Archive for the ‘Belgyógyászat’ Category

Kiskutyák hypoglycemiájának megoldása L-karnitinnel

péntek, március 20th, 2009

Hypoglycemia elöfordulása

A kisállat praxisban gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor – különösen kistestű kutyafajták esetében – gyakran alakul ki hypoglykemia. Ez egy elég kellemetlen dolog lehet, mert az állatorvos által javasolt megoldás – vagyis, az etetések gyakoriságának növelése – nem mindig oldja meg a problémát és az Airport Animal Emergency Center-ben sokszor kell kezelnem ilyen hypoglycemiás kiskutyákat.

L-Karnitin

Módszerem a humán pediátriai tapasztalatokból származik, ahol csecsemőkben előforduló hasonló problémákat L-Carnitin adagolásával szűntettek meg. Kiskutyák esetében mi is nagyon sikeresen használjuk az L-Carnitint a hypoglycemia megelőzésére.

Mi az L-Carnitine szerepe a szervezetben?

Az L-Carnitin aminosavat a máj és a vesék termelik. Az L-Carnitin a zsírsavakat “szállítja” be a mitokondriumokba, ahol az energiatermelés történik, vagyis ahol a beszállított zsírok elégnek.

L-Carnitine adagja hypoglycemia megelőzésére

50mg /kg naponta kétszer

Itt (USA) bármelyik gyógyszertárban recept nélkül kapható, 500mg-os kapszula vagy folyadék formájában. Tapasztalataink szerint a hypoglycemiás epizódok eltűnnek vagy erősen lecsökkennek. Általában hat hónapos korig adjuk az L-Carnitint.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis, IN
sandorgal@gmail.com

Folyadék és vér transfúzió táblázat

péntek, április 25th, 2008

Az alábbi táblázat automatikusan kiszámolja a testsúly és egyes paraméterek megadása után azt, hogy mennyi folyadékot, elektrolitot vagy vért kell adni.

Elektrolit és vértransfúzió táblázat

Dr. Gál Sándor

1 vagy 2 diagnózis?

kedd, március 4th, 2008

Sziasztok!

Érdekes esettel találkoztam a múlt héten, és még nem is ért véget a történet, de lassan megosztom az eddigieket. Kezdjük is az elején! (Időközben az új eredményeket is közlöm)

(tovább…)

Mi a diagnózisod?…Shar-pei láz

szerda, február 20th, 2008

Az alábbi 17 hetes shar-pei kutyát oltásra hozták be, eddig két parvo oltást kapott a tenyésztőnél, ám fennakadt a szűrőn: a hőmérséklete 41,5 C fok volt. Mindamellett semmi panasz nem volt a kutyára, csak ma volt kissé bágyadtabb talán. Fizikális vizsgálat során a lázon kívül negatív, illetve egy dolog érdekes még, de egyelőre csak a képet mutatom a kutyáról.

A megfejtés…

Először is az elváltozás közelebbről:

A megfejtés: “Shar-pei láz” (Familiar Shar-Pei Fever, Familiar Amyloidosis)

Pár gondolat a betegségől

Jellemzői: indokolatlanul magas láz (ált.: 39.4-41.7), a csánktájék duzzanata (láz mellett 53%-ban jelentkezik ez a tünet is). Az első lázroham rendszerint 18 hónapos kor előtt jelentkezik, aztán a későbbiekben is visszatér, de a kor előrehaladtával ritkábban. A lázrohamok 24-36 óráig tartanak, majd maguktól is szűnnek. Néha egyéb tünetek is kísérik a lázat: hyperaesthesia, egyéb ízületek duzzanata, enyhe hasmenés, hányás, felületes, gyors légzés.

A háttérben a rendellenesen magas nyugalmi IL-6 szint áll, ami többek közt akut fázisú fehérjék képződéséért felelős, amik az amyloid-A prekurzorai. És itt jön be a képbe a nagyobbik baj: ezek a páciensek idővel vese vagy máj amyloidózisban szenvednek majd. A vese amyloidozis veseelégtelenséghez vezet, ami gyakori halálok az érintett állatokban.

A betegség autoszomális, recesszív öröklődésmenetet mutat. Egyes megfigyelések szerint a heterozigóta egyedekben is kialakul lázroham, de viszonylag ártalmatlan, a homozigóták azonban gyorsabb, és súlyosabb lefolyású formáját mutatják a betegségnek.

A shar-pei populáció Amerikában 23-28%-ban érintett.

A diagnózis rendszerint kizárásos alapon, és a jellegzetes tünetek alapján történik, specifikus teszt jelenleg nem elérhető. A későbbiekben az érintett kutyák folyamatos vizeletvizsgálata javasolt(sűrűség, fehérje, fehérje:kreatinin arány). Az amyloidózist csak vese biopszia erősítheti meg.

A magas lázas epizódok esetén nem szteroidok adása indokolt lehet (szteroidok kontraindikáltak, mert az amyloid képződést serkentik). Másodlagos fertőzések (magas hő, stressz) ellen antibiotikum adása megfontolandó.

Az amyloidózis kezelésére a kolhicin a megfelelő gyógyszer (emberben egy hasonlóan magas lázzal és amyloidózissal járó kórképben – familiar mediterranean fever – is ezt adják). Az adag: 0.025-0.03mg/kg napi 1x, 2 hétig, majd ha nincs semmi komolyabb mellékhatás, napi 2x, egy életen át. Javasolt a kolhicin adását a vese amyloidózis tüneteinek (fogyás, pu/pd, hányás, uremiás tünetek) jelentkezése előtt elkezdeni. A lázas epizódok nem szűnnek meg minden esetben, de az amyloid képződést mindenképp lassítja.

Vesét támogató egyéb gyógyszeres kezelések (vese diéta, omega 3 zsírsavak, ACE gátlók, antioxidánsok, stb) szintén szóba jöhetnek. Az ezen betegekben gyakran előforduló thromboembolia megelőzésére alacsony dózisú aspirin terápia is megfontolandó.

Amennyiben a máj az elsődleges támadási pont, és nem a vese, akkor a kohicin mellett értelem szerűen fokozott májvédelem javasolt (máj diéta, antioxidánsok, silymarin, s-adenosyl-metionin). Ezek az esetek amúgy kevésbé súlyosak, mint a vesét érintőek.

Dr. Bendzsel Dániel


Shar-Pei Fever (Standards of Care) .
Ez az angol nyelvü lektorált állatorvosi cikk itt pdf formátumban letölthetö, a betegség elöfordulásának, diagnosztikájának és gyógykezelésének igen alapos, mindenre kiterjedö leirását tartalmazza .


Shar-Pei Fever esetleirás (Dr.Gál Sándor) .
Ez az esetleirás képeken keresztül mutat be egy súlyos shar-pei amyloidozis esetet .

Epehólyagkövek kutyában

csütörtök, január 3rd, 2008

Kórelőzmény

Ma éjszakai esetem a baleseti kórházban. 12 éves német juhász keverék, akut hasi fájdalom és hirtelen, nagyfokú gyengeség miatt hozták be. Trauma, mérgezés, túletetés ki volt zárva – a tulajdonos szerint. (tovább…)

Légcsökollapszus gyógykezelése trachea stent-el

szerda, január 2nd, 2008

A légcsökollapszus meglehetösen gyakori probléma kutyák esetében. A jobbalsó képrészlet a normális légcsögyürüt mutatja, mellette pedig egy légcsökollapszusos légcsögyürüt láthattok.

Négyféle stádiumba sorolják a légcsö kollapszusos eseteket: (tovább…)

Osteoarthritis

hétfő, november 26th, 2007

Az alábbiakban szeretnék az osteoarthritisról szólni pár sort. Erről is bemásoltam egy saját “kliens tájékoztatót”: hasznos dolog a tulajdonosoknak akár nyomtatásban, akár emailen ismételten tájékoztatást adni arról, amiről már a rendelőben beszéltünk velük.

A tulajdonosoknak szánt tájékoztató (szakmaibb) alapja egy ppt formátumú régebbi előadásom, ami itt letölthető.

Az osteoathritis úgynevezett “polifaktoriális” oktanú betegség, ami azt jelenti, hogy kialakulásában több ok, “faktor” szerepel. Tulajdonképpen az ízületi porc hanyatló elváltozásáról van szó, valamint az ehhez kapcsolódó másodlagos kórképekről, melyek során részben a fájdalom, részben a beszűkült ízületi mozgás következtében lecsökken a kutya aktivitása, így hízásnak indul. A súlytöbblet felesleges terhelést ró az ízületekre, ami tovább rontja a helyzetet. Fontos az osteoarthritis korai felismerése, és mihamarabbi kezelése.

lab.gif Az osteoarthritis rendszerint 7 éves kor feletti kutyákban jelentkezik, de bármely korban előfordulhat. Általában a csípő-, a könyök-, vagy a térdízület érintett. Kialakulásának hátterében állhatnak genetikai okok (öröklődhet a hajlam), de sok esetben egy korábbi sérülés vagy az ízületek túlterhelése (elhízás) indítja el a kóros folyamatokat.

Ezen folyamatok rendszerint visszafordíthatatlanok, azonban kellő odafigyeléssel, kezeléssel, táplálással megállíthatók, a tünetek pedig enyhíthetők. A bal oldali képen jól látható kutyám bal könyökének megvastagodása, valamint a röntgenfelvétel, amelyen érzékelhető a probléma súlyossága. Mindezek ellenére nem sántít, és teljesen fájdalommentesen tölti mindennapjait immár tizenegyedik éve.

Hogy megértsük az ízületi bántalmak kezelésének alapelveit, fontos először az ízületekről beszélnünk pár szóban.

A csontok egymáson való elmozdulásának alapfeltétele, hogy az ízületi felszíneken jó csúszást biztosító porcos réteg legyen, valamint az ízület üregében egészséges mennyiségű ízületi nedv, úgynevezett synovia képződjék.

Osteoarthritis esetében a porcréteg vékonyodni kezd, bizonyos pontokon eróziók, kimaródások keletkeznek (A), amelyek az idő előrehaladtával egészen a csontig kopnak (B), esetenként kis darabok le is válhatnak (E). A porc szélén a csont is burjánzásnak indulhat (D), valamint az ízületben található szalagok is elfajulhatnak (C). Ezen elváltozásokkal egyidőben az ízületi nedv is elveszti egészséges jellegét. Mindeközben az ízületben és annak környékén gyulladásos sejtek jelennek meg, továbbá az ellátó erekben is kóros folyamatok indulnak meg, romlik a vérellátás is.terd.jpg Ezekről tekintehő meg egy rövid animáció itt ((c) eOrthopod.com).

A funkciójában is károsodott ízület megduzzad, fájdalmassá válik, az állat sántítani kezd az érintett végtagra, egyre kevesebbet mozog. Mint említettem, ez hamarosan elhízáshoz vezet, ami érthető módon méginkább rontja az ízület állapotát. A fent leírt elváltozások súlyosbodnak, a végtag izmoltsága csökken, így az ízületek tehermentesítése sem lesz megfelelő. A kezdetben csak mozgásra érzékeny végtag a betegség előrehaladtával pihenés közben is fájdalmas. Fontos látnunk továbbá, hogy a degeneratív porc elváltozásokkal párhuzamosan porc regenerálódás is történik, azonban osteoarthritis esetén a porc kijavítása nem tud lépést tartani a káros folyamatokkal, így a hatások eredője képpen az állapot fokozatosan romlik.

Egészen világos tehát, hogy mit kell tenni a betegség megállítása érdekében:

  • csökkenteni a gyulladást, az állat fájdalmát
  • elősegíteni a porc regenerálódását
  • lelassítani a porc degenerálódását
  • segíteni az ízület érellátását
  • a tehermentesítés érdekében az ízület melletti izmokat erősíteni
  • megelőzni az elhízást
  • kíméletesen mozgatni az érintett ízületet

Gyógyszerek, műtétek

Számos úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentő (”lázcsillapító”) szer érhető el akár recept nélkül is mindenki számára, fontos azonban tudnunk, hogy ezek sok esetben az állatoknak adva MÉRGEZŐEK LEHETNEK! Egy-két tabletta Aspirin például elég lehet egy macska halálához. Hogy semmi gyógyszerbaleset ne következzen be, soha ne adjon kutyájának, macskájának gyógyszert az állatorvos megkérdezése nélkül.

Manapság számos kifejezetten állatok számára kifejlesztett gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító szer létezik. Tundnunk kell, hogy ezek a gyógyszerek nem mellékhatástól mentesek. Sok esetben gyomor és bél irritációt, esetenként fekélyt okoznak, így szedésük csak álatorvosi felügyelet mellett javasolt.

A nem szteroid gyógyszerek mellett szteroid készítmények is használhatóak, azonban óriási hátrányuk, hogy rengeteg mellékhatásuk miatt hosszú távú alkalmazásuk ellenjavallt.

Végső megoldásként műtétek jöhetnek szóba, azonban ezek gyakran csak radikális beavatkozás mellett kecsegtetnek eredménnyel. Újabban lehetőség van kutyák esetében is arthroszkópos ízület tisztításra, ami kíméletesebb a hagyományos eljárásokhoz képest.

A gyógyszerbevitel csökkentésére, vagy esetleg elhagyására számos lehetőség adódik. Az alább leírtak kell tehát, hogy alapját képezzék az osteoartritises kutyák kezelésének.

Étrend

A csökkentett energiatartalmú tápok bevitele kísérletesen igazolt módon csökkenti az osteoarthritises tünetek kialakulását, tehát megelőzésre is alkalmas, a meglévő betegség tüneteit pedig mérsékli. Manapság több cég is foglalkozik csökkentett energiatartalmú táp készítésével, de etethető a kutyákkal ún. “senior” táp is, amelyet idős állatoknak javasolnak (az osteoarthritis egyébként is 7 éves kor felett jelentkezik döntően: ekkor már elkezdhető az ilyen táp etetése). Ezen felül kifejezetten ízüelti bántalmakban szenvedő állatok részére is kifejlesztettek már tápokat (pl: Hill’s j/d, Royal Canin mobility support, stb).

Mozgás

1.jpgAz étrend mellett fontos a megfelelő mozgás is. Lehetőleg rendszeres, kímélő mozgást kell biztosítani az állatnak. Mellőzni kell a hirtelen mozdulatokkal járó, megterhelő mozgásformákat (pl. labdázás), előnyben kell részesíteni a puha talajon való mozgást. Az úszás, vagy éppen a víz alatti futópadon való edzés a leginkább javasolt (ez utóbbi szolgáltatásról bővebben olvashat ITT). Bár az ízületi bántalmak esetén eleve nem ajánlott a kutyákat hidegben tartani, ha máshogy nem megoldható, a mozgatás előtt érdemes masszírozni az érintett ízületeket, hogy kellően bemelegedjenek.

DMOAD (Disease Modifying Osteoarthritic Drugs)

A fenti csoportba “gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények” tartoznak. Közülük a 3 legfontosabb csoport:

  • többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA)
  • porcvédő szerek (chondroprotektív szerek)
  • antioxidánsok, mikroelemek, vitaminok

Többszörösen telítetlen zsírsavak: a legfontosabb az úgynevezett omega-6 és omega-3 zsírsavak aránya. Az omega-3 arányának növelése gyulladáscsökkentő hatású, és mellesleg koleszterinszint csökkentő és rákellenes hatása is van. Megfelelő arányban juttathatunk be zsírsavakat, ha kutyánknak étrendkiegészítőként halolaj kapszulát adunk, megfelelő adagban. Hatása 2-3 hónap után jelentkezik, azonban folyamatos szedés mellett tartós marad, és nincsenek mellékhatásai.

Porcvédő szerek: a kondroitin-szulfát és a glükózamin a két legfontosabb anyag. Hatásuk egyrészt enyhe gyulladáscsökkentő, valamint gátolják a porc degenerálódását, és serkentik az újjáépülést. Az ízületek ellátásában részt vevő ereket védik. Önálló készítményként is kaphatók, de a továbbiakban ismertetendő zöld ajkú kagylónak is alkotóelemei.

Antioxidánsok, nyomelemek, vitaminok: az ízületek védelmében legfontosabbak: C, E, B6 vitamin, béta-karotin, Zn, Se, Si, Mn

A zöldajkú kagyló

03_mussels.jpgA fentiek közül számos komponens megtalálható a zöldajkú kagylóból készült szerekben (pl: Seatone kapszula), így szedése kifejezetten ajánlott osteoarthritis esetén. Mivel tenyésztése kifejezetten nehéz, így főleg Új-Zélandról importálják, így a belőle készült készítmények, tápszer kiegészítők drágák. Hatása azonban felülmúlhatatlan.

Összefoglaló

Összefoglalóként tehát érdemes figyelni kutyánk testsúlyára, rendszeres és kíméletes mozgatására (úszás!). A csökkentett energiatartalmú tápon kívül halolaj kapszulát, valamint zöldajkú kagyló kivonatot adhatunk a nem szteroid gyógyszerek adagjának csökkentésére, vagy akár kiváltására. Kiegészítőként mágneses vagy éppen akupunktúrás kezelés is szóba jöhet. A megfelelő kombinációk kiválasztásával kutyánk panaszmentessé tehető, fájdalommentes élete meghosszabbítható.

Dr. Bendzsel Dániel

Hasonló irások:
Egy angol nyelvü online  elöadás itt tekinthetö meg.

Egy érdekes eset -elgennyedt vese

péntek, október 5th, 2007

 

Kórelözmény
Egy hete bágyadt rotweiler kant hoztak be hozzám a rendelőbe. (tovább…)

FIP eset – mellkasi drén vagy interferon?

szerda, október 3rd, 2007

Kedves Sándor!

Találtam egy beteg macskát – FIP, effusív forma. Sajnos épp mellkasi folyadékgyülemmel. Dexamethason, furosemid, antibiotikum. Elkezdtem az interferon-kezelést is. Ezzel kapcsolatban lenne néhány kérdésem:

 

Thoracocentesissel mennyire hosszan tarthatóak életben? Ilyen stádiumban volt-e már jó tapasztalat az interferonnal? Ha hatékony, mennyire hamar érezteti a hatását? Meggondolandó-e a mellkasi tubus/drén, esetleg hogyan lehetne megoldani?

 

A lényeg: vajon nyerek-e annyi idõt a tubussal, hogy esélyt adjak az interferonra adott pozitív reakciónak? Esetleg inkább csak ismételjem a thoracocentesist? Elõre is köszönöm a segítséget!

Üdvözlettel:

Váradi Noémi
n.varadi@yahoo.com

Cisztinuria

hétfő, október 1st, 2007

Van valakinek valami jo otlete a cisztinuria kezelesere??

6 eves rottweiler, gyonyoru kan kutya, 3 eve  ultrahangon es Rx-en kepzodmenyeket eszleltunk a hugyholyagban egy vizeleturitesi zavar fellepesekor. Megmütottuk a kutyust es cisztinkristalyokat szedtunk ki nagy mennyisegben. Azota  a kutyat meg 2-szer mütottuk mert majdnem pontosan evente megismetlodnek a panaszok. A kutya az elso diagnozis utan mar Hill”s U/D-t kap taplalekul.

Asthma, Bronchitis (Macska)

szombat, szeptember 22nd, 2007

 
Az asthma egyéb elnevezései: Eosinophil bronchitis, Allergiás bronchitis, Krónikus obstruktív léguti megbetegedés, Krónikus obstruktív tüdő megbetegedés, Asthmás bronchitis, Allergiás asthma, Emphysemás bronchitis  (tovább…)

Segitseget szeretnek kerni

csütörtök, szeptember 13th, 2007

Tehetetlenul allunk egy 9 eves boxer szuka kutya esete elott. A kutya mar tobb mint fel eve betegeskedik, azota szamtalan allatorvos kezelte. A legelso diagnozis akut hasnyalmirigy gyulladas volt. Jelenleg, a kutya bar jol eszik ,csontsovany. Fajtatja a ket hatso labat es elkezdtek az izmai is elsorvadni. Most csak gyogynoveny kivonatot tartalmazo maj es izuletvedo gyogyszert kap valamit napi 3 alkalommal trienzim tablettat. A mai vervizsgalat eredmenye(csak a nem normalis parameterek):feherversejtszam:15,1;kreatinin:37,16;karbamid:1.5;GOT:98;GPT:17 ;amilaz:1881. A vizeletvizsgalat feherjevizelesn kivul mas problemat nem mutatott ki. Az  amilaz erteke valoszinuleg nem realis a trienzim tabletta miatt. Sajnos lipazt nem tudnak merni a laborban. Rontgenvizsgalatot meg nem sikerult elvegezni.Ultrahangos vizsgalat soran semmi korosat nem tudtak kimutatni. Ha valakinek van valami otlete a diagnozist illetoen vagy kezelesi tanacsa az kerem irjon.

Kerestely Annamaria

Újszülött- és fiatalkori diagnosztika

szerda, szeptember 5th, 2007

A beteg újszülöttek gyorsan vizsgálhatók óvatos laboratóriumi tesztekkel, röntgennel. Különbségek vannak az újszülöttek, és a felnőtt egyedek normál értékei közt, így ezek figyelembevételével kell értékelni a kapott eredményeket.

(tovább…)

Léprepedés, lépdaganat, lépciszta

szerda, június 27th, 2007

Sokszor találkozik az állatorvos olyan esetekkel, amikor egy közepes korú felnött kutyát azzal hoznak be, hogy hirtelen gyenge lett és a nyálkahártyák sápadtak.

Ilyenkor mindig gondolni kell arra, hogy a lép megrepedéséröl is lehet szó. Ugyan nagyon nagy segitséget jelent a röntgen, de én mindig azonnal elvégzem a hasüreg aspirációját is. Nem is értem, hogy miért nem történik ez meg mindegyik állatorvosi praxisban, hiszen ez a diagnosztikai módszer olcsó, veszélytelen és gyors.

Az aspiráció helyén lévö szört célszerü lenyirni vagy leborotválni, de nem szükségszerü! Ugyanúgy, ahogy a húgyhólyag tüaspirációja esetében sem kell lenyirni a szört, csak alkohollal fertötleniteni a területet, itt sem kötelezö lenyirni a szört.

A probléma csak ott van, hogy nem lehet biztosan tudni, hogy daganatos vagy nem daganatos megbetegedés okozta a léprepedést. Eppen ezért, mivel nem tudjuk, hogy miröl (daganat vagy nem daganat) van szó, az ilyen esetekben mindig és azonnal el kell végezni a hasüreg mütéti feltárását, a lépet el kell távolitani és a lépet szövettani vizsgálatra kell beküldeni egy hozzáértö laborba, vagy pedig a praxis házilaborjában kell megnézni. Az alábbi eseteim is pontosan ezt bizonyitják. Amikor azt hittem, hogy biztosan egy megrepedt lépdaganatról van szó, akkor kiderült, hogy csak egy megrepedt lép cystáról/hematómáról volt szó. Melyik az alábbi két eset közül a jóindulatú lépcysta és melyik a lépdaganat okozta repedés?

Ez? (szövettani eredmény = lép hemangiosarcoma)

Vagy ez? (szövettani eredmény = lépgyulladás okozta hematoma)

A lép külsö megvizsgálása vagy a lép ultrahangvizsgálata alapján NEM dönthetö el az állat prognózisa! (lásd Dr. Manczur Ferenc irását itt lejjebb)

A.) Nem daganat okozta léprepedés
a.) Lépgyulladás (splenitis) miatt megrepedt lép .

B.) Daganat okozta léprepedés
a.) Hemangiosarcoma okozta léprepedés .
Az egyik tanulmány szerint a léprepedések 43%-át hemangiosarcoma okozza.

Lehet-e diagnosztizálni egy lép hemangiosarcomát ultrahangos vizsgálattal?

A legújabb JAVMA cikk (2007 március) szerint egyértelmüen NEM lehet, erre csak a szövettani vizsgálat (aspirációs vagy kimetszéses) képes. (kattints az alábbi képre).

Az alábbi képre kattintva az nagyobb méretben nyilik meg.

A lép hemangiosarcoma prognózisa

Az esetek 43%-ban hemangiosarcoma okozza a léprepedést, amely esetén a túlélési idö :
Csak mütéttel: 19-65 nap
Mütét és kemoterápia: 145-190 nap

5-Minute Consultant szerint :
a.) csak lépeltávolitási mütéttel: 19-65 nap
b.) lépeltávolitással + chemoterápiával: 145 nap

Cuoto:Small Animal Internal Medicine könyv szerint:
a.) Kemoterápia nélkül (csak mütéttel): átlagosan 20-60 nap túlélés
b.) Kemoterápia nélkül (csak mütéttel): 1 éves túlélés esélye = 10%
c.) Mütét + Kemoterápia: átlagosan 190 nap túlélés
d.) Mütét + Kemoterápia: 1 éves túlélés esélye = 30%

A kemoterápia mellékhatásai

Myelosupresszió, gastroenteritis, alopecia, hyperpigmentáció, cardiotoxicitás. Itt jegyzem meg, hogy ezek a mellékhatások csak kevés állatban jelentkeznek. Felelötlenség úgy leegyszerüsiteni a kemoterápiát, hogy az egy szörnyü dolog. Hogyha valamelyik állatorvos nem akarja vállalni a kemoterápiás kezelést, akkor legalább utalja be az állatot ahhoz a szakértöhöz (pl. Dr. Balogh Lajos) és engedje, hogy az onkológus szakértö tegye a dolgát. Hány állat nem kapja meg sohasem a továbbélés lehetöségét, mert az alapellátást végzö állatorvos sohasem utalja be az állatot!!

Van-e értelme kemoterápiát javasolni egy hemangiosarcomás, megrepedt lépü kutya tulajdonosának?

Mindenféleképpen, hiszen 30%-os esélye van a kutyának (vagyis minden 3.-ik kutyának!!), hogy 1 évet még élhet.

Dr. Gál Sándor

Dr. Manczur Ferenc irását közöljük:

Szerintem az állat szövettani diagnózisáig nem dönthető el, hogy a lépen látható valami (akár vérzik, akár nem) jó vagy rossz indulatú-e. Ha vérzik, fel kell ajánlani a műtétet. Kár lenne egy megrepedt lép haematomáért az állatot kiirtani. Ha az utólagos szövettan sarcoma akkor érdemes a kemoterápiát felajánlani. Én már láttam megrepedt sarcomás lépű kutyát fél évvel a műtétet követően tünetmentesen (kemoterápiát kapott). Szóval inkább Sanyival értek egyet, döntsön a gazdi. Amúgy nem szoktak a kutyák a kemoterápiától olyan rosszul lenni, mint az emberek. (Bár egy finn állatorvos egyszer azt mondta, hogy az összes daganatos kutyát ki kell irtani, mert végül is a kemoterápiás szerek a környezetbe jutnak, ahonnan majd megesszük, megisszuk. Hát, ez is egy szempont, bár szerintem a rengeteg környezetbe juttatott vegyszer mellett ezek a szerek eltörpülnek mennyiségileg.) Ha nem vérzik a lépgóc, de nagy vagy növekszik én szintén kivetetném. Azután szövettan. Ha látható gócok vannak a májban vagy másutt, akkor persze inkább a daganat a valószínű és a rossz prognózis miatt szóba jöhet az euthanázia. E nélkül én nem tennék ilyet. De mindig fel kell készíteni a gazdikat a rossz prognózisra is. Egyébként sokkal alázatosabban kéne a biológiához állnunk. Nagyon keveset tudunk (kalapáccsal javítgatjuk a svájci órát), így ha egy nem túl idős állatot kiirtunk, igen gyakran hibázunk. Szerintem.

üdvözlettel
Dr. Manczur Ferenc
Manczur.Ferenc@aotk.szie.hu

Cukorbetegség, Diabetes mellitus

kedd, január 23rd, 2007

Magyar nyelvü irások

Ezek a magyar nyelvü irások részletesen mutatják be a cukorbetegség tüneteit, diagnosztikáját és gyógykezelését.
Diabetes mellitus, nem komplikált forma .
Diabetes Mellitus, nem ketonos hyperosmotikus szindróma .
Diabetes Mellitus, ketoacidózisos forma .

Angol nyelvü irások

Diabetes mellitus, Uncomplicated (5-Min Vet Consult) .
Diabetes mellitus, Nonketotic Hypermolar (5-Min Vet Consult) .
Diabetes mellitus, Ketoacidotic (5-Min Vet Consult) .
Röviden, tömören, de igen sok információ található itt.

Kezelési protokolok

feltöltés alatt

Javasolt honlapok és linkek

YourDiabeticCat.com
Talán a legjobb diabetes honlap, minden információ részletesen megtalálható benne, mind az állatorvosok, mind a tulajdonosok számára kiváló.
Vetsulin honlap
Nagyon szépen összefoglalja a teljes diabetes diagnosztikát, kezelést, valamint a glukózgörbét.

Javasolt müszeres vizsgálatok

Vércukor mérése .

Etetési idök

Feeding schedule.

Takarmányok

Diabates nutrition .

Esetleirások

Diabetes kutya házidiéta (Dr. Nagy Endre) .

Letöltések, formanyomtatványok

A vércukor beállitása (glucose curve) és a glukózgörbe
A glukózgörbe generátor .
Automatikusan kiszámolja és mutatja a teljes glukózgörbét.

Fotóalbum (diabetes)

feltöltés alatt

Videók (diabetes)

Diabetes mellitus macska video (Cornell Allatorvosi egyetem)
A diagnozis felállitása, a gyógykezelés, hogyan adjon inzulint a tulajdonos otthon a macskájának, milyen eleséget adjunk, a cukorbetegség monitorizálása, a hypoglycemia kezelése

Kutyák cukorbetegsége (Diabetes mellitus) .

Intravénás katéter behelyezési technikája macskában

kedd, január 16th, 2007

Ez az angol nyelvü videó jól mutatja be azt, hogy hogyan kell behelyezni az intravénás katétert kutyában és macskában.
.

.
Macska intravénás katéter behelyezése itt megtekinthetö, sok képpel, angol nyelvü anyag (pdf ) vagy (online ) .

Dr. Gál Sándor

Az elhizás okozta problémák

kedd, január 16th, 2007

Egy nagyon jó cikket szeretnék itt bemutatni (angolul), amely kutyák elhizásával és annak állatorvosi menedzselésével foglakozik. Többek között az keltette fel a figyelmemet, amikor azt olvastam, hogy az elhizott kutyák átlagosan 2 évvel kevesebb idejig élnek. Pontosan ilyen adatokkal lehet meggyözni a tulajdonosokat arról, hogy milyen fontos egy észlelt probléma kezelése. Ez a cikk (pdf formátumban) a legjobb, amelyet valaha olvastam.

Obesity management

Vestibuláris Szindróma-MACSKABAN

hétfő, december 25th, 2006

MACSKABAN ritkábban fordul elö ez a betegség. Tegnap hoztak be hozzám egy 13 éves, ivartalanitott, nöstény macskát azzal, hogy a fejét órákkal ezelött elkezdte BALOLDALRA forditani, ataxiás lett, bilaterális, horizontális nystagmus alakult ki. Trauma kizárható. FeLV/FIV virus negativ, teljes vérkép és biokémiai vizsgálat normális volt. Ennek az esetnek a fényképeit itt találjátok:
http://www.hungarovet2000.com/uzenofal/kepek.php?postID=1772
Tegnapi esetem (macska Vestibuláris Szindróma) videóját itt tekinthetitek meg:
http://logcabinvet.com/mb/pb-402.post

KUTYABAN sokszor elöforduló probléma ez, több esetet is részletesen leirtam és képekkel együtt korábban bemutattam. http://www.hungarovet2000.com/uzenofal/kepek.php?postID=1478
Kutya Vestibuláris Szindróma esetem videóját itt tekinthetitek meg:
Első videó (a horizontális nystagmus bemutatása):
http://www.hungarovet2000.com/files/MOV00133.swf.html
Második videó (az ataxia és a fej félretartása bemutatása):
http://www.hungarovet2000.com/files/MOV00134.swf.html

Ezt az esetet azért tartottam fontosnak megemliteni, mert sok esetben azt tapasztaltam, hogy elég sok esetben az állatorvosok az ilyen tüneteket mutató állatok elaltatását javasolják, mert tévesen azt hiszik, hogy egy súlyos, gyógyithatatlan, vagy reménytelen központi idegrendszeri betegségröl (pl. agydaganat, meningitis, stb.) van szó. Pedig ezek az állatok a legtöbb esetben mindenféle kezelés nélkül is meggyógyulhatnak.

Gál Sanyi

Váratlan elhullás

csütörtök, december 21st, 2006

Kedves listatagok!
Egy macska váratlan elhullásával kapcsolatban szeretném a véleményeteket kérni, én nem találom az okát. A beteg 10 éves, leukózis poz. házimacska. Kicsit bágyadt, étvágytalan, sápadt volt, de steroid és vitaminok adása után másnapra jobban lett. (Ált. vérvizsgálat: ALT, kreatinin normál érték, fvs 22, vvt 5, Ht 24., normál véralvadás). A másnapi kezelésen kevés infusióval átmostam a kanüljét (amin előző nap is kapott Ringert), majd Duphalyte-os Ringert kezdtem infundálni. Pár perc múlva a macska dyspnoés lett, és zörejessé vált a légzés (kb.5-10 ml folyadékot kapott). Ekkor váltottam 40% glukóz infusióra, kapott még steroidot, furosemidet. Percről percre romlott az állapota, a tulajdonos kérésére elaltattam. Bár részletes boncolást nem végeztem, felnyitottam a mellkast és a hasüreget, és durva elváltozást nem találtam. Igaz a Ht értéke elég alacsony volt, de már javult az állapota, és közvetlenül az infusió adása után lett rosszul. Arra gondoltam hogy a kanül átmosásakor benyomtam egy vérrögöt, és emboliát kapott. Volt már valakinek hasonló tapasztalata? Ha igen, kérem ossza meg velem!Köszönettel: Kassay Viktória

Macska eosinophylic stomatitis eset

csütörtök, november 30th, 2006

Tegnapi esetem, egy 5 éves kasztrált macskát hoztak be a baleseti kórházba azzal, hogy már egy hete nem eszik, illetve alig eszik. A kezelö állatorvos antibiotikumokat irt fel, pontos diagnozist a tulajdonos nem kapott. A szájüreget nem vizsgálta az állatorvos, mert nyálzást nem észlelt, illetve a macska olyad vadul viselkedett, hogy nem tudta a szájat kinyitni.

En azt javasoltam a tulajdonosnak, hogy altassuk be az állatot, mert a szájüreg vizsgálata az ilyen esetekben rendkivül fontos. (Természetesen FeLV/FIV tesztet és teljes vérvizsgálatot is végeztünk). A macskát egy altatódobozba tettük (alig lehetett megfogni) és csak ezután lehetett kinyitni a szájat. Az alábbi képeken látjátok, hogy mit találtam.

Nagyon fontos tehát, hogy elmagyarázzuk azt a tulajdonosnak, hogy ahhoz, hogy egy pontosabb diagnozist, majd prognózist és kezelést alkalmazzunk, ahhoz bizonyos vizsgálatokat és teszteket el kell végezni. Az állatorvos egyéni kommunikációs kézsége itt is döntö.

A macska Eosinophilic Granuloma Complex betegségéröl most nem irok, az alábbi linken sok információt találtok (5-perces konzultáns).

Kutyákban is elöfordulnak ehhez hasonló esetek:

Fekélyes stomatitis, kutya, képekkel (Dr. Fenyves Ildikó)
http://www.hungarovet2000.com/uzenofal/viewpost.php?id=1475

Ulcerative stomatitis-válasz (Dr. Gál Sándor)
http://www.hungarovet2000.com/uzenofal/viewpost.php?id=1477

Gál Sanyi

Macska hirtelen elhullása-saját esetem

kedd, november 21st, 2006

Kedves Viktória!

Nekem sohasem volt ilyen esetem, nem tartom valószinünek, hogy egy vérrög okozta a hirtelen elhullást.

Hogyha az ember tovább “kutakodik” akkor sokszor meglepö dolgokat talál az ilyen hirtelen elhullások után. Nemrégiben volt egy olyan esetem (lásd az alábbi képeket), hogy egy 1 éves, szigorúan a lakásban tartott macskát hoztak be hozzám, boncolásra. A macska hirtelen elhullott otthon és a tulajdonos tudni akarta, hogy mi okozta az elhullást. Ilyenkor részletes boncolást és igen részletes labor-és szövettani vizsgálatot kérek. Ebben az esetben a boncolás is elég volt. Szivférgességet találtam, amely macskában hirtelen elhullást okozhat.

Gál Sanyi

Lelet

hétfő, október 30th, 2006

Szia Tibi!

Szerintem nem sok nyitott kérdés maradt a röntgen alapján. A légcső feltolódott, a VD képen a fél mellkast kitölti a szövetszaporulat. Én szívbázis daganatra tippelnék, bár szokatlan, hogy nincs hemopericardium. A bronchoscopiától mit vársz? Szerintem labor, vékonytű biopszia, thoracotomia, műtét/exterminatio lehet egy követendő protokoll.
Üdv:
Zsolt

stt válasz

péntek, október 20th, 2006

Kedves Tibor én a leírtak, illetve a csatolt képek alapján szívmegnagyobbodást és tüdővizenyőt állapítanék meg, a szívhangok a pulzus vizsgálati leletének, illetve a kutya súlyának (elzsírosodásának) az ismeretében persze pontosítani lehetne a diagnózist. Praxisomban több alkalommal találkoztam szívbeteg kutyával és több esetben a szívcsúcslökés, a kemény pulzus, erőteljes szívverés, a szívhangok normálistól eltérése engedett következtetni a betegségre, és a nehezített légzés orrfolyás nem feltétlenül társult hozzá. Kutyáim jól reagáltak a furoszemid és enalaprilos kezelésre, káliummal. Kiegészítő vizsgálatnak szerintem szóba jöhetnek : vérvizsgálat (CK, LDH, AST), szívUH, EKG, illetve a tartós megfigyelés. (pulzusgörbe szerkesztés) A gyógyszeres kezelések mellé ajánlott egy diétás táplálási terv összeállítása. (sószegény, vizlekötő táplálékok pl:rizs. esetleg ha anyagilag vállaható speckó diétás tápok vezető gyártoktól. Sok sikert a további vizsgálódáshoz! B.Vera

rtg

péntek, október 20th, 2006

Bocs, de elfelejtettem leírni, de természetesen a szíveredetet is vizsgáltuk (uh) és neg. de ha jobban megfigyeled, a szív konturja jól elkülönül a med. lebenytől. Uh vizsgálattal is lehetett látni, hogy a szív mellett helyezkedik el ez a szövet. sajnos szükség lesz bronchoscopiára is, ha nem ad plussz információtfel kell tárni a mellüreget.
A kutya egyébként élénk, mozgatásra köhög főleg. Megyünk tovább. Egyébként ritkán látható ilyen lelet.
Köszi a javaslatot.
STT

Köhöges

péntek, október 20th, 2006

Szoba jöhet egy szivbazis daganat.Kivancsi vagyok a vegere.

Érdekes lelet

csütörtök, október 19th, 2006

Kérlek benneteket,hogy segítsetek a mellékelt rtg lelet értelmezésében. A kutya láztalan,köhög, főleg ha nyugalmi helyzet után mozogni kezd. Nincs orrfolyás, nincs nehezített légzés.Eszeget is.8 éves berni p. szuka.
Köszi.
STT

Masticatory myositis

szombat, június 3rd, 2006

Erdekes esetem volt vagy 4 napja. Ezt a 12 éves Rottweiler kutyát azzal hozták be hozzám, hogy nem tudja egyáltalán kinyitni a száját. Sem a tulajdonos, sem pedig én nem tudtam még csak megmozditani se a kutya száját.

A differenciál diagnozisok között szerepeltek a következöek:

1.) Temporomandibularis izületi betegség
2.) Polymyositis
3.) A rágóizmok neurogen okok miatti atrophiája
4.) Retrobulbáris tályog
5.) Toxoplasmosis
6.) Tetanusz
7.) Masticatory myositis (Eosinophilic myositis)

Teljes altatás után SEM tudtam kinyitni EGYALTALAN a kutya száját és ez a Masticatory myositis (Eosinophilic myositis)-ra utal. Vannak specifikus tesztek és a biopszia is pontos diagnozist ad, de persze a kezelést azonnal meg kellett kezdeni.

A Masticatory myositis (Eosinophilic myositis) az egy autoimmune betegség, amelyik specifikusan a rágóizmok ellen irányul, azok gyulladását okozza, amely szájzárat eredményez.

A gyógykezelés egy azonnali, nagyadagú Prednisolone kezelés, amelyet 5-7 HONAPIG (!!) kell folytatni.

Az altatás alatt sem szabad a szájat eröszakkal feszegetni vagy megpróbálni megnyitni, mert ez az izomrostok szakadásához vezet.

A részletes leirást az alábbi linkre kattintva találjátok meg.

Gál Sanyi

Folyadékterápia honlap (Washington State University)

péntek, március 24th, 2006

Egy kiváló honlapot szeretnék bemutatni, a Washington State University állatorvosi egyetem készitette. Remekül mutatja be a folyadékterápia lehetöségeit, milyen folyadékot, mennyit és milyen úton adjunk?

Ulceratív stomatitis

szombat, március 18th, 2006

Több hónappal ezelőtt Gál doktor fekélyes szájgyulladás estén, a kezelési protokoll részeként említette a Bovin laktoferrin kezelést.
Szeretném megpróbálni, mert a methylprednisolon ürülése után 1-2 hét múlva recidíva lesz, magas lázas állapot, nyeldeklés, fekélyekkel a szájban, vagy anélkül.
Nem tudom Magyarországon beszerezni, és a Pharmafutártól sem kaptam választ hetek óta.
Ebben kérném a magyarországon dolgozó kollégák, vagy Sándor segítségét.
Előre is köszönöm.
Fenyves Ildikó

A kutyainfluenza és a kennel-cough klinikai megkülönböztetése

vasárnap, február 12th, 2006

A kutyainfluenza és a kennel-cough klinikai megkülönböztetése talán sokakat érdekel, az alábbiakban erröl olvashattok.

A perianális büzmirigyek gyulladása és kezelése

csütörtök, február 9th, 2006

Macskákban ritkán fordul elö ez a kórkép, kutyákban annál gyakoribb. Az alábbi témát már korábban megvitattuk itt a Hungaroveten is és most itt ismét szeretnék erröl a témáról irni.

Macska büzmirigy gyulladása és kezelése (Dr.Gál Sándor)
http://www.hungarovet2000.com/uzenofal/viewpost.php?id=1334

Dr. Kerekes Bálint (2003 december)

Kíváncsian várom a perianalis mirigyek (”bűzmirigy”) gyulladásának kezelésére vonatkozó ötleteket, tapasztalatokat.

Dr. Horváth László (2003 december)

Bálint!
Tudományos megalapozottságú tapasztalatokra, vagy praktikus, mindennapi trükkökre vagy kíváncsi? És még egy kérdés? Pontosítani kellene, mit értesz “gyulladáson”? Azt, amikor már kialakult a sipoly, vagy azt, amikor még csak kidudorodik, esetleg fájdalmas a környezete?

Én “átlagos” bűzmirigy probléma esetén a következőket szoktam csinálni: ha tudom, és ha lehet, megpróbálom kiüríteni a tartalmat, de nem szoktam nagyon erőltetni, mert jobb várni vele 2 napot antibiotikum és kortizon árnyékban. Ha kiüríthető, akkor általában gyorsabban javul. Helyi fertőtlenítés, legtöbbször H2O2 oldattal, 4-5 napig Antirobe tabletta otthonra és inj.-ban tartós kortizonkészítmény. Eddig az esetek nagy részében bejött, szépen javultak. Ami nem, azt elküldtem “specialistákhoz”!
Hola

Dr. Gál Sándor (2003 december)

Az “ANAL SACCULITIS”, a “Büzmirigyek gyulladása” kezelésére a következö módszert alkalmazzuk, nagyon jó eredménnyel:

1. Ajánlatos a szedálás vagy legalább a fájdalomcsillapitas: mi itt Butorphanol inj.+Acepromazin injekciot hasznalunk.

2. Ezekutan rektálisan, gyengéden kinyomjuk a büzmirigyeket.

3. A büzmirigyeket a Techni-Care nevü mütéti bemosakodo anyaggal mossuk le es elöször ezzel öblitjük át a büzmirigyeket. (A Techni-Care az egy különleges hatékonysagu gram+ es gram- baktericid hatásu oldat, amelyik ráadásul szovetbarát is, nyálkahártyákon is biztonságos, kiválo sebtisztigatasra is.).

4. A büzmirigyek infuzioját a kandurok urethra katerevel vegezzuk, a nyitott végü fajtával.

5.Ezekután a Panalog nevü (Fort Dodge termék) krémet infuziozzuk be a büzmirigyekbe. A Panalog az több gyogyszer keveréke: Nystatin+Neomycin +Triamcinolone+Thiostrepton.

6.Dexamethasone SP injekciot adunk egyszer es Baytril tablettat egy hetig.

7. A büzmirigyeket minden 2 hetben egyszer kinyomjuk, osszesen ketszer.

A szisztémás antibiotikumok nem nagyon hasznalnak, mert a gyogyszerek nem nagyon tudnak athatolni a gyulladasos, de kulonosen nem az eltályogosodott büzmirigyek falán.

Ez a módszer nagyon sikeresen müködik!!

Hogyha a büzmirigy már eltályogosodott, vagy már feltört, akkor én egy sajátos modszert alkalmazok, de ezt majd a kovetkezo levelemben irom meg.

Macska büzmirigy gyulladása és kezelése (Dr.Gál Sándor)
Az alábbi linkre kattintva KEPEKEN keresztül láthatjátok a perianális mirigyek kezelését
http://www.hungarovet2000.com/uzenofal/viewpost.php?id=1334

Gál Sanyi

Megaesophagus – kutyában

péntek, január 13th, 2006

Ma esti esetem, egy 11 éves, kasztrált labrador kutyát hoztak be a következö tünetekkel: több napja tartó regurgitáció, köhögés, anorexia, nyelési nehézség, nyálzás.

A laterális röntgenfelvételeken kitágult nyelöcsö látható. A differenciál diagnózist és a kezelést az alábbi linken találjátok meg, angolul.

A peritoneális dializis módszere

péntek, január 6th, 2006

Az alábbi angol nyelvü elöadás a peritoneális dializis módszerét és sokféle alkalmazási területét mutatja be, a figyelmetekbe ajánlom.

Idült veseelégtelenség

szerda, január 4th, 2006

Nemrégen a szakmai üzenőfal írásai között volt szó az idült veseelégtelenségről (CKD), az ehhez a levélhez csatolt link nagyon érdekes. A cikk amit erről olvashatunk annyiban új, hogy végre egyre több gyógyszeres lehetőség van e betegség kezelésére, még ha tüneti kezelés is. Néhány éve az ACE gátlókat is használjuk CKD nél (Fortekor), itt egy foszformeglötő vegyület alkalmazásáról írnak, amely feltehetően nemsokára Magyarországon is elérhető lesz.
A betegség kapcsán szeretném bemutatni egyik betegem kórtörténetét, talán hasznos lehet.

Idült veseelégtelenségnél a jellegzetes tűnetek alapján könnyen jutunk el a diagnózisig, de a veseparaméterek magas értéke láttán sajnos könnyen javasolunk euthanasiát. 800/900 as kreatinin értéknél ha az állat általános állapota igen rossz, a tulajdonosok zöme az állat végleges elaltatását kéri, és sokszor eleve ezt támogató ajánlást kap az állatorvosától.

A képen látható macska 8 hónappal ezelőtti veseparaméterei: karbamid 43, kreatinin 573. Az állatot elkezdtük tünetileg kezelni, hetekig vénás infúziót kapott, ACE gátlót. stb. majd otthon elkezdték fecskendőból etetni vesediétás táppal, és mindennel amit a tulajdonos hasznosnak vélt. (aloe gél, kamillatea, homeopathoás golyók), -utóbbiakat nem elleneztük.
1 hónappal később, a karbamid 28 kreatinin 465, és hónapokig ehhez hasonló értékeket mért a laboratórium. Most 610 es kreatininértéknél kielégítő az állapota.
Érdekesség képpen kiszámoltam, hogy ez az állat a napokban fogja megkapni a kb 130. infúziós kezelését (sc.) hetente két három alkalommal jönnek.
Azt gondolom fontos tanulsága az esetnek, hogy esetünkben a tulajdonos mérhetetlen kötődése és állatszeretete támogatja a mi csekély szakmai munkánkat, pedig tisztában van a kórjóslattal.

Másik tanulság, hogy nem biztos, hogy azonnal keresztet kell vetni az állatra ilyen veseműködésnél, természetesen csak eggyüttműködó állattulajdonos esetén.

Kérdésem lenne, hogy végzett e valaki ilyen esetben ambuláns módon hosszabb távon peritoneális dialízist macskánál, van e értelme egyáltalán, javítja e az állat közérzetét.

Eredményekben gazdag, békés új évet kívánva minden kollégának,

Fenyves Ildikó

Peritoneális dialízis

szerda, január 4th, 2006

Mi alkalmazunk peritoneális dialízist, de csak akkor, ha a veseműködés javulására van remény, vagyis idült veseelégtelenség esetén nem. A javulás egyébként igen látványos két- három nap alatt. A nehézség a beömlesztett dializáló oldat visszanyerése. Ha 50-60%-a sikerül, akkor már örülünk. Egyébként a kérdéses macska esetében a sc. infúziónak nem sok értelmét látom. Ha nem tudjátok vénásan adni valami plazmaexpanderrel, akkor ez a folyadék igen rövid időt fog az érpályában tölteni, hamar az interstitiális térbe jut.
Üdv:
Sebestyén Zsolt

Tartós szubkután infúzió otthoni beadása

szerda, január 4th, 2006

Kedves Ildikó!

Azt irtad, hogy: “Érdekességképpen kiszámoltam, hogy ez az állat a napokban fogja megkapni a kb 130. infúziós kezelését (sc.) hetente két három alkalommal jönnek. Azt gondolom fontos tanulsága az esetnek, hogy esetünkben a tulajdonos mérhetetlen kötődése és állatszeretete támogatja a mi csekély szakmai munkánkat, pedig tisztában van a kórjóslattal.Másik tanulság, hogy nem biztos, hogy azonnal keresztet kell vetni az állatra ilyen veseműködésnél, természetesen csak eggyüttműködó állattulajdonos esetén.”

Ildikó! 130 szubkután infúziós kezelés a saját praxisodban, ugyanazon az állaton, az azért nem semmi! Pontosan az ilyen macskák és az ilyen tulajdonosok számára találták ki és használják az Egyesült Allamokban a “GIF-tube” elnevezésü, tartósan a bör alá tett kilyuggatott locsolócsöhöz hasonló szubkután katétert. Ez a katéter akár két évig is a bör alatt maradhat, mindenféle következmények nélkül! A tulajdonos maga végzi el a napontkénti nagy mennyiségü szubkután folyadék beadását, nagyon rövid idö alatt és OTTHON! Nem kell bejönnie a praxisba! Ennek a GIF-szubkután katéter KIT-nek az ára $110 (vagyis kb. 20,000 forint).

Ez a módszer sokkal praktikusabb, életképesebb, mint a peritoneális dialízis, mert sokkal több állaton segit, hiszen nem kell a kezelésekre bemenni az állatorvosi praxisokba. Most persze mondhatná azt valaki, hogy “a tulajdonos miért kezelje az állatát otthon saját maga?”

Elöször is, állatorvosi utasitásra teszi. Másodsorban, a legtöbbször csak igy lehetséges az állat kezelése. A naponkénti látogatás a praxisba az nem megoldás a legtöbb esetben! Es nem az a fontos, hogy a beteg jobban legyen?

GIF-információ az állatorvosok számára
http://www.practivet.com/About%20the%20GIF-Tube.htm

GIF-információ a tulajdonos számára
http://www.hoochcrf.com/index.htm

Gál Sanyi

Vestibularis szindroma

kedd, december 20th, 2005

Szia Sanyi!

Csak most volt időm átolvasni az üzenőfal utóbbi két heti “termését”. A nálunk inkább idiopatikus vestibularis szindrómának nevezett betegség bemutatásához az alábbiakat szeretném hozzáfűzni:
Az idiopatikus vestibularis szindóma diagnózisa kizárólag kizárásos alapon állítható fel, a többi lehetséges ok kizárása után. Ez talán nem érződik elég súllyal az írásodból. Természetesen az ok kiderítése a prognózist és a kezelést is meghatározza.
Döntő a vestibularis zavar centralis-perifériás eredetének elkülönítése. Ehhez az alábbiak nyújthatnak segítséget:

Centrális:

ferde fejtartás
aszimmetrikus ataxia
nystagmus (bármely irányú, a fej mozgatásásval vált)
tudatállapot változás
proprioceptív deficit

Perifériás:

ferde fejtartás
aszimmetrikus ataxia
nystagmus (soha nem vertikális, és nem változik a fej mozgatására)
+/- Horner,
+/- N. facialis deficit
Ha már tudjuk, hogy centrális, vagy perifériás eredetről van-e szó, az alábbi okok jöhetnek szóba:

Perifériás vestibularis betegségek

Otitis media – interna
Idiopatikus vestibularis szindróma
Veleszületett vestibularis szindrómák
Ototoxikus szerek
Daganatok

Centralis vestibularis betegségek

Vascularis (vérzés, infarktus)
Inflammatorikus (virusos, bakteriális, gombás)
Toxikus (ólom, hexachlorofen),
Traumás
Anomália (hydrocephalus)
Metabolikus (hypoglycaemia)
(Idiopatikus)
Neoplasztikus (elsődleges, áttét)
Degeneratív (raktározási betegségek, neuropátiák, demyelinizációs betegségek)

Üdv:
Sebestyén Zsolt

Gerinc trauma és szteroid

kedd, december 20th, 2005

Megnéztem a hivatkozott honlapot. Valóban több nagy estszámú tanulmányt vonultat fel, ahol nem találtak szignifikáns különbségeket a nagy dózisú metilprednizolonnal kezelt, és nem kezelt betegek egy éves kontrollja között. Nem tudni azonban, hogy mit jelent az “akut gerincvelő trauma” kifejezés a cikkben. Ha ez a direkt gerincvelő sérüléssel (szakadással) járó eseteket jelenti, nem meglepő a dolog, hiszen ha a szteroid hatékony lenne ilyen esetekben, nem lenne ennyi tolókocsis ember. Az állatorvosi prakszisban azonban leggyakrabban diszkusz protrusió-extrusió esetében használjuk a nagy dózisú szteroidot. Számos olyan tanulmány is létezik, amely ezen esetekben kedvezőnek ítéli a metilprednizolon hatását, sőt, direkt neuroprotektív hatásáról számol be. Ez valójában érthető is, ha csak a metilprednizolon ödémacsökkentő hatására gondolunk. Ha nincs ödéma, az adott szűk helyen egy kicsit jobban elfér a gerincvelő, és kisebb lesz a műtéti dekompresszió elvégzéséig a gerincvelő kompresszióból adódó károsodás. Minden tanulmány hangsúlyozza a műtéti dekompresszió szükségességét a szteroid kezelés csak áthidaló megoldás. Én tehát azért óvatosan bánnék a szteroidok kirekesztésével a gerinc trauma kezeléséből.
A honlapon lévő tanulmányok a szeptikus szövődmények megszaporodását említik, mint fő ellenérvet, noha talán csak egy olyan van köztük, ahol statisztikailag is kimutatható különbség volt a szteroiddal kezeltek esetében. A szeptikus szövődmények szinte mindig a nyílt gerinctraumák kapcsán (lövés) kerültek előtérbe, egy tanulmány említ több pneumoniát a szteroiddal kezeltek esetében. A tanulmányok elég régiek is.
Az is elgondolkoztató, hogy a szteroidoknak a protokollból való kivonását követelő levelet hetvenvalahányan írták alá eddig a negyezerhatszáz olvasóból. Ez azért nem egy jelentős szám, és ha megnézed az aláírók nemzetiségi megoszlását, szintén érdekességeket találhatsz.
Szóval szerintem még ne dobjuk ki a metilprednizolon készletünket, én legalább is még várok vele.
Üdv: Sebestyén Zsolt

Szteroid – gerincvelő

kedd, december 20th, 2005

Kedves Sebestyén doktor!

Köszönöm a megjegyzést a szteroidos honlappal kapcsolatban. Természetesen a cikk linkjét inkább gondolatébresztőnek – vitaindítónak szántam, semmint a tudás biztos forrásának. Már a tény önmagában, hogy ezek humán felmérések, kérdésessé teszik nagyívű következtetések levonását. Ami az egészben mégis érdekes számomra, az az, hogy ha nem is írták alá túl sokan az internetes ívet (mint tudjuk az ilyen névvel-címmel vállalt internetes aláírásgyűjtögetések természetükből adódóan sikertelenségre vannak ítélve), mégis számos olyan – fontosnak és mértékadónak tűnő – szervezetet említ, amely viszont ezeket a szempontokat figyelembevéve új ajánlásokat fogalmazott meg a szteroidok alkalmazhatóságát illetően.

Amúgy egy pillanatra az aláírókhoz visszatérve, valóban, van köztük indiaitól kezdve, svájcin át, amerikai vagy angol is, de ez a nemzetiségi sokszínűség számomra inkább hordoz pozitív üzenetet egy aláírásgyűjtés kapcsán, semmint elbizonytalanítana.

Ami az évszámokat illeti, az, hogy az adott paraméterekre vizsgálva milyen eredmény jött ki pl 1998-ban, az szerintem attól még ugyanannyit jelent, semmivel sem kevesebbet, mintha ugyenezt a felmérést tavaly végezték volna el. Természetesen mennél több vizsgálat lenne, annál biztosabb lenne a dolog – valamilyen irányban.

Summa summárum, számomra az összefoglaló csupán annyit jelent, hogy ez egy olyan terület, ami LEHET, hogy változni fog. Aztán az is lehet, hogy nem :)

Egyébként a metilprednizolon direkt neuroprotektív hatásáról pont Öntől hallottam, amiért hálás vagyok. Az egész dologban leegyszerűsítve szerintem csak az a kérdés, hogy a réven többet nyerünk-e, mint amennyit a vámon elvesztünk.

Üdvözlettel,

Bendzsel Dániel

Geriátriai vestibularis zavar

csütörtök, december 15th, 2005

Kedves Sanyi!Köszönöm kimerítő válaszodat, nagyon áttekinthetően leírtad az indikációkat, sokat segített. Abban teljesen egyetértek veled, hogy sokszor használunk indokolatlanul szteroidokat. Egyébként gratulálok az oldalhoz, minden nap találok rajta valami hasznosat.
Kassay Viki

Szteroidok

csütörtök, december 15th, 2005

A gerincvelői sérülések esetén adott szteroidok hatástalaságáról, esetleges kártékony hatásáról található egy összefoglaló itt:

http://www.trauma.org/spine/steroids.html

A szerzők szerint a 8 órán belül adott metilprednizolon sem elfogadható.

Az oldalról egy aláírásgyűjtő lap is elérhető, amely az Amerikai Sebészek Kollégiuma (American College of Surgeons – http://www.facs.org/index.html) által kiadott “Advanced Trauma Life Support®” című oktatási anyag legújabb, 7. kiadása (http://www.facs.org/trauma/atls/index.html – a világ traumatológusai számára állítólag etalon) azonnali kijavítását “követeli” az említett szempontból, ugyanis abban még szerepel az alábbi mondat: “…high-dose methylprednisolone given to the patient with nonpenetrating spinal cord injury within the first 8 hours of injury is a currently accepted treatment.”. Az aláíró specialisták még az új kiadást sem akarják megvárni, hanem az online verzió azonnali frissítését szorgalmazzák, mert mint írják, a fenti ajánlás – idézem – hibás, és potenciálisan kártékony.

A honlapon elérhető tanulmányok hatására számos testület már kivonta a szteroidok ajánlását a gerincvelői traumák esetén alkalmazandó – ajánlott – protokolljaikból. Ezek például: American Association of Neurological Surgeons, British Association of Spinal Cord Injury Specialists, Committee of the Canadian Spine & Neurological Societies, Canadian Association of Emergency Physicians.

bd

Vestibuláris zavar és kortikoszteroidok

szerda, december 14th, 2005

Kedves Viktória!

Elöször is, szeretném felhivni a figyelmet arra, hogy a vestibuláris zavar irásomban megadott horizontális nystagmust bemutató saját videomra vezetö linket megjavitottuk és szépen mutatja be ezt és az ehhez hasonló eseteket.
http://www.hungarovet2000.com/files/MOV00133.swf.html

Ezután pedig figyelmetekbe ajánlom az alábbi irást, amelynek cime: “Kortikoszteroidok – ami jó, ami rossz és amit nem tudunk” (angolul van)
http://www.hungarovet2000.com/absztraktok/absztrakt.php?ID=161

Az eredeti kérdésedre visszatérve, vagyis, hogy adnék-e egy olyan vestibuláris problémás kutyának szteroidot, amelyiknek nincsen a laborvizsgálattal kiderithetö semmiféle egyéb betegsége, a válaszom az, hogy én NEM adnék szteroidot. Miért? Azért, mert nincs bizonyiték arra, hogy segiti ezt a problémát, akkor pedig minek. Minek rizikózzak meg egy nagy adagban adott szteroidot?

Az állatorvosi praxisokba igen lassan szivárognak be a humán gyógyászatban már régebben bebizonyitott felismerések. Itt van pl. a szteroidok használata a hypovolémiás vagy a vérzéses shock kezelésére. A humán gyógyászatban már az 1970-es évektöl kezdve megszüntették a szteroidok adását shock esetén, mert nem csak, hogy nem tudták bebizonyitani a szteroidok hasznosságát, hanem kifejezetten káros hatásokat észleltek. Es itt nem a káros “mellékhatásokra” gondolok, a túlélési eredmények kifejezetten rosszabbak voltak szteroidok használata esetén, mint anélkül. Ennek ellenére, az állatgyógyászatban tovább “virágzik” az a feltevés, hogy shock esetében hasznos dolog adni szteroidokat. Ennek éppen az ellenkezöje az igaz és betegek halhatnak meg akkor, hogyha shock esetében nagy dózisban szteroidokat adunk.

“The current evidence argues against high dose, short duration corticosteroid therapy in hypovolemic, hemorrhagic and septic shock. In the 2001 Guidelines for the Management of Severe Sepsis and Septic Shock created by the International Sepsis Forum (ISF), the use of short course, high dose steroids is strongly discouraged (Grade A evidence)”. (”Kortikoszteroidok – ami jó, ami rossz és amit nem tudunk” cimü cikkböl idézve).

Az állatorvoslásban itt Amerikában is nagyon elterjedt volt a kortikoszteroidok használata, túl sokat, túl sok esetben alkalmazták. Volt is itt egy mondás, hogy “No patient should die without the benefits of using steroids”. Vagyis, “Ne haljon meg egyetlen páciens se anélkül, hogy a szteroidok jótékony hatását ne élvezné”.

A szteroidokkal használatával kapcsolatos humán és állatorvosi kutatási eredményeket több csoportba lehet osztani, aszerint, hogy bizonyos betegségek, elváltozások esetében:

a. A szteroidok hasznossága bizonyitott (a felmerülö mellékhatásokkal együtt)
b. Nincs bebizonyitott elönye a szteroidoknak
c. Kifejezetten negativ hatása van a szteroidoknak

Mégegyszer, az utóbbi évtized kutatási eredményei és a tapasztalatok szerint sem a fejsérülések, agysérülések, sem pedig a sokk kezelésében NEM indokolt, söt legtöbbször kifejezetten káros, söt halálos is lehet a kortikoszteroidok adása. Néhány esettöl eltéröen a gerincvelö megbetegedése, traumája esetében sem indokolt a szteroidok adása. http://www.hungarovet2000.com/uzenofal/viewpost.php?id=1029

Ami pedig a szisztémásan adott kortikoszteroidok túlzott használatát illeti az állatorvosi praxisokban, nekem az a véleményem, hogy a “rutinból” beadott kortikoszteroid injekciók árthatnak a praxis szakmai tekintélyének és nagyon sok esetben, a páciensnek. A probléma ott van, hogy az állatorvosok azon rétege, amelyik igy praktizál, az nehezen fog ezen a szemléleten változtani, mert:

1.) a praxis és az állatorvos “beállt” erre a mentalitásra, erre a praxisfilozófiára, azt vallva, hogy:

a.) a tulajdonosok “szeretik” hogyha injekciót kap az állat, föleg olyat, amitöl “jobban” érzi magát
b.) a tulajdonosok nem hajlandóak pénzt költeni drága tesztekre
c.) egy kis antibiotikum és szteroid injekció az nem árthat, nem okozhat problémát
d.) nem lehet úgysem pontosan megállapitani sok esetben a problémát, illetve sok esetben a gyógykezelés hasonló, hiszen 10-15 gyógyszerrel kezelhetö az állatok legtöbb problémája.

Melyek azok az esetek, ahol NEM kellene szteroidokat használni:

a. Pancreatitis
b. Shock (Hypovolémiás vagy vérzéses)
c. Májbetegségek (kivéve: cholangitis, krónikus lymphocytic-plasmacytic vagy autoimmune hepatitis, réz-mérgezés okozta hepatopathy)
d. Vesebetegségek
e. Szepszis (Bakteriémia és virémia)
f. Vestibuláris szindróma
g. Demodicosis
h. Gombás börbetegségek
j. Szisztémás gombás betegségek
k. Szivbetegségek (Congestive Heart Failure)
l. Cushing’s betegség
m. Minden olyan esetben, amikor NEM tudjuk, hogy mi az állat baja!

Melyek azok az esetek, amikor VITATOTT a szteroidok adása?

a. Agysérülés és gerincvelösérülések (csak egy dózist javasolnak egyesek, 30 mg/kg IV adgaban, Methylprednisolone sodium succinate-ot, vagy Prednisolone sodium succinate-ot). De meg kell emliteni, hogy a legújabb tanulmányok szerint NE adjunk EGYALTALAN szteroidokat ezekben az esetekben.http://www.hungarovet2000.com/uzenofal/viewpost.php?id=1029
b. Tetániás rángógörcsök esetén (egyszeri dózist javasolnak)

Melyek azok az esetek, amikor a szteroidok adása ELONYOS:

a. Immunbetegségek (amikor a szteroidok immunoszupressziv hatása elönyös): AIHA, lupus, stb. b. Bizonyos daganatok kezelése során (agydaganatok, lymphoma, myeloma)
c. Anaphylaxiás vagy allergiás reakciók esetében
d. Viszketegséggel járó börbetegségek (bolhaallergia, atópia, stb.)
e. Acral lick granuloma
(http://hungarovet2000.com/uzenofal/viewpost.php?id=1016 )
f. Akut, nedvedzö börgyulladás (”Hot Spot”) http://hungarovet2000.com/uzenofal/viewpost.php?id=1182
g. Bizonyos légzöszervi megbegetedések (krónikus bronchitis, allergies bronchitis, trachea collapses, allergiás bronchitis, macska asthma esetében)
h. Bizonyos gastrointestinális megbetegedések (eosinophiliás colitis, ulcerative colitis, eosinophiliás enteritis, plasmacytic/lymphocytic enteritis, krónikus superficiális gastritis)esetén
j. Addison-betegség esetén
h. Bizonyos központi idegrendszeri megbetegedés esetén (granulomatous meningoencephalitis, hydrocephalus) esetén

Nehéz a berögzödött állatorvosi szokásokat megváltoztatni, akár Magyarországról, akár Amerikáról van szó. A fö problémát én abban látom, hogy sok állatorvos könnyü szivvel adja be az antibiotikum + szteroid injekciót olyan esetekben, amikor nem is tudja azt, hogy mi az állat baja, mivel nem történik meg az alapos vizsgálat, illetve nem történnek meg a szükséges kiegészitö vizsgálatok. Vagy rosszul látom?

Mielött még valaki félreértene, nem azt akarom mondani, hogy ne használjuk a szteroidokat, hanem csak azt, hogy ne használjuk “automatikusan” és ne használjuk olyan esetek kezelésére, ahol bizonyitottan káros a hatása, vagy nincsen bizonyitható pozitiv hatása a szisztémásan adott kortikoszteroidoknak.

Gál Sanyi

Fekélyes stomatitis

kedd, december 13th, 2005

Köszönöm a gyors és hasznos kezelési tanácsot, melyek hatására, a kutya gyógyulófélben van – bár az önbizalmam nem nőtt, hiszen nem ismertem fel a betegséget.
Jelenleg prednisolont szed azt gondoltam 7-10 napig adom lemenő dózisban.
Mégegyszer köszönöm a segítséget.

Geriátriai Vestibularis Zavar

hétfő, december 12th, 2005

Kedves Sanyi!

Már régóta passzívan figyelemmel kísérem az írásaidat, de most külön köszönetet szeretnék mondani Neked, mert úgy érzem, hogy egy “fehér folttal” lett kevesebb a fejemben.

Kraxner Szilárd

Ulcerativ stomatitis

vasárnap, december 11th, 2005

Kedves Ildikó!

Nehéz, de nem reménytelen esettel van dolgod. Az elvégzett diagnosztika és kezelési beavatkozások tükrében én a következöket javaslom:

En a további immunológiai vizsgálatok irányába mennék el, ez lesz a legvalószinübb probléma, mert feltehetöen ORALIS EOSINOPHILIC GRANULOMA KOMPLEX-röl van szó – erre jellemzöek a dysphagiás tünetek, az idönkénti köhögés, az étvágytalanság, az ulcerativ stomatitis tünetei. Cavalier King Charles spanielekben gyakrabban elöfodul és Maltese kutyákban is.

A következö kezelési módszert próbálnám meg:

1.) Hypoallergiás diéta azonnali megkezdése
2.) Ne használjon a tulajdonos müanyag etetöt vagy itatót
3.) Fogtisztitás (ha még nem történt meg)
4.) Szteroid kezelés (legjobb a dexamethasone, azután a prednisolone, aztán a prednisone)
5.) Levamisole (1-2mg/kg minden 2. napon, három alkalommal
6.) Interferon
7.) Arany terápia
8.) Es végül, amiröl nagyon sok sikerrel számolnak be, az a BOVINE LACTOFERRIN kezelés (40mg/kg naponta egyszer 14 napon át). A folyadék forma a jobb, vagy ecsetelni kell, vagy a szájba kell tenni és a mucosaról felszivódik.

Betettem néhány cikket a Hungarovetbe, amely erröl a témáról szól. Sok sikert kivánok!

Szájgyulladás kezelése
http://www.hungarovet2000.com/absztraktok/absztrakt.php?ID=158

Stomatitis
http://www.hungarovet2000.com/absztraktok/absztrakt.php?ID=160

Ulcerativ stomatitis Spánielekben
http://www.hungarovet2000.com/absztraktok/absztrakt.php?ID=159

Gál Sanyi

Geriátriai Vestibuláris Szindróma- kutya

vasárnap, december 11th, 2005

Mai esetem, egy 13 éves kutya. Tizenkét órával ezelött elkezdte a fejét balra tartani, egyszer hányt, enyhén ataxiás lett, két órával ezelött a tulajdonos észrevette, hogy “oldalra mozog mindkét szeme” a kutyának.

A �Geriatric Vestibular Syndrome (GVS)� (vagyis a Geriátriai Egyensúlyozó Rendszer Betegség) egy meglehetösen gyakran elöforduló betegség, amely általában a 8 évesnél idösebb, közepes és nagytestü kutyákban fordul elö.

Sokan tévesen azt hiszik, hogy ezeknek a kutyáknak �agyvérzése� (stroke) van, amely egyébként kutyákban ritka. A Geriatric Vestibular Syndrome (GVS) esetében az egyik oldali belsö fül vestibuláris szervének a heveny, nem-progressziv megbetegedéséröl van szó és NEM a központi idegrendszer betegségéröl. (a VIII.-ik agyidegnek kizárólag a vestibuláris szakasza érintett).

TUNETEK

Ezek az állatok klinikailag a következö, hirtelen kialakuló tüneteket mutatják:

1.) A fejét az állat az EGYIK OLDAL FELE TARTJA (viszonylag hirtelen alakul ki, enyhe vagy súlyos fokú lehet), de az elváltozás lehet kétoldali is.

2.) Bilaterális NYSTAGMUS alakul ki (horizontális vagy rotációs), amikor a nystagmus gyorsabb fázisa mindig az érintett oldal felöl jön, tehát egy baloldali GVS esetében a nystagmus a jobboldali felé mozog gyorsabban. (Ezt az alábbi elsö video mutatja be nagyon szépen.)

3.) Enyhe vagy súlyosfokú ATAXIA alakul ki, az állat himbálózva áll, nem szivesen mozog, az érintett oldal felé tartja a fejét és sokszor abba az irányba döl, vagy esik el. Súlyos esetben az állat nem is tud felállni, mert olyan mértékü a vestibuláris zavara. Az ilyen súlyos esetekben az állatorvosnak nagyon kell ügyelnie arra, hogy nehogy a központi idegrendszer problémájának vélje a belsö fülben jelentkezö problémát.

4.) Szinte minden esetben elöfordul a HANYAS. Ez hasonló az emberi �tengeri betegséghez�, amikor a hajón lévö embernek hányingere lesz és hány.

DIFFERENCIAL DIAGNOZIS

1.) A középsö vagy a belsö fül gyulladása (a dobhártya ilyenkor átszakadt, de nem mindig)
2.) Ototoxikus fültisztitószer vagy egy �alapos� fülmosás utáni állapot
3.) Metronidazole is okozhatja
4.) Hypothyroidismus
5.) Központi idegrendszeri problémák

KIEGESZITO VIZSGALATOK

A vérkép, a biokémiai vizsgálatok, a urinalysis általában normálisak. Az idösebb kutyákban azonban gyakran találunk olyan máj vagy veseelváltozásokat (mint az én emlitett mostani esetemben is), amelyeknek semmiféle közük sincsen a Geriatric Vestibular Syndrome-hoz, amely a BELSO FULBEN okozott elváltozás eredménye. Az én mostani esetemben például megemelkedett májenzimeket találtunk. Nagy probléma lehetett volna, hogyha pl. szteroidot is adtunk volna a Vestibular Syndrome kezelésére! Az ilyen esetekben a véletlenül talált problémát, jelen esetben májproblémát kezelni kell, én a Denosyl tablettát használom. Természetesen a beküldö állatorvosnak további májvizsgálatokat is célszerü elvégezni.

A GYOGYKEZELES

1.) A hányinger csillapitása
2.) Szteroidok adása kontraindikált!
3.) Antibiotikum (otitis media gyanúja esetén)
4.) Diazepam (hogyha az ataxia miatt nyugtalan a kutya)

A PROGNOZIS

1.) A klinikai tünetek (hányás, nystagmus, ataxia) 72 órán belül, sokszor semmiféle kezelés nélkül megjavulnak.
2.) A fej oldalttartása és az ataxia 7-10 napon belül megjavul.
3.) Legtöbb esetben a kutya 2-3 héten belül teljesen normális lesz.
4.) A Vestibuláris Syndrome ismételt elöfordulása lehetséges, de nem valószinü.

Első videó (a horizontális nystagmus bemutatása):
http://www.hungarovet2000.com/files/MOV00133.swf.html
Második videó (az ataxia és a fej félretartása bemutatása):
http://www.hungarovet2000.com/files/MOV00134.swf.html

Ezt az esetet azért tartottam fontosnak megemliteni, mert sok esetben azt tapasztaltam, hogy elég sok esetben az állatorvosok az ilyen tüneteket mutató állatok elaltatását javasolják, mert tévesen azt hiszik, hogy egy súlyos, gyógyithatatlan, vagy reménytelen központi idegrendszeri betegségröl (pl. agydaganat, meningitis, stb.) van szó. Pedig ezek az állatok a legtöbb esetben mindenféle kezelés nélkül is meggyógyulhatnak.

Nagyon fontosnak tartom az állat tulajdonosának az alapos tájékoztatását, ami mindig fontos, de a Vestibular Syndrome esetében különösen, mert az állat életébe kerülhet! A nem tájékoztatott tulajdonos ugyanis otthon hamar a kedvét szegheti és úgy dönthet, hogy az állatot jobb elaltani! En minden esetben kinyomtatom az 5-Perces Konzultáns erre vonatkozó fejezetét (lásd az alábbi linket) és a tulajdonos kezébe adom, söt még e-mailen is elküldöm. Amikor arról beszélünk, hogy “Ki a jó állatorvos?”, akkor a kliens alapos, meggyözö tájékoztatása IS beletartozik az állatorvosi munkába.

Gál Sanyi

Fekélyes stomatitis

szombat, december 10th, 2005

Fekélyes stomatitis

Tanácsot szeretnék kérni a Hungarovet olvasóitól,az egyik betegemmel, egy 4 éves bishon havanese szuka kutyával kapcsolatban.
20 napja ismerem és kezelem az állatot, időrendben ismertetem a történteket.
nov. 20.: anamnesis: néha köhög a kutya, rosszkedvű, keveset eszik
lényeges tünetek: 39,9, feler. alaplégzés, amúgy negatív mellkasi lelet.
(szájüregben semmilyen elváltozás nem látható)
felt. diagn.: felső légúti inf.
kezelés: atussin szirup, ketofen inj., otthon tabl. ban folytatva
nov. 22. : anamnesis: rosszabbodott, remeg, nyálzik 2 éve volt hasonló tünete, kiegészítő
vizsgálatokról kezelésről, diagnózisról nem tudtak beszámolni, annyit tudtak
hogy augmentint kapott akkor az állat.
lényeges tünetek: 40,0, szájüreg negatív
kieg. vizsgálatok: negatív mellkas rtg, fvs száma az élettani 4 -5 szöröse,
biokémiai paraméterek rendben, negatív hasi uh, és szív uh.
kezelés: synulox tabl.
nov. 25.: anamnesis: elfekszik, véres nyál csorog a szájából.
tünetek: sokkos állapot, livid nyhák, a tonsillák körül, az inyen, a nyelv alatt, égő vörös fekélyes, máshol elhalt szövetszaporulat,a képen a nyelv alatti terület
látható.Véres de nem gennyes nyáladzás.A végbélbe vezetett hömérőn egy két
csepp friss vér van!
kieg. vizsg.:citológiai, szövettani, bakteriológiai mintavétel
kez.: az endotoxin sokknak megfelelően, majd iv. augmentin gentamicinnel 6 napig.
dec. 2. sokat javult, a leletei egyértelmüen félheveny gyulladást igazoltak, nem autoimmun eredettel. A tenyésztése: normál torokflóra.
dec. 5. javult, de a kutya még mindíg lázas, cefalosporin és metronidazol kombinációra
váltottam, fcsillapításnak ketoprofent kapott, szteroidot nem kapott. (+inf., quamatel, probiotikum stb.)
dec. 5-10 ig: naponta jönnek, az álatalános állapota jó, kisebb fekély van csak az ínyén, a ketofen után jó étvággyal eszik, de 39,7 alá nem megy a hőmérséklete.

Ma beadtam neki a szteroidot. abból a meggondolásból, hátha mégis autoimmun eredetü a folyamat.

? autimmun vagy szeptikus gyulladás a valószínübb?
? autoimmun eredettel lehet e ilyen magas láz tartósan?
? amoxicillin származék kiválthat e ilyen folymatot? (ez a tulajdonos teóriája)
? érdemes-e ANA vagy keringő immunkomplexre vizsgálatot kérni?

Köszönöm a leendő válaszokat:
Fenyves Ildikó

Lovak kólikás megbetegedéseinek diagnosztikája (elöadás)

szombat, november 26th, 2005

Dr. Túri Arpád elöadása, amely a II.Hungarovet-MAOK konferencián hangzott el (2005 október 13.-án. Az elöadás cime:

“LOVAK KÓLIKÁS MEGBETEGEDÉSEINEK DIAGNOSZTIKÁJA, AMIKOR A HELYSZINEN EGY TÁSKA VAN A KÉZBEN ”

Dr. Túri Arpádról eddig megjelent Hungarovet irások:

1.) Praxislátogatás Dunaföldváron – a Túri praxis
http://www.hungarovet2000.com/cikk.php?id=278

2.) Egy látogatás es egy nyúlvadászat élményei Dunaföldváron (2004 január).
http://www.hungarovet2000.com/cikk.php?id=141

3.) Zetelakai Hallgatói Tábor (Erdély)
http://hungarovet2000.com/uzenofal2/viewpost.php?id=627

4.) Ugyelet biztositása Dunaújváros területén
http://hungarovet2000.com/uzenofal2/viewpost.php?id=645

Folytatas es meg 28 kep kovetkezik……

Hungarovet Szerkesztöség

Hyperkeratózis

szombat, november 12th, 2005

Hypekeratózis

Magam még nem láttam olyan cukorbeteg állatot, melynél bőrtünetekkel kezdődött a betegség (az orrtükör repedezettségén kívül). Pontosabban ez volt az állattartó által elsőként észlelhető tünet, amiért a tulajdonos 12 éves kan kutyájának vizsgálatát kérte:
hetek óta egyre súlyosbodó sántaságot, repedezett váladékozó sebeket tapasztalt a kutya mind a négy végtagján.
A ránézésre pododemodicosisnak tűnő bőrelváltozást végül a 20,5 mmol/l es vérglükózszint megcáfolta, és demodex atkákat sem lehetett kimutatni a bőrkaparék mikroszkópos vizsgálatával. Érdekessége az esetnek,hogy kifejezett polyuriát és polidipsiát nem tapasztalt a tulajdonos, de később ezen tipikus tünetek persze megjelentek.
Az állatnál egyébként a vérglükózszint beállítása után 6 hónapos túlélést tudtunk csak biztosítani inzulinnal, májvédelemmel és diétával. A sebei szépen gyógyultak, de néhány hónap után egyre étvágytalanabbá vált a kutya, azt gondolom az acidózis és zsíros májelfajulás miatt (ez utóbbit hasi UH igazolta). Innentől sajnos a tulajdonos nem vállalta az intenzív kezelést, és az állat euthanasiáját kérte.

Lóinfluenza (H3N8 virus) kutyákban okozott megbetegést

vasárnap, október 23rd, 2005

Az USA-ban az utóbbi hónapokban agár kutyákban (greyhounds) igen súlyos, influenzaszerü megbetegedések voltak és vannak. A Veterinary Emergency & Critical Care Society (Allatorvosi Baleseti és Sürgösségi Társaság) honlapján egy igen érdekes tanulmányt hoztak nyilvánosságra. Ugy tünik, hogy a H3N8 lóinfluenza virus enzootikus betegséggé válik majd, kutyákban.
http://www.veccs.org/public/EquineInfluenzaToDogs.pdf