  a bélsár alpha-1 proteinase inhibitor koncentrációjának a mérését ajánlják a protein-losing enteropathiák diagnosztizálására. Emberben ez nagyon bevált és a legújabb kisérletek szerint kutyák esetében is kiváló. Ez a teszt nem csak a betegség diagnosztizálására szolgál, hanem annak súlyosságát, a prognózist, illetve a gyógykezelés hatékonyságának mérését is megkönnyiti.

Lea esetében a következöket gyógykezelést ajánlom:

1.) Legfontosabb a megfelelö diétás táp adása
a.) alacsony zsirtartalmú legyen
b.) magas minöségü de hypoallergiás fehérje-, vagy hydrolizált fehérje tartalmú legyen
c.) jól emészthetö legyen
d.) zsirtalma ne hosszú láncú zsirsavakból épüljön fel, mert ezek a nyirokvezetökbe szivódnak fel és ott megnövelik a nyirok nyomását.
Javasolt gyári tápok: javasolnám a Hills Z/D vagy R/D,  a Walthams Low Fat vagy a Purina HA tápokat.
Házilag készitett takarmány: fehérjeforrás (alacsony zsirtaltalmú túró vagy fözött csirkemell), szénhidrát forrás (fött rizs, fött krumpli, tészta). Célszerü ezt a zsirszegény házidiétát kiegésziteni közepes-láncú zsirral (triglyceride olaj), mert ezek nem a nyirokvezetökbe, hanem azok megkerülésével közvetlenül a portális vérkeringésbe jutnak és igy nem terhelik meg a nyirokvezetöket.

2.) B-12 vitamin adása
Hetente egyszer 1000ug B-12 vitamin injekció adása szubkután, 6 hétig

3.) Probiotikum adása
Az alábbi probiotikumot kifejezetten kutyákra fejlesztették ki. A probiotikumok adása nagyon fontos mert az ilyen esetekben a normális bélbaktérium flóra megváltozott vagy megszünt. A probiotikum a normális baktériumokat telepiti vissza a bélcsatornába.

4.) Bélgyulladás (Inflammatory Bowel Disease) esetén:
a.) Gyulladáscsökkentö antibiotikum (Metronidazole) adása
: a Metronidazole nemcsak a túlszaporodott kóros baktériumok elleni antibiotikum, hanem a Metronidazole-nak van egy erös immunmoduláló hatása is. Adagja: 10-15mg/kg minden 12 órában, orálisan.
b.) Gyulladáscsökkentö glucocorticoid (Prednisone) adása: a Prednisone tabletta nemcsak mint gyulladáscsökkentö szerepet játszik itt, hanem egy immunoszupressziv hatást is kivált, ami itt elönyös. Az orálisan adott Prednisone nem árthat, de az elsö 1-2 héten inkább injekcióban kellene adni, mert az orálisan adott Prednisone nem szivódik fel jól, a kezelés kezdetén. Adagja: 2-3mg/kg naponta egyszer injekcióban az elsö héten, aztán pedig orálisan.
c.) Immunszupressziv gyógyszer (Azathioprine) adása: az Azathioprine akkor fontos, hogyha IBD (Inflammatory Bowel Disease) van a háttérben és nem a nyirokvezetök atelectásiája. A Prednisonnal együtt adjuk, az erösebb immunstimuláló hatás elérése érdekében.  Adagja: 2 mg/kg naponta egyszer per os
.
Leo esetében a Protein-Losing Enteropathy nem tünik gyulladásos eredetünek, hanem inkább a bél nyirokvezetök atelectásiájáról lehet szó. Az atelectásiás eredetü Protein-Losing Enteropathy rosszabb prognózisú, mint a gyulladásos eredetü Protein-Losing Enteropathy.

Sanyi

Dr. Gál Sándor
Indianapolis

Protein-Losing Enteropathies (2008) .
Ez az angol nyelvü konferencia anyag a Western Veterinary konferencián hangzott el 2008-ban, szerzöje Debra L. Zoran, DVM, PhD, DACVIM, Texas A&M University, College Station, TX, USA

Diagnosis and Management of PLE (2007) .
Ez az angol nyelvü konferencia anyag a World Small Animal Veterinary Association konferencián hangzott el 2007-ben, szerzöje Dr. Stanley L.Marks, BVSc, PhD, DACVIM (Internal Medicine, Oncology), DACVN, University of California, Davis, School of Veterinary Medicine Davis, CA, USA

Protein-Losing Enteropathies (5-Minutes Vet Consult) .
Ez az angol nyelvü cikk az 5-Perces Konzultánsból származik.

Lymphangiectasia (5-Minutes Vet Consult) .
Angol nyelvü cikk, a bélfalban lévö nyirokvezetök elzáródása (lymphangiectasia), majd megrepedése következtében kialakult fehérjevesztést tárgyalja.

Fecal alpha-1 proteinase inhibitor concentration in dogs with chronic gastrointestinal disease. Murphy KF, German AJ, Ruaux CG .
Angol nyelvü cikk, a bélsár alpha-1 proteinase inhibitor koncentrációjának mérését ajánlják a protein-losing enteropathiák diagnosztizálására. De ez a teszt nem csak a betegség diagnosztizálására szolgál, hanem annak súlyosságát, a prognózist, illetve a gyógykezelés hatékonyságának mérését is megkönnyiti. Emberben ez nagyon bevált és a legújabb kisérletek szerint kutyák esetében is kiváló.

Gastrointestinal function testing (Dr.Jörg M. Steiner, Texas Univ)  .
Angol nyelvü elöadás anyaga, a bélcsatorna, a pancrease és a máj-epevezetök müködését vizsgáló laboratóriumi teszteket mutatja be, remek!


Cobalamine (Vitamin B-12) therapy (Texas University) .


Lea (3 éves német dog) .


Hill’s Canine z/d Low Allergen diet .
Hill’s Canine z/d ULTRA Allergen-free diet .
Walthams Low Fat diet .
Purina HA diet .

 

Farokamputáció praxistipp: az intercoccygeális izület gyors beazonositása

szeptember 1st, 2008


Amikor részleges vagy teljes farokamputációt végzünk, akkor az alábbi praxistipp segithet abban, hogy az intercoccygeális izületet gyorsan és pontosan megtaláljuk. Habár régebben úgy tanultuk, hogy a farokamputációt ne az intercoccygeális izületnél végezzük, de semmiféle veszélye sincsen ennek.

Az intercoccygeális izület a leggyorsabban úgy kereshetö meg, hogy egy steril injekciós tüt szúrunk be a feltételezett farokizületi tájékba. Ennek a módszernek különösen nagytestü kutyák esetében van jelentösége, amikor a farokizület pontos kitapintása nehézkes.

Az amputáció ezekután rutinszerüen megy.

A farokamputáció teljes mütéti leirását itt tekinthetitek meg.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis

Praxistippek gyüjteménye .
Itt találhatóak azok a praxistippek, amelyeket praktizáló állatorvosok osztottak meg kollégáikkal. Hogyha bárkinek van olyan, a gyakorlati praxisban alkalmazható praxistippje, amelyet szeretne megosztani másokkal, akkor azt küldje el a hungarovet@gmail.com cimre, a Hungarovet Szerkesztöségnek.

Macska felkar törés mütéte

augusztus 28th, 2008

Kedves Listatársaim! Ma is belebotlottam egy érdekes esetbe. Egy 4-5 hónapos talált macska felkar törését láthatjátok.

Ennek a 4-5 hónapos talált macska felkar törését négy velőűrszeggel és egy cerclage-al raktam össze.

Csak a post. operatív kontroll röntgenen vettem észre, hogy az olecranon növekedési zónájánál is letört.

Percután beereszettem egy tűzést. Szerencsére egész jó lett a repositio.

Még mázli, hogy nem spóroltam le a műtét utáni röntgent, pedig nem sok kedvem volt hozzá, mert úgy gondoltam a műtét rendben volt, jól látszott minden és nincs szükség rá… Nagy tanulság, hogy post.op. röntgent nem érdemes lespórolni!!!

Üdvözlettel: Csaba

Dr. Juhász Csaba
Budai Kisállat Klinika Kft. Rendelőintézete
1112. Budapest, Csárda utca 10.
Mobil: 06-20-9-88-77-66
Email: drjuhasz@budaikisallatklinika.hu
www.budaikisallatklinika.hu
Keresse a Kék-Fehér Klinikát!

Veszettség elleni (összevezetéses) eboltás Magyarországon

augusztus 28th, 2008

A Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) országos küldöttközgyűlése a mai napon (2008. agusztus 28.) egy új kamarai szabályzatot fogadott el, amely 2008. szeptember 01-től hatályos:  “Az ebek szervezett veszettség elleni védőoltása megszervezésének és elvégzésének szabályzata” .

“A Magyar Állatorvosi Kamara álláspontja szerint az ebek veszettség elleni védöoltásának összevezetéses módon történö kivitelezése (a továbbiakban: összevezetett eboltás) szakmai szempontok és állatvédelmi, közegészségügyi és közbiztonsági elvek alapján sok tekintetben kifogásolható megoldás. Az ebek veszettség elleni védöoltásának beadatása jogszabály erejénél fogva kötelezö, az az eb tartójának felelössége, esetleges elmulasztásáért is az eb tartója felelös. Azonban azt is tudomásul kell venni, hogy az ország egyes területein (elsösorban azokon a településeken, ahol nem müködik állategészségügyi szolgáltató intézmény) ez a kivitelezési mód szükséges, megszokott, egyenlöre igény mutatkozik rá, és azt a hatályos jogszabályok is lehetövé teszik. Közegészségügyi, állategészségügyi és járványügyi szempontok érvényesülése, továbbá az állatorvosi Kar tekintélyének megörzése érdekében, összhangban a hatályos jogszabályokkal, a Kamara fontosnak tartja ennek az immunizálási módszernek a szakmai szempontok és a kollegialitás elvei alapján történö szakmai szabályozását.”

Dr. Gál Sándor: Hogyha már arról irtam, hogy miért nem oltják kötelezöen Magyarországon a macskákat is veszettség ellen, akkor érdemes arról is szólni, hogy hogyan is történik ma Magyarországon a kutyák kötelezö, évente megismételendö veszettség elleni védöoltása. A feszültséget az állatorvosi karon belül az un. összevezetéssel szervezett forma okozza. Miröl is van szó?

Erröl a témáról már jónéhány befolyásos magyar állatorvos irt….

Dr. Gönczi Gábor, a Fövárosi MAOK elnöke irta:
1.) Virágzik az összevezetéses veszettség elleni eboltás.
2.) Vannak megyék ahol csak a hatósági (fõállású állami alkalmazott) állatorvosok végezhetik ezt, “mezei” magánállatorvosok nem.
3.) Vannak megyék ahol maguk a kerületi fõállatorvosok végzik ezt.
4.) Vannak megyék ahol a kerületi fõállatorvos csókos magánzói végzik ezt.
5.) A fõvárosban e kérdés körül béke van és nyugalom, hiszen itt mindenki olthat és gyakorlatilag elhanyagolható az összevezetéses eboltások száma és szerepe. A fõvárosi kollégák szinte nem is tudják, hogy az ország más részeiben miféle képtelen helyzetekkel kell szembenézniük a kollégáknak.”

Dr. Etter László, a Magyar Allatorvosi Kamara Etikai Bizottságának akkori elnöke irta 2005-ben: “A körülöttünk lévõ volt szocialista országok (Szlovákia, Románia, Szerbia) mind sikerrel szétválasztották a hatósági és magánállatorvosi tevékenységeket, nálunk maradt a hatóság diktatúrája (illik ideírni, hogy tisztelet a kivételnek, de ilyenrõl nem tudok).” A teljes cikk…: Köztisztviselök magánpraktizálása és egyéb visszásságok itt olvasható.

Dr. Gerencsér Ferenc, ügyvéd és állatorvos irta a “XXI. századi magyar köztisztviselö” cimü irásában:
“A hatósági állatorvos ennyire ráér? Ennyire nem megerõltetõ a köz érdekében végzett hatósági munka, hogy utána még rendelgetünk? Még egy kicsit tuberkulinozunk? Még egy kicsit veszettséget oltunk? És ha dráma van? Akut eset? Sürgõsségi ellátás? Akkor nem vagyunk elérhetõk, mert munkaidõben nem maszekolhatunk? Vagy ha elérhetõk vagyunk, akkor hogy számolunk el a munkaidõvel? Csináljunk egy felmérést, hogy az összevezetéses oltásra kijelölt kollégák közül az egész országban hány olyan van, aki színtiszta maszek? Csináljunk, hatósági kollégák? Ugye inkább ne csináljunk?”

Dr. Mile Sándor, a Magyar Allatorvosi Kamara (MAOK) elnöke irta: Levél a magyar állatorvosoknak a MAOK elnökétöl (2007)
“Továbbra is az egyik legnagyobb feszültséget kelti a Karon belül a hatósági kollégáink magán-állatorvosi tevékenysége.” “A Magyar Állatorvosi Kar nem kis hányada ma is a csodát várja, vágyálmait kergeti“

Dr. Lorászkó Gábor, a SZATOK elnöke irta 2005-ben:
“Az Elnökség kérésére a Szatok Bizottság a múlt heti ülésén állást foglalt az összevezetéses eboltással kapcsolatban. Ennek lényege: jelenleg még nem küszöbölhető ki ez a szakmailag több szempontból is kifogásolható módszer, de feltétlenül kívánatos lenne állatorvosi színvonalon végezni addig is, amíg teljesen fel nem hagyunk vele.

Aligha kétséges, vajon állatorvos végezze-e a kutya veszettség elleni védőoltásának beadását, ill. az azt megelőző vizsgálatot. Mindig így is történik? Nem, sajnos nem mindig. Egyesekről a közvetlen kollégái úgy tudják, hogy gyakran nem ő végzi el a csak számára engedélyezett szakmai feladatot. Olyanokat is emlegetnek jól értesült állatorvosok, akiknek nincs is engedélyük kutyákat veszettség ellen oltani. Vagy jogszerűtlenül van engedélyük. Vagy csak törvényt sértve nyúlhatnak ellátó állatorvosként kutyához, mert nem is tagjai a Magyar Állatorvosi Kamarának. Lárifári, üres szóbeszéd, pletyka?

Mit gondolnánk a következő, a mai Magyarországon teljesen elképzelhetetlen, kitalált helyzetről értesülve: Egy autószerelő a város összes autójának adatait azért kapná meg, mert ő a rendőrségnél főállásban a gépkocsinyilvántartáshoz hozzáférhet. Ezen adatok munkaidőben történő kiválogatása után a rendőrség költségén felszólító levelet postázna ki az összes autósnak, akinek lejár a zöld kártyája vagy a műszaki vizsgája, és megadná hozzá a saját autószerelő műhelyének elérhetőségét. Ott pedig egy állástalanságtól megmentett péket vagy rajztanárt bízna meg az autószerelői munkával és a dokumentumok kitöltésével. Aki nem jelenik meg a maszek autószervizében, ahhoz munkaidőben rendőrként menne, és megbírságolná, majd újból felszólítaná, hogy az ő szervizében végeztesse el az állam által előírt feladatot. Állami vagyon? Ugyan, az állam Te vagyon. – mondhatnánk erről a sosemvolt rendőrről. Igazi szerencsénk, hogy a saját szakmánkra sem igaz ez a sci-fi thriller. ( A teljes cikket, “Oltunk, oltunk, veszettül oltunk” itt olvashatod.)

Dr. Gál Sándor irta:
Kedves Gábor! Nagyon tetszett az autószerelö-rendör hasonlatod! A példa nagyon jól mutatja azt, hogy a jelenlegi helyzetnek mennyi fonáksága és megoldatlan problematikája van. Az összevezetéses oltás, illetve a hatóság által elrendelt kötelezö soroltás módszere a közeli-távoli múltat idézi. Az idö mindenképpen megoldja ez a zavaros helyzetet, addig pedig vannak akik jól járnak ezzel a megoldással és vannak akik nem járnak jól. Korábban már felvetettem azt, hogy miért nem kötelezö a macskák veszettség elleni oltása. Erre azt irtad Gábor, hogy mivel a macskák veszettség elleni kötelezö oltása “nem oldható meg” az összevezetéses módszerrel, úgy mint a kutyáknál, ezért azok az állatorvosok, akik most az összevezetéses eboltásból szerzik meg az éves jövedelmük jelentös részét, azok, nem támogatják a macskák kötelezö veszettség elleni vakcinázási javaslatát.

Eboltás egy parkolóban

Ezt értem, de mi van azokkal az állatorvosokkal, akiknek kisállatpraxisa van, akik ezt a feladatot eltudnák végezni, nem? Nem is beszélve arról, hogy szakmai szempontból nem helytálló csak a kutyákat oltani kötelezöen veszettség ellen, a macskákat pedig nem és csak azért, mert a macskák összevezetéses veszettség elleni oltása körülményesebb! Csak azon csodálkozom, hogy erre még hogy-hogy nem figyeltek fel az állattartók, illetve az ANTESZ? A vakcina beadása elött nagyon fontos az állat alapos fizikális vizsgálata, beleértve a testhömérséklet mérését is. Megtörténik ez az összevezetéses oltások során?

Eboltás egy kisállatpraxisban, részletes fizikális vizsgálat után

Az alábbi cikket pedig az Interneten találtam. Jól tükrözi azt a helyzetet, hogy a praktizásra egyébként törvényileg nem feljogositott hatósági állatorvosok hogyan praktizálhatnak mégis, illetve hogyan élveznek elönyt “járványvédelmi” és egyéb indokokra hivatkozva, a magánállatorvosi praxisokkal szemben. Nem tudtam, hogy sirjak vagy nevessek-e, amikor az alábbi levelet olvastam!

Dr. Gál Sándor

Piliscsaba nincs az Unióban!

“Legalábbis ez a megállapítás tűnik ki dr. Varga Noémi állatorvosnak a Piliscsabai Polgár márciusi számában megjelent cikkéből. Állításai szerint a Piliscsabai Polgármesteri Hivatal indokolatlan hagyományként és az uniós előírásokkal ellentételesen tart összevezetéses eboltást, amely feladattal egy „pilisvörösvári állatorvost” bíz meg.

A hivatkozott cikk írója, mint állatorvos, nyilván nem tudhatja a következőket:

1. Az összevezetéses eboltást nem a helyi polgármesteri hivatal, hanem országos hatáskörű szerv rendeli el. A polgármesteri hivatalnak kötelessége ezt az államigazgatási eljárási szabályok szerint kihirdetni (ebben szerepelnie kell a szankcióknak is), és az oltás során közreműködni.

2. Az oltó állatorvost nem a hivatal, hanem a kerületi főállatorvos jelöli ki, általában az állami feladatokkal megbízott állatorvosokat, akik abban különböznek a többi magán állatorvostól, hogy hatósági munkákkal is megbízhatók, járványvédelmi, élelmiszerhigiéniai készenlétben kell állniuk. Államigazgatási alap- és szakvizsgát, akkreditációs vizsgákat kell letenniük, ők végzik az állattartók regisztrálását, az állatok kódszámmal való ellátását. Külön értekezleteken, járványtréningeken kell részt venniük, sok jelentkezési költséggel, postaköltséggel, stb., amiért semmiféle fizetést, költségtérítést sem kapnak az államtól, és a cikk írójának értesülésével ellentétben jelen esetben az önkormányzattól sem.

3. Az oltás alkalmával kiosztott biléták jogszabály által védett egyedi sorszámúak, az ebtulajdonos azonosítására alkalmasak, így például az elkóborolt ebek visszakerülhetnek gazdájukhoz (volt példa, hogy Gyöngyösről, Szarvasról jelentkeztek megtalálók), de ugyanúgy károkozásnál is szerepük van. Ezek külön megrendelésre legyártott biléták, áruk 20.- Ft, és nem azonosak az oltóanyaggyártók által biztosított, egyedi azonosításra alkalmatlan bilétákkal.

4. A veszettség elleni oltási díjban szereplő államigazgatási eljárási díj nem vándorol át Pilisvörösvárra, mivel az nem önkormányzati bevétel. Az 1.300.- Ft-os oltásból ezen kívül levonásra kerülő adókat, járulékokat, költségeket és a beoltott ebek számát tekintve ne gondolja senki, hogy itt egy nagy bizniszről van szó. A magánrendelőkben „ugyanolyan áron” nem szoktak oltani, már csak azért sem, mert ez hozzátartozik a rendelő imázsához.

5. Nem létezik olyan EU-s előírás, amely az összevezetéses eboltást tiltaná, annak ellenére, hogy ezt egy-két magán állatorvos ugyan hangosan hirdeti érthető céllal, de a csendes többségnek más a véleménye. A biológiai törvények ugyanis nem változtak. Járványvédelmi szempontból melyik a megfelelőbb? A természetes közegben, a szabad levegőn, illetve a tartási helyen történő oltás, vagy a szűk, zárt levegőjű rendelő, ahol az előtte megforduló fertőzött állatok után különböző cseppfertőzéssel terjedő vírusok koncentrálódnak. A gyakorlati tapasztalat az előbbiek létjogosultságát igazolja.

6. Esélyegyenlőség? Az összevezetéses oltás 3 óra évente, a magán állatorvos rendelőjében 365 napon keresztül éjjel-nappal olthat. A hirdetéseken ezt a Polgármesteri Hivatal feltüntette.

7. A cikk végül a házalásról, vagyis az új ügyfélszerzés tisztességtelen módjáról ír, ami „különös a környéken”, tehát létezését kimondja, bár megbizonyosodva nincs róla. Elég zavaros, mindegy, csak legyen valami éle. A háznál oltás igen, a házalás nem létezik, még tonnányi szórólappal, kétes értékű újságcikkel sem igyekszem ügyfeleket szerezni. 38 éve vagyok a területen, senki sem mondhatja, hogy tisztességtelen módon teszem ezt. A fentiek alapján a cikk írója feltehetően azt sem tudja, hogy – az EU szabályozással is harmonizált – Polgári Törvénykönyv 75-78. §. alapján „A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak (…) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.” A cikk – talán tudatosan is – sok vonatkozásban zavaros és bujtatott utalásaival megvalósította a fenti tényállást, amelynek megfelelően a szükséges jogi lépések megtételét is fontolóra veszem. Dr. Varga Noémi olyanokat támad jogtalanul, akik semmit sem ártottak neki, és semmit sem tehetnek problémáinak megoldására, ahogy a cikk egyik olvasója mondta: „100 almát nem lehet elosztani úgy, hogy egynek 1.000 jusson.”

Dr. Harmath Attila, hatósági állatorvos

Hungarovet Szerkesztöség

II.Állatorvosi Játékok, Vonyarcvashegy, 2008.-lovasverseny képek

augusztus 26th, 2008

Kedves Kollégáim!

Szeretnék köszönetet mondani a szervezőknek, elsősorban Szolnoki Jánosnak és Czapári Balázsnak az idei VetGames lovas versenyéért!

Tavalyihoz képest idén már növekedett az érdeklődő közönség száma, remélem a mellékelt képekkel még többen kapnak kedvet a jövő évi meglátogatásához, netán valamelyik sportágban be is neveztek!

 

Üdvözlettel: Csaba

Dr. Juhász Csaba
Budai Kisállat Klinika Kft. Rendelőintézete
1112. Budapest, Csárda utca 10.
Mobil: 06-20-9-88-77-66
Email: drjuhasz@budaikisallatklinika.hu
www.budaikisallatklinika.hu
Keresse a Kék-Fehér Klinikát!

Az ASE-VET megalakulása és az Orvosi Világjátékok .
Bizonyára hallottatok már a 2000.év õszén alakult ÁSE-VET-rõl, amely a korábbi ÁSE feloszlott foci szakosztálya helyett jött létre. Havonta, kéthetente jövünk össze, játszunk mérkõzéseket, készülünk az Orvosi Világjátékokra. A világjátékokon nemcsak nagypályás footballban, hanem több más sportban is indulnak magyar állatorvosok. Éveken át sikeresen szerepeltünk atlétikában, asztaliteniszben, teniszben sakkban, kerékpározásban..

A II. Allatorvosi Játékok (Vonyarcvashegy, 2008)
Szeretnénk, ha az amatőr sportverseny és szakmai konferencia maradandó élményeket nyújtana,és alkalmasint hagyományt teremtene és évről évre más országokban kerülne megrendezésre. Az első Játékok közel száz résztvevőjének egyhangú véleménye, hogy újra ezen a csodálatos helyszínen rendezzük meg az eseményt. A helyi adottságokat figyelembe véve határoztuk meg a sportágakat, melyek a következők: nagypályás labdarúgás, kispályás (strand) foci, strandröplabda, kosárlabda, tenisz, asztalitenisz, fallabda, lovaglás-díjugratás, kerékpározás – országúti / hegyi mountain bike, sakk….

Ir szetter combcsonttörés mütéte

augusztus 26th, 2008

Kedves Listatársaim!

Ma volt nálam kontroll vizsgálaton egy kb. 5-6 éves ír szetter, amelyiknek a preoperatív és a 4 hetes kontroll röntgen felvételeit mellékelem.

Menhelyről hozták be, kalandos előzmények után, így csak amikor kinyitottam, derült ki, hogy már több hetes lehet a törése.

 

Nagyon megkínlódtam vele, mire összerakosgattam…

Még frissen sem lett volna egyszerű, de sikertelennek ítéltem meg a prognózisát, mert az izomzata olyan mértékben funkcióját vesztette.

Nem hittem volna, hogy a kutya ma 5 héttel a műtéte után lépésben már tökéletesen használja a törött lábát! A callus képződés mennyisége is meglepően nagy, de legfőképpen az izomzat újra “éledése” lepett meg. Ráadásul a kutyának németországban találtak végleges gazdát. Örömmel adtam mellé a röntgenjeit. Remélem Nektek és a kinti Kollégáknak is tetszik az eset, mert nekem nagyon!

Üdvözlettel: Csaba

Dr. Juhász Csaba
Budai Kisállat Klinika Kft. Rendelőintézete
1112. Budapest, Csárda utca 10.
Mobil: 06-20-9-88-77-66
Email: drjuhasz@budaikisallatklinika.hu
http://www.budaikisallatklinika.hu/
Keresse a Kék-Fehér Klinikát!

Az egyedi kiértesitö rendszer és az Emlékeztetö Képeslap (Reminder card)

augusztus 20th, 2008

Az amerikai állatorvosok már évtizedek óta felismerték azt, hogy nem szabad megvárni azt, hogy a tulajdonos csak úgy, magától behozza az esedékes oltásokra és az egyéb, ajánlott beavatkozásokra esedékes állatait.  A praxis klienseinek egyedi kiértesitése a legfontosabb dolgok egyike, amit minden praxisnak folyamatosan és megbizhatóan, mindig meg kell tennie! 

Az egyedi kiértesitö rendszer 4 lépcsöje: .
1.) adatok begyüjtése
2.) adatok rögzitése
3.) kliensek kiértesitése
4.) nem jelentkezö kliensek újbóli kiértesitése

 A kiértesitö rendszer persze elöször az adatok begyüjtését jelenti, amelyet a részletes kórelözmény felvétele, valamint a fizikális és a kiegészitö vizsgálatok alkalmával “gyüjtünk be”. Ezeket az adatokat valahol rögziteni kell, természetesen erre a legjobb, hogyha egy állatorvosi szoftver programot (pl. a NexusVet által készitett magyar program) használunk. Az adatok felvétele és rögzitése után történhet csak meg a kliensek egyedi kiértesitése. A kliensek kiértesitése megtörténhet telefonon, SMS útján, e-mailen és postai úton.

Az alábbi, általam módositott, egyedi  postai kiértesitö rendszer nagyon egyszerű, bármelyikőtök által megvalósítható. Képeslapot csináltattam a kórházam bejáratáról, kívülről. A képeslap felhasznáható a praxis népszerüsitésére, marketing célokra, valamint az esedékes oltások és beavatkozások postai kiértesitésére.

Az alábbiakban azt mutatom be, hogy mi hogyan használtuk fel a praxis képeslapját az esedékes oltások és beavatkozások kiértesitésére. A képeslap hátulsó oldalára egy előre megfogalmazott, nyomdában nyomtatott szöveg került. Amikor a tulajdonos behozza vizsgálatra az állatát, akkor a tulajjal saját kezüleg mindig megcímeztetünk egy ilyen képeslapot, tehát a tulaj maga írja rá a nevét és a címét a képeslapra. (Ez azért ötletes, mert mindenki aki késöbb egy saját kezüleg megcimezett képeslapot kap postán keresztül, azt még véletlenül sem fogja kidobni, hanem biztosan elfogja olvasni.)

A vizsgálat során vagy azután már mi töltjük ki a képeslap többi részét, hogy a következő vizsgálat (vakcinázás, fogtisztítás, műtét, felülvizsgálat, laborvizsgálat, stb.) mikor lesz és a képeslapon bekarikázzuk, vagy beíirjuk, hogy milyen vizsgálat lesz. Vagyis, sohasem engedünk úgy haza egy klienst sem, hogy ne adnánk meg már egy következő időpontot. Pl. “Phenobarbital vérszint ellenőrzése, szeptember 17.-én, pénteken, délelőtt 11 órakor.”

És itt jön a praxistipp. Ezt az előre kitöltött képeslapot egy kis dobozba tesszük, amelyben a 12 hónapot jelző választó kártyák vannak. Beteszem ezt a képeslapot a „szeptember” rekeszbe.

Innentől fogva már egyszerű a dolog. Szeptember 1.-én a technikus lány megfogva az egész szeptemberi képeslap köteget és az egészet, úgy ahogy van, postára adja. Vagyis, minden vizit után, nemcsak a kórlapra, hanem egy ilyen képeslap hátsó részére is rávezetjük az ajánlott beavatkozásokat és a megfelelö havi vagy akár heti lebontású rekeszbe tesszük be ezeket a képeslapokat.

Ez a módszer nagyon egyszerü, nagyon olcsó, nem igényel számitógépet vagy állatorvosi számitógépes programot sem. Csak képeslapokat kell csináltatni a nyomdában a praxisról kivülröl és/vagy belülröl, a legjobb, hogyha az állatorvos és a személyzet is rajta van. Sok nyomda ezt olcsón elkésziti, beleértve az állatorvosi AlphaPress Nyomdát . Keressétek meg az AlphaPress nyomdát, vagy egy saját fényképet küldjetek, vagy pedig a nyomda fog tudni ajánlani olyan képeket, amelyekböl választhattok. Célszerü jól átgondolni, hogy milyen képet akartok majd kiküldeni a tulajdonosoknak. Itt ezen a honlapon (Ron Kimball Stock)  sok ezer kép közül válogathattok.

Közelebbről így néz ki a képeslapom hátulja:

A képeslap hátulján olvasható szöveg magyar fordítása:

Kedves Morzsi! (ide mindig az állat nevét írjuk)

A következő dolgoknak jött el ismét az ideje:

  • Fizikális vizsgálat
  • Leukémia/ AIDS teszt
  • Felülvizsgálat
  • Fogtisztítás-fogászat
  • Vakcinázás
  • Műtéti ivartalanítás
  • Székletvizsgálat
  • Röntgenszűrés
  • Egyéb _______________________

Ezek a beavatkozások és tesztek nagyon fontos részei annak az alapos állatorvosi ellátásnak, amelyet mi itt a Log Cabin Állatkórházban Számodra biztosítunk. Mi mindent szeretnénk elkövetni annak érdekében, hogy Te egészségesebb, boldogabb és hosszabb életet élhessél. Az alábbi időpontot külön a Te számodra rezerváltuk Legyél szíves kérd meg a Gazdit, hogy hívjon fel bennünket abban az esetben, hogyha az alábbi időpontban nem tud Téged elhozni.

Dátum                                                Nap                     Idöpont
Szeptember 18, 2004                   Péntek               délelött 10 óra

Megjegyzés:
Ennek a képeslapos rendszernek az egyedüli hátránya csak az, hogy nem tartja azt nyilván, hogy hányszor lett a tulajdonos kiértesitve. Kiderült ugyanis, hogy a tulajdonosok egy részének 2-4 ilyen emlékeztetö lapot kell küldeni, hogy behozzák az állatukat az ajánlott beavatkozásokra. Minden ilyen jellegü probléma azonban elkerülhetö, hogyha a számitógépes állatorvosi programból “generáljuk” az ajánlott beavatkozásokra esedékes állatok listáját.

A képeslapos egyedi kiértesitö legfejlettebb (de legdrágább) formája az, amikor egy teljesen egyedi képeslapot küldünk ki a tulajdonosnak, amelyen a saját állatának a képe van rajta, esetleg a tulajdonos egyik gyerekének a képe is rajta van. De ehhez sokkal komplikáltabb és drágább megoldás mint az enyém!

A képeslapos egyedi kiértesitö kártya nem azonos a tömeges, azonos adatokat, információkat közlö képeslappal. A tömeges kiértesitöre az egyik példa az alábbi megoldás, amelyet a praxisomban alkalmaztam. Mindegyik kliensünk kapott egy ilyen képeslapot, amely a fogászati beavatkozások szükségességére hivta fel a figyelmet. Ez volt a képeslap elsö oldala.

Ez pedig a képeslap hátsó oldala, ahol minden kliens ugyanazt az információt (tehát nem az állatról szóló egyedi információt) kapja meg. Ez a promóciós anyag itt letölthetö (pdf).

A magyar állatorvosi praxisokban hihetetlenül sok kihasználatlan lehetöség van a praxis bevételének és a szakmai hatékonyság növelésében. Az úgynevezett “belsö marketing” egyik legfontosabb eleme az emlékeztetö kártyák állandó folyamatos készitése és kiküldése, majd azok hatásfokának állandó ellenörzése. Mégegyszer, a mai állatorvosi praxisokban már nem elég az, hogyha csak felvesszük az adatokat (fizikális + kiegészitö vizsgálatok) és gyógykezeljük az állatokat (1. lépcsö). A többi lépcsöfokok (2.+3.+4.) folytonos és pontos elvégzése legalább ilyen fontos.

Az egyedi kiértesitö rendszer 4 lépcsöje: .
1.) adatok begyüjtése
2.) adatok rögzitése
3.) kliensek kiértesitése
4.) nem jelentkezö kliensek újbóli kiértesitése

Azok az idök már elmúltak, amikor az állatorvosnak nem kellett ilyesfajta “nem állatorvosi” jellegü munkával foglalkozniuk. Köztudomású, hogy a praktizáló magyar állatorvosok nem szeretnek “papirmunkával” foglalkozni, mert az nem tartozik a tradicionális gyógyitó tevékenységhez. A “papirmunka” alatt régebben a körzeti állatorvos jelentéseit, kimutatásait értettük és nem az egyedi állatra vonatkozó részletes kórlapokat, egyedi oltási,- és prevenciós javaslatokat. Ahhoz, hogy mindezeket pontosan, minden állat esetében elvégezzük, ahhoz egyre inkább a begyakorolt csapatmunka és az ehhez kapcsolódó praxismenedzsment szükséges. Ezeknek a “nem állatorvosi” módszereknek az elsajátitása nem csak, hogy szükségessé, hanem egyre inkább elkerülhetetlenebbé válik.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis


Az AlphaPress Nyomda  az állatorvosi praxisok hatékonyabb müködését elösegitö marketingkommunikációs (promóciós) eszközök, formanyomtatványok, emlékeztetö képeslapok, névjegykártyák, praxisbrossúrák, praxis logók, szórólapok és plakátok elkészitését vállalja. Gyakorlatilag minden, a praktizáló állatorvosok számára egyre fontosabb marketingkommunikációs (promóciós) eszközök elkészitését vállaljuk. Keressen meg bennünket, vegye igénybe több mint egy évtizedes állatorvosi nyomdai tapasztalatainkat!

8000 Székesfehérvár, Homoksor 7.
Tel.: 22/516-424;22/516-443
Fax: 22/516-411
Mobil: 30/400-2120
e-mail: info@alphapress.hu
http://www.alphapress.hu/
Gesztesi Béla igazgató


Az állattartó informálásának és meggyözésének leghatásosabb módszerei (Dr.Gál és Lorászkó Péter) . Ha a piacodnak nem kell az, amit kínálsz, akkor két dolgot tehetsz:
1.) vagy oktatod őket, és ezzel azt a kis réteget meggyőzöd, amelyik meggyőzhető – ez a “kis” réteg néha egy céget egész életére ellát profittal, 2.) vagy pedig felméred, hogy mi is az, amit igazából szeretnének, és azt adod nekik.
.
A “Client Complience” avagy az állattartók meggyözésének müvészete (Dr. Bendzsel Dániel) . Dr. Bendzsel Dániel elöadásának videófelvételét mutatjuk be, amely a Hungarovet (2007) konferencián hangzott el. A magyar állatorvosok anyagi helyzetének javitásában ez az elöadás sokat segithet, mert a szemléletváltoztatás szükségességét mutatja be.
.
Marketingkommunikációs (promóciós) eszközök a kisállatpraxisban (Dr. Ózsvári László) . A cikkben bemutatásra kerül számos olyan marketingkommunikációs (promóciós) eszköz, amelyek elõsegíthetik a kisállatpraxisok fejlõdését.

A bélszakasz vérellátásának ellenörzése intravénásan adott Fluoresceinnel

augusztus 19th, 2008


Amikor bélmütétet végzünk, akkor sokszor elöfordul az, hogy egy bélszakasz vérellátása igen kérdéses és sokszor nehezen eldönthetö az, hogy mit is tegyünk ilyenkor.  A hagyományos, de szubjektiv módszerek közé tartozott a bélszakaszt ellátó vérerek pulzálásának megfigyelése, a nyálkahártya szine, a bélperisztaltika vizsgálata.

Nagyon jól bevált a következö, objektiv módszer: 15mg/kg Fluorescein festéket fecskendezünk be intravénásan a perifériás vénába (mellsö vagy hátsó végtag) helyezett katéren keresztül, majd két perc múlva, a sötétben, a speciális, a börgombák vizsgálatában használt fluorescent lámpával megvizsgáljuk a kérdéses bélszakasz vérellátását.

Ezek után egyértelmüen eldönthetö az, hogy melyik vérér van elzáródva, melyik bélszakaszt kell reszekálni.

Minden olyan bélszakaszt, amely nem életképes, ki kell metszeni. Erdemes nem kockáztatni, mert az állat életébe kerülhet a sebész tévedése. Minden kétséges esetben, amikor a bélfal vérellátása és életképessége kérdéses, akkor reszekáljuk az adott bélszakaszt.

Dr. Gál Sándor


A bél anastomosis korszerü technikái (Dr.Gál) .
A bélmetszés (enterotomia) és a bélszakasz mütéti eltávolitása (bélreszekció) utáni bélegyesités (anastomosis) mütéte után gyakran alakul ki diffúz hashártyagyulladás és az azt követö elhullás…


Ronald M. Bright, DVM, MS, Dip ACVS, 72nd AAHA Coference Procd

Segítség kérése kutyák mesenteriális ischaemiájával kapcsolatban

augusztus 19th, 2008

Üdvözlök minden Hungarovet felhasználót!

Segítségre volna szükségem. Egyik humán orvos barátom az ischaemia-reperfusio témakörben végez kutatásokat. Többek között kutyákon. Megkért, hogy segítsek neki anyagot gyűjteni a kutyák mesenteriális ischaemiájával kapcsolatban.

Ha bárki tud ezzel kapcsolatban megjelent publikációt, kérem, küldje el a hivatkozásokat, elérhetőségeket a dr.keserup@freemail.hu vagy a keserupe@oai.hu drótposta címre.

Előre is köszönettel: dr. Keserű Péter

Vatta etetése lenyelt üvegszilánkok eltávolitására

augusztus 19th, 2008


Több olyan esetem is volt az indianapolisi baleseti-sürgösségi állatkórházban az elmúlt 23 év alatt, amikor azzal hoztak be egy kutyát, hogy az üvegszilánkokat nyelt (borosüveg, földimogyoró üveg, lekváros üveg, karácsonyfa disz). Ezekben az esetekben nem végeztem mütétet, hanem egy maroknyi háztartási vatta darabot elkevertem egy kutyakonzervvel és azt megetettem a kutyákkal. Másnapra a lenyelt üvegszilánkok a bélsárral kiürültek.

Ezt a praxistippet mint alternativát ajánlom azokban az esetekben, amikor a kutya kicsi, de igen éles tárgyat nyel le és a mütét anyagi vagy egyéb okok miatt nem kerül elvégzésre.

Dr. Gál Sándor

Praxistippek gyüjteménye .
Itt találhatóak azok a praxistippek, amelyeket praktizáló állatorvosok osztottak meg kollégáikkal. Hogyha bárkinek van olyan, a gyakorlati praxisban alkalmazható praxistippje, amelyet szeretne megosztani másokkal, akkor azt küldje el a hungarovet@gmail.com cimre, a Hungarovet Szerkesztöségnek.

Megvették a pécsi Kaspi Állateledel Kft-t

augusztus 18th, 2008

MTI hir: A Székesfehérvárról induló és ma már országos nagykereskedelmi hálózattal rendelkező Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. lett 2008. július 1. napjától a pécsi Kaspi Állateledel Kft. (2007-es árbevétele 1,2 milliárd Ft), 100%-os üzletrészének új többségi tulajdonosa.

Az Alpha-Vet Kft. Pet üzletágának célja, hogy az összeolvadással megszerzett új partnereket magas színvonalon és a szakmai csatorna legnagyobb áruválasztékával szolgálja ki, aminek érdekében egyebek mellett tovább növeli kiszállítási és raktározási kapacitását is.

 A társaság nem titkolt célja, hogy piacvezető szerepét megtartva 2009-re, a Pet üzletág 6 milliárd Ft-ra tervezett forgalma mellett, cégszinten mintegy 10 milliárd Ft-ra növelje árbevételét.

Hungarovet Szerkesztöség

Szamóca Állatpatikába keresünk állatorvost!

augusztus 18th, 2008

Ha szeretnél egy jó hangulatú, fiatal csapatban dolgozni, jelentkezz Hozzánk! Szamóca Állatpatikába keresünk állatorvost. Heti 20 vagy 40 órás munkahét, rugalmas munkabeosztás, jó fizetés. Ha kedves vagy, barátságos és lelkes, hívj, megegyezünk!

Érdeklődni: Sterner Kata, 06-70-326-5076

Epilepsziás görcsök megállitása a szemgolyóra helyezett nyomással

augusztus 14th, 2008

Az epilepsziás görcsök megállithatóak a szemgolyóra helyezett nyomással. Ezt mind az állatorvos, mind az állattartók otthon elvégezhetik! Az epilepsziás görcsök megszüntetésére gyakran alkalmazom ezt a technikát (Ocular Compression Technique).

Az alábbi videón az egyik saját esetemet láthatjátok. Egy 7 éves Bernáthegyi kutyát hoztak be ma este hozzám az Airport Animal Emergency Center baleseti-sürgösségi állatkórházba azzal, hogy az elmúlt 5 óra alatt háromszor voltak a kutyának grand mal görcsei.  A kutya a fizikális vizsgálat alatt ismét elkezdett görcsölni. Ekkor a szemgolyóra helyezett nyomással azonnal megállitottam a görcsöket, mindenféle gyógyszer nélkül
 

.
Ahogy a videón látható volt, a módszer igen hatásosan és látványos módon müködik, nem csak epilepsziás, hanem szinte minden rángógörcs esetében. Mint késöbb kiderült, ennek a kutyának egy agydaganata, tehát nem epilepsziás görcsei voltak. A képen már az látható, amikor -a rángógörcsök megállitása után-, a technikusaim intravénás katétert helyeznek be.


.
A módszer hatásmechanizmusa a következö:
Az egyik vagy mindkét szemgolyóra helyezett nyomás (az egyik ujjunkat a felsö szemhéj lehúzása után a szemgolyóra helyezzük és arra közepes nyomást helyezünk) hatására a vagus ideg ingerlése miatt, GABA és glycin szabadul fel az agyban, amelyek a görcskézséget megállitják, vagy lecsökkentik. A szemgolyó(ka)t kb. 5-60 másodpercig nyomjuk az ujjunkkal. A módszer többször is megismételhetö.


.
Dr. Gál Sándor
Indianapolis
.

John Speciale, DVM and Jody E. Stahlbrodt, BS
JAVMA, 214:5, 1999

This clinical study found that ocular compression (OC) may be a useful aid for stimulating the vagus nerve to control seizures in dogs. The globe was intermittently compressed into the orbit, using digital pressure applied to the superior eyelid of one or both eyes for 10-60 seconds. Ocular compression was prescribed at 5 minute intervals, however, compression was also applied immediately when onset of facial twitches was detected. Reasons for use of OC as a treatment for epileptic dogs include the clinical impression that seizures may be aborted and that series of seizures may be curtailed. Although some dogs resumed having seizures immediately after cessation of OC, temporarily diminishing convulsive activity facilitated intravenous or rectal administration of drugs, and, when applied by owners at home, transport of the affected dog to our hospital. Other advantages included relative safety, minimal expense and, possibly improvement of morale in pet owners.

What Every Veterinarian Needs to Know About Canine Vaccines and Vaccination Programs I & II (2008)

augusztus 12th, 2008

Western Veterinary Conference 2008

Ronald D. Schultz, DVM, MS, PhD, Hon. ACVM
Professor and Chair, Department of Pathobiological Sciences,
School of Veterinary Medicine, University of Wisconsin-Madison.
Madison, WI, USA

What Every Veterinarian Needs to Know About Canine Vaccines and Vaccination Programs I & II (2008)

Objectives of the Presentation

Provide essential information on canine vaccines and vaccination programs

General Key Points

1.) Vaccines that should be given to all dogs (core vaccines)
2.) When core vaccines should be given
3.) Optional vaccines for dogs
4.) How to determine if a dog needs an optional vaccine
5.) How often vaccines should be given
6.) Frequently asked questions about vaccines

Overview of the Issue

For many veterinary practitioners canine vaccination programs have been “practice management tools” rather than medical procedures. Thus, it is not surprising that attempts to change the vaccines and vaccination programs based on scientific information have created great controversy and unique methods of resistance to the proposed changes have been and are being developed by certain individuals that resist change. For some practitioners the issues are not duration of immunity for the vaccines, nor which vaccines are needed for the pet, instead it is felt that every licensed vaccine should be given to every pet on an annual or more often basis. Ironically this is fostered by the fact that multivalent products with 9 or more vaccine components can be purchased for the same price or less than a product with one or two vaccine components. A “more is better” philosophy often prevails with regard to pet vaccines. On many occasions practitioners say that “I know many of the vaccines I administer probably aren’t needed but it won’t hurt to give them and who knows the animal may need them some time during their life because of unknown risk.” I have also been told by many practitioners that “I believe the duration of immunity for some vaccines like distemper, parvovirus and hepatitis is many years, but until I find another way to get the client into my office on a regular basis I’m going to keep recommending vaccines annually.” Annual vaccination has been and remains the single most important reason why most pet owners bring their pets for an annual or more often “wellness visit.” The importance of these visits for the health of the pet is exceptional. Therefore, dog owners must understand that vaccines are not the only reason why their dog needs an annual wellness visit. In fact, they must be educated that certain vaccines need not be given at all or that they need not be given very often, whereas other vaccines may need to be given more often than annually. Another reason for the reluctance to change current vaccination programs is many practitioners really don’t understand the basic principles of vaccinal immunity.

A significant number of practitioners believe:

1.  The annual revaccination recommendation on the vaccine label is evidence the product provides immunity for (only) one year. Not True. It may not even provide a year’s immunity–or it may provide a lifetime of immunity.

2.  That they are legally required to vaccinate annually and if they don’t they will not be covered by AVMA liability insurance if the animal develops a vaccine preventable disease. Not True. They may also be concerned that certain companies will not provide assistance if practitioners don’t vaccinate annually with core vaccines. Not True. In fact most of the companies have now demonstrated their core products provide at least 3 years of immunity and some give a written guarantee.

3.  That not revaccinating will cause the animal to become susceptible soon (days or a few weeks) after one year. Not True.

4.  If the animal is not revaccinated at or before one year the “whole vaccination program needs to be started again”. Not True.

5.  If they don’t continue to revaccinate annually, diseases like canine distemper, canine parvovirus and infectious canine hepatitis (CAV-1) will “reappear and cause widespread disease similar to what was seen prior to the development of vaccines for these diseases.” Not True. The diseases will only reappear if there is no vaccination.

6.  That if the revaccination “doesn’t help, it won’t hurt.” Not True.

7.  That giving a vaccine annually that has a duration of immunity of 3 or more years provides much better immunity than if the product is given only once during the three years.–Not True. In fact, there are regional/state rabies programs that suggest annual rabies vaccination programs provide better protection than revaccination once every three years regardless of whether a 1 year or 3 year rabies product is used. Not True.

8.  That parvovirus vaccines only provide six months of immunity, thus they must give them semi-annually and the CPV-2 vaccines need to be given with coronavirus vaccine to prevent enteritis. Not True. CPV-2 vaccines provide a minimum of 7 years duration of immunity and coronavirus vaccines are not recommended.

9.  ”It’s much cheaper to revaccinate the pet annually than it is to treat the disease the animal will develop because it didn’t get revaccinated annually.” The “better safe than sorry” philosophy–it is less expensive to prevent disease than treat it. However, if the core vaccines are given as a puppy and again at a year of age, then annual revaccination is not needed! Furthermore, if a vaccine is given that is not needed and it causes an adverse reaction that is unacceptable and can be very expensive.

10.  They feel a need to revaccinate all new dogs/cats coming to their clinic irrespective of vaccination history even when vaccination records are available from another clinic. Presumably the “other clinic” used the wrong vaccine or didn’t know how to vaccinate. Not True.

11.  ”Dogs need to be revaccinated annually up to 5 to 7 years of age, then and only then would vaccination every three years be okay.” Not True.

12.  ”Surgical procedures, including anesthesia, are immunosuppressive thus dogs should be vaccinated prior to or shortly after surgery.” Not True.

13.  ”Because boarding kennels require annual or more often (kennel cough every 6 to 9 months) revaccination, and some require annual revaccination with the core products, practitioners must continue vaccinating annually with all vaccines.” Not True. Help change the kennel rules through education and only use the vaccines that need to be given (e.g., Kennel Cough) annually, not the ones (core) that give long term immunity.

Note: There are kennels that require every licensed vaccine and the vaccines must have been given within 1 year or less prior to admission–help change these rules! Those kennels that are members of the American Kennel Association follow the AAHA Guidelines, but many kennels do not belong to this association.

It will be necessary to correct many of these and additional misunderstandings by providing education to veterinary practitioners, kennel owners and pet owners before significant changes in vaccination programs can or will occur to reduce the over-vaccination of both cats and dogs. However it is equally important that we don’t, in our efforts to prevent over-vaccination, fail to vaccinate often enough, fail to vaccinate all or as many pups with the core vaccines as possible at least once after 16 weeks of age, fail to use products that are necessary, or use products that shouldn’t be used because they don’t provide protection.

I believe every practitioner, kennel owner and dog owner should know the following general information about canine vaccines and vaccination programs:

What vaccines are needed for all puppies?

 I do mean all pups, as we only vaccinate approximately 50% of dogs. If we could increase this percentage to 75%, we would be able to eliminate many of the diseases prevented by core vaccines. The “core vaccines,” those that every pup should receive and identified as core by most canine vaccine experts and the AAHA Canine Task Force, include: 1) Canine Parvovirus type 2 (CPV-2), 2) Canine Distemper virus (CDV), 3) Canine Adenovirus type 2 (CAV-2), 4) Rabies Virus (RV).

When do the core vaccines need to be given?

As a minimum, puppies should be given at least one dose at 16 weeks of age or older. Preferably, they should be given three or more times starting at 6 to 9 weeks (I prefer 8 or 9), then at intervals of 2 to 4 weeks. For example, vaccinate at 9, 12, and 15 weeks. It is critical that the last dose be given at 14 to 16 or more weeks of age, regardless of number of doses given earlier. It is also important not to give vaccines earlier than 5 to 6 weeks unless there is a significant risk of a specific disease, then give only the vaccine for the disease you want to prevent (e.g., CPV-2). Never vaccinate a pup less than 4 weeks of age, because the modified live vaccines are not designed for these very young animals. The most effective canine core products currently will include modified live and recombinant vaccines alone or in combination. The combination products with CPV-2, CDV and CAV-2 currently often include canine parainfluenza (CPI) virus. New “core only” products have been and are being developed that don’t have CPI, however, the CPI will not cause a problem if and when used as a parenteral 5 way combination product. However, the most effective route to vaccinate for CPI is intranasal, as local immunity is more important than systemic immunity.

After the puppy vaccination series is completed, revaccination is recommended by AAHA Canine Guidelines again at one year of age or one year after the last puppy vaccination. Rabies must be given again at 1 year, then every 3 years, whereas, the other core vaccines need not be given again after the one year dose for at least 3 or more years. There is no benefit from annual rabies vaccination and most one year rabies products are similar or identical to the 3-year products with regard to duration of immunity and effectiveness. However, if they are 1 year rabies vaccines, they must be legally given annually! Rabies vaccine is the only canine vaccine requiring a minimum duration of immunity study and labeled as 1 year or 3 year by the USDA. However, revaccination annually does not necessarily improve immunity. Annual revaccination does significantly increase the risk for an adverse reaction in the dog. I would recommend, if you really want to be sure the puppy vaccination program was successful, that a CDV and CPV-2 antibody test be performed 2 or more weeks after the last puppy vaccination. Laboratory tests as well as “in-office test” for CDV and CPV-2 are available. If there is no antibody, revaccinate and perform a test two or more weeks after revaccination. If you still don’t have antibody, change the product and revaccinate. Antibody tests (titers) are very useful at these times to ensure the animal is immunized. The problem with antibody tests is they are often very expensive, thus in general, these tests won’t be used. As an alternative to revaccinating at one year for CDV, CPV-2 and CAV-2, you could revaccinate at 6 months to ensure the animal has responded to the last dose in the puppy series rather than waiting until 1 year, as recommended in the AAHA Guidelines. Revaccinate not more often than every 3 years. The minimum duration of immunity for the core vaccines except rabies is at least 5 to 7 years based on challenge and/or antibody titers (Table 1). Thus revaccinating annually will not improve protection. Ironically “the better safe than sorry philosophy” can be equally applied to less vaccination, since the animal that develops an adverse reaction (e.g., hives, facial edema, anaphylaxis) from a revaccination that wasn’t needed is an example of “being sorry, not safe!”

What about all the other vaccines currently available for the dog?

They are non-core or optional vaccines that should only be given to animals that need them and they should be given as often as needed! There are also some vaccines that are not recommended for any dogs. The duration of immunity is not known for certain non-core products, the efficacy is limited or not known and the risk vs. benefit factors are not always well established nor understood. The minimum duration of immunity for Leptospira vaccines is probably less than or equal to one year, thus if required for a high risk dog, they may need to be given as often as semi-annually. Considering the low efficacy, the adverse event rate and the minimal risk for leptospirosis in many regions of the US, certain practitioners are not using the current products. However if an animal is in a high-risk environment for leptospirosis, the product to use should contain the 4 serovars (there is no significant cross protection among the 4 current serovars) and the animal should be vaccinated starting not earlier than 12 weeks of age, revaccinate in 2 to 4 weeks, revaccinate at 6 months of age, revaccinate at a year of age and then you may have to revaccinate as often as every 6 to 9 months for optimal protection. Using this program, the animal should not develop clinical disease with Leptospira, but it may get infected and shed organisms in its urine. Diagnosis of leptospirosis is best accomplished by serologic testing. The tests can diagnose disease, but not the serovar causing disease. Fortunately, it is not necessary to know the serovar to successfully treat the animal. One of the current problems with serologic testing is that some laboratories test for antibody to the serovar L. autumnalis. Dogs will often have a high titer to this serovar, which has not been shown to cause disease in dogs! Bordetella immunity may be less than one year and the efficacy for the products is not well established, but is not likely to provide more than 9 to 12 months of immunity. Many animals receive “kennel cough” (KC) vaccines that include Bordetella and CPI and/or CAV-2 every 6 to 9 months without evidence that this frequency of vaccination is necessary or beneficial. In contrast, other dogs are never vaccinated for kennel cough and disease is not seen. CPI immunity lasts approximately 3 years when given intranasally, and CAV-2 immunity lasts a minimum of 7 years parenterally for CAV-1 and about 3 years when given parenterally or intranasally for CAV-2. These two viruses in combination with Bordetella bronchiseptica are the agents often associated with kennel cough, however, other factors play an important role in disease (e.g., stress, ventilation, dust, humidity, molds, other bacteria, mycoplasma, etc.), thus kennel cough is not a vaccine preventable disease. Furthermore, KC is often a mild to moderate self limiting disease. I refer to it as the “canine cold.” My preference when a kennel cough vaccine is used is that it be an intranasal rather than the parenteral product, but some dogs will not allow anyone to administer the vaccine intranasally. Intranasal vaccines provide, in my opinion, more complete and rapid protection than a parenteral vaccine.

There is a new respiratory virus of dogs, an “equine-like influenza virus,” that first infected greyhounds in Florida in 2004. The virus caused significant respiratory disease in that initial outbreak. At the present time it is not known whether this virus, referred to now as canine influenza virus (CIV), will be an important cause of canine respiratory disease, nor if it will be an emerging disease of dogs. When and where it has occurred, like shelters and kennels, it is usually restricted to that population of dogs. It is often acute with mild to moderate clinical signs in most dogs. Mortality is low or not at all. It doesn’t readily spread to other dogs in the area, thus it will remain relatively confined to the affected group. Many questions about the role of influenza virus or for that matter, viruses other than CPI and CAV-2, bacteria other than Bordetella bronchiseptica, various mycoplasmas and other factors causing “Canine Respiratory Disease Complex” remain unanswered.

The geographic distribution of Lyme disease would suggest vaccination would only be of benefit in certain regions of the US, thus widespread use of this product is neither necessary nor desired. Although Wisconsin is an endemic area for Lyme disease, we have used very few doses of Lyme vaccines in our VMTH at the UW-Madison. We have not seen significant numbers of clinical cases of Lyme disease. However in certain areas of western and northwestern Wisconsin and eastern Minnesota, many cases of confirmed Lyme disease are seen both in vaccinated and unvaccinated dogs. Tick control for prevention and antibiotics for treatment must be used in high risk areas. Immunity to Lyme vaccines have been shown experimentally to last up to one year. My preference when a vaccine is used is the OSPA vaccines. Giardia is a relatively new vaccine that may be of value in certain circumstances, but there have not been adequate field studies to demonstrate the need nor the benefit of this vaccine. To date no one has demonstrated a benefit for coronavirus vaccine. In the vaccination guidelines from the American Animal Hospital Association, neither Giardia nor Coronavirus vaccines are recommended unless they can be proven to be beneficial for a specific animal. There are also new vaccines for snakebites (Crotalus sp.) and for periodontal disease (Porphyromonas sp.) as well as a therapeutic vaccine for treatment of canine melanomas available for dogs.

At present most canine core vaccines are given more often than needed, but a few non-core vaccines probably are not given often enough to be of benefit. Vaccines are medical products that should only be given if needed and only as often as is necessary to provide protection from diseases that are a risk to that specific animal. Lifestyle of the pet should be considered. If a vaccine that is not necessary causes an adverse reaction that would be considered an unacceptable medical procedure, thus use only those vaccines that are needed and use them only as often as needed.

Vaccination programs are changing and they will continue to change. The vaccination program must be tailored to the individual animal. Vaccines are medical products that should not be used as practice management tools. My general philosophy is to vaccinate more animals in the population, but vaccinate them only with those vaccines that the animal needs and only as often as required to maintain protective immunity. For some products vaccination may occur once or twice in a life time, whereas for other products it may be every 6 to 9 months. Be wise and immunize, but immunize wisely!

Table 1. Minimum duration of immunity for canine vaccines.

Vaccine

Minimum duration
of immunity

Methods used to
determine immunity

Canine Distemper Virus (CDV)

–Rock-born strain

7 yrs/15 yrs

Challenge/serology

–Onderstepoort strain

5 yrs/9 yrs

Challenge/serology

–rCDV Canarypox Vectored

3 yrs/4 yrs

Challenge/serology

Canine Adenovirus-2 (CAV-2)

7 yrs/9 yrs

Challenge-CAV-1/serology

Canine Parvovirus-2 (CPV-2)

7 yrs/10 yrs

Challenge/serology

Canine Rabies

3 yrs/5 yrs

Challenge/serology

.
Why Vaccination Programs are Changing?

Why, when you know from personal experience that life-long immunity exists for many human vaccines, do you have great difficulty believing a canine vaccine can also provide life-long immunity? Perhaps I and my colleagues that teach immunology to veterinary medical students have failed to explain the basics of vaccine induced “immunologic memory.” Immunologic memory is as the term implies the immune system’s ability to remember the vaccine antigens that it has seen at an earlier time in life, allowing the immune system to respond in a manner that will protect you or your dog from specific infections and/or diseases. Immunologic memory varies from disease to disease and among different types of vaccines. Immunologic memory is likely to be the same for modified live viral vaccines, as it is from natural immunity, immunity after infection or disease.

Immunologic memory is responsible for the duration of immunity that develops after recovery from natural infection/disease and after vaccination with modified live virus (MLV) or killed virus (KV) vaccines. Similarly bacterial infections and vaccines or bacterins (killed bacterial vaccines) can provide immunologic memory. Immunologic memory to bacteria is generally not as long as to viruses and, in general, immunologic memory to killed viral vaccines and to bacterial vaccines (or bacterins) is not as long lived as it is to MLV vaccines. The duration of immunity or length of immunologic memory varies among the agents causing the diseases. For example, our immunologic memory for measles virus is generally life-long. How do we know that it is life long? No one has published any controlled studies, but we know after recovering from measles infection and/or vaccination with a MLV vaccine, immunity is life-long because people rarely get measles even though they rarely receive another dose of vaccine after the final dose, prior to entering school, yet they may often be exposed to the virus. In contrast to the MLV vaccine, the killed measles vaccines that were used for a short period of time about 25 years ago failed to give life-long immunity. Many individuals receiving killed vaccines were either inadvertently infected or had to be revaccinated with a MLV when they were 15 to 20 years of age. Their exposure to virus or vaccine provided lifelong immunity. How many people do you know that were vaccinated with the modified live measles virus product, in use for approximately 40 years, or that had measles as a child, later developed measles during their life? I’m sure your answer must be very few or none! It is possible, but rarely occurs.

A very similar story to measles can be told for canine distemper virus (CDV) in the dog. CDV is in the same virus family as measles virus and rinderpest in cattle and the viruses share many similarities. As you may know, MV veterinary vaccines have been and were available until recently for use in dogs to prevent disease (not infection) caused by CDV. Those of you over the age of 50 may remember canine distemper when it was a devastating disease killing many animals with more than 50% of infected puppies often dying from CDV. If you are old enough, were observant enough and had an opportunity to follow dogs that recovered from natural infection/disease with CDV you know that dogs recovering, like their human counterpart recovering from measles, rarely, if ever, developed disease during the rest of life, even when not revaccinated. Like measles immunity in humans, immunity from canine distemper infection confers immunologic memory resulting in lifelong immunity. How do I and my older, wiser and now retired colleagues and canine infectious disease experts, Dr. Max Appel, Dr. L.E. (Skip) Carmichael, and Dr. Larry Swango know that distemper immunity is life long? We know because we had the opportunity to follow dogs that recovered from infection with CDV or puppies that were vaccinated once or twice with MLV CDV and lived for 7 or more years and never developed disease even though they were exposed to CDV via natural outbreaks or experimental challenge with CDV. We also know the vaccinated or recovered dogs had lifelong immunity because we and others performed antibody tests for years on the dogs after they recovered from infection or after puppy vaccination. These dogs all had antibody, showing that immunologic memory was present. Most of the dogs had titers that provide sterile immunity (protection from infection) much like the measles titers after vaccination or natural immunization (e.g., disease) in people. However, even if the dogs didn’t have sterile immunity but still had antibody, they had immunologic memory. An antibody titer no matter how low shows the animal has immunologic memory since memory effector B cells (long-lived plasma cells) must be present to produce that antibody. Some dogs without antibody are protected from disease because they have T cell memory, that will provide cell mediated immunity (CMI). CMI will not protect from reinfection, but it will prevent disease. When an animal is antibody negative it may have T cell immunologic memory, but I generally consider a CDV antibody negative dog not to be protected, therefore, I recommend revaccination!. Some researchers, including myself, have had the opportunity to follow the duration of immunity for dogs living in natural or experimental environments that are free of CDV and CPV-2. Why is it important that observations are made on dogs and cats that are not exposed to the virus? Because in those environments it is possible to demonstrate that immunologic memory is independent of natural or overt stimulation with the wild type virus or the vaccine virus. However, in a normal environment where infection occurs, “natural vaccination” or exposure and infection with the specific agent can and does occur at least for certain agents and in certain animals, but the infected animals do not get sick. Ironically when animals have “sterile immunity” their immune system is rarely boosted by natural exposure since infection does not occur. If infection does not occur, there is no stimulation of the specific memory T or B cells, thus the antibody titer does not increase. A severe outbreak of CPV-2 occurred in a large commercial breeding kennel, where more than 90% of puppies got sick and 50% of puppies from 4 weeks to 24 weeks of age died. However, none of more than 50 dams with sick and dying puppies had a significant increase in antibody titer, none had virus in their feces and none showed clinical signs of CPV-2 disease, all excellent indicators the dams had sterile immunity (did not get infected)!

Is immunologic memory and duration of immunity to all human viruses life-long? The answer is NO! Natural infection with many human viruses and the vaccines for those viruses provide life-long immunity (e.g., measles, mumps, rubella), whereas other viruses and/or the vaccines for them provide short duration of immunity (e.g., human cold viruses, influenza virus) and for additional viruses there is little or no immunity from infection after vaccination with commercial or experimental vaccines (e.g., HIV/herpes virus).

The three most important viral infections/diseases of dogs all provide life-long immunity. They are CDV, CPV-2, and CAV-1 (the vaccine is CAV-2). If a puppy is immunized with these three MLV vaccines (or the recombinant canarypox vectored CDV) to prevent these diseases, there is every reason to believe the vaccinated animal will have up to life-long immunity! The vaccines that prevent the diseases caused by these 3 viruses plus rabies vaccine are the “Canine Core Vaccines” or those vaccines that every puppy should receive.

An important factor contributing to lifelong immunity in addition to the memory T and B cells and the “memory effector B cells” (long lived plasma cells) of the specific (adaptive) immune system is the innate immune resistance associated with age. It is well known in all species that the young animal is more susceptible to infection and disease than a mature animal. In the case of human infections that period of increased susceptibility is often the first few years of life, especially the first year. In the puppy and the kitten it is often the first 3 to 6 months of life, but it can be up to 1 year of age that the animal is more susceptible to disease. For example, dogs less than a year of age are much more likely to develop severe parvoviral disease than susceptible (immunologically naïve) dogs and cats over one year of age, even though at both ages the animals are very susceptible to infection with CPV-2 or CPV respectively. Similarly a susceptible cat less than one year of age and especially cats less than 3 months of age are at much greater risk of becoming persistently infected with feline leukemia virus than a susceptible cat that is greater than one year of age at the time of infection. Thus innate as well as specific immune factors contribute to age-related resistance and these factors are highly complex and not completely understood. However, age related resistance plays a critical role in life-long or long term immunity. This does not imply that older dogs and cats cannot get infected and develop disease, it is that they are much less likely to get disease when compared to the younger animal and if they have been vaccinated as pups or kittens, their immunity should be excellent for up to a lifetime.

It should also be recognized that very old animals, including people, become more susceptible to disease with organisms in the environment that do not generally cause disease when younger people are infected with them. We have looked at the question of increased susceptibility to CDV, CPV-2, and CAV-1 in dogs and there is no increased disease with these viruses in very old dogs. However, that does not mean the old dogs are not at greater risk of infection with certain bacteria that only provide short term immunity. In general, bacterial immunity is shorter lived than viral immunity. For example, immunity to cholera from vaccination in humans is 6 months. Bacterial immunity in dogs to leptospirosis and Lyme disease is short lived – one year or less.

I and my colleague, Dr. Fred Scott, first proposed a three year revaccination program for dogs and cats more than 25 years ago, when we published an article in Veterinary Clinics of North America 8(4) 755-768, 1978. Today, a three year revaccination program has been recommended in the AAHA Canine Vaccination Guidelines for dogs and the American Association of Feline Practitioners Vaccine Guidelines for cats. The proposed change for revaccination with “Core Vaccines” from annual to triennial revaccination has been very controversial for many reasons, however, the reasons have little or nothing to do with “immunologic memory” or duration of immunity. No one has nor can anyone in the future, show that there is any immunologic benefit from annual revaccination with MLV CDV, CAV or CPV-2. In fact, it may even be difficult to show an immunologic benefit for revaccination at three year intervals since most animals have long term immunity for CDV, CAV-1 and CPV-2. Some among you are probably convinced that there is life long immunity to certain vaccines used in dogs and cats, but few of you after many years of performing annual revaccination are willing to take the risk, however small it may be, to adopt my puppy vaccination program–that is, to vaccinate once or twice at an age when naturally derived antibody does block the vaccine. Perform an antibody test to be sure the dog responded to CDV and CPV-2, then never revaccinate again for the life of the pet with CDV, CPV-2 or CAV-2. However, you should feel confident and recognize that adopting a three year revaccination program for CDV, CAV and CPV-2, will not increase the risk for diseases caused by these 3 viruses, just as a once every three year revaccination, rather than annual revaccination, after vaccination at 12 weeks and a year, with the killed rabies vaccines does not increase the animal’s risk for rabies. Revaccination annually with the core vaccines does increase the risk for adverse reactions!

You and your client will need to determine what vaccines and vaccination program are best for the animal. The program selected may only include core vaccines that are given once in the lifetime of the dog or the program may include all vaccines with revaccination on an annual or more often basis, or it may be a vaccination program in between these two extremes depending on what your patient and client’s needs are and what, in your medical judgment as the veterinarian, is best for each patient. Your decision should depend on the life style of the animal, its medical history, health status, age, pregnancy status and other important factors and not on using the vaccine as a practice management tool to get the clients to bring their animals in on an annual or semi-annual basis for a wellness visit.

Frequently Asked Questions (FAQ)

1.  Is there a risk of over-vaccinating a pet (e.g., injecting it too often, or using vaccines that are not required for the specific pet)?
Yes–vaccines should not be given needlessly, as they may cause adverse reactions. Vaccines are medical products that should be tailored to the needs of the individual animal.

2.  May I mix different types of vaccines in the syringe?
No–one should never mix different vaccine preparations in the syringe unless specified by the data sheet.

3.  May I co-inject different vaccines (not part of a single commercial product) into the same animal?
Yes–but different vaccines should be injected into separate sites that are drained by different lymph nodes.

4.  May I use smaller vaccine doses in small breeds to reduce the risk of adverse reactions?
No–the volume (e.g., 1.0 ml) as recommended by the manufacturer generally represents the minimum immunizing dose, therefore the total amount must be given.

5.  Should the large dog (Great Dane) be injected with the same volume of vaccine as the small dog (Chihuahua)?
Yes–unlike pharmaceuticals that are dose-dependent, vaccines are not based on volume per body mass (size), but rather on the minimum immunizing dose.

6.  May I vaccinate the anaesthetized patient?
It is best not to do this if possible–the patient may develop a hypersensitivity reaction and vomit, leading to an increased risk of aspiration. Also, anesthetic agents may be immunomodulatory.

7.  May I vaccinate pregnant pets?
No–vaccination with MLV and killed products during pregnancy should be avoided, if at all possible.

8.  May I vaccinate pets that are on immunosuppressive or cytotoxic therapy (e.g., for cancer or immune-mediated diseases, such as those with an autoimmune or hypersensitivity pathogenesis)?
No–vaccination especially with MLV products should be avoided as they may cause disease; vaccination with killed products may not be effective or may aggravate the immune-mediated disease.

9.  How long after stopping immunosuppressive therapy do I wait before vaccinating a pet?
A minimum of 2 weeks.

10.  May I vaccinate every week if an animal is at high risk of disease?
No–vaccines should not be given more often than every other week, even when different vaccines are being given.

11.  When should the last vaccine dose be given in the puppy and kitten vaccine series?
The last dose of vaccine should be given at around 16 weeks of age.

12.  May I inject a killed vaccine, followed at a later time with a MLV for the same disease?
No–the killed vaccine may induce an effective antibody response that will neutralize the MLV in the vaccine, thereby preventing immunization. It would be preferable to give the MLV vaccine first and if/when needed, revaccinate with the killed vaccine preparation.

13.  May I inject a modified live intranasal Bordetella vaccine?
No–the vaccine can cause a severe local reaction and may even kill the pet.

14.  May I give a killed Bordetella vaccine destined for parenteral use intranasally?
No–this will not stimulate a specific response to the Bordetella; you should give a live vaccine via the intranasal route, as specified by the data sheet.

15.  Are precautions necessary when using MLV FHV-1/FCV parenteral vaccines in cats?
Yes–mucosal (e.g., conjunctival and nasal) contact with the preparation must be avoided, because the vaccine virus can cause disease.

16.  Can nosodes (holistic preparations) be used to immunize pets?
No–nosodes cannot be used for the prevention of any disease. They do not immunize because they do not contain antigen.

17.  Should dogs and cats with a history of adverse reaction or immune-mediated diseases (hives, facial oedema, anaphylaxis, injection site sarcoma, autoimmune disease, etc.) be vaccinated?
If the vaccine suggested to cause the adverse reaction is a core vaccine, a serological test can be performed, and if the animal is found seropositive (antibody to CDV, CPV-2, FPV) revaccination is not necessary. If the vaccine is an optional non-core vaccine (e.g., Leptospira bacterin) revaccination is discouraged. For rabies, the local authorities must be consulted to determine whether the rabies vaccine is to be administered by law or whether antibody titre may be determined as an alternative.

18.  May I use different vaccine brands (manufacturers) during the vaccination program?
Yes–it may even be desirable to use vaccines from different manufacturers during the life of an animal, because different products may contain different serotypes (e.g., of feline calicivirus).

19.  Should I use a disinfectant (e.g., alcohol) on the injection site?
No–the disinfectant might inactivate an MLV product, and it is not known to provide a benefit.

20.  Can vaccines cause autoimmune diseases?
Vaccines themselves do not cause autoimmune disease, but in genetically predisposed animals they may trigger autoimmune responses followed by disease–as can any infection, drug, or a variety of other factors.

21.  May I split vaccines in combination products?
Yes–for example, Leptospira bacterins are often the diluent for the viral antigen combination. The “viral cake” may be resuspended in sterile water, and the Leptospira bacterin be given separately at another site or time, or discarded.

22.  Will a single vaccine dose of Core Vaccines provide any benefit to the dog or cat? Will it benefit the canine and feline populations?
Yes–one dose of a MLV canine core vaccine (CDV, CPV-2 CAV-2) or a feline core vaccine (FPV, FCV, FHV-1) should provide long term immunity when given to animals at or after 16 weeks of age. Every puppy and kitten 16 weeks of age or older must receive at least one dose of the MLV core vaccines. If that were done, herd (population) immunity would be significantly improved. Even in the USA with its good vaccination record, probably <50% of all puppies and <25% of all kittens ever receive a vaccine. We must vaccinate more animals in the population with core vaccines to achieve herd immunity (e.g., 75% or higher) and prevent epidemic outbreaks.

23.  When an animal first receives a vaccine that requires two doses to immunize (e.g., killed vaccines like Leptospira bacterins or feline leukemia virus), and it does not return for the second dose within <6 weeks, is there any immunity?
No–a single dose of a two-dose vaccine does not provide immunity. The first dose is for priming the immune system, the second for boosting. If a second dose is not given within 6 weeks of the first, the regime must start again, making sure the two doses are given within 2 to 6 weeks. After those two doses, revaccination with a single dose can be done at any time.

24.  May I give a MLV product to a wild, exotic species or to a domestic species other than to the ones which the vaccine was licensed to protect?
No–never. Many MLV vaccines have caused disease in animal species other than those for which they had been licensed. Even worse: the vaccine could be shed from those animals, regain virulence through multiple passages and cause disease even in the target species for which it had been developed. The consequences could be catastrophic! A highly effective and very safe vaccine for species that are susceptible to CDV is a canary poxvirus-vectored recombinant CDV vaccine that is available as a monovalent product for ferrets or a combination product for dogs. The monovalent vaccine is being used in many wild and exotic species susceptible to CDV.

25.  May I vaccinate a puppy that is at high risk of getting CDV with a human measles vaccine?
No–due to an insufficient amount of virus, the human MV vaccine is not immunogenic in the puppy. Measles virus vaccines made specifically for the dog (sometimes combined with CDV) will give temporary protection at an earlier age than a CDV vaccine. At 16 weeks or older, the puppy must be vaccinated with a CDV vaccine, to achieve permanent immunity.

26.  I know that maternally derived antibodies (MDA) can prevent active immunization with MLV vaccines–but can they also block immunity to killed vaccines?
Yes–MDA can indeed block certain killed vaccines. If the killed product requires two doses, as is often the case, and the first dose is blocked by MDA, then the second dose will not immunize. In this circumstance, the second dose will prime (if not blocked), and a third dose is required to boost and immunize. This is not true for MLV, where–in the absence of MDA–it only takes a single dose to prime, immunize, and boost. Nevertheless two doses are often recommended, particularly in young animals, to be sure one is given when MDA cannot block. That is why in the puppy or kitten series, the last dose should be given at around 16 weeks of age or later.

27.  I have been told that certain canine MLV combination core products need only be given twice, with the last dose at an age as young as 10 weeks. Is that accurate?
No–it is not. No combination core product currently available will immunize an acceptable percentage of puppies when the last dose is given at 10 weeks of age. The last dose should be given at around 16 weeks of age, regardless of the number of doses given earlier. In the presence of MDA, MLV vaccines either immunize or they don’t, and the animal will be either immune or not immune–there is nothing in between. MLV vaccines do not give a little immunity with any dose when blocked by MDA.

28.  For how long can a reconstituted MLV vaccine sit at room temperature without losing activity?
At room temperature, some of the more sensitive vaccines (e.g., CDV, FHV-1) will lose their ability to immunize in 2 to 3 hours, whereas other components will remain immunogenic for several days (e.g., CPV, FPV).

29.  May I give the same type of vaccine parenterally and intranasally, for example the canine and feline vaccines used to prevent respiratory diseases (’kennel cough’ and feline upper respiratory disease)?
Yes–but be sure to give the product approved for that route. If you use the parenteral MLV vaccines containing FCV and FHV-1 locally, you could cause disease in the cat. If you use the killed FCV and FHV-1 vaccines locally, you would not get any immunity and might cause significant adverse reactions. If you gave the intranasal live ‘kennel cough’ vaccine parenterally, you could cause a severe necrotizing local reaction and even kill the dog, whereas giving the parenteral killed Bordetella vaccine intranasally will not immunize and may cause a hypersensitivity reaction.
However, both types of products can be given at the same time or at various times in the life of the animal. Vaccinating both parenterally and intranasally may actually provide better immunity than vaccinating at only one site. Thus parenteral vaccination provides protection in the lung but little or no immunity in the upper respiratory tract (especially local secretory IgA and CMI), whereas intranasal vaccination will engender good secretory IgA and local CMI and non-specific immunity (e.g., type I interferons), but will not always provide immunity in the lung.

30.  Are there dogs and cats that cannot develop an immune response to vaccines?
Yes–this is a genetic characteristic seen particularly in some breeds, and these animals are called ‘non-responders’. Genetically related (same family or same breed) animals will often share this non-responsiveness. If the animal is a non-responder to a highly pathogenic agent, like canine parvovirus or feline panleukopenia virus, the infected animal will die if infected. If it is a non-responder to a pathogen that rarely causes death, it may become very sick but will survive (e.g., after a Bordetella bronchiseptica infection).

31.  Are there mutants (biotypes or genotypes) of CDV or CPV-2 in the field that the current vaccines cannot provide protective immunity against?
No–all the current CDV and CPV-2 vaccines provide protection from all the known isolates of CDV or CPV-2, respectively, when tested experimentally as well as in the field.

32.  How long after vaccination does it take for the dog to develop immunity that will prevent severe disease when the core vaccines are used?
This is dependent on the animal, the vaccine, and the disease.

a.  The fastest immunity is provided by CDV vaccines–MLV and recombinant canarypox virus vectored. The immune response starts within minutes to hours and provides protection within a day to animals without interfering levels of MDA and dogs that are not severely immunosuppressed.

b.  Immunity to CPV-2 and FPV develops after as few as 3 days and is usually present by 5 days when an effective MLV vaccine is used. In contrast, the killed CPV-2 and FPV-2 vaccines often take 2 to 3 weeks or longer to provide protective immunity.

c.  CAV-2 MLV given parenterally would provide immunity against CAV-1 in 5 to 7 days; when given intranasally, however, the same level of immunity to CAV-1 is not present until after 2 or more weeks.

d.  Time from vaccination to immunity is difficult to determine for FCV and FHV-1 because some animals will not develop any immunity.

33.  Will the current ‘kennel cough’ vaccines provide any protection from disease caused by the new canine influenza virus?
No–the racing greyhounds that have been found infected and that developed disease had been routinely vaccinated 3 or more times a year with commercial ‘kennel cough’ vaccines. Canine influenza virus is antigenically unrelated to any other virus of dogs, but related to Equine Influenza Virus.

34.  If an animal has gone beyond the time that is generally considered to be the maximum DOI for the vaccine (7 to 9 years for CDV, CPV-2, CAV-2; >1 year for Leptospira, Bordetella bronchiseptica; >3 years for rabies), do I have to start the series of vaccinations again (multiple doses 2 to 4 weeks apart)?
No–for MLV vaccines, multiple doses are only required at the puppy or kitten age, when an animal has MDA.

35.  What can I expect from the core vaccines in terms of efficacy in the properly vaccinated puppy/dog and kitten/cat?

a.  Dogs properly vaccinated with MLV or recombinant CDV, CPV-2 and CAV-2 would have > 98% protection from disease. Similarly we would expect a very high protection from infection.

b.  For the properly vaccinated cat that had received MLV vaccines, we would estimate that > 98% would be protected from disease and infection with FPV.

c.  In contrast, we can expect FCV and FHV-1 vaccines, at best, to protect from disease, especially in a highly contaminated environment (e.g., shelter) and protection would be seen in 60 to 70% in a high risk environment and higher in the household pet cat.

36.  Are serum antibody titres useful in determining vaccine immunity?
Yes–especially for CDV, CPV-2 and CAV-1 in the dog, FPV in the cat and rabies virus in the cat and dog. Serum antibody titres are of limited or no value for the other vaccines. Assays for CMI are of little or no value for any of the vaccines for various technical and biological reasons. Such factors are less of an issue for serological tests where it is much easier to control many of the variables. However, discrepant results are still obtained, depending on the quality assurance program of the given laboratory.

37.  Do puppies develop immunosuppression after the initial series of core vaccines?
Yes–if a combination product containing MLV-CDV and MLV-CAV-2 with other components is used, a period of immunosuppression lasting approximately 1 week develops, beginning 3 days after vaccination. If the combination vaccine does not contain either MLV-CDV or MLV-CAV-2, then such suppression does not occur.

Summary

For many veterinary practitioners canine vaccination programs have been “practice management tools” rather than medical procedures. Thus, it is not surprising that attempts to change the vaccines and vaccination programs based on scientific information have created great controversy and unique methods of resistance to the proposed changes have been and are being developed by certain individuals that resist change. For some practitioners the issues are not duration of immunity for the vaccines, nor which vaccines are needed for the pet, instead it is felt that every licensed vaccine should be given to every pet on an annual or more often basis. Ironically this is fostered by the fact that multivalent products with 9 or more vaccine components can be purchased for the same price or less than a product with one or two vaccine components. A “more is better” philosophy often prevails with regard to pet vaccines. On many occasions practitioners say that “I know many of the vaccines I administer probably aren’t needed but it won’t hurt to give them and who knows the animal may need them some time during their life because of unknown risk.” I have also been told by many practitioners that “I believe the duration of immunity for some vaccines like distemper, parvovirus and hepatitis is many years, but until I find another way to get the client into my office on a regular basis I’m going to keep recommending vaccines annually.” Annual vaccination has been and remains the single most important reason why most pet owners bring their pets for an annual or more often “wellness visit.” The importance of these visits for the health of the pet is exceptional. Therefore, dog owners must understand that vaccines are not the only reason why their dog needs an annual wellness visit. In fact, they must be educated that certain vaccines need not be given at all or that they need not be given very often, whereas other vaccines may need to be given more often than annually. Another reason for the reluctance to change current vaccination programs is that many people are reluctant to change anything that they have done in the past.

References
1.  Duration of Immunity for Canine and Feline Vaccines: A Review Vet Micro 117:75-79, 2006.

Ronald D. Schultz, DVM, MS, PhD, Hon. ACVM
Professor and Chair, Department of Pathobiological Sciences,
School of Veterinary Medicine, University of Wisconsin-Madison.
Madison, WI, USA

Ször lenyirása vagy borotválása és a mütéti terület fertötlenitése

augusztus 10th, 2008

Az amerikai praxisokban a szörnyiró gépet elönyben részesitik a borotválással szemben, mert sokkal gyorsabb és a börsérülés veszélye sokkal kissebb, mint a borotválásnál. A gyorsaság különösen császármetszésnél, vagy nagy szörterületek esetében lesz igazán fontos. A baleseti praxisomban, mindig két asszisztens egyszerre kezdi el a ször lenyirását, egy császármetszés elökészitése során.

 

A ször lenyirása helyett sokan a borotválást részesitik elönyben, erre itt egy videón látható példa, Dr. Túri Arpád praxisából. … Read the rest of this entry »

Állatorvost keresünk dél-pesti rendelöbe (8/2008)

augusztus 10th, 2008

Dél-pesti, jól bevezetett és felszerelt és még mindig fejlődő állatorvosi rendelőkbe keresünk hosszú távra megbízható, korrekt, kisállat-praxis iránt érdeklődő és környezete iránt igényes állatorvos munkatársat főállásba. Érdeklődni lehet: Horváth, 06-20-337-3953.
Életrajzokat a blasedr@hotmail.com  lehet küldeni.

Idiopatikus Vestibuláris Szindróma (Geriátriai Egyensúlyozó Rendszer Betegség) kutyában

augusztus 9th, 2008

Esetbemutatások és magyarázatok képekkel és videókkal
13 éves kutya. Tizenkét órával ezelött elkezdte a fejét balra tartani, egyszer hányt, enyhén ataxiás lett, két órával ezelött a tulajdonos észrevette, hogy “oldalra mozog mindkét szeme” a kutyának.

Az alábbi videók ezeket az eseteket mutatják be.
.

.
Itt egy másik esetem látható.
.

.
A Geriatric Vestibular Syndrome (GVS) (vagyis a Geriátriai Egyensúlyozó Rendszer Betegség) meglehetösen gyakran elöforduló betegség, amely általában a 8 évesnél idösebb, közepes és nagytestü kutyákban fordul elö. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ezeknek a kutyáknak “agyvérzése” (stroke) van, amely egyébként kutyákban ritka. A Geriatric Vestibular Syndrome (GVS) esetében az egyik oldali belsö fül vestibuláris szervének a heveny, nem-progressziv megbetegedéséröl van szó és nem a központi idegrendszer betegségéröl. (a VIII.-ik agyidegnek kizárólag a vestibuláris szakasza érintett).

Vestibuláris Tünetek

Ezek az állatok klinikailag a következö, hirtelen kialakuló tüneteket mutatják:

1.) A fejét az állat az egyik oldal felé tartja (viszonylag hirtelen alakul ki, enyhe vagy súlyos fokú lehet), de az elváltozás lehet kétoldali is.

2.) Bilaterális nystagmus alakul ki (horizontális vagy rotációs), amikor a nystagmus gyorsabb fázisa mindig az érintett oldal felöl jön, tehát egy baloldali GVS esetében a nystagmus a jobboldali felé mozog gyorsabban. (Ezt az alábbi elsö video mutatja be nagyon szépen.)

3.) Enyhe vagy súlyosfokú  ataxia alakul ki, az állat himbálózva áll, nem szivesen mozog, az érintett oldal felé tartja a fejét és sokszor abba az irányba döl, vagy esik el. Súlyos esetben az állat nem is tud felállni, mert olyan mértékü a vestibuláris zavara. Az ilyen súlyos esetekben az állatorvosnak nagyon kell ügyelnie arra, hogy nehogy a központi idegrendszer problémájának vélje a belsö fülben jelentkezö problémát.

4.) Szinte minden esetben elöfordul a hányás. Ez hasonló az emberi “tengeri betegséghez”, amikor a hajón lévö embernek hányingere lesz és hány.

Differenciál diagnózis

Az idiopatikus vestibularis szindróma diagnózisa kizárólag kizárásos alapon állítható fel, a többi lehetséges ok kizárása után. Természetesen az ok kiderítése a prognózist és a kezelést is meghatározza. Döntő a vestibularis zavar centralis-perifériás eredetének elkülönítése. Ehhez az alábbiak nyújthatnak segítséget:

Centrális
a.)  ferde fejtartás
b.)  aszimmetrikus ataxia
c.)  nystagmus (bármely irányú, a fej mozgatásásval vált)
d.) tudatállapot változás
e.) proprioceptív deficit

Perifériás
a.) ferde fejtartás
b.) aszimmetrikus ataxia
c.) nystagmus (soha nem vertikális, és nem változik a fej mozgatására)
d.) +/- Horner,
e.) +/- N. facialis deficit

Ha már tudjuk, hogy centrális, vagy perifériás eredetről van-e szó, az alábbi okok jöhetnek szóba:

Perifériás vestibularis betegségek
1.) Otitis media – interna (a középsö vagy a belsö fül gyulladása, a dobhártya ilyenkor átszakadhat, de sok esetben érintetlen!)
2.) Idiopatikus vestibularis szindróma
3.) Veleszületett vestibularis szindrómák
4.) Ototoxikus fültisztitószer vagy egy “alapos” fülmosás utáni állapot
5.) Daganatok

Centralis vestibularis betegségek
1.) Vascularis (vérzés, infarktus)
2.) Inflammatorikus (virusos, bakteriális, gombás)
3.) Toxikus (ólom, hexachlorofen),
4.) Traumás
5.) Anomália (hydrocephalus)
6.) Metabolikus (hypoglycaemia)
7.) Neoplasztikus (elsődleges, áttét)
8.) Degeneratív (raktározási betegségek, neuropátiák, demyelinizációs betegségek)

Kiegészitö vizsgálatok

A vérkép, a biokémiai vizsgálatok, a urinalysis általában normálisak. Az idösebb kutyákban azonban gyakran találunk olyan máj vagy veseelváltozásokat (mint az én emlitett mostani esetemben is), amelyeknek semmiféle közük sincsen a Geriatric Vestibular Syndrome-hoz, amely a belsö fülben okozott elváltozás eredménye. Az én mostani esetemben például megemelkedett májenzimeket találtunk.

Nagy probléma lehetett volna, hogyha pl. szteroidot is adtunk volna a Vestibular Syndrome kezelésére! Az ilyen esetekben a véletlenül talált problémát, jelen esetben májproblémát kezelni kell, én a Denosyl tablettát használom.

 

Természetesen a beküldö állatorvosnak további májvizsgálatokat is célszerü elvégezni.

Gyógykezelés

1.) A hányinger csillapitása
2.) Szteroidok adása kontraindikált!
3.) Antibiotikum (otitis media gyanúja esetén)
4.) Diazepam (hogyha az ataxia miatt nyugtalan a kutya)

Prognózis

1.) A klinikai tünetek (hányás, nystagmus, ataxia) 72 órán belül, sokszor semmiféle kezelés nélkül megjavulnak.
2.) A fej oldalttartása és az ataxia 7-10 napon belül megjavul.
3.) Legtöbb esetben a kutya 2-3 héten belül teljesen normális lesz.
4.) A Vestibuláris Syndrome ismételt elöfordulása lehetséges, de nem valószinü.

Ezeket az eseteket azért tartottam fontosnak megemliteni, mert sok esetben azt tapasztaltam, hogy az állatorvosok az ilyen tüneteket mutató állatok elaltatását javasolják, mert tévesen azt hiszik, hogy egy súlyos, gyógyithatatlan, vagy reménytelen központi idegrendszeri betegségröl (pl. agydaganat, meningitis, stb.) van szó. Pedig ezek az állatok a legtöbb esetben mindenféle kezelés nélkül is meggyógyulhatnak.

Nagyon fontosnak tartom az állat tulajdonosának az alapos tájékoztatását, ami mindig fontos, de a Vestibular Syndrome esetében különösen, mert az állat életébe kerülhet! A nem tájékoztatott tulajdonos ugyanis otthon hamar a kedvét szegheti és úgy dönthet, hogy az állatot jobb elaltani! En minden esetben kinyomtatom az 5-Perces Konzultáns erre vonatkozó fejezetét és a tulajdonos kezébe adom, söt még e-mailen is elküldöm. Amikor arról beszélünk, hogy “Ki a jó állatorvos?”, akkor a kliens alapos, meggyözö tájékoztatása is beletartozik az állatorvosi munkába.

Dr. Gál Sándor


Geriatric Vestibular Syndrome (5-Minutes Consult) .


A kortikoszteroidok túlzott használata .

Korábbi hozzászólások

Kedves Sanyi!

Már régóta passzívan figyelemmel kísérem az írásaidat, de most külön köszönetet szeretnék mondani Neked, mert úgy érzem, hogy egy “fehér folttal” lett kevesebb a fejemben.
Dr. Kraxner Szilárd

Kedves Sanyi!

Az időskori vestibularis zavar kezelési protokolljánál azt írtad, hogy a szteroidok adása kontraindikált. Az általad leírt konkrét esetben, a májprobléma miatt ez érthető. A kérdésem az lenne, hogy ha egyéb betegség nincs ami a steroid terápia ellen szólna, akkor is kerülendőek-e ezek a szerek. Szerintem a hazai állatorvosok többsége a leírt tünetekre szinte kivétel nélkül adna steroidot (beleértve magamat is)….. Köszönöm kimerítő válaszodat, nagyon áttekinthetően leírtad az indikációkat, sokat segített. Abban teljesen egyetértek veled, hogy sokszor használunk indokolatlanul szteroidokat. Egyébként gratulálok az oldalhoz, minden nap találok rajta valami hasznosat.
Dr. Kassay Viki

 

Vet-Med-Labor Kft állásajánlata Romániába (8/2008)

augusztus 4th, 2008

Dinamikusan fejlődő állatorvosi laborhálózat folyamatosan bővülő csapatába TERÜLETI KÉPVISELŐKET keres Romániába.
.
Feladatok:
-állatorvosok, állatorvosi klinikák rendszeres látogatása
- ügyfélkapcsolatok kialakítása és ápolása
- laborszolgáltatások és állatorvosi műszerek (ultrahang,
- röntgen, őrzőmonitor stb.) bemutatása, értékesítése
- piaci információk folyamatos figyelemmel kísérése
.

Elvárások
- állatorvosi végzettség
- B kategóriás jogosítvány
- felhasználói szintű számítógépes ismeretek
- határozott, dinamikus személyiség, 
-
kiváló kommunikációs és értékesítési képesség
.

- eredmény- és ügyfélorientált szemlélet
- nagyfokú önállóság, kezdeményezőképesség
- kreatív munkavégzés
- üzleties megjelenés
.
.
Jelentkezés
Értékesítési vagy labordiagnosztikai tapasztalat előnyt jelent a pozíció betöltésénél, de kezdők jelentkezését is várjuk. A fényképes önéletrajzot az info@ vetmedlabor.hu e-mail címre várjuk.

.
Vet-Med-Labor kft.
Állatorvosi Diagnosztikai Laborhálózat

H-1143 Budapest
Stefánia út 61.
Tel.: +36 1 422 09 44
Mobil.: +36 20 99 22 076
Fax: +36 1 422 09 44
www.vetmedlabor.eu
www.uh.vetmedlabor.hu
www.pigeonlabor.com

.


Vet-Med-Labor Kft. állásajánlata Magyarországra (8/2008) .

Akut, nedvedzö, allergiás börgyulladás (Hot Spot)

augusztus 3rd, 2008

Itt a nyár és megszaporodtak az akut, nedvedzö, allergiás börgyulladások is, amelyeket népiesen “Hot Spot”-nak neveztek el az angolszász országokban.

A “Meleg Folt” elnevezés magyarul kissé suta, de a tulajdonosok számára elég szemléletesen irja le a tüneteket, amelyek a következöek: hirtelen jelentkezö, igen erös lokális viszketegség, a ször összetapad, az állat állandóan nyalja, harapja vagy dörzsöli a testfelület egy részét.  A leggyakoribb “hot spot” területek a femorális, a lumbosacrális, a ventrocervicális es a maxilla-mandibuláris területek. A ször néhány óra alatt kihullhat és egy igen fájdalmas, nyálkás váladékkal fedett, kipirosodott, viszketeg börterület lesz láthatóvá. A “Hot Spot” meglehetösen fájdalmas lehet, ezért minden esetben erös szedálás, vagy inkább teljes altatás alatt történjen a kezelés. Igy történt ez a néhány nappal ezelötti esetemnél is, amikor egy 3 éves Golden Retriever-t hoztak be hozzám azzal, hogy a jobboldali, subauriculáris területet a kutya vakarja és a ször össze van tapadva. Az altatás alatti vizsgálat nem mutatja jól, hogy mi van a ször alatt.

A ször alapos lenyirása nagyon, nagyon fontos!! Sokszor tapasztaltam azt korábban, hogy a  szört nem nyirták le alaposan és a szörszálak hozzátapadtak a fájdalmas, gyulladásos börhöz.  A ször lenyirása után ez a kép fogadott bennünket.

Fontos a Techni-Care antibakteriális oldattal való börfertötlenités.

Fontosnak tartom azt, hogy az erös fájdalmat helyi érzéstelenitö injekciók (Lidocain vagy Lidocain + Bupivacaine injekció 50-50%-os keveréke) börre való spriccelésével csökkentsük.

Ezekután vagy tea oldattal vagy antibiotikumos + szteroidos kenöccsel bekenjük az érintett börterületet. Itt fekete (vagy zöld) tea oldattal bekenjük a hot spot-ot…

 

..vagy Panalog kenöcsöt (antibiotikum+ szteroid) teszünk a hot-spotra.

Mi okozta a Hot Spot-ot ebben az esetben?
Milyen diagnosztikai vizsgálatokat végeztünk el?

1.) Szérum-alapú allergiás vizsgálatot (Spectrum Allergialabor) az atópia és a takarmány allergia megállapitására/kizárására.
2.) Börkaparék Sarcoptes kizárására
3.) Direkt börlenyomat cytologia Malassezia kizárására
4.) Bolha-allergia kizárása
5.) Börbiopsziás vizsgálat (itt most nem, de ismétlödö esetekben és/vagy ha 1.-4. nem segitett)

Gyógykezelés

1.) Helyi, felületi érzéstelenités (Lidocain + Bupivacaine)
2.) Szteroidos kezelés – rövid hatású szteroid injekció, majd -ha szükséges-, másnap elkezdett orális Prednisolon tabletta
     0.5 mg/kg naponta kétszer 3 napig, majd
     0.5 mg/kg napont egyszer 3 napig, majd 
     0.5 mg/kg minden 2. napon 6 napig
3.) Antibiotikumos kezelés – Cephalexin 30mg/kg tabletta naponta kétszer 14 napig
3.) Tramadol tabletta – fájdalomcsillapitó (1-4 mg/kg naponta kétszer)
4.) Fekete vagy zöld tea vagy szteroidos-antibiotikumos krém

A fekete vagy zöld tea erös legyen, a teát egy kis flakonba tesszük és a tulajdonos naponta többször ráspricceli vagy ráönti a Hot Spot-ra. Az erös teában lévö csersav adstringens hatása valamint a teában lévö gyulladáscsökkentö anyagok miatt nagyon hatásos és olcsó kezelési módra van igy lehetöség.

Dr. Gál Sándor

Karomvágás barkácsbolti elektromos reszelövel

július 28th, 2008


Ezt a praxistippet a figyelmetekbe ajánlom. Olcsó és nagyon jó ez a kis elektromos reszelö (elemes vagy anélküli változat is jó), amelyet bármelyik barkácsboltban lehet kapni. A kutyák sokkal jobban türik ezt a módszert, mint a hagyományos karomvágást. Vérzés lehetösége is kissebb és a karmok végét szép gömbölyüre lehet reszelni, pillanatok alatt. Az egyedüli hátránya ennek a módszernek az, hogy ez az elektromos reszelö “megteliti” a levegöt a levágott karomból származó “porral”, amelyet ha belélegzik a szobában lévö személy, az károsithatja az egészséget. Ennélfogva vagy védömaszkot kell(ene) viselni, vagy pedig ennél sokkal jobb a PediPaws elektromos karomreszelö. A praxisomban készült alábbi videó ezt a barkácsbolti elektromos reszelöt mutatja be.
.

.
Itt pedig ez a videó azt mutatja be, hogy a hagyományos módszerrel hogyan lehet a karmokat levágni.

.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis

Lófogászat- a rágómozgás és a fogkopás fiziológiája videókon

július 25th, 2008

Dr. Marty Langhofer amerikai lófogász specialista engedélyével közöljük ezeket a fényképeket és az alábbi négy videót.

Az alábbi videón az látható, hogy hogyan rág a metszöfogaival egy ló. Read the rest of this entry »

Még mindig rémálom van Angliában – A valóság a Woosehill-i állatkórházról és Dr.Gyan-ról!

július 24th, 2008

2008. július 24.
Kedves Kollégák!

Furcsa dolog ez, hogy a saját írásomat kommentálom második alkalommal, de remélem, elnézitek nekem! A helyzet az, hogy a történtek ellenére tudomásomra jutott, hogy Gyan dr. nem adta fel a keresést magyar állatorvosok beszervezésében.

Lehetséges, hogy ez az egy-vagyis négyőnket érintő-eset nem elég meggyőző ahhoz, hogy másik is abba a hibába essenek, mint mi? Miután-sajnálatos módon-tudom, a magyar állatorvos-társadalom nem a legösszetartóbb, az is megfordult a fejemben, talán megkérdőjelezitek a szavahihetőségemet, illetve abban a hiszemben, hogy ez egyszeri eset volt, mégis “bedőltök neki”. Így szeretnék egy felhívást közzétenni:

Kérek mindenkit, akinek bármilyen kapcsolata is volt dr. Gyannal (én több kollégáról is tudok, de nem közlöm a neveiket az engedélyük nélkül), legyen kedves itt hozzászólásként megírni!!!

Talán utána meggondolják a hitetlenkedők is, kiben bíznak inkább. Engem semmilyen egyéb cél nem vezérel, mint megóvni Titeket attól, amit mi átéltünk emiatt a lelkiismeretlen ember miatt!!!!

Emese 
chikanemese@freemail.hu

2008. július 14.
Kedves Kollégák!

Ezt az írást remélem, mindenki elolvassa, aki akár csak játszott is a gondolattal, hogy az ezen az oldalon sajnálatos módon még mindig szereplő “londoni munkára” jelentkezik. Én – három kolléganőmmel együtt – megtettem, és szeretnék beszámolni a tapasztalataimról.

Márciusban vettem fel a kapcsolatot dr. Ohene Gyan-nal, miután itt olvastam a hirdetését. Igen meggyőző volt a telefonos beszélgetés, olyan lehetőségnek éreztem ezt az állást, amit nem lehet kihagyni. Mindamellett, hogy megígérte, hogy a borsos angliai kamarai tagsági díjat, az útiköltséget, és a számtalan továbbképzési lehetőséget kifizeti, szállást biztosít, céges autót ill. mobiltelefont, folyamatosan hajtogatta, hogy számára a magyarok olyanok, mint a testvérei, családtagként fog bánni velünk, stb. Már ekkor kérte, mondjak fel a munkahelyemen, és minnél előbb utazzak ki. Szerencsémre tisztában voltam vele, hogy az angliai tagság elintézése nem két nap, és előre ki kell fizetni a tagdíjat, hogy időpontot adjanak. Így kikötöttem, hogy nem mondok fel, amíg:
1. Nincs szerződésem vele.
2. Nincs időpontom a kamarai tagsághoz, vagyis amíg be nem fizeti a 285 GBP-os tagdíjat.

Áprilisban Budapestre utazott dr. Gyan, hogy aláírassa-immár négyünkkel a szerződését. Miután a tervezetben több hibát, ill. számunkra kedvezőtlen feltételt találtunk, annak módosítása nélkül nem írtuk alá. Néhány nap alatt elkészült a javított, elfogadható verzió, amiben kezdési dátumnak nekem és dr. Lénárt Líviának május elseje, két kolléganőnknek június 15-e szerepelt. Mindezek fényében felmondtunk munkahelyeinken, és vártuk a munkakezdést Angliában.

Lívia már április közepén kiutazott, és tőle rengeteg olyan információt kaptam, aminek nem örültem – a lényeg az volt, hogy még bőven zajlanak az átalakítási munkálatok, és kizárt, hogy két hét múlva, mire érkezem, nyitni lehessen. Rendszeres email ill. telefonos kapcsolatban voltam leendő munkaadómmal, ő ezek ellenére folyamatosan sürgette a kiutazásomat – a kamarai tagdíjamat viszont ezalatt sem fizette be. Miután végre hajlandó volt ezt megtenni, csak május 17-re kaptam időpontot a tagsági avatáshoz, az akkori munkahelyemen pedig szükség volt még átmenetileg a munkámra, így újra felvetettem neki, hogy bár elsejétől szerződtünk le, nem gond-e, ha csak pár nappal később érkezem (7-én). Természetesen, miután kezdte érezni, hogy közeleg az elseje, és sem nyitás, sem céges szállás nincs (a rendelő felett tervezett szolgálati lakás kialakítása nem haladt, és Lívia még mindig az ő lakásában lakott), boldogan beleegyezett. Nekem valahogy igen rossz érzésem volt ezzel a nyitási problémával kapcsolatban, és ugyan már el volt intézve minden foglalás a kiutazásomhoz, egy-két nappal a tervezett indulás előtt emailben kértem választ, hogy valóban akarja-e, hogy menjek, szükség van-e rám, fog-e fizetni?? Másnap felhívott, és biztosított róla: “Van munkahelyem, menjek!” Itt kezdett izgalmas lenni……

Érkezésem után szembesülnöm kellett a ténnyel, hogy Lívia – sajnos – nem túlzott. Bár a céges szállás másnapra már beköltözhető volt, a szerződésben kifejtett egyéb munkahelyi körülményekre nem számíthattunk. A kezdeti lelkesedés azért magával ragadott, és heteken át minden egyes munkanapot az épülő kórházban töltöttünk. Kolléganőm remek szervezőképességének köszönhetően az összes nagyobb gyógyszerforgalmazóval kapcsolatba kerültünk, igyekeztünk legjobb tudásunk szerint segíteni a minden klinikai gyakorlatot nélkülöző főnökünket. Összeállítottuk a gyógyszer-és műszerlistát, felvettük a kapcsolatot itt dolgozó kollégákkal a kezelési protokollok miatt, és mikor már csak egy telefonhívásra lett volna szükség a nyitási gyógyszerkészlet megrendeléséhez, megjelent egy ember a helyi önkormányzattól. Kiderült, hogy az épületben engedély nélküli átalakítások történtek, és újra kitolódott – határozatlan időre – a nyitás. Bár főnökünk meggyőződése volt, hogy egy-két hét alatt minden rendben lesz, számomra már nem látszott ilyen biztosnak a helyzet.

Ekkortájt volt aktuális az első fizetésünk is. Megkérdeztük hát Gyan doktort, kinek adjuk meg a számlaszámainkat, amire a bérünket átutalná? Nem fogom szó szerint idézni ezt a beszélgetést, mert nem tűr nyomdafestéket se a stílus, se a szavak, amik erre kitörtek belőle. A mondandója lényege az volt, hogy miután nem dolgoztunk , és nincs is munkahelyünk, miért fizetne? Képes volt a szemembe hazudni, miszerint ő szólt nekem, mielőtt elindultam, hogy nincs munkahely, ne jöjjek! Felvetette azt is, hogy ha már kijöttem, miért nem mentem haza, miután láttam, hogy még nem nyitáskész a hely? Miért is? Nem tudom, lehet, az az 1800km, vagy a beígért -szerződésben rögzített – fizetés tette…

Néhány nap múlva telefonon kirúgott minket; megtiltotta, hogy a kórház közelébe menjünk – nehogy ellopjunk valamit -, és egy hetet adott a kiköltözésre. Azt is állította, nem érvényes a szerződésünk, nem vagyunk alkalmazottjai. Arra nem számított, hogy mi a másik két -”leszerződtetett”- kollégának naprakész információkat adtunk, akik ezek után igencsak elbizonytalanodtak a kiutazásban. Újabb pár nap elteltével “meggondolta magát” Gyan dr., igyekezett meggyőzni minket, hogy “beszéljük meg a félreértést”-persze fizetést nem adott, csak további üres ígéreteket kaptunk tőle. Ezek után nem volt sok választási lehetőségünk – új munkahelyet kellett találnunk. Nagy lendülettel álltunk neki a keresésnek, de majdnem egy hónapba tellett, míg mindkettőnknek sikerült.

Azóta valóban működő, létező állatkórházak alkalmazottai vagyunk, és nem egy “fantomhely” kiszolgáltatottjai. De a tény: ez az ember négyünket becsapott, anyagilag és lelkileg is megkárosított. Csak egy utolsó példát említenék arra, hogy mennyire voltunk “családtagjai”. Amint közöltem vele a felmondásomat (egy hét felmondási időm volt), fenyegető sms-eket küldött, hogy azonnal költözzek ki az általa bérelt ingatlanból, mert másnap kicseréli a zárakat, fizessem vissza a kamarai tagdíjat, stb. Szerencsémre a lakás tulajdonosa addigra már hasonló véleménnyel volt róla (húsz napot késett az első bérleti díj kifizetésével), és nem engedte meg, hogy kirakjon, amíg nem volt hová mennem.

Nagyon remélem, hogy sokan elolvassátok – bármilyen hosszúra is sikerült – ezt az írást! Méginkább remélem, hogy olyan is tud majd a történtekről, aki kapcsolatba került ezzel az emberrel!

És ha esetleg dr. Ohene Gyan személyesen is elolvassa, egy személyes üzenet tőlem, neki: ne gondold, hogy ezzel vége…!!

chikanemese@freemail.hu

A Purdue Egyetem bemutatása

július 24th, 2008

Az alábbiakban a Purdue Egyetemet szeretném bemutatni, illetve annak Állatorvosi Karát (www.vet.purdue.edu). Vezetőnk Sue Sanders volt, aki az egyetem egyik oktatója (a technikusok képzésében vesz részt, többek közt anatómiát oktat). A körbevezetés előtt, és után pedig Abdelfattah Nour professzor úr vendégei voltunk (a nemzetközi programok igazgatója, élettan tanszékvezető).

A képzés 4 éves, amely az amerikában általános 4 éves előkészítő képzésre épül (így tulajdonképpen a középiskola után 8 évig tanulnak az állatorvosi diploma megszerzéséig). Read the rest of this entry »

Állatorvos munkatársat keresek (7/2008)

július 22nd, 2008

Állatorvos munkatársat keresek jól felszerelt, Vecsésen működő állatorvosi rendelőmbe.
E-mail:  rendelo@sahinklinika.hu
Telefon: 06-309-480-795

 

Dr. Sahin-Tóth Tibor
Kisfaludy utca 28
Vecsés 2200
Praxis: +36 – (29) 353-025
Mobil : +36 – (30) 948-0795
www.sahinklinika.hu
sahintoth@monornet.hu
 

Az állattulajdonos és az állatorvos kapcsolata a diagnosztika és a gyógykezelés során

július 21st, 2008

Egyik magyar kolléga megkérdezte a ” Parvo diagnosztikai és gyógykezelési Opciós Táblázat ” című írásommal kacsolatban, hogy mi Amerikában ” Miért a tulajdonosra bízzuk azt, hogy hogyan kezeljük a kutyáját? ” Ez lényeges felfogásbeli különbség a magyar és az amerikai klinikai praxis között. Amíg Magyarországon az állatorvos dönti el a gyógykezelés módját és nem engedi beleszólni a tulajt a döntés meghozatalába, addig ez itt – azokban a kórházakban ahol én dolgoztam – nem így megy.

Itt az állat vizsgálata során az emberek jelentős többsége tudni akarja, hogy:

1.) Éppen mit vizsgál az állatorvos és miért?

2.) Milyen diagnózist és differenciáló diagnózist gyanít az állatorvos és milyen vizsgálati módszereket fog alkalmazni?

3.) Mennyibe fog kerülni egy-egy vizsgálat és azok mit fognak tudni megerősíteni vagy kizárni?

Itt mindent meg kell (és érdemes) magyarázni a tulajnak és mi mindig adunk egy Költségbecslést (Cost Estimate) írásban és előre. Mi sohasem végzünk úgy semmiféle vizsgálatot, vagy kezelést, hogy arról részletesen ne tájékoztattuk volna a tulajt és annak az engedélyét előre meg nem kaptuk volna. En azt mondom, hogy nem én, hanem a kutya tulajdonosa az aki dönt, figyelembe véve az én javaslatomat az Ő kutyája kezelésében és az Ő pénzének az elköltésében.

Bonyolultabb eset során “több irányba” is el kell indulnunk a diagnózis megállapítása érdekében.

Például:

“Mr.Johnson behozta a négy éves, herélt kan német juhász kutyáját a következő panasszal: a kutya igen fáradékony az utóbbi időben, rengeteget fogyott, többször hányt és hasmenése volt, a szokásosnal többet ivott és vizelt. A tulajdonos elvitte a kutyát egy állatorvoshoz, aki teljes vérvizsgálatot csinált, a BUN és a Creatinine közepesen emelkedett volt, veseproblémát sejtett és intravénás Lactated Ringer infúziót adott, antibiotikumot és egy adag Dexamethasone SP injekciót. A kutya két napi kezelés után jobban lett, de 3 nappal később ismét rosszul lett. A vizsgálat során Te nagyfokú izomgyengeséget, shock-ot, hypothermiát, a has fájdalmasságát állapitod meg.”

Mivel a diagnózis nem nyilvánvaló, így több különböző vizsgálatot is el kell(ene) végezni a kutyán. Az egy dolog, hogy Te, mint állatorvos mit szeretnél elvégezni és aztán Te hogyan szeretnéd gyógyítani a tulaj kutyáját és teljesen más dolog az, hogy a tulaj (vagy a tulaj felesége) mit akar, vagy mire akar költeni. Hogyan tudnál Te dönteni a tulajdonos bevonása nélkül? Lehetőseget adsz-e arra, hogy igazábol megtudd, hogy a tulaj mit akar, vagy Te már eleve eldöntötted azt, hogy csak egy bizonyos módon közelíted meg az esetet és a tulajnak nem sok lehetősége van a “beleszólásba”: vagy elfogadja a Te döntesedet (javaslatodat), vagy menjen máshova?

Tegyük fel, hogy a következő vizsgálatokat javaslom Mr.Johnsonnak:

a.) Teljes vérképet, beleértve a Na, Cl, K értéket is. (CBC/SMAC/ELECTROLYTES)
b.) Bélsárvizsgálatot
c.) Mellkas és hasi röntgent
d.) A szívférgességi vérvizsgálatot (Dirofilaria immitis microfilaria tesztet)
e.) Vizelet vizsgálatot

A tulaj itt Amerikában tudni akarja, hogy miért akarsz röntgent készíteni, vagy vérvizsgálatot csinálni! Kérdéseket tesz fel és nem fogja engedélyezni – a hazai közhiedelemmel ellentétben – az itt is drága vizsgálatokat, ha nem tudod Őt meggyőzni arról, hogy tényleg értelme van annak, amit mondasz. Itt sem elég azt mondani, hogy “kérem, én vagyok az állatorvos, az úr ne szóljon bele a vizsgálatba”, hanem el kell tudnod magyarázni az általad szakmailag megalapozott javaslataidat, mind a diagnosztikai, mind pedig a gyógykezelési módszerekre vonatkozóan, éppen annak a betegnek az érdekében, akit vizsgálsz! Meg kell tudnod gyöznöd a tulajdonost az információiddal, hogy az elfogadja azt, amit Te ajánlasz, az állat érdekében, hiszen az nem tud beszélni. Azt, hogy egy állatorvos mennyire meggyözö és szavahihetö, az sok mindentöl függ és ennek csak egy (de jelentös része) az állatorvos belsö szakmai tudása.

Itt Amerikában nem csak a Te állatorvosi szakmai tudásod a fontos, hanem az a képességed is, hogy mennyire tudsz megnyerő lenni, elfogadtatni magadat a tulajokkal, a bizalmukat megszerezni, a részletes magyarázataiddal megértetni a tulajokkal azt, hogy mit, miért, hogyan és mennyiért csinálsz! Ha nem tudod jól előadni azt, amit Te esetleg magadban tudsz, a tulaj felé történő információ áramlás hiányos, nem érthető, vagy bizalmatlanságot szül, akkor lehetsz Te a legjobb állatorvos (elméletben), de a páciensed érdekeit rosszul képviselted, mert nem tudtad meggyőzni a gazdit arról, hogy fontosak azok a tesztek, amiket Te javasoltál.

Emlékszem, amikor 1985-ben elkezdtem itt Amerikában egy állatkórházban dolgozni, akkor nagyon megdöbbentett engem, hogy – már 23 évvel ezelőtt is – mennyire más volt az állatorvos – kedvenc állat tulajdonos viszonya. Itt Amerikában ugyanis az állatorvos és a tulaj teljesen egyenrangú helyzetben van és az állatorvos köszöni meg a tulajnak, hogy Őt választotta a kutyája vizsgálatára és kezelésére és nem fordítva. (Ugyanígy az itteni egyetemeken a professzor – diákok viszonya is más mint otthon, itt a diákok tudják, hogy az Ő pénzükből kapja a professzor (is) a fizetését és teljesen közvetlen, egyenrangú kapcsolat alakul ki a diákok és a tanárok között.)

Visszatérve a képzeletbeli esethez:

Mr.Johnson azt mondja nekem, hogy van egy bizonyos anyagi határ, amin nem akar túlmenni és megkérdez engem, hogy inkább a röntgenre költse a pénzét vagy pedig a laborra? Én megmagyarázom Neki, hogy ezek a vizsgálóeszközök teljesen különböző dolgokat tudnak kizárni, ez ezt, az pedig azt “zárja ki” vagy “erősiti meg”. A “labdát” oda-és-visszadobjuk egymásnak, mert:

1.) A tulajnál van a pénz, amit Ő dönt el, hogy mennyit és mire költ
2.) Nálam van a tudás és az eszközök, amivel vizsgálok és kezelek.
3.) Mindkettőnknek együtt kell működni a beteg érdekében.

Végül úgy döntök (én, az állatorvos), hogy inkább a laborvizsgálatokat csináljuk meg abból a pénzből, ami rendelkezésre áll és Mr. Johnson (a tulajdonos) úgy dönt, hogy engedélyezi nekem azt, hogy a pénzét a laborra költsem, mert én az Ő pénzéből gazdálkodom és nem az enyémből.

Rendben, elvégeztük laborvizsgálatot:

a.) A vérvizsgálat eredménye:

  • Eosinophilia
  • Lymphocytosis
  • Hyponatremia
  • Hyperkalemia
  • Hypochloremia
  • Na:K aránya= 19:1
  • Azotemia
  • Hypercalcemia
  • Metabolic acidosis
  • Hypoglycemia.

b.) A bélsárvizsgálat eredménye: Toxocara fertőzés +++ Giardia fertőzés+

A tulaj most megkér engem, hogy magyarázzam el Neki az eredményt és azt, hogy mire gondolok, de Neki már csak egy kis pénze maradt, azzal most hogyan gazdálkodjunk. A több lehetséges diagnózis közül, a tünetek és a 19:1 Na:K arány miatt Addison betegség a legvalószínűbb.

Ekkor nekem meg kell magyaráznom a tulajnak, hogy mi a betegség lényege, milyen további vérlaborvizsgálatot kellene elvégezni, mi lenne a legjobb, a legagresszívabb kezelés. Mr. Johnson azt mondja, hogy Neki a legolcsóbb (ambuláns) kezelés kell, mert a nyugdíjából most nem bír többet fizetni. Végülis csak egy gyors intravénás 0.9% NaCl infúziót, Dexamethasone injekciót kapott a kutya, Prednisolon-t (glucocorticoidot) és Florinef tablettát (mineralocorticoid) küldtem haza.

Ugyanez a helyzet a parvos kutyák diagnosztizálásával és főleg a kezelésével kapcsolatban is. Nem én döntök, hanem – az általam kapott részletes információk segítségével – a tulajdonos, akinek joga van mindent tudnia és megkérdeznie. Ahogy azt már mondtam, a legfontosabb dolog amit az állatorvos tehet a saját és a többi állatorvosi praxis forgalmának növelése érdekében az az állandó ismeretterjesztés és a vizsgálatok során a tulajdonos részletes felvilágosítása.

Nem látok abban semmi etikátlant, hogy a legjobb gyógykezelési eljárást is felajánlom a tulajoknak, mint opciót. Söt, továbbmegyek! Mindig azt a diagnosztikai és gyógykezelési opciót kell felajánlani, amelyet TE, az éppen vizsgáló állatorvos (vagy a praxis filozófiája) a legjobbnak tart! Igen, mindig a legjobbat kell felajánlani legelöször! Itt Amerikában inkább azt tartják elítélendőnek, ha nem ajánlunk fel különböző gyógykezelési lehetőségeket, különböző árakon persze, hanem – kihasználva az állatorvosi tekintélyünket – azt a képzetet adjuk a tulajnak, hogy a kezelési módszerünk a “legjobb” módszer a kezelésre. Nekünk nem szabad és nem kifizetődő az, hogy a tulajdonost szándékosan “sötétben” hagyjuk, mert vagy nem akarunk “leereszkedni” egy laikus szintjére, vagy “nincs időnk az oktatásra”, vagy esetleg nem tudnánk a tulaj kérdéseire válaszolni. A forgalmas, mindössze egy vizsgálószobával rendelkezö, minimális asszisztenciával dolgozó szóló-praxisokban éppen az legnehezebb, hogy legyen elegendö idö, hely és hatékonyság, hogy megtudjuk gyözni az állat tulajdonosát arról, hogy az általunk legjobbnak itélt diagnosztikai és gyógykezelési eljárásokat válassza.

Dr. Gál Sándor


A tulajdonosok oktatásának legkorszerübb módszerei .
Az állatorvosi ismeretterjesztés, kliens informálás  .
Az állattulajdonosok felé történő ismeretterjesztés fontossága  .
Az állattulajdonosok oktatása   .
Kliensek oktatása a praxison belül  .
Két új állatorvosi kliens oktatási módszer az USA-ban   .

Gumigyürü okozta szövetelhalás

július 20th, 2008

Ezt az 1 éves, Maxine nevü Lhasa kutyát azzal hozták be hozzám ma este a baleseti kórházba, hogy egy hete nem akar enni és a pofatájék környéki ször össze van tapadva és nagyon fájdalmas. A kutyát bealtattam és megkezdtem a szájüreg és a pofatájék vizsgálatát. A jobb felsö metszöfog mellett alig látható egy sárgás szinü linearis idegentest. Nem is csoda, hogy a tulajdonos nem vette észre.

Amikor az összeragadt pofatájéki szört elkezdtük lenyirni, akkor ezt láttuk, nézzétek meg az alábbi videót és a fényképeket. Vigyázat, nem kellemes a látvány!

.

Az alábbi képek jól bemutatják, hogy mi történt.

A gumiszalag igen mélyen belevágott a maxilláris lágyszövetekbe.

A másik oldal igy nézett ki.

Szemböl jól látható, hogy mindkét oldalon a szöveteket átvágta a gumigyürü.

A tulajdonos elöszö nem tudta megmondani, hogy hogyan került a kutya felsö állkapcsára a gumigyürü, de aztán kiderült, hogy kb. 8 nappal azelött vendégei voltak a házában, akik a három kisgyereküket is magukkal hozták. Valószinüleg ekkor tették a gyerekek a kutya felsö állkapcsára a gumigyürüt, játékból. A következmények igen súlyosak lettek, mert a börbe belevágódó gumigyürüt a tulajdonosok nem vették észre.

Dr. Gál Sándor