Hungarovet

Ez a pdf fprmátumban is letölthetö könyv, a háziállatok olyan fertözö betegségeit mutatja be részletesen, sok képpel, amelyek az Egyesült Allamokban nem találhatóak.

Ez a könyv itt letölthetö ( The Grey Book ), minden állatorvos és hallgató figyelmébe ajánlom. A United States Animal Health Association kiadványa, amely a Bayer anyagi támogatásával lett kiadva. Mindenkinek a figyelmébe ajánlom. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik még..

A Magyarországon bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek listája :

1.) ragadós száj- és körömfájás
2.) hólyagos szájgyulladás
3.) sertések hólyagos betegsége (SVD)
4.) keleti marhavész
5.) kiskérődzők pestise
6.) szarvasmarhák ragadós tüdőlobja
7.) bőrcsomósodás-kór
8.) Rift-völgyi láz
9.) kéknyelv betegség
10.) juhhimlő és kecskehimlő
11.) afrikai lópestis
12.) afrikai sertéspestis
13.) klasszikus sertéspestis
14.) madárinfluenza (klasszikus baromfipestis)
15.) Newcastle-betegség (baromfipestis)
16.) szarvasmarhák gümőkórja
17.) fertőző sertésbénulás
18.) veszettség
19.) takonykór
20.) tenyészbénaság
21.) lovak fertőző kevésvérűsége
22.) lovak agy- és gerincvelő-gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai)
23.) nyulak vérzéses betegsége
24.) mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása
25.) szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE)
26.) tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens)
27.) Brucellózis
28.) kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladás)
29.) Aujeszky-féle betegség
30.) lépfene
31.) rühösség
32.) szarvasmarhák enzootikus leukózisa
33.) pontyfélék tavaszi virémiája
34.) pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása
35.) surlókór (scrapie)
36.) pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)

A “Gray Book” tartalomjegyzéke .

1.) African animal trypanosomiasis
2.) African horse sickness
3.) African swine fever
4.) Akabane
5.) Avian influenza
6.) Babesiosis
7.) Bluetongue and Epizootic hemorrhagic disease
8.) Bovine ephemeral fever
9.) Bovine spongiform encephalopathy
10.) Contagious agalactia of sheep and goat
11.) Contagious bovine pleuropneumonia
12.) Contagious caprine pleuropneumonia
13.) Contagious equine metritis
14.) Dourineast coast fever
15.) Epizootic lymphengitis
16.) Equine morbillivirus pneumonia
17.) Foot-and-mouth disease
18.) Glanders
19.) Heartwater
20.) Hemorrhagic septicemia
21.) Hog cholera
22.) Japanese encephalitis
23.) Louping ill disease
24.) Malignant catarrhal fever
25.) Nairobi sheep disease
26.) Parafilariasis in cattle
27.) Peste des petits ruminants
28.) Rift valley fever
29.) Rinderpest
30.) Screwworm myiasis
31.) Sheep and goat pox
32.) Swine vesicular disease
33.) Velogenic Newcastle disease
34.) Venezuelan equine encephalomyelitis
35.) Vesicular exanthema of swine
36.) Vesicular stomatitis
37.) Viral hemorrhagic disease of rabbits

 APPENDIX
1 – FOREIGN ARTHROPOD PESTS OF LIVESTOCK
2- PREPARATION AND SUBMISSION OF SPECIMENS FOR LABORATORY EXAMINATION
3- CLEANING AND DISINFECTION
4- VETERINARY MEDICAL TRAINING FILMS AND VIDEOS
5- GLOSSARY- PHOTOGRAPHS

Csak egy példa a Grey Book-ból, amelyben rengeteg képanyag is van. A képanyagot itt lehet megtekinteni.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis

2008/650/EK: A Bizottság határozata ( 2008. július 30. ) .
az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló 82/894/EGK tanácsi irányelvnek a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek jegyzékének bizonyos betegségekkel való kiegészítésének és a fertőző sertésbénulásnak a jegyzékből való törlésének tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2008) 3943. számú dokumentummal történt) EGT-vonatkozású szöveg .

/2008. (…) FVM rendelete az állatbetegségek bejelentésének rendjéről .E rendelet a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek körét és bejelentésük rendjét állapítja meg .

A bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek listája

1. ragadós száj- és körömfájás
2. hólyagos szájgyulladás
3. sertések hólyagos betegsége (SVD)
4. keleti marhavész
5. kiskérődzők pestise
6. szarvasmarhák ragadós tüdőlobja
7. bőrcsomósodás-kór
8. Rift-völgyi láz
9. kéknyelv betegség
10. juhhimlő és kecskehimlő
11. afrikai lópestis
12. afrikai sertéspestis
13. klasszikus sertéspestis
14. madárinfluenza (klasszikus baromfipestis)
15. Newcastle-betegség (baromfipestis)
16. szarvasmarhák gümőkórja
17. fertőző sertésbénulás
18. veszettség
19. takonykór
20. tenyészbénaság
21. lovak fertőző kevésvérűsége
22. lovak agy- és gerincvelő-gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai)
23. nyulak vérzéses betegsége
24. mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása
25. szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE)
26. tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens)
27. Brucellózis
28. kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladás)
29. Aujeszky-féle betegség
30. lépfene
31. rühösség
32. szarvasmarhák enzootikus leukózisa
33. pontyfélék tavaszi virémiája
34. pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása
35. surlókór (scrapie)
36. pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)

Egy helyen egy macska elpusztult FIP-ben. A másik kettőnek 1:200, ill. 1:400 corona titert mértek laborban. Arra a kérdésre, hogy hogyan segítsünk ezen a két macskán, a tulaj macskásoktól az alábbi választ kapta:

A FIP esetén nem a coronavirus pusztit hanem a sejtek és a virus által alkotott immunkomplex molekulák kárositják a szöveteket.Szóval ha immunerősitóket adsz ezeket az immunkomolexeket segited abban,hogy tönkretegye az egész szervezetet . El kell nyomni az immunrendszert,hogy ne képződhessenek ezek az immunkiomplexek.Ha immunerősistőt adsz csak aktiválod a virust.Az,hogy a macskád corona pozitiv nem azt jelenti,hogy FIP-es,sőt nagy valószinüségel nem is lesz az,márha békén hagyod.Van egy enterális coronavirus amellyel a macskák nyolcvan százaléka fertőzött és a fajtamacskák jobban mint a háziak.A teszt a kettő között nem tud különbséget tenni.

Kérdésem: valóban ez a megoldás, vagy inkább immunerősítés? Esetleg vakcinázás Primucell-lel? Milyen séma szerint.?

Köszi:

Fáy József

Kutya leptospirosis esetem. Egy 7 éves német juhasz, kan kutyát hoztak be hozzám a baleseti állatkórházba, 2006 december 18.-án. Az esetet beküldö állatorvosi praxis szubkután folyadékot és antibiotikumokat adott.
A kórelözmény az volt, hogy a kutya december 15.-e óta nincsen jól és idönként hányt, legutoljára véreset hányt.
A fizikális vizsgálat során sápadt és száraz nyálkahártyákat, szubnormális testhömérsékletet, fájdalmas hasüreget, nagyfokú elesettséget találtam.
A teljes vérkép súlyosfokú leukocytozist mutatott.
A vér biokémiai vizsgálata súlyosfokú veseelégtelenséget mutatott.
A gyógykezelés intravénás katéteren át Ringer-oldatot, antibiotikumokat és hányáscsillapitot adtam. A kutya egy óra mülva nagy mennyiségü véres váladékot hányt. A tulajdonos az állat elaltatasat kérte. A feltételezett diagnózis Leptospirozis volt, vérmintát küldtem a laborba, ma jött vissza az eredmény, LEPTOSPIROZIS okozta a kutya megbetegedését. (AZ ESET KEPEIT ERRE A LINKRE KATTINTVA NEZHETITEK MEG:
http://www.hungarovet2000.com/uzenofal/kepek.php?postID=1775

Leptospirosis mint zoonozis
Sok állatorvos elfelejti, hogy a leptospirozis = zoonozis. Nemrégen jelent meg egy amerikai állatorvosi ujságban egy cikk arról, hogy mennyire hanyagul kezelik a leptospirozis veszélyét az állatorvosok. Leirnak egy esetet, amikor a kezelt állat tulajdonosának a fia meghalt leptospirozisban. Fontosnak tartják azt, hogy MINDEN esetben, amikor vizelettel érintkezik az állatorvos és az asszisztenciája, akkor viseljen gumikesztyüt.
http://www.dvmnews.com/dvm/article/articleDetail.jsp?id=382827

FONTOS TUDNIVALOK:

Kutyákban gyakran elöfordul a fertözés, macskákban sokkal ritkábban, de ott is elöfordul Leptospira fertözés.

A következö Leptospira serotipusok fontosak kutyákban:
1.) L. canicola,
2.) L. icterohaemorrhagiae,
3.) L. grippotyphosa,
4.) L. pomona,
5.) L. hardjo,
6.) L. bratislava,
7.) L. autumnalis

A vizelettel kiürülö Leptospira baktériumok a börön és a nyálkahártyán keresztül fertözik meg az állatokat és az embert is. Hogyha nem kezelik a fertözést idöben antibiotikummal (elöször Penicillinnel vagy azok származékaival, amig a normális vesefunkció vissza nem tér, majd a veséböl való eltávolitáshoz dihydrostreptomycinnel), akkor krónikus veseelégtelenséget okoznak és perzisztens gazdái lesznek a Leptospira baktériumoknak.

A kutyáknak beadott legtöbb Leptospira vakcinak CSAK a L. canicola és a L. icterohaemorrhagiae serotipusok ellen védenek, Amerikában mi a Pfizer cég Vanguard L-4 vakcináját használjuk, amely négy serotipus ellen véd:
1.) L. canicola
2.) L. grippotyphosa
3.) L. icterohaemorrhagiae
4.) L. pomona
Az emlitett Vanguard L-4 vakcina (képekkel): http://www.logcabinvet.com/mb/viewimg.php?pr=smb_&postID=120

Az én esetemben ennek a kutyának (amelyet 10 hónappal azelött vakcináztak) 5 szerotipus okozta fertözése volt.

MEGELOZES

Vakcinázás
a.) olyan vakcinát használjunk, amelyik minnél több szerotipus ellen ad védelmet
b.) sok esetben a vackcinázás nyújtotta védelem mindössze 6-8 hónap
c.) endémiás területeken élö kutyákat, valamint kiállitásokon szereplö, vagy vadászkutyákat évente 2x (kétszer!!) kell vakcinázni Leptospirozis ellen

Elkülönités/fertötlenités
a.) a fertözött állatokat 3-4 hétig, a kezelés ideje alatt el kell különiteni a többiektöl, a vizelettel szennyezett területet naponta kell fertötleniteni
b.) A kennelben vagy a területen élö rágcsálókat ki kell irtani
c.) A tartósan viz alatt lévö, mocsaras területeket el kell kerülni

Az állatorvos és a tulajdonos védelme

Fontosnak tartják azt, hogy MINDEN esetben, amikor vizelettel érintkezik az állatorvos és az asszisztenciája, akkor viseljen gumikesztyüt.

Gál Sanyi

Kedves HV olvasók!

Gál Sanyi leptospirás esete kapcsán érdekelne a véleményetek a következőről.

Olvasgatva a 2006-os AAHA vakcinálási ajánlásokat (erről már korábban írtam: http://www.hungarovet2000.com/uzenofal/viewpost.php?id=1721) feltűnt a következő gondolat az irányelvek közt:

“Anecdotal reports from veterianrians and breeders suggest that incidence of postvaccination reactions (acute anaphylaxis) in puppies (<12 weeks of age) and small-breed dogs is high. Reactions are most severe in young puppies. Therefore, routine use of the vaccine should be delayed until dogs are 12 weeks of age”

De akármennyire is csak “anecdotal reports”-ról beszél, a hivatalos ajánlásuk szerint oltásra a 12. majd a 14-16. hetet jelöli meg (majd évente, de itt is van érdekesség: azt írják, hogy “toy” fajták esetében – pont a fent említett okokból – csak fokozott leptospirozis veszély esetén adjunk rutinszerűen leptospirozis elleni vakcinát).

Ezzel szemben a vakcinák hivatalos leírásában a 8. héttől ajánlanak oltani.

Mivel – gondolom – feltétlenül hinni kell a cég hivatalos tájékozatatójának (8. héttől), de a 11 nagynevű kutatóból, állatorvosból álló AAHA Canine Vaccine Task Force * – az USÁban igencsak mérvadó – véleménye (12. héttől) sem elhanyagolható, ki mit gondol erről a kérdésről?

bd

* Michael A. Paul, DVM, chair; Leland E. Carmichael, DVM, PhD, DACVM; Henry Childers, DVM, DABVP; Susan Cotter, DVM, DACVIM; Autumn Davidson, DVM, DACVIM; Richard Ford, DVM, DACVIM; Kate F. Hurley, DVM, MPVM; James A. Roth, DVM, PhD, DACVM; Ronald D. Schultz, PhD, DACVM; Eileen Thacker, DVM, DACVM; and Link Welborn, DVM, DABVP.

Tisztelt HV!

Talán korábban említettem, hogy volt annak idején egy leukózisos (szeropoz.) macskám, akit interferonnal kezeltettem, mikor leukémiás lett. Mi akkor a Virbagen Omegát használtuk. Most kivonták itthonról (valószínű nem volt rá kereslet az ára miatt), az volna a kérdésem, hogy kinek milyen tapasztalata van leukózisos macska humán interferonos kezelésével?

Már jó ideje összejárunk többen egy fórumra, amolyan (sokan már csak ex-) leukózisos macskagazdik önsegítő köreként és természetesen keressük a lehetőséget a még “csak” szeropozitív, illete a már megbetegedett macskák túlélési idejének javítására. Az állatorvosunknak sincs tapasztalata humán készítménnyel, mi voltunk az állatgyógyászati célra szánt interferonnal a legelső páciensei, de őt is érdekelné.
Mik a kilátások ez esetben, illetve anyagiak tekintetében mit jelent?

Sanyi!

Említette Bendzsel Dániel a blogjában, hogy ott a vírusfertőzéseknél rutinszerűen kapnak interferont is a betegek? Mi a helyzet a leukózisnál, hiszen általában valamilyen immunszupresszív jelenségből derülhet ki, illetve akkor amikor már komoly baj van? (pl. leukémia, daganat hátterében).

Kedves Maria!

Sanyi helyett ezuttal en valaszolnek, de bizonyara O is ir majd, ha kiegeszitene.

Ami az interferont illeti a leukozis virussal kapcsolatban, megoszlanak a velemenyek rola, am abban mindenki egyetert, hogy artani nem art. Alapvetoen a virus sejtrol sejtre valo terjedeset gatolja, az immunrendzser mukodeset serkenti.

Ezidaig a macska leukozis vonatkozasaban ket fele interferon keszitmennyel ertek el allitolagos sikereket: a human es a macska rekombinans interferonnal. Egyes megfigyelesek szerint a human interferonnal jobbak az eredmenyek, azonban hosszabb tavu kezeles eseten ellenanyagok jelenhetnek meg ellene. A macska rekombinans interferon eseten ilyen nem fordul elo.

Keves kontrollalt kiserlet tortent ezidaig, igy fokent csak anekdota jellegu (”Grade 4″) megfigyelesekre tamazkodhatunk. Az utobbi evekben megjelent ugyan par biztato cikk is, amik kozul kettot feltoltottem a “Tallozo reszbe”. (kozuluk az egyik FIV fertozott macskakrol ir, de sokak szerint az ott irtak a FeLV-re is ervenyesek)

Ezek a cikkek mar placebo kontroll csoporttal is rendelkezo kutatasok alapjan irodtak, es mindketto statisztikailag szignifikans kulonbsegrol szamol be a ket csoport kozott.

A macska rekombinans interferont vizsgalo kiserletben a 0,14,60. napon kezdve 5 napig naponta 1 millio NE kaptak a leukozisos macskak (subcutan), es mind kozep, mind hosszu tavon vizsgalva szignifikansan jobb klinikai pontszamokat ertek el, valamint a mortalitas is szignifikansan csokkent.

A human rekombinans interferonrol szolo cikkben naponta 10 NE interferont kaptak a macskak szajon at, es ugyancsak szignifikansan jobb eredmenyeket ertek el, mint a kontroll csoport.

A gyakorlatban a 30 NE human rekombinans interferon/macska adagot hasznaljak a legtobben, szajon at (vigyazni kell, hogy lehetoleg a szaj nyalkahartyajarol szivodjon fel, mert a gyomorsav semlegesiti). Bevezeto lokesterapiakent azonban ennek az adagnak a sokszorosat is adjak intravenasan (infuzioba keverve), vagy subcutan. Bevett szokas itt a balesei korhazban, hogy antibiotikum port interferonnal higitanak, es ugy adjak haza a keszitmenyt otthonra. Regebben a 30 NE adagot valtott heteken ajanlottak adni, ma egyszeruen naponta, a macska elete vegeig.

Technikailag az interferon 2 higitas utan lesz 30 NE/ml koncentraciora beallitva, amit aztan fagyasztva tarolnak. Minoseget honapokig megorzi.

Ami a leukozis kezeleset illeti, tovabbi erdekes, de ugyancsak nem kelloen alatamasztott lehetosegek, zarojelben az amerikai termekek neve:

-Acemannan (Carrisyn, Carrington Laboratories) 2 mg/kg hetente (iv/ip) (ez egy aloe verabol kivont komplex szenhidrat)

-Propionibacterium acnes (Immunoregulin, Immunovet) 0.25-0.5 ml IV hetente 2x, aztan fokozatosan kethetente valo adagolasra csokkentve

-Staphylococcus protein A (SPA, Sigma) (ez egy bakterialis polipeptid)

-PIND-ORF (Baypamun, Bayer) ez egy juh parapox virusbol eloallitott termek, eleinte nagy remenyeket fuztek hozza, mara bebizonyosodott, hogy semmit nem er

-AZT (3′-azido-2′,3′-deoxythymidine; Zidovudine; Retrovir, Glaxo-Wellcome) 5-15 mg/kg naponta 2x PO/SC (ez egy nukleozid analog, a fertozes idopontjaban adva nagyon hatasos, de ez ugyebar eleg utopisztikus)

Fontos azonban megjegyezni hogy a fentiek egyike SEM allta meg meg a helyet egyetlen kelloen alatamasztott klinikai kiserletben sem.

Remelem segitettem,

BD

Kedves Annamária!
Véleményem szerint a felnőtt kutya mostani tüneteihez (betegségéhez) semmi köze nincs a kölyök pár nappal ezelőtti oltásának! A vakcinában levő kórokozó legfelejebb a beoltott állatban idézhetne elő betegséget, de azt is csak akkor, ha az oltás időpontjában már éppen lappangó stádiumban lenne a természetes fertőzés.

Egészen más kérdés az, hogy egy betegről annak részletes vizsgálata nélkül nehéz bármit is mondani! A 9 éves kutyában a leírt tüneteket számos ok előidézhette, és a pontos diagnózis felállításhoz semmiképpen nem elegendő a ránézéses véleményalkotás. Vörös professzor úr erről bizonyára sokat tudna mondani Önnek.

A másik problémám pedig az (és előrebocsájtom, hogy még véletlenül sem szeretnék keménykalaposnak tűnni), hogy 4.éves létére talán nem kellene még ilyen felkéréseknek eleget tennie, még akkor sem, ha jó ismerős, vagy barát az illető, aki megkéri erre! Ugyanis jó ha tudja, hogy a ma érvényes szabályozások szerint ezzel az oltással elkövette az “állatorvosi tevékenység jogosulatlan végzése” című szabálysértést. Arról már nem is beszélve, hogy bizonyára kellemetlenül érintette volna az is, ha mondjuk a beoltott kiskutya az oltás után egy nem várt oltási reakció következtében elhullik, és Önnek, mint állatorvosi felelősségbiztosítással még nem rendelkező személynek, zsebből kellett volna kártérítést fizetnie.

Tisztában vagyok azzal, hogy egy oltás beadása nem olyan nagy kunszt, hogy azt ne tudná egy 4.éves állatorvostanhallgató is technikailag tökéletesen elvégezni, azonban a védőoltások alkalmazásánál nem csak maga a technikai kivitelezés a lényeg, hanem mindaz az ismeret és tudás, ami mögötte van. Ennek meglétét pedig az a diploma fogja csak majd igazolni, amiért immáron 4. éve tanul. Remélem, és kívánnom, hogy a hátralévő tanulmányait sikerrel abszolválja majd, és utána örömmel üdvözölhetjük az ifjú kollégák körében! Mindehhez sok sikert kívánok!

Kedves Laci!

En a Te válaszodra szeretnék elsösorban reagálni, annak is a második részére, amelyben azt irod, hogy a 4.éves állatorvostanhallgató elkövette az “állatorvosi tevékenység jogosulatlan végzése” című szabálysértést.

Természetesen igazad van abban, amit irtál, vagyis, hogy a jelenlegi magyar törvények értelmében nem jogszerü dolog az, hogyha a vakcinázást NEM állatorvosi diplomával rendelkezö személy végzi el.

Szeretném azonban megemliteni, hogy -ismereteim szerint- a magyarországi tenyésztök, illetve gyakorlatilag bárki, mindenféle különösebb nehézségek nélkül juthatnak hozzá vakcinákhoz, fecskendöhöz, antibiotikumokhoz….magyarországi állatorvosoktól és egyes állatorvosi patikáktól. Erröl a témáról korábban már Dr. Muntyán János irt és fényképes bizonyitékokat is szolgáltatott. (”Illegális vakcina csomagküldö szolgálat” cimü irását az alábbi linkre kattintva olvashatjátok.
http://www.hungarovet2000.com/uzenofal2/viewpost.php?id=864

Magyarországon nagyon fontos anyagi érdeke az állatorvosoknak az, hogy bizonyos “alap-állatorvosi tevékenységek” mint a vakcinázás, féregtelenités, stb az állatorvosok kezében maradjanak. Ezt annak ellenére mondom, hogy az amerikai állattartók, tenyésztök, gyakorlatilag bárki rendelhet vakcinákat postai uton, az interneten, megveheti a helyi farmerboltban és azt be is adhatja. Ez a helyzet rákényszeritette (rákényszeriti) az amerikai állatorvosokat, hogy “felébredjenek csipkerózsika álmukból” és rátérjenek a komolyabb állatorvosi munka területére, a laboratoriumi és a müszeres vizsgálatok területére. Véleményem szerint, addig ameddig Magyarországon egy állatorvosi praxis megtud élni az alap-állatorvosi beavatkozásokból (vakcinázás és féregtelenités), illetve ezek a beavatkozások képezik a praxis bevételének a döntö többségét, addig ez az állapot gátolni fogja a magyar praxisok szakmai fejlödését, mert a praxis nem lesz “rákényszeritve” arra, hogy “elmozduljon” a labor-és müszeres vizsgálatok irányába.

Egyik oldalról tehát jó dolog az, hogyha csak a magyar állatorvos vásárolhat(na) vakcinát és csak az állatorvos adhatná be, mert ez több állatorvosnak adhat(na) bevételi forrást. A Muntyán doktor által gyönyörüen bizonyitott eset (vagyis, hogy egy állatorvosi patika BARMELYIK, nem-állatorvos megrendelönek postai úton, de hütés nélkül elad és kiszállit vakcinákat) azt mutatja, hogy a praktizáló állatorvosok “védelme” nem jól, vagy nem hatékonyan történik. Vagyis, az illegálisan megvásárolt vakcinának nemcsak a beadóját kellene felelösségre vonni, hanem annak az eladóját is. Igy van ez az orgazdaság vagy a drogosok esetében is, nem? Ellenkezö esetben eléggé “felemás” dolog az, hogyha csak a felhasználót akarjuk felelösségre vonni.

Leveleddel tehát teljesen egyetértek, csak ezeket a kiegészitéseket szerettem volna megtenni.

Gál Sanyi

Kerestely Annamaria 4.eves hallgato vagyok es volna egy kerdesem. Egy ismerosom megkert, hogy oltsam be megkozelitoleg 6 hetes kiskutyajat. A kiskutya Puppy DP oltast kapott es fereghajto tablettat.Az udvarban van meg egy 9 eves szuka kutya, o csak fereghajtot kapott. 5 napra az oltas utan a 9 eves kutya beteg lett, levert, nem eszik es nem iszik es reszket.A szeklete egy kicsit veres volt, de nem hig.Lehetseges az hogy az oltoanyagban levo legyengitett virus az idosebb kutya parvovirusos megbetegedeset okozza?Van ehhez hasonlo tapasztalata valakinek? A kicsi kutya teljesen jol van.Elore is koszonom.

Az Amerikai Allatkórházak Szövetsége (AAHA) jelentését olvashatjátok.

Canine Flu Diagnosed in Pets Across United States, Into Canada

An increasing number of pet dogs have been diagnosed with canine influenza, a virus found previously in racing greyhounds, across the United States and in Canada over the last few months. Dramatic reports from kennels and private practitioners have led to a media frenzy, said some veterinary professionals.

BREAKING NEWS

As a result, veterinary researchers are encouraging practitioners to look for signs of the canine flu and to provide supportive treatment to patients, said Cynda Crawford, DVM, PhD. Tomorrow, Sept. 22, 2005, the Diagnostic Lab at Cornell University will have an update on the situation online. More information will be available in the coming weeks and a full story on canine influenza will appear in the October 3, 2005, issue of NEWStat.

Crawford, who has researched the canine flu for many years, suggests that veterinarians conduct serology tests and nasal swabs to diagnose the flu and to prescribe a combination of wide-spectrum antibiotics if a secondary, bacterial infection occurs. Although she did not specify antibiotics, Crawford said that the drugs prescribed should be effective against gram negative and positive bacteria. She also said that dogs with signs of respiratory disease should not be kept waiting with other patients as the virus spreads quickly through coughing and sneezing.

Describing canine influenza as a high morbidity, low fatality virus, Crawford said that 10 percent of the dogs diagnosed with it die. Crawford has been contacted by reporters from the New York Times and was surprised to see the amount of interest canine influenza has received online at Google.com.

“This is something that needs to be addressed so that we can get the right information out,” she said.

Canine Influenza Virus Detected 9/21/2005

The Animal Health Diagnostic Center at Cornell has reason to believe that canine influenza virus is now present in the New York City area. Reports have been received indicating that an unusual form of �kennel cough� has been seen in a number of veterinary practices. Animals recovering from this clinical presentation that have been tested are all serologically positive for canine influenza virus. Tests of selected New York State dogs last year were all negative.

Canine influenza virus is a relatively new pathogen of dogs. It was first identified in racing greyhounds in 2004 and this virus appears to have been involved with significant respiratory problems on the dog tracks throughout the US for the last 2-3 years. The Virology Lab at Cornell isolated the first influenza virus from an animal that died during one of these clinical episodes. Evidence of infection of non-greyhounds by influenza virus has been found in Florida within the past year as part of the ongoing research efforts by Dr Cynda Crawford at the University of Florida on respiratory disease in dogs.

As this virus is a new pathogen of dogs, all dogs are potentially susceptible to infection. As with any disease, there is variability in the clinical signs and the eventual outcome of the infection. The most common sign is a cough that can persist for up to three weeks regardless of treatment. Dogs may have a purulent nasal discharge that seems to resolve with antibiotic treatment. This suggests that secondary bacterial infections are a common component of the clinical presentation. More severely affected dogs exhibit a high fever (104-106) with increased respiratory rates and other clinical signs of pneumonia. Again antibiotic therapy seems essential for recovery. Some fatal cases of pneumonia have been reported but the rate is probably below 5%.

While it may be difficult to differentiate canine influenza virus infections from traditional kennel cough agents for an individual dog, the situation in groups of dogs is more distinct. As mentioned earlier, virtually all dogs are susceptible regardless of age or vaccination history. Infection rates in kennels may reach 100% with clinical signs in 75% of dogs. The incubation period is relatively short, in the 2-5 day range.

The diagnosis of a canine influenza infection at this time is most reliably done by detecting antibodies to the virus. Since this is a new infection in dogs, there are no background titers due to vaccines or previous exposures. Acute and convalescent serum samples should be collected and submitted to the AHDC. A single serum sample on dogs that have recovered from a respiratory infection can also be submitted, but in this case the test results will only determine previous exposure to canine influenza. Commercial antigen-capture ELISA tests have not been useful in detecting the virus. Virus detection either by virus isolation or PCR using pharyngeal swabs has also been unsuccessful. The reason for this is unclear, but could be due to the time of collection, which in most instances is several days after clinical signs have appeared. Collection of an oropharyngeal swab or tracheal wash samples on febrile dogs very early in the course of the disease may increase chances of identifying the virus. Tissues from dogs that have died acutely with respiratory signs should be submitted for virus isolation (ship overnight on ice packs).

One should not lose sight of the fact that all respiratory infections in dogs are not due to canine influenza virus. Adhering to the �band wagon� approach could result in the failure to appropriately treat dogs with infections previously known to cause respiratory problems in dogs. A comprehensive diagnostic and treatment protocol should be applied in all cases.

For additional information, please view the Canine Influenza section of the AHDC emerging issues webpages.

subject: Samples for Detecting the Presence of Canine Influenza Virus 9/21/2005

As with most viral diseases, there are several ways to determine the role of a virus in a clinical event. While there is a tendency to want a single sample type that will work in all cases, the reality is that this is not possible. The list of possible tests is:

1.At present the most reliable way to diagnose canine influenza virus infections is by serological tests. The direct link between canine influenza virus and a clinical event is through the collection of acute and convalescent serum samples. First sample is collected at the first presentation of the patient and then 2-3 weeks later. Serum can be separated from the clot and held in the refrigerator until collection of the second sample. Samples can be shipped overnight without ice packs or 2 day delivery with ice packs. For animals that have recovered from a case of �kennel cough�, a single serum sample can determine whether the animal has been infected with canine influenza virus at some point in the past. As this is a relatively new pathogen of dogs, we do not expect to find a high seroprevalence in unaffected dogs.

Canine influenza virus HI test $20/sample after October 1.

2.Isolation of canine influenza virus is a relatively unreliable way to confirm the infection. The reason for this is not clear, but time of sampling is probably the main culprit. Pharyngeal swabs collected several days after the onset of clinical signs are not useful for canine influenza either for virus isolation or antigen-capture ELISA tests. All virus isolates to date have been obtained from lung tissue from dogs that have died acutely. We are especially interested in getting lung tissue from these dogs in order to attempt an isolation. Until further notice we will do testing on tissue samples for canine influenza virus at no cost if a complete history of the case is provided. We will not routinely test these samples for other viruses unless specifically requested and this will incur the $50 virus isolation fee.

We are also interested in pharyngeal swabs taken from dogs with high fevers and minimal clinical signs. In this case, we are trying for samples very early in the infection. These samples will be screened by PCR testing and if positive will be used for virus isolation. Again, these will be done at no cost if they meet the criteria stated above along with the complete history. Testing will be done at the discretion of the lab director as to whether the case fits the accepted profile. Isolation attempts for other viruses will not be done unless specifically requested ($50 fee).

Submission forms (.pdf) for the AHDC can be found under the �Download Schedules & Appendices� section of �Test and Fee Schedule�

For additional information, please view the Canine Influenza section of the AHDC emerging issues webpages.

September 22, 2005

A New Deadly, Contagious Dog Flu Virus Is Detected in 7 States

A new, highly contagious and sometimes deadly canine flu is spreading in kennels and at dog tracks around the country, veterinarians said yesterday.
The virus, which scientists say mutated from an influenza strain that affects horses, has killed racing greyhounds in seven states and has been found in shelters and pet shops in many places, including the New York suburbs, though the extent of its spread is unknown.

Dr. Cynda Crawford, an immunologist at the University of Florida’s College of Veterinary Medicine who is studying the virus, said that it spread most easily where dogs were housed together but that it could also be passed on the street, in dog runs or even by a human transferring it from one dog to another. Kennel workers have carried the virus home with them, she said.

How many dogs die from the virus is unclear, but scientists said the fatality rate is more than 1 percent and could be as high as 10 percent among puppies and older dogs.

Dr. Crawford first began investigating greyhound deaths in January 2004 at a racetrack in Jacksonville, Fla., where 8 of the 24 greyhounds who contracted the virus died.

“This is a newly emerging pathogen,” she said, “and we have very little information to make predictions about it. But I think the fatality rate is between 1 and 10 percent.”

She added that because dogs had no natural immunity to the virus, virtually every animal exposed would be infected. About 80 percent of dogs that are infected with the virus will develop symptoms, Dr. Crawford said. She added that the symptoms were often mistaken for “kennel cough,” a common canine illness that is caused by the bordetella bronchiseptica bacteria.
Both diseases can cause coughing and gagging for up to three weeks, but dogs with canine flu may spike fevers as high as 106 degrees and have runny noses. A few will develop pneumonia, and some of those cases will be fatal. Antibiotics and fluid cut the pneumonia fatality rate, Dr. Crawford said.

The virus is an H3N8 flu closely related to an equine flu strain. It is not related to typical human flus or to the H5N1 avian flu that has killed about 100 people in Asia.

Experts said there were no known cases of the canine flu infecting humans. “The risk of that is low, but we are keeping an eye on it,” said Dr. Ruben Donis, chief of molecular genetics for the influenza branch of the Centers for Disease Control and Prevention, which is tracking the illness.

But with the approach of the human flu season and fears about bird flu in Asia, there is much confusion among some dog owners who have heard about the disease.

Dr. Crawford said she was fielding calls from kennels and veterinarians across the country worried that they were having outbreaks.

“The hysteria out there is unbelievable, and the misinformation is incredible,” said Dr. Ann E. Hohenhaus, chief of medicine at the Animal Medical Center in New York.

Dr. Hohenhaus said she had heard of an alert from a Virginia dog club reporting rumors that 10,000 show dogs had died.

“We don’t believe that’s true,” she said, adding that no dogs in her Manhattan hospital even had coughs.
Dr. Donis of the disease control centers said that there was currently no vaccine for the canine flu. But he said one would be relatively easy to develop. The canine flu is less lethal than parvovirus, which typically kills puppies but can be prevented by routine vaccination.

Laboratory tests, Dr. Donis said, have shown that the new flu is susceptible to the two most common antiviral drugs, amantidine and Tamiflu, but those drugs are not licensed for use in dogs.
The flu has killed greyhounds at tracks in Florida, Massachusetts, Arizona, West Virginia, Wisconsin, Texas and Iowa. Tracks and kennels have been forced to shut down for weeks for disinfection.
In Chestnut Ridge, north of New York City, about 88 dogs became sick by early September, and 15 percent of those required hospitalization, said Debra Bennetts, a spokeswoman for Best Friends Pet Care, a chain of boarding kennels. The kennel was vacated for decontamination by Sept. 17.

About 17 of the infected dogs were treated at the Oradell Animal Hospital in Paramus, N.J., where one died and two more were still hospitalized, a staff veterinarian said.

The Best Friends chain owns 41 other kennels in 18 states, and no others have had an outbreak, Dr. Larry J. Nieman, the company’s veterinarian, said.
In late July, at Gracelane Kennels in Ossining, N.Y., about 35 dogs showed symptoms, said the owner, Bob Gatti, and he closed the kennel for three weeks to disinfect.

About 25 of the dogs were treated by an Ossining veterinarian, Glenn M. Zeitz, who said two of them had died.

“The dogs came in very sick, with high fevers and very high white blood cell counts,” Dr. Zeitz said, making him suspicious that they had something worse than kennel cough.

A spokesman for the New York City Health Department said that there were “a few confirmed cases” in New York but that the city was not yet tracking the disease.
Veterinarians voluntarily sent samples to the Animal Health Diagnostic Center at the Cornell School of Veterinary Medicine, which was the only laboratory doing blood tests.

The New York Times Company
Joni L. Freshman, DVM, MS, DACVIM
Canine Consultations
Colorado Springs, Colorado

Mysterious Illness Striking Dogs Around U.S.
Illness Jumped From Horses To Dogs

September 26, 2005

WASHINGTON — The mysterious respiratory disease that has swept greyhound racetracks across the country and also afflicted pet dogs is a type of flu –an influenza strain that jumped from horses to dogs, researchers reported Monday.

Such a rapid jump into a new species is rare; the flu usually evolves into new strains more gradually. But genetic tests of sick dogs found their disease almost identical to the H3N8 influenza strain that afflicts horses, scientists at the Centers for Disease Control and Prevention and University of Florida discovered.

Moreover, they found evidence of widespread infection in racedogs around the country and in pets of various breeds in Florida and New York. Since this is a new virus for dogs, they are unlikely to harbor a natural immunity to it.

There are no reports of people sickened by the new canine flu, which is genetically different from human flu strains – and from the bird flu that has killed more than 60 people in Asia.

Dogs at greyhound tracks in Colorado, Iowa, Massachusetts and Rhode Island have reported deaths from the mysterious ailment.

The results were published online Monday by the Journal Science.

This new dog illness made headlines earlier this year as greyhound racetracks closed to control outbreaks. Veterinarians struggled to tell if the illness was a new variant of kennel cough or an entirely new disease.

The CDC researchers counted outbreaks at 14 greyhound tracks in six states from June to August 2004, and at 20 tracks in 11 states between January and May 2005. It’s not clear how dangerous the new canine flu is to dogs. Some die, others experience only a fever and cough, but a large number show no symptoms at all, the researchers report. While most attention has focused on racing dogs, the researchers tested 70 dogs of various breeds with respiratory disease in Florida and New York pet shelters and veterinary clinics. Some 97 percent showed antibodies to the new canine flu strain.

Tests of blood stored by racetracks suggests the new flu strain began infecting dogs sometime between 1999 and 2003, well before the first outbreaks were recognized, the researchers conclude.

The Associated Press

Hát, nem tudom kit rejt a Pali 82 nickname, de ha áo, akkor a microbi anyagot jobb az államvizsga előtt mégegyszer átvenni:
madár adenovírusok tárgykörben a fácánok márványlép betegségéről legalább hallomás szintjén tanácsos tudni.
Kórbonctanilag jellegzetes a “márványlép”(minő meglepetés): duzzadt lép, metszéslapja tarkázott, valamint a máj károsodására utal a duzzadt máj. Szövettani vizsgálattal, ill virológiával lehet diagnosztizálni.
A botulizmus szerintem inkább víziszárnyasoknál jellemző (vadkacsa), ott nem a kórbonctan, inkább a klinikum ami jellegzetes: petyhüdt bénulás: nyak földrenyújtása, szárnylógatás.
rt

A következő a problémám: fácán kibocsátó helyen dolgozok, amikor épp nem az iskolapadot koptatom. Idén iszonyú vírus tizedeli a csibéket. A tünetek kísértetiesen hasonlítanak a botulizmusra, mondhatnám, minden egyes jel a legapróbb részletekig arra utalnak.
Felboncoltam egy egyedet, és azt találtam benne, amire számítottam: rengeteg légyálcát és tollmaradványokat a begyben és a zúzóban. Érdekes, h a zúzó iszonyú vizenyős volt.
Tehát az állatok között általános a kannibalizmus. A beteg, bénult egyedeket csipkedik, majd sokszor megeszik, ha nem vesszük időben észre a gazban a dögöt.
Eddig a betegség a 8000es állomány mintegy 80-90%-át elvitte.
A szomszédos kibocsátó helyekre, amelyek mintegy 3-500 méterre találhatók a fertőzött teleptől, gyakorlatilag a betegség nem jelentkezett.
Németországba küldtek elpusztult fácánt, ahol nem mutattak ki botulizmust, hanem az adenovírus egy változatát, állítólag a második törzsből. Ismereteim ez irányban meglehetősen gyérek, sőt, a hazai szakirodalomban sem találtam semmi információt arra vonatkozóan, hogy az adenovírus a tojáselejtési betegségen kívül más komoly problémát okozhat fácánok esetén.

Ha Önök közül valaki a segítségemre tud lenni tanáccsal, vagy ajánlani tud magyar nyelvű szakirodalmat, hálásan megköszönném.