Archive for the ‘Betegségek’ Category

Giardiosis kutyákban, macskákban

vasárnap, március 29th, 2009

Mikor gondoljunk rá?

Elsősorban fiatal egyedeknél, krónikus jelleggel intermittálóan jelentkező nyálkás-véres hasmenés esetében. Az állat étvágya változó, de semmiképpen nem jellemző virális enterális kórképekben tapasztaltaknál. Az étvágy változó, hányás igen ritkán jelentkezik, de a visszatérő, vagy permanensen jelentkező hasmenés mindig tapasztalható.

(tovább…)

A Lyme- borreliozis diagnosztikája

szerda, március 25th, 2009

A Lyme borreliozis igazolására kért laboratóriumi vizsgálatok száma évről-évre nő. Sok esetben nem specifikus klinikai tünetek vannak, sokkal kisebb azoknak az eseteknek a hányada, ahol specifikusnak mondható tünet van. Az állatorvosi laboratóriumi diagnosztikában még nehezebb a helyzet, mert sokszor a fertőződés forrása rejtve marad erythema chronica migrans (ECM) mint fontos diagnosztikai tünet, az állat szőrtakarója miatt.

A laboratóriumi vizsgálatok célja

1.) Diagnosztikai szűrés Lyme-kór vonatkozásában (un. screening vizsgálatok)

2.) A konfúzus esetekben annak megállapítása, hogy a betegségnek egyáltalán köze van a Lyme borreliozishoz (specifikusabb vizsgálatok, mint a western blot, C-6 teszt vizsgálatok)

3.) Terápiás hatékonyság nyomon követése immunológiai módszerekkel.

Ez utóbbinál meg kell jegyezni, hogy egy „vakon megkezdett” sokszor nem megfelelő ideig és aluldozírozott antibiotikum terápia ronthat a diagnosztika hatékonyságán. A Lyme kór elsősorban kliniai diagnózis. A laboratóriumi eredményeket mindig párhuzamba kell állítani a klinikummal. A humán medicinában a betegség definíciója nem célozza meg a 100 %-os specificitást és szenzitivitást a klinikai diagnosztikában, de egy megfelelő kiindulási pont a differenciáldiagnosztika számára, amely a következő: (tovább…)

Demodicosis diagnosztikája és gyógykezelése kutyákban és macskákban

kedd, március 17th, 2009

Milyen állatokban fordul elö?

Nemcsak kutyákban, hanem macskákban is elöfordul.

Mik a betegség okozói?

Kutyákban: a Demodicosis kórokozója a Demodex canis atka.
Kislétszámú Demodex canis atka minden egészséges kutya börében is megtalálható. Erdekes, hogy a Demodex atkáknak nincsen végbélnyilásuk, ennélfogva nem üritenek bélsarat. Talán ez az oka annak, hogy a demodicosis önmagában nem okoz viszketegséget. A demodicosis akkor viszket csak, hogyha másodlagos baktériumok okozta dermatitis kiséri a demodicosist.

Macskákban: kórokozója a Demodex cati és a Demodex gatoi.
Gondolni kell erre a betegségre akkor, amikor macskák “túlzottan” nyalják, tisztitják a szörüket, viszketés, majd nem-gyulladásos szörhiány (alopecia) alakul ki. (tovább…)

Mellékvese daganat (Pheochromocytoma) eltávolitása

hétfő, március 9th, 2009

Esetleirás

Egy nagyon érdekes esetünk volt az indianapolisi baleseti állatkórházunkban, amelynek során nemcsak az aortával összenött baloldali mellévesét távolitottuk el, hanem bélfali elhalás miatt egy kiterjedt bélreszekciót is elvégeztünk. Az eltávolitott mellékvese daganat, amely Pheochromocytomának bizonyult, amely a legyakoribb mellékvese daganat. Ezeknek a daganatoknak az 50%-a rosszindulatú és ekkor metastasist okoz a májba, tüdöbe, lépbe, csontokba. Ebben az esetben itt nekünk nem volt metastasis. A környezö szövetekkel való összenövés viszont gyakori, ez a tumor is össze volt növe az aortával és nehéz volt a szétválasztásuk.

Az eltávolitott  Pheochromocytoma

(tovább…)

Feltételezhetően fertőzött macskák FIP diagnosztikája

vasárnap, március 1st, 2009

Összefoglalás

A 60-as évek eleje óta ismert egy betegség, ami ma a leggyakoribb elhullást okozza macskáknál. A Feline Infektive Peritonitist coronavírus okozza, és bár a kórlefolyás részeit értjük, a betegség nem leküzdhető. Maga a diagnózis felállítása is gyakran problematikus olyannyira, hogy a FIP valószínűleg a leggyakoribb félrediagnosztizált esetek közé tartozik. Az alábbiakban egy rövid áttekintést adunk a jelenállapotról és egy helyes diagnózis valószínűségéről. (tovább…)

Galambbetegségek

csütörtök, február 26th, 2009

(tovább…)

Q-láz

szerda, február 18th, 2009

Gyermekkori barátom, akiből idő közben szívsebész lett, felhívott a minap, hogy pár dolgot mondjak neki a Q-lázról, mert másnap műtik az egyik betegüket, akinek az endocarditisének hátterében ez a betegség áll. Természetesen kértem egy kis türelmet, és utánanéztem a dolognak. Már rég elfelejtettem az államvizsgára tanultakat ezt illetően, de jó volt feleleveníteni a dolgot, és mivel esetleg mást is érdekelhet, leírok pár érdekességet erről a kórokozóról.

Mi okozza a Q-lázat?

A betegséget az 1930-as években Ausztráliában írták le vágóhídi munkásokban. A kórokozó egy obligát intracelluláris baktérium, a Coxiella brunetii, amely szokatlan, spóraszerű struktúrájának köszönhetően igen ellenálló (porban 120 napig, 4-6 c fokon tejben 42 hónapig, gyapjúban 12-16 hónapig túlél). Világszerte előfordul, kivéve Új-Zélandon. (tovább…)

Perianális fisztula

szerda, december 17th, 2008

Dr. Németh József irt le egy esetet (Perianális fisztula-esetleirás) cimen, sok jó képpel! En a következöket tudom mondani a perianális fisztuláról. Az alábbi kép az egyik esetem volt a sok közül:


Régebben egy nagyon makacs betegség volt, de az alábbi, újfajta kezelési módszer: (tovább…)

Kék nyelv betegség (Bluetongue) Magyarországon

szombat, december 13th, 2008

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közleménye

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal tudatja, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Gelej község közigazgatási területén kéknyelv-betegséget diagnosztizáltak 2008. szeptember 5-én, négy szarvasmarhában.


Juh Bluetongue kép forrás: The Grey Book .

A négy fertőzött szarvasmarhát leölték. A jelenleg rendelkezésre álló járványügyi adatok alapján a betegséget Franciaországból származó szarvasmarhákkal hurcolták be. (tovább…)

Macskák Tritrichomonas foetus fertözése: diagnosztika és gyógykezelés

csütörtök, október 23rd, 2008


Minden praktizáló állatorvosnak vannak olyan esetei, amikor bizonyos macskák krónikus hasmenése, annak diagnosztikája és legföképpen annak gyógykezelése komoly kihivást jelent. Különösen fiatal macskák esetében fordul elö gyakran, hogy az állatorvos “bármit” is csinál, heteken, hónapokon, vagy akár éveken át sem tudja gyógykezelni bizonyos macskák krónikus hasmenését. Ez az irás ebben szeretne segitséget nyújtani.


Föleg fiatal macskákban, nagyobb tenyészetekben, de egyedileg tartott macskákban fordul elö, krónikus (hónapokon át elöforduló) hasmenés a kórelözmény, amely a tüneti vagy az antibiotikumos kezelésre nem reagál. Az állat tulajdonosa igen gyakran több állatorvosi praxist is felkeres a problémával, a legtöbbször sikertelenül.


A fizikális vizsgálat alapján természetesen nem állapitható meg ez a betegség. A bélsár vastagbélgyulladásra utaló jellegzetességeket mutat, amelyek a következöek:
1.) gyakori bélsárürités (naponta hatszor, vagy többször)
2.) a bélsár nyálkás és gyakran vért is tartalmaz
3.) fokozott bélsárüritési inger (tenesmus) jelei
4.) nincsen súlyvesztés (ellentétben a vékonybélgyulladással)
5.) a macskák egy kis része a vastagbélgyulladás miatt hány is
5.) az állat általános fizikális állapota jó (kivéve, ha egyéb társult betegségei is vannak a macskának)

  (tovább…)

Veszettség oltás-Beszélgetés Dr.Pay’r Egon állatorvossal

hétfő, szeptember 29th, 2008

A balatonfüredi Televizió Hiradója interjút készitett Dr. Pay’r Egon állatorvossal, amelynek videóját az alábbi képre kattintva tekinthetitek meg. (2008 szeptember 26)

Balatonfüredi HÍRADÓ – Beszélgetés Pay’r Egon állatorvossal
“Szinte a világon elsőként a 30-as években Magyarországon már kötelező volt a veszettség elleni eboltás. Ma is szabálysértést követ el az, aki a kutyáját nem oltatja be. Kb., az ideiglenesen itt élőkkel együtt 1200 kutyatartót érint ez Füreden. Hogy mit érdemes tudni a veszettségről erről kérdeztük Dr. Payr Egon városi állatorvost“…

Hungarovet Szerkesztöség


Orsóféreg videó a tulajdonosok tájékoztatására (Dr. Pay’r Egon) .
Az alábbi videó egy kitünö példája annak, hogy az állatorvosoknak hogyan kell(ene) aktivan résztvenniük az állattartók informálásában. Mindenkinek a figyelmébe ajánljuk! .

A veszettség elleni orális immunizálás története (Dr. Kerekes Bálint) . Az alábbiakban szeretnék közölni anyagot a veszettség elleni (per)oralis immunizálás európai és hazai történetéről, az elért eredményekről, küzdelmekről és kudarcokról – mert ez a történet egyikben sem szűkölködik. Nem “tudományos” anyagot, sokkal inkább élménybeszámolót és kritikát szeretnék írni, “belülről” nézve az egész történetet .

Veszettül fontos (Dr. Lorászkó Gábor) .
A veszettség egy vírus okozta, gyógyíthatatlan fertőző betegség. Közismert, hogy a betegség tüneteit mutató meleg vérű állat (ide soroljuk a madarakat és az emlősöket) menthetetlen, és igazi kínszenvedés után teljesen biztosan elpusztul. Amennyiben a veszettség klinikai tünetei az emberen mutatkoznak, sorsát ő sem kerülheti el, mert a tudomány mai állása szerint az ember sem menthető meg. Egy értelmes emberben ezek alapján felmerül a kérdés, és persze az igény is, hogyan lehet elkerülni ezt a betegséget? .

Acral Lick Dermatitis

csütörtök, szeptember 11th, 2008

Mivel sok kérdés érkezett be ezzel a témával kapcsolatban, a válaszokat, információkat beletettem az alábbi cikkbe. Részletesen tárgyalom az alkalmazott gyógyszereket, azok hatásmechanizmusát és adagolását. A linkekre kattintva további információkat is kaphattok a kezelésröl.

Dr. Gál Sándor

Az angol irodalomban ezt Acral Lick Dermatitis (Lick Granuloma, Carpal Lick Granuloma) néven ismerik. Meglehetösen gyakran találkozom az ilyen esetekkel. (Az alábbi két képet Dr. Boros Krisztián egyik esetének fényképeiböl küldte).

Nagytestü, középkorú, vagy idösebb kutyákban fordul elö. Leggyakrabban a carpo-metacarpalis és a tarso-metatarsalis területen fordul elö. Lassan kialakuló, viszketö börterület(ek) alakulhatnak ki az állandó nyalogatás miatt, amelyek elöször megvastagodnak, majd pedig kifekélyesednek. Gyakori a terület hyperpigmentációja és másodlagos, krónikus baktériumos dermatitisze.

A biopsziás vizsgálat a leghasznosabb a differenciál diagnózishoz, amely:

a.) gomba okozta granuloma
b.) bakteriumok okozta granuloma
c.) daganat
d.) allergias dermatitis (atopia)
e.) unatkozás miatti nyalogatás (viselkedési zavar)
f.) a distalis cervicalis tájéki ideg becsipödése miatti fantomérzés

A praxisomban a következö gyógykezelési megoldásokat szoktam alkalmazni:

A.) Gyógyszeres kezelési módszer
   a.) Glucocorticosteroid injekció .
b.) Lokális cukorterápia .
c.) Tetracycline kapszula .
d.) Niacinamide tabletta .
e.) E-vitamin kapszula .
f.) E-vitamin olaj (lokálisan) .
g.) DMSO folyadék vagy paszta .

B.) Lézeres vagy fagyasztásos gyógykezelési módszer
C.) Viselkedési zavarok gyógykezelési módszerei
D.)  Gombák okozta esetek gyógykezelési módszerei
E.) Allergia okozta esetek gyógykezelési módszerei
F.) Daganat okozta esetek gyógykezelési módszerei

A fenntiekböl tehát kiderül, hogy az Acral Lick Dermatitis sikeres gyógykezeléséhez nagyon fontos a pontos oki háttér feltárása.

A.) Gyógyszeres kezelési módszer
Az itt megemlitett összes gyógyszer mindegyikét használom.
a.) Glucocorticosteroid injekció .
b.) Lokális cukorterápia .
c.) Tetracycline kapszula .
d.) Niacinamide tabletta .
e.) E-vitamin kapszula .
f.)  E-vitamin olaj (lokálisan) .
g.) DMSO folyadék vagy paszta .

a.) Glucocorticosteroid injekció és kenöcs
A lick-granuloma alá, több helyre befecskendezek Depo-Medrol injekciót, vagy Triamcinolone (Vetalog) injekciót hogy a helyi gyulladásos folyamatot és a viszketegséget lecsökkentsem. Ezt három héttel (Depo-Medrol) vagy 10 nappal (Vetalog) késöbb mégegyszer megismétlem.

b.) Lokális porcukor vagy kristálycukor terápia
Megkezdem a lokális porcukor vagy kristálycukor terápiát 5 napon át.

c.) Tetracycline (per os 12 óránként)
A Tetracycline egy érdekes hatású gyógyszer, amelynek 3 fö hatása és felhasználási területe van:
1.) Antibiotikum
2.) Gyulladáscsökkentö hatás
3.) Immunmoduláló hatás

1-5 testsúlykilogram között :

100mg Tetracycline minden 12 órában per os
5-10 testsúlykilogram között :
250mg Tetracycline minden 12 órában per os
10 testsúlykilogram fölött :
500mg Tetracycline minden 12 órában per os

d.) Niacinamide (per os 12 óránként)

1-5 testsúlykilogram között :
100mg Niacinamide minden 12 órában per os
5-10 testsúlykilogram között :
250mg Niacinamide minden 12 órában per os
10 testsúlykilogram fölött :
500mg Niacinamide minden 12 órában per os

e.) E-vitamin kapszula szájon át
400 mg E-vitamin (per os naponta egyszer)
Hatásmechanizmus:
1.) antioxidáns hatás
2.) vörösvérsejtek hemolyzisét csökkenti
3.) immunstimuláló hatás

f.) E-vitamin olaj lokálisan
(lokálisan naponta egyszer)

g.) DMSO folyadék vagy kenöcs
DMSO folyadékot vagy DMSO kenöcsöt is célszerü alkalmazni, egyszerüen csak rákenjük a lick-granulomára (gyulladáscsökkentö hatása miatt), valamint a lokálisan adott E-vitamin felszivódásának az elösegitésére. Ez a módszer legtöbbször megoldotta a legnehezebb eseteimet is. DMSO hatásmechanizmusa és kedvezö hatásai:
1.) antioxidáns hatás
2.) gyulladáscsökkentö hatás
3.) ischemia ellenes hatás
4.) gyógyszerek börön keresztüli felszivódását elösegiti

A fenntieket kb. 6-8 hétig kell adni. Ezalatt egy védögallért kell feltenni az állatra, hogy ne nyalogassa a lábát. Kötést nem szoktam feltenni.

B.) Lézeres vagy fagyasztásos gyógykezelési módszer

Lézerrel kezelem a területet. Ezt akkor szoktam, hogyha a gyógyszeres kezelés nem hoz javulást, hogyha a 6-8 hetes gyógykezelés nehéz lenne a tulajdonosnak, illetve akkor is lézert használok, hogyha más okok miatt (pl. fogtisztitás) az állatot amúgyis bealtatnám. Vannak akik folyékony nitrogénnel fagyasztják le a területet.

C.) Viselkedési zavarok gyógykezelési módszerei

A viselkedési zavarok (unatkozás, depresszió, neurózis, stb.) miatt kialakult eseteket a következö gyógyszerekkel kisérlem meg kezelni:

Phenobarbital
Diazepam
Fluoxetine (Prozac)
Amittriptyline (Elavil)
Imipramine
Clomipramine
Doxepin
Hydrocodone

D.)  Gombák okozta esetek gyógykezelési módszerei

A gombák okozta lick granuloma eseteket lokális és szisztémás gombaellenes szerekkel (Ketoconazole) kell kezelni.

E.) Allergia okozta esetek gyógykezelési módszerei

Az allergia (atópia, stb) okozta lick granulóma eseteket elöször szérum-alapú allergia teszttel kell diagnosztizálni, majd kezelni. Dr. Szaniszló Ferencet keressétek az allergia teszttel kapcsolatban!

Dr. Gál Sándor
Indianapolis

Dr. Boros Krisztián
2005 május, Arad, Románia

Tisztelt Lista!

Véleményetekre lennék kiváncsi a következő nem éppen problémamentes esetben. Adva van a képen látható bull masztif aki ezelőtt kb. egy évvel egy mütéti beavatkozáson esett át. A bal első lábáról távolítottak el valami piros bőrrészt amit a kutya addig hüségesen nyalt. A beavatkozás után sajnos nem tudták megoldani a seb, nyalástól való védelmét és egy év alatt a képen látható állapotba jutott.

Sajnos több részleteket nem lehetett megtudni, mivel a tulajdonos közremükődési készsége nagyon híányos. A helyzet az, hogy a kutyát egy gyár udvarában tartják, a tulaj csak hébe-hóba látja és a gondozókat nemigen érdekelte a kutya állapota. Most is csak úgy véletlenül jutott eszébe a tulajnak hogy hátha lehet segíteni lehet a kutyán. Szövettanra vételeztünk mintát. Ma meg is kaptuk az eredményt ami egy idült gyulladási folyamatot mutatott ki. Daganatos sejteket nem találtak. Nagyon kiváncsian várom az észrevételeket amiket előre is köszönök. Mit lehetne ezzel kutyussal csinálni ?

Boros Krisztián
Sc. Bioanima Srl.
Arad, Marasesti (régen Kossuth utca) 49
310032 Romania
tel. 004-0722572507
www.clinvet.arad.go.ro

Tisztelt Lista!

Egy hónappal ezelőtt kértem segítséget az alábbi esetben és Gál Sanyi volt olyan kedves és adott egy pár tippet amiért még egyszer köszönetet szeretnék mondani. Említettem hogy ha a tulaj vállalja a kezelést akkor beszámolok a fejleményekről. Nos miután beszámoltunk a tulajdonosnak a kezelés részleteiről úgy döntött hogy ránk bizza kutyust.

1.) Gallért felraktuk, helyileg beszürtük több helyen prednisolonnal amit 3 hét után megismételtünk és egyidejüleg elkezdtük a Sanyi által javasolt kezelést:
500mg Tetraciklin/12 óra
400mg E vitamin/nap
Multivit B napi 2-szeres napi adag(nem kaptunk sehol niacinamidot)
400mg E vitamin helyileg/nap

2.) Ezen kivül hogy nyugisabb legyen a kutyus adunk még napi 200 mg Fenobarbitalt.
Az első képen(2005.06.08) 3 hét kezelés utáni állapotot lehet látni.

3.) Miután a HV konferencián beszélgettem Sanyival azt a tippet kaptam hogy próbáljam meg kristálycukorral helyileg kezelni. Megfogadtam tanácsát. A második(2005.06.10) és harmadik képen(2005.06.16) a cukorkezelés eredményét láthatjuk.

4.) Mivelhogy a kutya valami 3 gallért tett tönkre muszály volt valamit kitalálnunk. Ami bejött az egy átalakított müanyag virágcserép. Remélem sikerül majd a végére járnunk.

Dr. Boros Krisztián
Sc. Bioanima Srl.
Arad, Marasesti (régen Kossuth utca) 49
310032 Romania
tel. 004-0722572507
www.clinvet.arad.go.ro

Fehérjevesztéses enteropathia – egy 3 éves német dog szuka (Lea) esete

szombat, szeptember 6th, 2008

Szia Sanyi ,

Légyszíves segíts ha tudsz. Az alábbi levelet kaptam egy jó barátomtól…, szerintem rendesen ki lett vizsgálva a kutyája. A kérdés az, hogy vajon gyógyítható-e , és ha igen , mivel, hogyan? Szerintem nyugodtan felteheted a Hungarovetre is, hátha ért hozzá valaki, de kíváncsi vagyok az USA-beli tudásra is-))

Üdvözlettel,
Dr. Móré Attila
ügyvezető igazgató
Hungary – 8000 Székesfehérvár, Homoksor 7.
Tel: +36-22/516-419
Fax: +36-22/516-416
Mobil: +36-30/9462-276
E-mail: amore@alpha-vet.hu
Web: www.alpha-vet.hu

Kórelözmény

“3 éves szuka Dán dog, kb 60kg volt, 17kg-ot fogyott kb 2 hónap alatt, azóta beteg. Bélgyulladása van, eszik, de minden kijön belőle. Fájdalmai nincsenek, viszonylag jól van, de egyre fogy. Úgy látszik, nem igazán tudtak vele mit kezdeni a kollégáid….Nézd meg légyszives és adj tanácsot, lehet-e vele valamit tenni? A pénz nagyjából mindegy, nem akadály. Most Prednisolont kap 30 mg-ot naponta, meg immunerosítöt.”

Kiegészitö vizsgálatok eredményei

 Lea-Bakteriológiai lelet  .
2008.06.26. -Hemo-Vet Allatorvosi Klinikai Laboratórium, Dr.Szilágyi Attila: Szerológiai vizsgálat: negativ Giardia duodenalis (Ag bélsárból), Bakteriológiai tenyésztés: 1.) Szokványos bélflóra, 2.) Negativ gomba
 Lea-Hematológiai és biokémia lelet .
2008.07.09. -Sangui-Vet Allatorvosi Klinikai Laboratórium, Dr.Szilágyi Attila : linkre kattints
 Lea-Ultrahang lelet  .
2008.07.09. -Müszeres Diagnosztikai Centrum (Lehel út): Proliferativ enteritis, fehérjevesztéses enteropathia
 Lea-Hematológia és biokémia lelet  .
2008.07.23. – Hemo-Vet Allatorvosi Klinikai Laboratórium, Dr.Szilágyi Attila: Fehérvérsejt = 16,700 (normál:6-11), Neutrophil = 94% (normál: 62-80%), Lymphocyta = 4% (normál: 30-45%), Babesia canis : negativ, Mikrofilaria : negativ, Totál protein : 32  (normál: 60-80), Albumin = 28 (normál: 25-45)
 Lea- Bél biopszia mütét  .
2008.08.06 – SZIE Sebészeti Klinika, Dr. Szentgáli Zsolt: Laparatómia, teljes falvastagságú bélbiopszia a jejunum középsö és distális részéröl. Minták szövettanra.
 Lea- Szövettani lelet .
2008.08.21 -SZIE Belgyógyászati Klinika, Dr.G.Balogh Eva és Kórbonctani Intézet, Dr.Jakab Csaba: Lymphangiectasia cystica. Specifikus kórokozó nem figyelhetö meg.
 Lea-Bélsárvizsgálati lelet  .
2008.08.25 – SZIE Belgyógyászati Klinika, Dr.Tarpataki Noémi, Némethné Nagy Marianna: Mikroszkópikus vizsgálat = A minta csupán néhány pálca mellett tömegével tartalmaz coccoid baktériumokat. Sok gombaspóra is feltünik. Vvs-k nagyobb számban láthatóak. Keményitö zavar nem igazolható, kisfokú zsir-pozitivitás látható. Gram-festéssel 80%-os pozitiv túlsúly figyelhetö meg. Konklúzió: Súlyos (coccoid) dysbacteriosis, hiányos normál mikroflóra. Kisfokú zsirfelszivódási zavar.
.

Szia Attila!

Megnéztem a leleteket, amit a kiegészitö vizsgálatokból kitudtam venni, azt itt elöször összefoglalom.

Vizsgálati eredmények összefoglalója

Krónikus hasmenés, nagyfokú súlyvesztés, proliferativ enteritis, teljes vérprotein és a lymphocyták nagyfokú csökkenése, lymphangiectasia, hiányos normális bélmikroflóra melletti, coccoid baktériumok okozta enteritis.

Diagnózis : PLE (Protein-Losing Enteropathy)
Ami egyedül a PLE ellen szól az az, hogy szinte minden esetben a hypoalbuminemia az egyik legfontosabb talált elváltozás, de ebben az esetben nem talaláltak hypoabuminemiat.

Protein-Losing Enteropathies (PLE), vagyis a Fehérjevesztéses Enteropáthiák

Protein-Losing Enteropathies (PLE), vagyis a Fehérjevesztéses Enteropáthiák, a bélcsatornába történö fehérjevesztés (albumin, globulin, stb) eredménye miatt alakulnak ki. Az alább felsorolt számos lehetséges okok miatt, a bélcsatornába történö fehérjevesztés következtében, a vérerekben lecsökken az onkotikus nyomás, emiatt vagy a hasüregben, vagy pedig a mellüregben folyadékfelhalmozódás következik be. Késöbb pedig perifériás ödéma jön létre, majd -súlyos, nem gyógykezelt esetekben- halál következik.

Korszerü diagnosztika: legújabban  a bélsár alpha-1 proteinase inhibitor koncentrációjának a mérését ajánlják a protein-losing enteropathiák diagnosztizálására. Emberben ez nagyon bevált és a legújabb kisérletek szerint kutyák esetében is kiváló. Ez a teszt nem csak a betegség diagnosztizálására szolgál, hanem annak súlyosságát, a prognózist, illetve a gyógykezelés hatékonyságának mérését is megkönnyiti.

Lea esetében a következöket gyógykezelést ajánlom:

1.) Legfontosabb a megfelelö diétás táp adása
a.) alacsony zsirtartalmú legyen
b.) magas minöségü de hypoallergiás fehérje-, vagy hydrolizált fehérje tartalmú legyen
c.) jól emészthetö legyen
d.) zsirtalma ne hosszú láncú zsirsavakból épüljön fel, mert ezek a nyirokvezetökbe szivódnak fel és ott megnövelik a nyirok nyomását.
Javasolt gyári tápok: javasolnám a Hills Z/D vagy R/D,  a Walthams Low Fat vagy a Purina HA tápokat.
Házilag készitett takarmány: fehérjeforrás (alacsony zsirtaltalmú túró vagy fözött csirkemell), szénhidrát forrás (fött rizs, fött krumpli, tészta). Célszerü ezt a zsirszegény házidiétát kiegésziteni közepes-láncú zsirral (triglyceride olaj), mert ezek nem a nyirokvezetökbe, hanem azok megkerülésével közvetlenül a portális vérkeringésbe jutnak és igy nem terhelik meg a nyirokvezetöket.

2.) B-12 vitamin adása
Hetente egyszer 1000ug B-12 vitamin injekció adása szubkután, 6 hétig

3.) Probiotikum adása
Az alábbi probiotikumot kifejezetten kutyákra fejlesztették ki. A probiotikumok adása nagyon fontos mert az ilyen esetekben a normális bélbaktérium flóra megváltozott vagy megszünt. A probiotikum a normális baktériumokat telepiti vissza a bélcsatornába.

4.) Bélgyulladás (Inflammatory Bowel Disease) esetén:
a.) Gyulladáscsökkentö antibiotikum (Metronidazole) adása
: a Metronidazole nemcsak a túlszaporodott kóros baktériumok elleni antibiotikum, hanem a Metronidazole-nak van egy erös immunmoduláló hatása is. Adagja: 10-15mg/kg minden 12 órában, orálisan.
b.) Gyulladáscsökkentö glucocorticoid (Prednisone) adása: a Prednisone tabletta nemcsak mint gyulladáscsökkentö szerepet játszik itt, hanem egy immunoszupressziv hatást is kivált, ami itt elönyös. Az orálisan adott Prednisone nem árthat, de az elsö 1-2 héten inkább injekcióban kellene adni, mert az orálisan adott Prednisone nem szivódik fel jól, a kezelés kezdetén. Adagja: 2-3mg/kg naponta egyszer injekcióban az elsö héten, aztán pedig orálisan.
c.) Immunszupressziv gyógyszer (Azathioprine) adása: az Azathioprine akkor fontos, hogyha IBD (Inflammatory Bowel Disease) van a háttérben és nem a nyirokvezetök atelectásiája. A Prednisonnal együtt adjuk, az erösebb immunstimuláló hatás elérése érdekében.  Adagja: 2 mg/kg naponta egyszer per os
.
Leo esetében a Protein-Losing Enteropathy nem tünik gyulladásos eredetünek, hanem inkább a bél nyirokvezetök atelectásiájáról lehet szó. Az atelectásiás eredetü Protein-Losing Enteropathy rosszabb prognózisú, mint a gyulladásos eredetü Protein-Losing Enteropathy.

Sanyi

Dr. Gál Sándor
Indianapolis

Protein-Losing Enteropathies (2008) .
Ez az angol nyelvü konferencia anyag a Western Veterinary konferencián hangzott el 2008-ban, szerzöje Debra L. Zoran, DVM, PhD, DACVIM, Texas A&M University, College Station, TX, USA

Diagnosis and Management of PLE (2007) .
Ez az angol nyelvü konferencia anyag a World Small Animal Veterinary Association konferencián hangzott el 2007-ben, szerzöje Dr. Stanley L.Marks, BVSc, PhD, DACVIM (Internal Medicine, Oncology), DACVN, University of California, Davis, School of Veterinary Medicine Davis, CA, USA

Protein-Losing Enteropathies (5-Minutes Vet Consult) .
Ez az angol nyelvü cikk az 5-Perces Konzultánsból származik.

Lymphangiectasia (5-Minutes Vet Consult) .
Angol nyelvü cikk, a bélfalban lévö nyirokvezetök elzáródása (lymphangiectasia), majd megrepedése következtében kialakult fehérjevesztést tárgyalja.

Fecal alpha-1 proteinase inhibitor concentration in dogs with chronic gastrointestinal disease. Murphy KF, German AJ, Ruaux CG .
Angol nyelvü cikk, a bélsár alpha-1 proteinase inhibitor koncentrációjának mérését ajánlják a protein-losing enteropathiák diagnosztizálására. De ez a teszt nem csak a betegség diagnosztizálására szolgál, hanem annak súlyosságát, a prognózist, illetve a gyógykezelés hatékonyságának mérését is megkönnyiti. Emberben ez nagyon bevált és a legújabb kisérletek szerint kutyák esetében is kiváló.

Gastrointestinal function testing (Dr.Jörg M. Steiner, Texas Univ)  .
Angol nyelvü elöadás anyaga, a bélcsatorna, a pancrease és a máj-epevezetök müködését vizsgáló laboratóriumi teszteket mutatja be, remek!


Cobalamine (Vitamin B-12) therapy (Texas University) .


Lea (3 éves német dog) .


Hill’s Canine z/d Low Allergen diet .
Hill’s Canine z/d ULTRA Allergen-free diet .
Walthams Low Fat diet .
Purina HA diet .

 

Idiopatikus Vestibuláris Szindróma (Geriátriai Egyensúlyozó Rendszer Betegség) kutyában

szombat, augusztus 9th, 2008

Esetbemutatások és magyarázatok képekkel és videókkal
13 éves kutya. Tizenkét órával ezelött elkezdte a fejét balra tartani, egyszer hányt, enyhén ataxiás lett, két órával ezelött a tulajdonos észrevette, hogy “oldalra mozog mindkét szeme” a kutyának.

Az alábbi videók ezeket az eseteket mutatják be.
.

.
Itt egy másik esetem látható.
.

.
A Geriatric Vestibular Syndrome (GVS) (vagyis a Geriátriai Egyensúlyozó Rendszer Betegség) meglehetösen gyakran elöforduló betegség, amely általában a 8 évesnél idösebb, közepes és nagytestü kutyákban fordul elö. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ezeknek a kutyáknak “agyvérzése” (stroke) van, amely egyébként kutyákban ritka. A Geriatric Vestibular Syndrome (GVS) esetében az egyik oldali belsö fül vestibuláris szervének a heveny, nem-progressziv megbetegedéséröl van szó és nem a központi idegrendszer betegségéröl. (a VIII.-ik agyidegnek kizárólag a vestibuláris szakasza érintett).

Vestibuláris Tünetek

Ezek az állatok klinikailag a következö, hirtelen kialakuló tüneteket mutatják:

1.) A fejét az állat az egyik oldal felé tartja (viszonylag hirtelen alakul ki, enyhe vagy súlyos fokú lehet), de az elváltozás lehet kétoldali is.

2.) Bilaterális nystagmus alakul ki (horizontális vagy rotációs), amikor a nystagmus gyorsabb fázisa mindig az érintett oldal felöl jön, tehát egy baloldali GVS esetében a nystagmus a jobboldali felé mozog gyorsabban. (Ezt az alábbi elsö video mutatja be nagyon szépen.)

3.) Enyhe vagy súlyosfokú  ataxia alakul ki, az állat himbálózva áll, nem szivesen mozog, az érintett oldal felé tartja a fejét és sokszor abba az irányba döl, vagy esik el. Súlyos esetben az állat nem is tud felállni, mert olyan mértékü a vestibuláris zavara. Az ilyen súlyos esetekben az állatorvosnak nagyon kell ügyelnie arra, hogy nehogy a központi idegrendszer problémájának vélje a belsö fülben jelentkezö problémát.

4.) Szinte minden esetben elöfordul a hányás. Ez hasonló az emberi “tengeri betegséghez”, amikor a hajón lévö embernek hányingere lesz és hány.

Differenciál diagnózis

Az idiopatikus vestibularis szindróma diagnózisa kizárólag kizárásos alapon állítható fel, a többi lehetséges ok kizárása után. Természetesen az ok kiderítése a prognózist és a kezelést is meghatározza. Döntő a vestibularis zavar centralis-perifériás eredetének elkülönítése. Ehhez az alábbiak nyújthatnak segítséget:

Centrális
a.)  ferde fejtartás
b.)  aszimmetrikus ataxia
c.)  nystagmus (bármely irányú, a fej mozgatásásval vált)
d.) tudatállapot változás
e.) proprioceptív deficit

Perifériás
a.) ferde fejtartás
b.) aszimmetrikus ataxia
c.) nystagmus (soha nem vertikális, és nem változik a fej mozgatására)
d.) +/- Horner,
e.) +/- N. facialis deficit

Ha már tudjuk, hogy centrális, vagy perifériás eredetről van-e szó, az alábbi okok jöhetnek szóba:

Perifériás vestibularis betegségek
1.) Otitis media – interna (a középsö vagy a belsö fül gyulladása, a dobhártya ilyenkor átszakadhat, de sok esetben érintetlen!)
2.) Idiopatikus vestibularis szindróma
3.) Veleszületett vestibularis szindrómák
4.) Ototoxikus fültisztitószer vagy egy “alapos” fülmosás utáni állapot
5.) Daganatok

Centralis vestibularis betegségek
1.) Vascularis (vérzés, infarktus)
2.) Inflammatorikus (virusos, bakteriális, gombás)
3.) Toxikus (ólom, hexachlorofen),
4.) Traumás
5.) Anomália (hydrocephalus)
6.) Metabolikus (hypoglycaemia)
7.) Neoplasztikus (elsődleges, áttét)
8.) Degeneratív (raktározási betegségek, neuropátiák, demyelinizációs betegségek)

Kiegészitö vizsgálatok

A vérkép, a biokémiai vizsgálatok, a urinalysis általában normálisak. Az idösebb kutyákban azonban gyakran találunk olyan máj vagy veseelváltozásokat (mint az én emlitett mostani esetemben is), amelyeknek semmiféle közük sincsen a Geriatric Vestibular Syndrome-hoz, amely a belsö fülben okozott elváltozás eredménye. Az én mostani esetemben például megemelkedett májenzimeket találtunk.

Nagy probléma lehetett volna, hogyha pl. szteroidot is adtunk volna a Vestibular Syndrome kezelésére! Az ilyen esetekben a véletlenül talált problémát, jelen esetben májproblémát kezelni kell, én a Denosyl tablettát használom.

 

Természetesen a beküldö állatorvosnak további májvizsgálatokat is célszerü elvégezni.

Gyógykezelés

1.) A hányinger csillapitása
2.) Szteroidok adása kontraindikált!
3.) Antibiotikum (otitis media gyanúja esetén)
4.) Diazepam (hogyha az ataxia miatt nyugtalan a kutya)

Prognózis

1.) A klinikai tünetek (hányás, nystagmus, ataxia) 72 órán belül, sokszor semmiféle kezelés nélkül megjavulnak.
2.) A fej oldalttartása és az ataxia 7-10 napon belül megjavul.
3.) Legtöbb esetben a kutya 2-3 héten belül teljesen normális lesz.
4.) A Vestibuláris Syndrome ismételt elöfordulása lehetséges, de nem valószinü.

Ezeket az eseteket azért tartottam fontosnak megemliteni, mert sok esetben azt tapasztaltam, hogy az állatorvosok az ilyen tüneteket mutató állatok elaltatását javasolják, mert tévesen azt hiszik, hogy egy súlyos, gyógyithatatlan, vagy reménytelen központi idegrendszeri betegségröl (pl. agydaganat, meningitis, stb.) van szó. Pedig ezek az állatok a legtöbb esetben mindenféle kezelés nélkül is meggyógyulhatnak.

Nagyon fontosnak tartom az állat tulajdonosának az alapos tájékoztatását, ami mindig fontos, de a Vestibular Syndrome esetében különösen, mert az állat életébe kerülhet! A nem tájékoztatott tulajdonos ugyanis otthon hamar a kedvét szegheti és úgy dönthet, hogy az állatot jobb elaltani! En minden esetben kinyomtatom az 5-Perces Konzultáns erre vonatkozó fejezetét és a tulajdonos kezébe adom, söt még e-mailen is elküldöm. Amikor arról beszélünk, hogy “Ki a jó állatorvos?”, akkor a kliens alapos, meggyözö tájékoztatása is beletartozik az állatorvosi munkába.

Dr. Gál Sándor


Geriatric Vestibular Syndrome (5-Minutes Consult) .


A kortikoszteroidok túlzott használata .

Korábbi hozzászólások

Kedves Sanyi!

Már régóta passzívan figyelemmel kísérem az írásaidat, de most külön köszönetet szeretnék mondani Neked, mert úgy érzem, hogy egy “fehér folttal” lett kevesebb a fejemben.
Dr. Kraxner Szilárd

Kedves Sanyi!

Az időskori vestibularis zavar kezelési protokolljánál azt írtad, hogy a szteroidok adása kontraindikált. Az általad leírt konkrét esetben, a májprobléma miatt ez érthető. A kérdésem az lenne, hogy ha egyéb betegség nincs ami a steroid terápia ellen szólna, akkor is kerülendőek-e ezek a szerek. Szerintem a hazai állatorvosok többsége a leírt tünetekre szinte kivétel nélkül adna steroidot (beleértve magamat is)….. Köszönöm kimerítő válaszodat, nagyon áttekinthetően leírtad az indikációkat, sokat segített. Abban teljesen egyetértek veled, hogy sokszor használunk indokolatlanul szteroidokat. Egyébként gratulálok az oldalhoz, minden nap találok rajta valami hasznosat.
Dr. Kassay Viki

 

Akut, nedvedzö, allergiás börgyulladás (Hot Spot)

vasárnap, augusztus 3rd, 2008

Itt a nyár és megszaporodtak az akut, nedvedzö, allergiás börgyulladások is, amelyeket népiesen “Hot Spot”-nak neveztek el az angolszász országokban.

A “Meleg Folt” elnevezés magyarul kissé suta, de a tulajdonosok számára elég szemléletesen irja le a tüneteket, amelyek a következöek: hirtelen jelentkezö, igen erös lokális viszketegség, a ször összetapad, az állat állandóan nyalja, harapja vagy dörzsöli a testfelület egy részét.  A leggyakoribb “hot spot” területek a femorális, a lumbosacrális, a ventrocervicális es a maxilla-mandibuláris területek. A ször néhány óra alatt kihullhat és egy igen fájdalmas, nyálkás váladékkal fedett, kipirosodott, viszketeg börterület lesz láthatóvá. A “Hot Spot” meglehetösen fájdalmas lehet, ezért minden esetben erös szedálás, vagy inkább teljes altatás alatt történjen a kezelés. Igy történt ez a néhány nappal ezelötti esetemnél is, amikor egy 3 éves Golden Retriever-t hoztak be hozzám azzal, hogy a jobboldali, subauriculáris területet a kutya vakarja és a ször össze van tapadva. Az altatás alatti vizsgálat nem mutatja jól, hogy mi van a ször alatt.

A ször alapos lenyirása nagyon, nagyon fontos!! Sokszor tapasztaltam azt korábban, hogy a  szört nem nyirták le alaposan és a szörszálak hozzátapadtak a fájdalmas, gyulladásos börhöz.  A ször lenyirása után ez a kép fogadott bennünket.

Fontos a Techni-Care antibakteriális oldattal való börfertötlenités.

Fontosnak tartom azt, hogy az erös fájdalmat helyi érzéstelenitö injekciók (Lidocain vagy Lidocain + Bupivacaine injekció 50-50%-os keveréke) börre való spriccelésével csökkentsük.

Ezekután vagy tea oldattal vagy antibiotikumos + szteroidos kenöccsel bekenjük az érintett börterületet. Itt fekete (vagy zöld) tea oldattal bekenjük a hot spot-ot…

 

..vagy Panalog kenöcsöt (antibiotikum+ szteroid) teszünk a hot-spotra.

Mi okozta a Hot Spot-ot ebben az esetben?
Milyen diagnosztikai vizsgálatokat végeztünk el?

1.) Szérum-alapú allergiás vizsgálatot (Spectrum Allergialabor) az atópia és a takarmány allergia megállapitására/kizárására.
2.) Börkaparék Sarcoptes kizárására
3.) Direkt börlenyomat cytologia Malassezia kizárására
4.) Bolha-allergia kizárása
5.) Börbiopsziás vizsgálat (itt most nem, de ismétlödö esetekben és/vagy ha 1.-4. nem segitett)

Gyógykezelés

1.) Helyi, felületi érzéstelenités (Lidocain + Bupivacaine)
2.) Szteroidos kezelés – rövid hatású szteroid injekció, majd -ha szükséges-, másnap elkezdett orális Prednisolon tabletta
     0.5 mg/kg naponta kétszer 3 napig, majd
     0.5 mg/kg napont egyszer 3 napig, majd 
     0.5 mg/kg minden 2. napon 6 napig
3.) Antibiotikumos kezelés – Cephalexin 30mg/kg tabletta naponta kétszer 14 napig
3.) Tramadol tabletta – fájdalomcsillapitó (1-4 mg/kg naponta kétszer)
4.) Fekete vagy zöld tea vagy szteroidos-antibiotikumos krém

A fekete vagy zöld tea erös legyen, a teát egy kis flakonba tesszük és a tulajdonos naponta többször ráspricceli vagy ráönti a Hot Spot-ra. Az erös teában lévö csersav adstringens hatása valamint a teában lévö gyulladáscsökkentö anyagok miatt nagyon hatásos és olcsó kezelési módra van igy lehetöség.

Dr. Gál Sándor

Paraphimosis esetleirás (kutya)

szerda, július 9th, 2008

Kórelözmény
Az egyik esetem a baleseti állatkórházban. 5 éves, keverék, kasztrált, Levi nevü kutya, közepesen súlyos paraphimosis eset. A dolog érdekessége, hogy ezt a Levi kutyát 4 és 1/2 évvel ezelött kasztrálták, semmi probléma nem volt addig, amig tegnap reggel egy 6 hánapos, ivarzó, nöstény kutyát nem fogadott örökbe a gazdi. Levi annyira izgalomba jött, hogy elöesett penisét nem tudta visszahúzni (paraphimosis), a bulbáris mirigyek megduzzadnak ilyenkor és a prepucium környékén lévö ször “belefordul” a megduzzadt pénisztö tájékba és a pénis egyre jobban megduzzad.

Fizikális vizsgálat
Nagyon fontos annak gyors eldöntése, hogy mennyire sérült a pénisz, illetve, hogy a prepucium nyilásának egyszerü szükületéröl, vagy a sokkal súlyosabb penisz stranguláció (penisz lefüzödése) van szó. Szinte minden esetben az állat altatása szükséges, a Torbugesic + Acepromazine + Domitor injekció hypotensiot okoz, amely ebben az esetben elönyös hatású. Egy vizoldékony lubrikáló anyaggal (KY Jelly) a péniszt bekenjük és megpróbáljuk visszahelyezni azt a prepuciumba.

Gyógykezelés
Az elöesett, megduzzadt és kizáródott pénisz duzzanatát úgy lehet csökkenteni, hogy a péniszre nagy mennyiségü kristálycukrot, vagy 50%-os Dextrose injekciót teszek, mert ez az ödémát csökkenti.

Nagy mennyiségü cukor szükséges.

Ezután várunk vagy 3-5 percet és utána megkiséreljük visszatenni a kizáródott péniszt. Kb. 5 perc kellett ahhoz, hogy a kizáródott péniszt visszahelyezzem. Fontos, hogy a prepucium környékén lévö “befordult” szört kiszabaditsuk, mert csak ezekután lehet az elöesett péniszt visszahelyezni.
.

Az alábbi videó azt mutatja, amikor a cukorkezelés után az elöesett péniszt visszahelyezzük.

.
Abban az esetben, amikor a pénisz nem helyezhetö vissza a prepuciumba,
akkor a prepucium bejáratának (orificium) ventrális részén egy szövetlazitó metszést ejtünk, majd a péniszt visszahelyezzük a prepuciumba.

Abban az esetben, amikor a pénisz olyan súlyosan megsérült, hogy annak életképessége kérdésessé vált, akkor a pénisz részleges vagy teljes amputációját kell elvégeznünk. Ezt legtöbbször úgy végzem, hogy a prepuciumot is teljes egészében eltávolitom a pénisszel együtt, majd egy urethrostomia mütéttel biztositom a vizelet rendszeres ürithetöségét.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis


Phimosis and paraphimosis (5-Minutes Consultant) .
Management of Canine Paraphimosis (Standard of Care)

Höguta és gyógykezelése

kedd, július 1st, 2008

A baleseti kórházban, nyáron igen gyakran előforduló esetnek számit az, amikor kutyát vagy macskát hoznak be igen súlyos höguta (hyperthermia) tüneteivel, amikor az állat testhőmérséklete 106- 109 Fahrenheit (41- 42.8 Celsius) között van.

Hogyan kapnak hőgutát az állatok?
Kutyák legtöbbször azért, mert a tulajdonos nagy melegben a zárt autóban hagyta a kutyát, a kutyakozmetikus túl hosszú ideig hagyta a ketrecen a szárítót, vagy pedig a nagy melegben túl sokat mozgott a kutya. Különösen a hosszú szőrű kutyák és a brachycephalikus fajtákban gyakori eset. Macskákban akkor tapasztalom, amikor a tulaj vagy az autóban, vagy pedig a ruhaszárítógépben hagyja a macskát. (tovább…)

Histiocytoma

csütörtök, június 26th, 2008

Kórelözmény: egy mindössze 14 hónapos nőstény boxerkutyát hoztak be az indianapolisi baleseti-ügyeleti kórházba. A tulajdonos kb. egy hete vett észre egy kicsi, tömör tapintatú, rózsaszínű szövetnövedéket a kutya hátsó lábán.

Fizikális vizsgálat

A boxerkutya egészségi állapota kitűnő volt. Az egyedüli rendellenesség a jobb hátsó végtag latero-metatarsalis felületén volt található, egy kb. 2cm x 1,5cm, gombszerű, rózsaszín növedék formájában. A növedék közepesen kifekélyesedett.

Kérdések:

Mi a diagnózisod?
Milyen kezelést alkalmaznál?
Milyen a prognózis?
(tovább…)

Szivelégtelenség (CHF) diagnosztikája és gyógykezelése (internetes elöadás)

kedd, május 6th, 2008

Sokszor megemlitettem a távoktatás és az interneten keresztüli állatorvosi oktatás-, továbbképzés lehetöségét és fontosságát. (”Modern állatorvosi oktatási és távoktatási lehetöségek a magyar állatorvosok számára is“) Az alábbi elöadás ezt kiválóan mutatja be. Mindenki figyelmébe ajánlom, a legkiválóbb elöadások egyike, amelyet valaha láttam.

Kattints a fennti képre az elöadás megtekintéséhez. A kb. 1 perces bevezetö után kezdödik a tényleges elöadás, amelyben EKG, ultrahang és röntgenfelvételeket is bemutat az elöadó, Dr. Kristin MacDonald kardiológus állatorvos specialista professzor, a UC Davis California egyetemröl.  Az elöadás a Boehringer Ingelheim cég támogatásával készült. Az elöadás csak egy bizonyos ideig tekinthetö meg.

Dr. Gál Sándor

MRSA (methicillin rezisztens Staphylococcus aureus)

szerda, április 23rd, 2008

Manapság egyre gyakrabban találkozuk a kis színes hírek közt a „húsevő baktériumokkal”, amit eddig csak félfüllel hallgattam, ám a minap sikerült személyesen találkoznom egy ilyen mikroorganizmussal (rendes nevén meticillin rezisztens Staphylococcus aureus – MRSA). Találkozásunk rövid történetét osztanám meg alább, némi összegyűjtött információval. (tovább…)

1 vagy 2 diagnózis?

kedd, március 4th, 2008

Sziasztok!

Érdekes esettel találkoztam a múlt héten, és még nem is ért véget a történet, de lassan megosztom az eddigieket. Kezdjük is az elején! (Időközben az új eredményeket is közlöm)

(tovább…)

Pyothorax eset FUS helyett

csütörtök, február 28th, 2008

Ennek az esetnek az a tanulsága, hogy egy látszólag egyszerünek látszó eset sokkal bonyolultabb lehet és egy “könnyen” megalkotható diagnózis helyett egy teljesen más diagnózist állapithatunk meg. Mindezek miatt célszerü az alapos fizikális vizsgálatra és a kiegészitö vizsgálatokra épülö állatorvosi vizsgálat, még az “egyszerünek” látszó esetekben is. Behoztak hozzám egy 2 éves, herélt macskát azzal, hogy “nem tud vizelni”, sokszor megy a dobozához és csak egy kis mennyiségü vizeletet csöpögtet.

A macska hasát áttapintva egy nem fájdalmas, kisméretü húgyhólyagot találtam. (tovább…)

Chylothorax (nyirokmell) – macskában

szerda, február 27th, 2008

8 éves macska, hirtelen kialakuló nehezitett légzéssel hozták be. Egyedüli, lakásban tartott macska, FeLV/FIP teszt negativ volt, a macskát FeLV és FIP ellen évente vakcinázták. Fizikális vizsgálat: súlyosfokú, akut dyspnea, tachypnea, cyanosis. A szivhangok alig hallhatóak voltak. Az állatot azonnal oxygénketrecbe tettük.

Kiegészitö vizsgálatok: laterális mellkasröntgen. (tovább…)

Pyothorax (gennymell) – macska esetleirás

szerda, február 27th, 2008

Kórelözmény:  egy 12 éves kasztrált macskát hoztak be, hirtelen kialakuló nehezitett légzéssel. A tulajdonos szerint lehetséges, hogy “leesett a tetöröl”. FeLV/FIP teszt negativ volt, a macskát FeLV és FIP ellen évente vakcinázták.

Fizikális vizsgálat: súlyosfokú, akut dyspnea, tachypnea, cyanosis. A szivhangok alig hallhatóak voltak. Az állatot azonnal oxygénketrecbe tettük.

Kiegészitö vizsgálatok: Laterális és dorsoventrális mellkasröntgen. A mellkasröntgen felvételek súlyosfokú pleurális folyadék felhalmozódást mutattak.

Macskák pleurális folyadékfelhalmozódásának (pleural effusion) differenciál diagnozisa: (tovább…)

Mi a diagnózisod?…Shar-pei láz

szerda, február 20th, 2008

Az alábbi 17 hetes shar-pei kutyát oltásra hozták be, eddig két parvo oltást kapott a tenyésztőnél, ám fennakadt a szűrőn: a hőmérséklete 41,5 C fok volt. Mindamellett semmi panasz nem volt a kutyára, csak ma volt kissé bágyadtabb talán. Fizikális vizsgálat során a lázon kívül negatív, illetve egy dolog érdekes még, de egyelőre csak a képet mutatom a kutyáról.

A megfejtés…

Először is az elváltozás közelebbről:

A megfejtés: “Shar-pei láz” (Familiar Shar-Pei Fever, Familiar Amyloidosis)

Pár gondolat a betegségől

Jellemzői: indokolatlanul magas láz (ált.: 39.4-41.7), a csánktájék duzzanata (láz mellett 53%-ban jelentkezik ez a tünet is). Az első lázroham rendszerint 18 hónapos kor előtt jelentkezik, aztán a későbbiekben is visszatér, de a kor előrehaladtával ritkábban. A lázrohamok 24-36 óráig tartanak, majd maguktól is szűnnek. Néha egyéb tünetek is kísérik a lázat: hyperaesthesia, egyéb ízületek duzzanata, enyhe hasmenés, hányás, felületes, gyors légzés.

A háttérben a rendellenesen magas nyugalmi IL-6 szint áll, ami többek közt akut fázisú fehérjék képződéséért felelős, amik az amyloid-A prekurzorai. És itt jön be a képbe a nagyobbik baj: ezek a páciensek idővel vese vagy máj amyloidózisban szenvednek majd. A vese amyloidozis veseelégtelenséghez vezet, ami gyakori halálok az érintett állatokban.

A betegség autoszomális, recesszív öröklődésmenetet mutat. Egyes megfigyelések szerint a heterozigóta egyedekben is kialakul lázroham, de viszonylag ártalmatlan, a homozigóták azonban gyorsabb, és súlyosabb lefolyású formáját mutatják a betegségnek.

A shar-pei populáció Amerikában 23-28%-ban érintett.

A diagnózis rendszerint kizárásos alapon, és a jellegzetes tünetek alapján történik, specifikus teszt jelenleg nem elérhető. A későbbiekben az érintett kutyák folyamatos vizeletvizsgálata javasolt(sűrűség, fehérje, fehérje:kreatinin arány). Az amyloidózist csak vese biopszia erősítheti meg.

A magas lázas epizódok esetén nem szteroidok adása indokolt lehet (szteroidok kontraindikáltak, mert az amyloid képződést serkentik). Másodlagos fertőzések (magas hő, stressz) ellen antibiotikum adása megfontolandó.

Az amyloidózis kezelésére a kolhicin a megfelelő gyógyszer (emberben egy hasonlóan magas lázzal és amyloidózissal járó kórképben – familiar mediterranean fever – is ezt adják). Az adag: 0.025-0.03mg/kg napi 1x, 2 hétig, majd ha nincs semmi komolyabb mellékhatás, napi 2x, egy életen át. Javasolt a kolhicin adását a vese amyloidózis tüneteinek (fogyás, pu/pd, hányás, uremiás tünetek) jelentkezése előtt elkezdeni. A lázas epizódok nem szűnnek meg minden esetben, de az amyloid képződést mindenképp lassítja.

Vesét támogató egyéb gyógyszeres kezelések (vese diéta, omega 3 zsírsavak, ACE gátlók, antioxidánsok, stb) szintén szóba jöhetnek. Az ezen betegekben gyakran előforduló thromboembolia megelőzésére alacsony dózisú aspirin terápia is megfontolandó.

Amennyiben a máj az elsődleges támadási pont, és nem a vese, akkor a kohicin mellett értelem szerűen fokozott májvédelem javasolt (máj diéta, antioxidánsok, silymarin, s-adenosyl-metionin). Ezek az esetek amúgy kevésbé súlyosak, mint a vesét érintőek.

Dr. Bendzsel Dániel


Shar-Pei Fever (Standards of Care) .
Ez az angol nyelvü lektorált állatorvosi cikk itt pdf formátumban letölthetö, a betegség elöfordulásának, diagnosztikájának és gyógykezelésének igen alapos, mindenre kiterjedö leirását tartalmazza .


Shar-Pei Fever esetleirás (Dr.Gál Sándor) .
Ez az esetleirás képeken keresztül mutat be egy súlyos shar-pei amyloidozis esetet .

Megaesophagus – Saját kutyám, mi a véleményetek?

szerda, február 20th, 2008

Saját tulajdonú, öt éves golden retriever szuka, egyszer ellett. Pár hónapja a Horner-szindróma tünetei jelentkeztek nála, egyébként teljesen jól volt a kutya. Négy héttel ezelőtt elkezdett hányogatni, először csak néha, volt, hogy az előző napi ételt hányta vissza, nagyrészt emésztetlenül. Pár nap alatt súlyosbodott a hányás (vagy regurgitatio), már rendszeresen jelentkezett, és egyre rövidebb idővel az etetés után. (tovább…)

Epehólyagkövek kutyában

csütörtök, január 3rd, 2008

Kórelőzmény

Ma éjszakai esetem a baleseti kórházban. 12 éves német juhász keverék, akut hasi fájdalom és hirtelen, nagyfokú gyengeség miatt hozták be. Trauma, mérgezés, túletetés ki volt zárva – a tulajdonos szerint. (tovább…)

Légcsökollapszus gyógykezelése trachea stent-el

szerda, január 2nd, 2008

A légcsökollapszus meglehetösen gyakori probléma kutyák esetében. A jobbalsó képrészlet a normális légcsögyürüt mutatja, mellette pedig egy légcsökollapszusos légcsögyürüt láthattok.

Négyféle stádiumba sorolják a légcsö kollapszusos eseteket: (tovább…)

Osteoarthritis – online elöadás

péntek, december 21st, 2007

Az Internet-alapú továbbképzésekröl már volt szó korábban. Ennek az egyik remek példája a nemrégiben meghirdetett Osteoarthritis elöadás, amely ingyenes, videóval és képekkel bemutatott online továbbképzés.

Az online elöadás itt tekinthetö meg.

Az osteoarthritisröl Dr. Bendzsel Dániel készitett egy kiváló, magyar nyelvü irást, amelyet itt lehet megtekinteni.

Dr. Gál Sándor

Perianális fisztulák (esetleirás)

szerda, december 12th, 2007

Szervusz Sándor!

Érdekes esettel találkoztam a minap. Végbéltájéki panaszokkal jött hozzám egy négy éves német juhász szuka akinek több hónapja kialakult végbélkörnyéki kiterjedt sipolyokból folyamatos levedzés, váladékozás van, ami állagában néha húslészerű, néha szürkés gennyes kinézetű.

Ezt a kutya rendszeresen takarítja, főleg székelés után. Kórelőzményében érdekesség hogy tavaly tavasszal dg.Lyme kórban betegedett meg amelynek szokványos ab kezelésére nem igazán reagált így több (6) hónapig elhúzódó váltott antibitikum kezelésekkel próbálták helyrehozni a kollégák. Végül a Lyme kór tünetei megszüntek, de jeletkeztek nála a végbél körül kisebb “puklik” a gazdi szerint amelyek föltörtek és szivárogtak  majd ezekből mind több lett, egybeolvadtak és a mostani kinézetet vették fel. A képek remélem jól tükrözik a helyzetet ami kb. két hónapja áll fenn. Széklete naponta van-egy rendes- de legalább 10-15 alkalommal még próbálkozik és olyankor alkalmanként macsakaki- szerűt nyom ki. Rektális vizsgálata negatív, enyhén telt bűzmirígyeit egy-két havonta ürítették.Gina különben “dolgozik” a gazdijának vérmes segítője, telephelyeket öriznek.

Laborteszt eredményei enyhe leukocitózis kivételével nem mutatnak eltérést, a váladékból vett minta alapján célzott ab kezelésre javulás nem volt….előbb kis azután nagy adag szteroid kezelés eredménytelen volt, sőt  jobban “beszakadtak” az egymás mellet levő lyukak.

Mindezen kezeléseket más kollégák végezték ezért a pontos kezelési protokollokat ne kérd tőlem számon. Valószinüleg kezelésként nem kanyarodom vissza a már kitaposott útra-annál is inkább mert a mostani állapot magáért beszél…. ellenben kíváncsi vagyok a véleményedre esetleg volt e hasonlóban részed…lehet, hogy jó tanulsággal szolgálna mindenki számára !!

üdv.
Dr. Németh József

Osteoarthritis

hétfő, november 26th, 2007

Az alábbiakban szeretnék az osteoarthritisról szólni pár sort. Erről is bemásoltam egy saját “kliens tájékoztatót”: hasznos dolog a tulajdonosoknak akár nyomtatásban, akár emailen ismételten tájékoztatást adni arról, amiről már a rendelőben beszéltünk velük.

A tulajdonosoknak szánt tájékoztató (szakmaibb) alapja egy ppt formátumú régebbi előadásom, ami itt letölthető.

Az osteoathritis úgynevezett “polifaktoriális” oktanú betegség, ami azt jelenti, hogy kialakulásában több ok, “faktor” szerepel. Tulajdonképpen az ízületi porc hanyatló elváltozásáról van szó, valamint az ehhez kapcsolódó másodlagos kórképekről, melyek során részben a fájdalom, részben a beszűkült ízületi mozgás következtében lecsökken a kutya aktivitása, így hízásnak indul. A súlytöbblet felesleges terhelést ró az ízületekre, ami tovább rontja a helyzetet. Fontos az osteoarthritis korai felismerése, és mihamarabbi kezelése.

lab.gif Az osteoarthritis rendszerint 7 éves kor feletti kutyákban jelentkezik, de bármely korban előfordulhat. Általában a csípő-, a könyök-, vagy a térdízület érintett. Kialakulásának hátterében állhatnak genetikai okok (öröklődhet a hajlam), de sok esetben egy korábbi sérülés vagy az ízületek túlterhelése (elhízás) indítja el a kóros folyamatokat.

Ezen folyamatok rendszerint visszafordíthatatlanok, azonban kellő odafigyeléssel, kezeléssel, táplálással megállíthatók, a tünetek pedig enyhíthetők. A bal oldali képen jól látható kutyám bal könyökének megvastagodása, valamint a röntgenfelvétel, amelyen érzékelhető a probléma súlyossága. Mindezek ellenére nem sántít, és teljesen fájdalommentesen tölti mindennapjait immár tizenegyedik éve.

Hogy megértsük az ízületi bántalmak kezelésének alapelveit, fontos először az ízületekről beszélnünk pár szóban.

A csontok egymáson való elmozdulásának alapfeltétele, hogy az ízületi felszíneken jó csúszást biztosító porcos réteg legyen, valamint az ízület üregében egészséges mennyiségű ízületi nedv, úgynevezett synovia képződjék.

Osteoarthritis esetében a porcréteg vékonyodni kezd, bizonyos pontokon eróziók, kimaródások keletkeznek (A), amelyek az idő előrehaladtával egészen a csontig kopnak (B), esetenként kis darabok le is válhatnak (E). A porc szélén a csont is burjánzásnak indulhat (D), valamint az ízületben található szalagok is elfajulhatnak (C). Ezen elváltozásokkal egyidőben az ízületi nedv is elveszti egészséges jellegét. Mindeközben az ízületben és annak környékén gyulladásos sejtek jelennek meg, továbbá az ellátó erekben is kóros folyamatok indulnak meg, romlik a vérellátás is.terd.jpg Ezekről tekintehő meg egy rövid animáció itt ((c) eOrthopod.com).

A funkciójában is károsodott ízület megduzzad, fájdalmassá válik, az állat sántítani kezd az érintett végtagra, egyre kevesebbet mozog. Mint említettem, ez hamarosan elhízáshoz vezet, ami érthető módon méginkább rontja az ízület állapotát. A fent leírt elváltozások súlyosbodnak, a végtag izmoltsága csökken, így az ízületek tehermentesítése sem lesz megfelelő. A kezdetben csak mozgásra érzékeny végtag a betegség előrehaladtával pihenés közben is fájdalmas. Fontos látnunk továbbá, hogy a degeneratív porc elváltozásokkal párhuzamosan porc regenerálódás is történik, azonban osteoarthritis esetén a porc kijavítása nem tud lépést tartani a káros folyamatokkal, így a hatások eredője képpen az állapot fokozatosan romlik.

Egészen világos tehát, hogy mit kell tenni a betegség megállítása érdekében:

  • csökkenteni a gyulladást, az állat fájdalmát
  • elősegíteni a porc regenerálódását
  • lelassítani a porc degenerálódását
  • segíteni az ízület érellátását
  • a tehermentesítés érdekében az ízület melletti izmokat erősíteni
  • megelőzni az elhízást
  • kíméletesen mozgatni az érintett ízületet

Gyógyszerek, műtétek

Számos úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentő (”lázcsillapító”) szer érhető el akár recept nélkül is mindenki számára, fontos azonban tudnunk, hogy ezek sok esetben az állatoknak adva MÉRGEZŐEK LEHETNEK! Egy-két tabletta Aspirin például elég lehet egy macska halálához. Hogy semmi gyógyszerbaleset ne következzen be, soha ne adjon kutyájának, macskájának gyógyszert az állatorvos megkérdezése nélkül.

Manapság számos kifejezetten állatok számára kifejlesztett gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító szer létezik. Tundnunk kell, hogy ezek a gyógyszerek nem mellékhatástól mentesek. Sok esetben gyomor és bél irritációt, esetenként fekélyt okoznak, így szedésük csak álatorvosi felügyelet mellett javasolt.

A nem szteroid gyógyszerek mellett szteroid készítmények is használhatóak, azonban óriási hátrányuk, hogy rengeteg mellékhatásuk miatt hosszú távú alkalmazásuk ellenjavallt.

Végső megoldásként műtétek jöhetnek szóba, azonban ezek gyakran csak radikális beavatkozás mellett kecsegtetnek eredménnyel. Újabban lehetőség van kutyák esetében is arthroszkópos ízület tisztításra, ami kíméletesebb a hagyományos eljárásokhoz képest.

A gyógyszerbevitel csökkentésére, vagy esetleg elhagyására számos lehetőség adódik. Az alább leírtak kell tehát, hogy alapját képezzék az osteoartritises kutyák kezelésének.

Étrend

A csökkentett energiatartalmú tápok bevitele kísérletesen igazolt módon csökkenti az osteoarthritises tünetek kialakulását, tehát megelőzésre is alkalmas, a meglévő betegség tüneteit pedig mérsékli. Manapság több cég is foglalkozik csökkentett energiatartalmú táp készítésével, de etethető a kutyákkal ún. “senior” táp is, amelyet idős állatoknak javasolnak (az osteoarthritis egyébként is 7 éves kor felett jelentkezik döntően: ekkor már elkezdhető az ilyen táp etetése). Ezen felül kifejezetten ízüelti bántalmakban szenvedő állatok részére is kifejlesztettek már tápokat (pl: Hill’s j/d, Royal Canin mobility support, stb).

Mozgás

1.jpgAz étrend mellett fontos a megfelelő mozgás is. Lehetőleg rendszeres, kímélő mozgást kell biztosítani az állatnak. Mellőzni kell a hirtelen mozdulatokkal járó, megterhelő mozgásformákat (pl. labdázás), előnyben kell részesíteni a puha talajon való mozgást. Az úszás, vagy éppen a víz alatti futópadon való edzés a leginkább javasolt (ez utóbbi szolgáltatásról bővebben olvashat ITT). Bár az ízületi bántalmak esetén eleve nem ajánlott a kutyákat hidegben tartani, ha máshogy nem megoldható, a mozgatás előtt érdemes masszírozni az érintett ízületeket, hogy kellően bemelegedjenek.

DMOAD (Disease Modifying Osteoarthritic Drugs)

A fenti csoportba “gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények” tartoznak. Közülük a 3 legfontosabb csoport:

  • többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA)
  • porcvédő szerek (chondroprotektív szerek)
  • antioxidánsok, mikroelemek, vitaminok

Többszörösen telítetlen zsírsavak: a legfontosabb az úgynevezett omega-6 és omega-3 zsírsavak aránya. Az omega-3 arányának növelése gyulladáscsökkentő hatású, és mellesleg koleszterinszint csökkentő és rákellenes hatása is van. Megfelelő arányban juttathatunk be zsírsavakat, ha kutyánknak étrendkiegészítőként halolaj kapszulát adunk, megfelelő adagban. Hatása 2-3 hónap után jelentkezik, azonban folyamatos szedés mellett tartós marad, és nincsenek mellékhatásai.

Porcvédő szerek: a kondroitin-szulfát és a glükózamin a két legfontosabb anyag. Hatásuk egyrészt enyhe gyulladáscsökkentő, valamint gátolják a porc degenerálódását, és serkentik az újjáépülést. Az ízületek ellátásában részt vevő ereket védik. Önálló készítményként is kaphatók, de a továbbiakban ismertetendő zöld ajkú kagylónak is alkotóelemei.

Antioxidánsok, nyomelemek, vitaminok: az ízületek védelmében legfontosabbak: C, E, B6 vitamin, béta-karotin, Zn, Se, Si, Mn

A zöldajkú kagyló

03_mussels.jpgA fentiek közül számos komponens megtalálható a zöldajkú kagylóból készült szerekben (pl: Seatone kapszula), így szedése kifejezetten ajánlott osteoarthritis esetén. Mivel tenyésztése kifejezetten nehéz, így főleg Új-Zélandról importálják, így a belőle készült készítmények, tápszer kiegészítők drágák. Hatása azonban felülmúlhatatlan.

Összefoglaló

Összefoglalóként tehát érdemes figyelni kutyánk testsúlyára, rendszeres és kíméletes mozgatására (úszás!). A csökkentett energiatartalmú tápon kívül halolaj kapszulát, valamint zöldajkú kagyló kivonatot adhatunk a nem szteroid gyógyszerek adagjának csökkentésére, vagy akár kiváltására. Kiegészítőként mágneses vagy éppen akupunktúrás kezelés is szóba jöhet. A megfelelő kombinációk kiválasztásával kutyánk panaszmentessé tehető, fájdalommentes élete meghosszabbítható.

Dr. Bendzsel Dániel

Hasonló irások:
Egy angol nyelvü online  elöadás itt tekinthetö meg.

Allatorvosi diagnosztikai algoritmusok

szombat, november 17th, 2007

Sokat beszélgettünk arról, hogy egy beteg állat vizsgálata, diagnosztikai tesztek kijelölése, elvégzése, majd a gyógykezelése során egy bizonyos szisztematikus rendszert kell(ene) követnünk.
.


.

Egy-egy esetnél a diagnosztikai algoritmust célszerü mindenkinek lezongoráznia. (tovább…)

Faggyúmirigy daganat (Sebaceous adenitis): kutya eset

szombat, október 27th, 2007

Kedves Sándor, Kedves Mindenki!

Kb. 1 hónapja került hozzám egy 5 éves Akita szuka (Charlie!), akit bőrbetegségével már kölyök kora óta kezeltek Angliában. London egyik legpatinásabb állatorvosi rendelőjében semmilyen kiegészítő vizsgálatot nem végeztek, csak telenyomták cefalosporinokkal, szteroidokkal stb.

A kutya a tulajdonos elmondása szerint (aki mellesleg feltűnően csinos) időről időre elkezd vakarózni, a bőre sebes és volt hogy kihullott a szőre a nyak és a mellkas teljes területéről. A fizikális vizsgálat után egyből biopsziát csináltam. Gondoltam Londonban kísérleteztek már eleget a különböző gyógyszerekkel. A biopsziás mintából a labor sebaceus adenitist(sebadenitist) állapított meg, mindenféle élősködőre negatív (bakt.,gomba,demodex). Fizikális vizsgálat során a bőrön elszórtan crustás felrakódásokat találtam, a szőr fénytelen és sprőd.

A laboreredmény alapján egyből elkezdtük kezelni izotretinoinnal (Roacutan tabl), amiből naponta 2-szer kap 40mg-ot (A szakirodalomban azt olvastam, hogy 1-2mg/ttkg, naponta 2-szer, a kutya 32kg, úgyhogy ezt egy köztes megoldásnak találtam). Humán bőrgyógyásszal beszéltem,- bár az embereknél csak egy hasonló betegség van- azt mondta, hogy kb.1 hónapig romlik, majd javul a beteg állapota. Egyenlőre még inkább romlik.

A kérdéseim a következők: Bár a labor nagyon jó, és megbízom bennük, mennyire biztosan lehet megállapítani a biopsziás mintából, hogy erről a betegségről van szó (egy elváltozott bőrterületet metszettem ki a környező ép szövetet is belefoglalva. Mi lehet még (diff.diag.)?

Milyen egyéb kiegészítő terápia javasolt ebben az esetben? A diétás tápot nem nagyon eszi meg.

A betegségről csak egy rövid angol leírást találtam + a Praktikum der Hundeklinik című könyvemben olvastam róla pár mondatot. Hol találhatnék még róla valamit.

Jó-e az alkalmazott adag, és naponta 2x kell-e adni? Ha nem működik érdemes-e az etretinattal próbálkozni?

Köszönöm a segítséget:

Capári Balázs

Az elhizás és annak menedzselése

kedd, október 16th, 2007

A kedvencállatok elhizása egy igen komoly probléma a mai világban, mind a tulajdonosok, mind pedig az állatorvosok számára. Az alábbiakban összefoglaltam a leggyakorlatiasabb irásokat, sok képpel. (tovább…)

Hemangiosarcoma okozta léprepedés

péntek, október 5th, 2007

Tegnap esti esetem volt a baleseti állatkórházban (Airport Animal Emergency Center).

Kórelőzmény:

9 éves Golden Retriever kan kutyát hoztak be. A kutya 2 órával azelőtt még aktív volt, majd hirtelen nyugtalan lett, egy órával később hasi légzés jeleit mutatta. Trauma vagy mérgezés lehetősége ki volt zárva.

Vizsgálat:

A hasfal közepesen fájdalmas volt, a lép fejének közepes fokú megnagyobbodása volt kitapintható, a kapillárisok újratöltődési sebessége > 2 másodperc, közepes fokú nehezített légzés, nyugtalanság és a shock kezdeti tünetei mutatkoztak. A hasüreg aspirációja negatív volt. A teljes vérkép és a biokémiai vizsgálatok normálisak voltak. A mellkasi röntgenfelvétel itt látható.

A hasüreg röntgenfelvétele:

A lép daganatos megbetegedésére (hemangiosarcoma) gondoltunk és azonnali lépeltávolítást javasoltam. A műtéti feltárás során ezt találtam:

A műtét során derült ki, hogy akkorra már a lép megrepedt és a hasüregben jelentős mennyiségű vér volt. Ez a kutya biztosan elpusztult volna, ha nem operáljuk meg azonnal. A lép ereit és a bőrsebet is rozsdamentes acélból készült kapcsokkal zártuk.

A lép egy darabját szövettani vizsgálatra küldtük. Addig is milyen prognózist modtam a tulajdonosnak? Azt, hogy valószínűleg hemangiosarcomával van dolgunk.

A lép hemangiosarcoma prognózisa

A tulajdonost figyelmeztettem, hogy az esetek 43%-ban hemangiosarcoma okozza a léprepedést, amely esetén a túlélési idö :
Csak mütéttel: 19-65 nap
Mütét és kemoterápia: 145-190 nap

5-Minute Consultant szerint :
a.) csak lépeltávolitási mütéttel: 19-65 nap
b.) lépeltávolitással + chemoterápiával: 145 nap

Cuoto:Small Animal Internal Medicine könyv szerint:
a.) Kemoterápia nélkül (csak mütéttel): átlagosan 20-60 nap túlélés
b.) Kemoterápia nélkül (csak mütéttel): 1 éves túlélés esélye = 10%
c.) Mütét + Kemoterápia: átlagosan 190 nap túlélés
d.) Mütét + Kemoterápia: 1 éves túlélés esélye = 30%

Dr. Gál Sándor

Megjegyzés: a labor 2 nappal késöbb hemangiosarcomat állapitott meg.

Lépgyulladás miatti léprepedés

péntek, október 5th, 2007

A baleseti állatkórházban (Airport Animal Emergency Center) történt esetem. 10 éves, ivartalanitott, nöstény Cocker Spaniel. A tulajdonos szerint a kutya rövid idön belül gyenge lett, majd összeesett. A hasfal enyhén fájdalmas volt, a hasüreg aspirációja során vért találtam.

A röntgen egy megrepedt, feltételezhetöen lépdaganatot mutatott.

A rendellenes léptájék.

A léptájék.

A hasi röntgen.

A hasi röntgen.

A mütét elötti vérkép. A hematokrit ugyan nem mutatott súlyos problémát, de a vérnyomás igen alacsony volt.

A biokémiai vizsgálati eredmény.

A hasfal enyhén fájdalmas volt, a hasüreg aspirációja során vért találtam. Az állatot megoperáltam, a lépet eltávolitottam. A mütét után a hematokrit 28% volt a teljes fehárje 6.1. A mütét során hetastarch infúziót adtam, vért nem kellett. A mütét után az állat sokkal jobban volt, ma reggel visszaküldtem a beküldö állatorvoshoz.

A megrepedt lép.

Az állatot megoperáltam, a lépet eltávolitottam. A mütét után a hematokrit 28% volt a teljes fehárje 6.1. A mütét során hetastarch infúziót adtam, vért nem kellett.

A mütét után az állat sokkal jobban volt, ma reggel visszaküldtem a beküldö állatorvoshoz.

A tulajdonost figyelmeztettem, hogy az esetek 43%-ban hemangiosarcoma okozza a léprepedést, amely esetén a túlélési idö :
Csak mütéttel: 19-65 nap
Mütét és kemoterápia: 145-190 nap

A szövettani eredmény néhány nap múlva lesz meg.

A lép hemangiosarcoma prognózisa (részletesebben)

5-Minute Consultant szerint :
a.) csak lépeltávolitási mütéttel: 19-65 nap
b.) lépeltávolitással + chemoterápiával: 145 nap

Cuoto:Small Animal Internal Medicine könyv szerint:
a.) Kemoterápia nélkül (csak mütéttel): átlagosan 20-60 nap túlélés
b.) Kemoterápia nélkül (csak mütéttel): 1 éves túlélés esélye = 10%
c.) Mütét + Kemoterápia: átlagosan 190 nap túlélés
d.) Mütét + Kemoterápia: 1 éves túlélés esélye = 30%
.

Megjött a szövettani eredmény, amely kizárta a lép daganatos megbetegedését. A lép gyulladása (splenitis) okozta megnagyobbodás miatti léprepedést (megrepedt hematoma) ugyan megállapitottak, de daganatot nem. Nagyon meglepödtem, mert nem ezt, hanem hemangiosarcomat vártam. Most hivtam a tulajdonost, nagyon jol van a kutya es a tulajdonos nagyon hálás! Milyen jo, hogy nem beszeltem le a tulajdonost a mütétröl (azzal, hogy nincsen remény), hiszen ebben az esetben a lép eltávolitása teljesen megoldotta a problémát. 

Ez az eset is csak azt bizonyitja , hogy:

a.) a tulajdonosoknak mindig a legjobb esetmegközelitést kell adni
2.) a tulajdonosok sokszor igen kis remény eseten is a legjobbat akarják kedvenceik érdekeben

Jár-e káros következményekkel a lép eltávolitása?

Hogyha lépdaganat, lépgyulladás, autoimmun betegség vagy traumás lépsérülés miatt a lépet el kell távolitani, akkor az állat (de az ember is) jelentösebb problémák nélkül élhet lép nélkül is. Itt jegyzem meg, hogy az egyik orvos barátom lépét 17 éves korában eltávolitották (motorbaleset okozta lépsérülés), 40 évvel késöbb is jól van, gyakorlatilag semmiféle problémája nincsen ebböl származóan.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis

Mérgezések diagnosztikája és kezelése

péntek, október 5th, 2007

Dr. Lorászkó Gábor 2005-ben, a Hungarovet konferencián elhangzott elöadását olvashatjátok itt.

Ezt a kitünöen összefoglalt, hatalmas elöadást minden praktizáló állatorvos figyelmébe ajánljuk. (tovább…)

Nyálkövek, sialolithiasis – egy tanulságos eset

szerda, szeptember 26th, 2007

Az alábbi érdekes esetet szeretném megosztani Veletek. A tulajdonos állítása szerint hirtelen nőtt egy duzzanat a kutya álla alatt. A tályognak vélt duzzanat megnyitására ma került sor.

duzzanat

(tovább…)

Kutya és macska büzmirigyei

kedd, szeptember 4th, 2007

Ennek a témának egy külön kategóriát nyitottam. Minden idevonatkozó témát itt fogom bemutatni, beleértve a diagnosztikai, kezelési és mütéti módszereket.

(tovább…)

Fehérjevesztéses enteropáthiák (Protein-Losing Enteropathies)

szombat, szeptember 1st, 2007

Protein-Losing Enteropathies (PLE), vagyis a Fehérjevesztéses Enteropáthiák, a bélcsatornába történö fehérjevesztés (albumin, globulin, stb) eredménye miatt alakulnak ki. Az alább felsorolt számos lehetséges okok miatt, a bélcsatornába történö fehérjevesztés következtében, a vérerekben lecsökken az onkotikus nyomás, emiatt vagy a hasüregben, vagy pedig a mellüregben folyadékfelhalmozódás következik be. Késöbb pedig perifériás ödéma jön létre, majd -súlyos, nem gyógykezelt esetekben- halál következik.

Protein-Losing Enteropathies (2008) .
Ez az angol nyelvü konferencia anyag a Western Veterinary konferencián hangzott el 2008-ban, szerzöje Debra L. Zoran, DVM, PhD, DACVIM, Texas A&M University, College Station, TX, USA

Diagnosis and Management of PLE (2007) .
Ez az angol nyelvü konferencia anyag a World Small Animal Veterinary Association konferencián hangzott el 2007-ben, szerzöje Dr. Stanley L.Marks, BVSc, PhD, DACVIM (Internal Medicine, Oncology), DACVN, University of California, Davis, School of Veterinary Medicine Davis, CA, USA

Protein-Losing Enteropathies (5-Minutes Vet Consult) .
Ez az angol nyelvü cikk az 5-Perces Konzultánsból származik.

Lymphangiectasia (5-Minutes Vet Consult) .
Angol nyelvü cikk, a bélfalban lévö nyirokvezetök elzáródása (lymphangiectasia), majd megrepedése következtében kialakult fehérjevesztészt tárgyalja.


Lea (3 éves német dog) .

Parvo diagnosztikai és gyógykezelési Opciós Táblázat (2003)

szerda, július 18th, 2007

Ezt az irásomat 2003-ban közöltem. Az Airport Animal Emergency Center-ben, ahol dolgozom, a következőképpen történik egy parvo gyanús kutya (nem, vagy nem teljesen vakcinázott, 12 hónaposnál fiatalabb, hányás vagy hasmenés, lethargia, dehydráció) vizsgálata:

1.) Hőmérséklet, testsúly, nyálkahártya vizsgálata, hasüreg tapintása.
2.) Parvo (ELISA) teszt a székletből: 5 perc után azonnal tudjuk, hogy parvos-e a kutya.
3.) CBC= leukopenia és hemoconcentráció.
4.) Székletvizsgálat parazitákra: 10 perc

Az ELISA tesz segítségével a parvo egyszerűen és gyorsan kimutatható a székletből, a leukopenia súlyossága fogalmat ad arról, hogy az immunrendszer mennyire (nem) jól működik, a hemokoncentráció mértéke a folyadékbevitel módját (intravénás vagy csak s.c) és sebességét, a széklet paraziták kimutatása pedig az egyidejűleg fennálló bélcsatorna károsítókat is beazonosítja.

Amikor bebizonyosodott, hogy parvo gastroenteritis a probléma, akkor a tulajdonosnak 3-féle gyógykezelési opciót ajánlunk fel. Én ezt számítógépre tettem és minden olyan tulajdonosnak kinyomtatjuk és odaadjuk, akiknek a kedvence parvos. Minden opció részletesen elmagyarázza, hogy mit csinálunk, miért csinálunk, mennyiért csináljuk, és milyen a túlélés esélye a három különböző opció esetén.

Mi mindig és minden esetben részletesen elmagyarázzuk bármilyen betegség esetén, hogy mit miért csinálunk, hogyan jutunk el a diagnózishoz, mennyi időbe és pénzbe kerülnek a tesztek és a különböző opciójú kezelési módszerek, mi a prognózisa a különböző kezelési módoknak. Sohasem kezdjük csak el a teszteket úgy, hogy nem magyarázunk el részletesen mindent a tulajnak. A jól tájékoztatott tulajból jobb kliens lesz (lehet) és a legtöbb ember akkor sokallja itt Amerikában a költségeket, hogyha nem érti meg, hogy mennyit és miért fizet. Az Airport Animal Emergency Hospital-ban általam kifejlesztett és használt Parvo Opciós Kezelési Táblázat (2003) magyar fordítása. Az itt közölt árak US dollárban értendők 2003-ban! Kattints az alábbi képre!


.
.
Az általam javasolt “Legjobb kórházi kezelés” , a “Jó kórházi kezelés” és az “Ambuláns kezelés” opciók nem egy merev sémát képviselnek. A “Legjobb kórházi kezelés” opcióban nem mindig adunk pl. plazmát, Ondansetront vagy Neupogen-t (ezért is vannak azok piros számmal megjelölve).

Kérdésem Felétek az, hogy ha a Te saját gyerekedről lenne szó és csak 5%-kal nagyobb túlélési esélyt kínál egy fejlettebb, de drágább kezelési módszer, akkor Te melyiket választanád? Ugyanígy, rengeteg kutya tulajdonos is a legjobbat választja, mert annyira közel állnak a kedvenc állataikhoz. Ki mond ellent annak, hogy a “Legjobb kórházi kezelés” komolyabb esélyt (”százalékot”) nyújt a túlélésre, mint az ambuláns (outpatient) kezelés? Ki fogja akkor eldönteni azt a tulajdonosnak, hogy melyik opciót válassza, Te vagy pedig Ő?

Nem látok abban semmi etikátlant, hogy a legjobb gyógykezelési eljárást is felajánlom a tulajoknak, mint opciót. Söt, továbbmegyek! Mindig azt a diagnosztikai és gyógykezelési opciót kell felajánlani, amelyet TE, az éppen vizsgáló állatorvos (vagy a praxis filozófiája) a legjobbnak tart! Igen, mindig a legjobbat kell felajánlani legelöször! Itt Amerikában inkább azt tartják elítélendőnek, ha nem ajánlunk fel különböző gyógykezelési lehetőségeket, különböző árakon persze, hanem – kihasználva az állatorvosi tekintélyünket – azt a képzetet adjuk a tulajnak, hogy a kezelési módszerünk a “legjobb” módszer a kezelésre. Nekünk nem szabad és nem kifizetődő az, hogy a tulajdonost szándékosan “sötétben” hagyjuk, mert vagy nem akarunk “leereszkedni” egy laikus szintjére, vagy “nincs időnk az oktatásra”, vagy esetleg nem tudnánk a tulaj kérdéseire válaszolni.

A “túlélési százalékokkal” kapcsolatban: ne értsétek félre a “százalékokat”, mert azok a tényleges kezelési eredményeink alapján készültek és az esélyeket semmilyen körülmények között sem “garantálják” a tulajdonosoknak. (Mondjuk egy 80%-os esély esetén én nem tudom azt megmondani, hogy egy bizonyos kutya most éppen a 80%-ba, vagy pedig a 20%-ba fog-e beletartozni. A “százalék” azt fejezi csak ki, amit a “százalék” jelent.)

Mindenki tudja, hogy a tulajdonosok szinte mindegyike azt kérdezi, hogy “Doktor úr, milyen esélye van a kutyámnak?”. Erre mit mondasz? Hogy 50% esélye van? De melyik kezeléssel? Tudjuk például azt, hogy bizonyos daganat típusoknak milyen “túlélési százaléka” van. Pl. a hemangiosarcomanak csak sebészeti úton való kezelésével (a lép műtéti eltávolításával) mindössze 2-4 hónap a “túlélési ideje”, sebészettel + chemotherapiával 8 hónap a “túlélési ideje” és sebészet + chemo + besugárzással valamivel hosszabb. Itt van egy másik tipikus példája annak, hogy a tulajdonos, csakis a tulajdonos döntheti el azt, hogy melyik opciót választja, mennyibe kerülnek a különböző opciók, és a tulajdonos tudni akarja, hogy mik a statisztikai esélyek a kedvenc állata kezelésére.

Egyikőtök kérdezte, hogy miért ajánlunk fel a tulajnak szubkutan folyadékpótlást, ami nem olyan hatékony, mint az intravénás kezelés?

A szubkutan folyadékbevitel a legolcsóbb (de a kevésbé jó) ambuláns opció része volt. A szubkutan folyadékbevitel olcsóbb, mint egy intravénás katéter bevezetése. A tulajdonos, aki ezt az opciót választja, nem azért választja ezt az opciót, mert ez a legjobb, hanem, mert ez a legolcsóbb. Máskülönben esetleg az opciója az euthanazia és a drágább (intravénás) katéter között lenne.

Dr. Gál Sándor

Léprepedés, lépdaganat, lépciszta

szerda, június 27th, 2007

Sokszor találkozik az állatorvos olyan esetekkel, amikor egy közepes korú felnött kutyát azzal hoznak be, hogy hirtelen gyenge lett és a nyálkahártyák sápadtak.

Ilyenkor mindig gondolni kell arra, hogy a lép megrepedéséröl is lehet szó. Ugyan nagyon nagy segitséget jelent a röntgen, de én mindig azonnal elvégzem a hasüreg aspirációját is. Nem is értem, hogy miért nem történik ez meg mindegyik állatorvosi praxisban, hiszen ez a diagnosztikai módszer olcsó, veszélytelen és gyors.

Az aspiráció helyén lévö szört célszerü lenyirni vagy leborotválni, de nem szükségszerü! Ugyanúgy, ahogy a húgyhólyag tüaspirációja esetében sem kell lenyirni a szört, csak alkohollal fertötleniteni a területet, itt sem kötelezö lenyirni a szört.

A probléma csak ott van, hogy nem lehet biztosan tudni, hogy daganatos vagy nem daganatos megbetegedés okozta a léprepedést. Eppen ezért, mivel nem tudjuk, hogy miröl (daganat vagy nem daganat) van szó, az ilyen esetekben mindig és azonnal el kell végezni a hasüreg mütéti feltárását, a lépet el kell távolitani és a lépet szövettani vizsgálatra kell beküldeni egy hozzáértö laborba, vagy pedig a praxis házilaborjában kell megnézni. Az alábbi eseteim is pontosan ezt bizonyitják. Amikor azt hittem, hogy biztosan egy megrepedt lépdaganatról van szó, akkor kiderült, hogy csak egy megrepedt lép cystáról/hematómáról volt szó. Melyik az alábbi két eset közül a jóindulatú lépcysta és melyik a lépdaganat okozta repedés?

Ez? (szövettani eredmény = lép hemangiosarcoma)

Vagy ez? (szövettani eredmény = lépgyulladás okozta hematoma)

A lép külsö megvizsgálása vagy a lép ultrahangvizsgálata alapján NEM dönthetö el az állat prognózisa! (lásd Dr. Manczur Ferenc irását itt lejjebb)

A.) Nem daganat okozta léprepedés
a.) Lépgyulladás (splenitis) miatt megrepedt lép .

B.) Daganat okozta léprepedés
a.) Hemangiosarcoma okozta léprepedés .
Az egyik tanulmány szerint a léprepedések 43%-át hemangiosarcoma okozza.

Lehet-e diagnosztizálni egy lép hemangiosarcomát ultrahangos vizsgálattal?

A legújabb JAVMA cikk (2007 március) szerint egyértelmüen NEM lehet, erre csak a szövettani vizsgálat (aspirációs vagy kimetszéses) képes. (kattints az alábbi képre).

Az alábbi képre kattintva az nagyobb méretben nyilik meg.

A lép hemangiosarcoma prognózisa

Az esetek 43%-ban hemangiosarcoma okozza a léprepedést, amely esetén a túlélési idö :
Csak mütéttel: 19-65 nap
Mütét és kemoterápia: 145-190 nap

5-Minute Consultant szerint :
a.) csak lépeltávolitási mütéttel: 19-65 nap
b.) lépeltávolitással + chemoterápiával: 145 nap

Cuoto:Small Animal Internal Medicine könyv szerint:
a.) Kemoterápia nélkül (csak mütéttel): átlagosan 20-60 nap túlélés
b.) Kemoterápia nélkül (csak mütéttel): 1 éves túlélés esélye = 10%
c.) Mütét + Kemoterápia: átlagosan 190 nap túlélés
d.) Mütét + Kemoterápia: 1 éves túlélés esélye = 30%

A kemoterápia mellékhatásai

Myelosupresszió, gastroenteritis, alopecia, hyperpigmentáció, cardiotoxicitás. Itt jegyzem meg, hogy ezek a mellékhatások csak kevés állatban jelentkeznek. Felelötlenség úgy leegyszerüsiteni a kemoterápiát, hogy az egy szörnyü dolog. Hogyha valamelyik állatorvos nem akarja vállalni a kemoterápiás kezelést, akkor legalább utalja be az állatot ahhoz a szakértöhöz (pl. Dr. Balogh Lajos) és engedje, hogy az onkológus szakértö tegye a dolgát. Hány állat nem kapja meg sohasem a továbbélés lehetöségét, mert az alapellátást végzö állatorvos sohasem utalja be az állatot!!

Van-e értelme kemoterápiát javasolni egy hemangiosarcomás, megrepedt lépü kutya tulajdonosának?

Mindenféleképpen, hiszen 30%-os esélye van a kutyának (vagyis minden 3.-ik kutyának!!), hogy 1 évet még élhet.

Dr. Gál Sándor

Dr. Manczur Ferenc irását közöljük:

Szerintem az állat szövettani diagnózisáig nem dönthető el, hogy a lépen látható valami (akár vérzik, akár nem) jó vagy rossz indulatú-e. Ha vérzik, fel kell ajánlani a műtétet. Kár lenne egy megrepedt lép haematomáért az állatot kiirtani. Ha az utólagos szövettan sarcoma akkor érdemes a kemoterápiát felajánlani. Én már láttam megrepedt sarcomás lépű kutyát fél évvel a műtétet követően tünetmentesen (kemoterápiát kapott). Szóval inkább Sanyival értek egyet, döntsön a gazdi. Amúgy nem szoktak a kutyák a kemoterápiától olyan rosszul lenni, mint az emberek. (Bár egy finn állatorvos egyszer azt mondta, hogy az összes daganatos kutyát ki kell irtani, mert végül is a kemoterápiás szerek a környezetbe jutnak, ahonnan majd megesszük, megisszuk. Hát, ez is egy szempont, bár szerintem a rengeteg környezetbe juttatott vegyszer mellett ezek a szerek eltörpülnek mennyiségileg.) Ha nem vérzik a lépgóc, de nagy vagy növekszik én szintén kivetetném. Azután szövettan. Ha látható gócok vannak a májban vagy másutt, akkor persze inkább a daganat a valószínű és a rossz prognózis miatt szóba jöhet az euthanázia. E nélkül én nem tennék ilyet. De mindig fel kell készíteni a gazdikat a rossz prognózisra is. Egyébként sokkal alázatosabban kéne a biológiához állnunk. Nagyon keveset tudunk (kalapáccsal javítgatjuk a svájci órát), így ha egy nem túl idős állatot kiirtunk, igen gyakran hibázunk. Szerintem.

üdvözlettel
Dr. Manczur Ferenc
Manczur.Ferenc@aotk.szie.hu

Külföldi nyaralás kutyával: Hogyan védhetjük meg kedvencünket a leishmaniosis-t okozó paraziták ellen?

szombat, április 21st, 2007

Külföldi utazások során nem csak az emberek, hanem az őket vakációjukra elkísérő házikedvencek is ki vannak téve a fertőzésnek, így a gazdikat nemcsak magukkal, hanem kedvenceikkel szemben is felelősség terheli. Ugyanis hiába kapott meg kutyánk minden szükséges védőoltást és hiába tökéletesen egészséges, szervezete, immunrendszere nincsen felkészülve a más égövön – elsősorban mediterrán éghajlaton – megtalálható parazitákkal és élősködőkkel szemben.

Létezik ugyanis egy igen veszélyes, akár végzetes kimenetelű betegség, a leishmaniosis, mely elsősorban a külföldi utazásra magunkkal vitt kutyáinkat fenyegeti.

Mi a leishmaniosis és hogyan fertőzi meg kedvencünket?

Kutyákra nézve az egyik legnagyobb és legreálisabb veszélyt jelentő betegséget egy alig néhány milliméteres, szabad szemmel alig észrevehető kis rovar, a lepkeszúnyog (Phlebotomus perniciosus) jelenti kedvenceink számára. Ezek a paraziták egy nagyon alattomos betegség, a leishmaniosis kórokozóját hordozzák a testükben, amelyeket vérszívásuk alkalmával visznek be a kutya szervezetébe. Kb. 500 faj létezik, csak 37 képes a Lesimaniat közvetíteni. Ismertető lehet, hogy 1 méter magasan repülnek, “szőrös” a szárnyuk, csípésük sokáig viszket A betegséget egyébként bizonyos kullancsfajok is terjesztik. (Ixodes ricinus, Rhipicephalus sanguineus)

A betegséget terjesztő szúnyogok és kullancsfélék (illetve a bennük élő és a kórt okozó egysejtűek) elsősorban a mediterrán éghajlatú területeken pl. a Földközi tengert ölelő országokban (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Málta, Görög- és Törökország), Latin-Amerikában (Argentína, Mexikó), Afrikában (Líbia, Tunézia, Marokkó, Algéria, Egyiptom), fordulnak elő, de találkozhatunk velük a Közel-Keleten, Kínában, sőt még Svájcban vagy Franciaországban is!

Mit okoz a leishmaniosis?

A betegség zoonosis, azaz ember is elkaphatja a kutyáktól (dum- dum fever, kalaazar, keleti fekély). A világon 12 millió ember szenved leismaniában, évente 1- 1,5 millió új fertőzést regisztrálnak.

Állatokon megfigyelhető tünetek: szimmetrikus vagy helyi szörhiány mutatkozik a fülön, a szemkörnyéken és a farkon. Az orrháton száraz, pikkelyes hámló területek, a mancsokon, fülkagylón fekélyes bőrgyulladás. A betegség jellemzője a fokozott köröm szaruképződés. A kórfolyamatokban képződő és a vérben keringő immunkomplexek lerakódnak a belső szervekben, és vese, ér, izület és szemkárosodást okozhat.

A megelőzés a legjobb orvosság

A kutyára veszélyt jelentő leishmaniosis-szal szemben szerencsére létezik hatékony ellenszer, amely a betegség kialakulása ellen nyújt védelmet.

Egy speciálisan lepkeszúnyogok és kullancsok távol tartására és csípésük elleni védelemre kifejlesztett nyakörvvel magas szintű, legalább 6 hónapon át tartó védelmet biztosíthatunk kedvencünk számára.

Az Intervet Scalibor gyógyszeres nyakörve a gyártó által kifejlesztett innovatív hatóanyag-felszabadulási technológiának köszönhetően az állat egész testére kiterjedő védelmet tesz lehetővé és biztosítja, hogy a hatóanyag (deltametrin) folyamatos utánpótlás mellett, közvetlenül a kutya szőrzetére kerüljön. (Ellentétben a hagyományos “bolhanyakörvekkel”, melyek hatóanyaga párolgás útján szabadul fel, ezáltal jelentős része a levegőbe kerül és veszendőbe megy.)

Alkalmazás

A teljesen szagtalan nyakörvet a tökéletes védőhatás elérése érdekében, a tervezett utazás megkezdése előtt 10-14 nappal kell a kutyára tenni. Csupán egyetlen dologra kell figyelni: használata során kerülni kell az állat samponnal vagy szappannal történő lemosását, azonban a gondtalan fürdés, úszás vagy pancsolás ilyenkor is megengedett a kutyák számára. A hatóanyag az emberre és a melegvérű állatokra teljesen ártalmatlan, így nyugodtan használható kölyköknél, szoptató vagy vemhes szukáknál, de akkor sem kell aggódni, ha a kutya körül kisgyermekek, vagy terhes nők is vannak.

További információ:

Radó Tamás- Café PR Kft.
Tel: 450-5003, Email: radot@cafepr.hu  vagy
Horváth Eszter – Café PR Kft
Tel: 450-5066, Email: horvathe@cafepr.hu

Az Intervet Hungária Kft-ről:

Az Intervet elkötelezett munkát folytat a korszerű állat-egészségügyi készítmények kutatása, fejlesztése, gyártása és terjesztése érdekében. Az Intervet a világ legnagyobb állatoltóanyag- és a harmadik legnagyobb állatgyógyszer-gyártó cége, Európában pedig e szektor vezetője, Magyarországon a legnagyobb vakcina- valamint a második legnagyobb állatgyógyszer-forgalmazóként van jelen.

Az Intervet Hungária Kft. az állatgyógyszerek területén az egyik legszélesebb termékskálával rendelkező cég; vakcinák, antibiotikumok, antiparazitikumok szinte minden állatfajra kiterjedő választéka alkotja a listát. A baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, kutya-, macska- és lóvakcinák, tőgy- és méhinfúziók valamint hormonkészítmények területén évek óta a piac meghatározó szereplője.

További információért kérjük, látogassa meg a www.intervet.hu és a www.kisallatorvos.hu honlapot.

A kutyák és macskák pancreatitisével kapcsolatos legfrissebb eredmények

hétfő, április 9th, 2007

Forrás: Stanley L. Marks, BVSc, PhD, Diplomate ACVIM (Internal Medicine, Oncology), Diplomate ACVN, Associate Professor, University of California, Davis, School of Veterinary Medicine, Davis, CA, USA

Etiológia

A kutyák és macskák spontán hasnyálmirigy gyulladásának kiváltó okai gyakran ismeretlenek, de a humán esetek dokumentációi és tapasztalati vizsgálatok azt mutatják, hogy a következő okok jöhetnek számításba:

Fajta

A yorkshire terriereknél nagyobb a veszélye az AP előfordulásának, még a törpeuszkárok, és a labradorok esetében a rizikó kisebb. A fajta pedispositio feltételezheti, hogy az AP-nek vannak öröklődő elemei. Az örökölhető hasnyálmirigy gyulladás a lipoprotein lipáz genetikai hibájával kapcsolatos, egyes egyéneknél hypertriglyceridemiával, diabetes mellitussal, vagy egy autoszómális domináns tulajdonságú ismeretlen etiológiával.

Elhízás

Az AP-ben szenvedő kutyák és macskák közép, vagy előrehaladott korúak, és gyakran túlsúlyosak. A megnövekedett testtömeg-index (kg/m2) ismertetett rizikófaktor és kevésbé prognosztizálható indikátor emberek esetében.

Diabetes mellitus, hyperadrenocorticismus, és hypothyroidismus

Mind a három endocrinopathia összefüggésben van az AP megnövekedett veszélyével. Lehetséges, hogy a lipidmetabolizmus zavarai felelősek a megnövekedett rizikóért. A hypertriglyceridemia rizikófaktor embereknél, és feltételezhetően a diabetes mellitus, hyperadrenocorticismus, és a hypothyroidismus kutyák esetében. Kutyáknál a vizsgálatok során indukált hypertriglyceridemia hasnyálmirígy sérülést kezdeményez, de nem következett belőle egy kísérletesen indukált pancreatitis.

Gyógyszerek

Thiazid diureticumok, furosemid, azathioprin, L-asparaginas, sulfonamidok, and tetracyclin adagolása összefüggésben van az AP kialakulásának veszélyével. Az AP-ben szenvedő, vagy épen nem szenvedő kutyák glucocorticoidok kapnak különböző dózisban és eltérő gyakorisággal.  A szteroid adagolás úgy tűnik, nem növeli az AP kialakulásának veszélyét kutyáknál. A prednizolin On the contrary, gyulladást csökkentő adagolása kedvezően hathat a kutyák AP-re.

Fertőzések

Kutyáknál és macskáknál mind a herpesvirus, mind a Toxoplasma gondii, a FIP, és májmétely összefüggésbe hozható az akut és krónikus pancreatitissel.

Epevezeték elzáródás

Epekő, záróizomgörcs, tumor és parazitózis is okozhat AP-t.

Hypercalcemia

A hypercalcemia az Ap-ben szenvedő kutyák 15%-ánál fordul elő. A humán AP kialakulásának rizikófakora a hypercalcemia, és akut, de nem krónikus esetében vizsgálatok során kimutatták, hogy macskáknál AP-t indukál. Feltételezések szerint a calcium megkönnyíti a trypsinogen aktiválását, és növeli a trypsin aktivitását és stabilitását, ezáltal nő más hasnyálmirigy emésztőenzimek aktivitása. Továbbá a kalcium feltételezhetően hasnyálmirigy hiperszekréciót eredményez, a növekvő CCK kibocsátás által.

Vegyes okok

Trauma (sebészeti beavatkozás, autóbaleset, magas épületről való lezuhanás), uremia, hasnyálmirigy ischemia, cholinészteráz-inhibitor insecticidek és cholinerg agonisták, porckorong sérv és gerincvelő traumát kiváltó más okok mind kapcsolatba hozhatóak kutyáknál és macskáknál az AP-vel és a CP-vel.

A macskák máj lipidosisa és a pancreatitis összefüggése széles körben dokumentált. A májlipidózisos macskák 40% -ánál van jelen Pancreatitis, és ekkor a prognózis általában kedvezőtlenebb.  Nehéz megjósolni, melyik betegség lép fel elsőként. A feltételezések is egyre gyarapodnak a macskák gyulladásos bélbetegsége és a pancreatitis között.

A hasnyálmirígy gyulladásos macskák klinikai prezentációja bizonytalan és nem specifikus. 40 necropsyával alátámasztott pancreatitisben szenvedő macska visszatekintő vizsgálatában közölt esetek, hogy klinikai tünetének l00%-ban lethargia, 97%-ban anorexia, 92%-ban dehydratáció, 68 %-ban hypothermia, 35%-ban hányás, hasfájdalmak 25%-ban, tapintható hasi csomó 23%-ban, dyspnea 20%-ban, ataxia és diarrhea 15%-ban.  Ezzel szemben hányás és a hasi fájdalom a legállandósultabb klinikai tünet hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő kutyáknál.

Diagnózis

Kórtörténet és klinikai tünetek

Nem specifikus- (depresszió, lethargia, anorexia, hányás, esetenként hasmenés). 

Különböző akut betegségek kapcsolatban állhatnak shokkal és ájulással

A hasi fájdalom sokkal általánosabb kutyáknál, mint macskáknál

A hányás sokkal gyakoribb kutyáknál, mint macskáknál

Egy anterior hasi csomó tapintható néhány esetben. 

A legtöbb érintett állat enyhén vagy erősebb mértében dehydratált és lázas. 

A pancreatitis rendkívüli szisztemikus komplikációi lehetnek a hányinger, respirációs distress, vizelési rendellenességek, cardiális arrythmia

Hasi röntgen

Megnövekedett denzitás, csökkent kontraszt és szemcsésség a jobboldali cranial abdomen tájékon

A gyomor bal irányba történő elmozdulása

A pylorikus antrum és a proximalis duodenum közötti szög kiszélesedése

Ultrahangos leképezés

Hypoechoic pancreas ödéma miatt

Hyperechoic surrounding mesentery associated with focal peritonitis.

Az epehólyag és az epevezeték dilatatiója

Ascites

Laboratóriumi leletek

Leukocytosis (± toxic elváltozások)

 megnövekedett PCV (dehydratio); csökkent PCV (anemia)

Azotemia (dehydratatio, vagy coexistent akut veseelégtelenség) 

Megnövekedett máj enzim aktivitás (máj ischemia vagy a máj expozíciója a magas koncentrációjú toxikus anyagoknak)

Hyperbilirubinemia klinikailag látható sárgasággal (különböző hepatocellularis károsodás vagy az epevezeték intrahepatikus és extrahepatikus elzáródása)

Hyperglycemia (néhány érintett állatnál cukorbetesség alakulhat ki)

A zsír elszappanosodásából és a kalciummal történő kelátképződésből adódó hypocalcemia.

Hypercholesterolemia és hypertriglyceridemia

Szérum amiláz és lipáz (néha spontán beteg kutyáknál normál enzimaktivitás van jelen); nincs érték a macska pancreatitis diagnózisánál; gyenge korreláció az enzimaktivitás növekedés nagyságrendje és a betegség észlelhető komolysága között. Az amiláz és lipáz szintén növekedhet a plazma clearance csökkenéséből adódóan, mint ahogyan az a veseelégtelenségnél előfordul.  Az enzim szint 2-3 szorosával történő felső határa fölé történő emelkedés nem következik egyedül a veseelégtelenségből, habár vannak kivételek. Az amiláz és lipáz a hasnyálmirigyen kívüli forrásokból is származik, így a gyomor és a vékonybél mucosából, és mindkét enzim szintje emelkedhet kutyáknál hasnyálmirígy, vese és neoplastikus betegségekbőlpancreatitis hiányában is. 

Kutyáknál és macskáknál a szérumban a megnövekedett trypsinogén szerű immunoreactivitást (Trypsinogen-like Immunreactivity-TLI) arra használták, hogy még specifikusabb teszteket alakítsanak ki a pancreatitisre.  A fTLI vagy cTLI eljárás (feline és canine) méri mind a trypsint, mind a trypsinogént, mely mutatja, ahogyan a gyulladt hasnyálmirigyből a vasculáris térbe áramlik. A TLI-t a vese tisztítja, így növekedés következhet be veseelégtelenség fennállásával.  A normál értékek között mozgó TLI értékek nem jelenti azt, hogy nem állhat fenn pancreatitis, valamint a normálistól eltérő magas TLIszint jem jelenti a pancreatitis diagnózisát.

Megnövekedett szérum kutya vagy macska hasnyálmirigy lipáz immunoreactivity (increased canine or feline pancreatic lipase immunoreactivity cPLI or fPLI) egy új ELISA teszt amelyik sokkal érzékenyebbnek bizonyult mint a TLI a macskák vagy kutyák hasnyálmirigy gyulladásának diagnózisánál.

A pancretitis jelenlegi “aranyszabálya” a szövettani vizsgálathoz szükséges hasnyálmirígy biopsia. A peripancreatikus zsírnekrózis a macskák pankreatitisének tipikus jele, különböző mennyiségű acinar sejtpusztulással, és gyulladással.  A krónikus pancreatitis interstitialis fibrosissal jellemezhető, acinar atrópiával és lymphocita infiltrációval.                       

Hepatikus lipidózisban szenvedő macskáknál a tüneteke, a kórelőzmény, a fizikai vizsgálat, és a clinicopathologiai leletek általában nem megkülönböztethetőek, akár fennáll a macskánál akut pancreatitis, akár nem, habár az akut pancreatitisben szenvedő macskák lesoványodása nagyobb mértékű, koagulációs rendellenességei vannak, és peritonealis effúzzió lép fel.    

Kezelés

A macskák pancreatitisének klinikai képe erősen különbözik az akut pancreatitises kutyákétól. A legtöbb pancreatitis diagnosztizált macskánál a betegség erőteljesebben krónikus, indolens formája fordul elő, a hányás vagy hasmenés ritkábban előforduló panaszok. Ezekből a különbözőségekből adódóan a macskák számára ajánlott terápiás kezelés különbözik a pancreatitises kutyákétól. Sok macska kórosan lesoványodik, és a macskák 3-5 napos éheztetése, a pancreas „pihentetése” nem, vagy csak kismértékű javulást eredményez. Továbbá kevés a klinikai bizonyíték arra, hogy alátámasszuk a pancreatitisben szenvedő macskák túlzott zsír restrikcióját. California Egyetemen, Davisben VMTH, a kórosan lesoványodott, vagy jelentős mérékű súlycsökkenésen átestett  hasnyálmirígy gyulladásban szenvedő macskák etetése szondán át történt. Az panceatitis betegek számára előírt „hasnyálmirígy teljes pihentetése” ellenére az intragastrikusan etetett betegeknél nem okoztunk az etetéssel összefüggésbe hozható leromlást. A szonda behelyezését kerülni kell, ha a macska erősen hány, vagy komoly ascites áll fenn. Jejunostomia csövön át történő, vagy teljes parenterális etetés alkalmazható hányó macskák esetében, a hányáscsillapitók adagolása ellenére. A jejunostomia cső sebészeti behelyezése előnyösebb percutan endoszkópiával. A legtöbb akut pancreatitisben szenvedő macska etethető kereskedelemben hozzáférhető komplett és kiegyensúlyozott konzerves táppal, mely az állat létfenntartásához van igazítva. Szükségtelen humán és állatgyógyászati folyadékok etetése, mely gyakran nagymennyiségű zsírt tartalmaz, és a tápcsatorna késleltetett ürüléséhez vezethet. Továbbá a legtöbb humán enterális formula túl kevés proteint tartalmaz, taurinmentes, valamint hiányos argininben.  

A különböző kekrotizáló pancreatitisben szenvedő macskák kezelésének alapjai megegyeznek az akut hasnyálmirígy gyulladásos kutyákéval. Ezeket a macskákat az anorexia, a hányás, a súlyveszteség, erősebben? Akut kórtöeténetét mztatják be, és sokuk besárgul az extrahepatikus epevezető eltáródás miatt.

A folyadék és az elektrolitháztartás egyensúlyának fennmaradása a lefontosabb.  Ezeknek a macskáknak nagyrésze nem fogja tolerálni az ntragastrikus etetést, és a jejunostomiás csövet, vagy vagy TPN-t kell adagolni.

Az Antibiotikum adagolás ellentmondásos és tipikusan kerülendő, de előírható, ha a beteg lázas, vagy toxikus elváltozások mtatkoznak a hemogramon, illetvebebizonyosodik az intesztinális mucosa barrier leépülése. A legtöbb hasnyálmirígy gyulladásos macsk és kutya steril.  Enrofloxacin (5 mg/kg IV 12 óránként) és cefotaxim (25-50 mg/kg IV 8 óránként) szivárogjon kellőképp a pancreasba.

Hányást csillapító terápia indokolt, ha a hányás persistens vagy heveny.  Phenothiazin származékú hányáscsillapítók, mint a chlorpromazin jól működnek, habár a prokinetikus szerek, mit a metoclopramid folyamatos infúzióként (1-2 mg/kg/24 h) is hatásos lehet.

Fájdalomcsillapító terápia feltételezhető, injektábilis opioidok használatával, mint a buprenorphin (0.005-0.01 mg/kg SC 6-12 óránként) vagy oxymorphon (0.05-0.1 mg/kg IM or SC 1-3 óránként). Egy transdermális fentanyl tapasz (Duragesic, Janssen) alkalmazható a bőr egy tiszta, lenyírt területén, így megóvhatjuk a hosszabbidejű applied analgesiatól (25 μg/h tapasz 5 naponként).  Adequate fentanyl szintek nem megvalósíthatók a felhelyezést követő 6-48 órában, így rövid ideig egy másik fájdalomcsillapítót kell alkalmazni. 

A diabetes mellitus aránylag gyakran fordul elő hasnyálmirígy gyulladásos macskáknál, és az állatokat insulinnal kell kezelni.  A respiratorikus distress, neurologiai problémák, cardiális abnormalitások, vérzési rendellenességek, acut veseelégtelenség mind kedvezőtlen prognostikus jel, de megfelelő lépésekkel meg kell kísérelni kezelni ezeket a komplikációkat.

A Gastrikus nyálkahártyavédelme egyH12 blokkolóval, (famotidin or ranitidin) ajánlottaz akut panreatitisben szenvedő betegeknél, ha a gastrikus mucosa épsége veszélyben van. A heveny pancreatitis szintén összefüggésben van a plazma proteáz inhibítorok fogyásával, amint az aktivált pancreas proteáz kitisztult a keringésből. Az α2-macroglobulinokgyors saturációját az akut DIC, shock, és halál követi. Habár vitatott, a plazma (20 ml/kg IV), vagy teljes vértranszfúzió  az α2-macroglobulin visszajuttatása érdekében életmentő lehet ezen körükmények között.

A hasnyálmirígy perfúzió fokozása érdekében kolloid kieggészítés alkalmazható hidroxil starch-al vagy magas molekulasúlyú dextránnal (10-20 ml/kg/nap IV). 

Corticosteroidokat rövid ideig kell adagolni a fulminát pancreatitisben szenvedő schokkos állatoknak, vagy hosszú ideig, ha az állatnál egyidejűleg fennáll IBD vagy lymphocytikus/plasmacytikus cholangiohepatitis. A prednisolon adagolásnak semmiféle romboló hatása nem volt megfigyelhető hasnyálmirígy gyulladásos macskáknál, melyeknél egyidejűleg IBD cholangiohepatitis ált fenn, ha az adagolás 10mg volt naponta. Ezeknél a pacienseknél, melyeknél az acut pancreatitist exploratorikus laparotomiával támasztoták alá, a szabad peritoneal folyadék eltávolítása hasűri mosással ajánlatos. Egyes esetekben a pancreatitis lokalizálható a mirígy egy lebenyében, ekkor az adott terület sebészeti eltávolítása teljes jobbulást eredményezhet.

A dopamin állandó arányú 5 g/kg/min sebességgű infúziójának jótékony hatása van az exacerbatio elleni védekezés során heveny hemorrhagiás pancreatitis során macska pancreatitis modellekben. Ezt a hatást microvascularis permeabilitás növelésével érhető el, amely hasnyálmirígy ödémát okozhat.  Sajnos ez a hatás csak akkor volt kimutatható, ha a pancreatitis kezdetekor 12 órán belül dopamint adagoltak a macskáknak. A spontán pancreatitisben szenvedő macskák dopaminjának klinikai meghatározása szükséges, mielőtt ezt a szert egyformán adagolnánk.

A Hasnyálmirígy enzimkiegészítés növelheti a hasi fájdalmat, valószínűleg az endogén pancreas enzimszekréció gátlásának feedbackje miatt.  Hasonló képpen a somatostatin és analógjai gátolák a pancreas secretiot, habár hiányoznak klinikai vizsgálatok, hogy kimutassuk kedvező hatását spontán pancreatitis esetében embereknél. Végezetül a pancreatitises macskák magas hányadában a cobalamin (vitamin B12) koncentráció subnormális. Szüksé esetén parenterális cobalamin kiegészítés adható, 0.5-1mg per macska 2 hetente  4 beadással subcutan, és a koncentrációt 1-2 hónapon belül ellenőrizni kell.

Prognosis

A pancreatitis egy változó erősségű előre nem jelezhető betegség. A velejáró életveszélyes jeleket az acut fulminating pancreatitist gyakran halál követi, a supportív lépések ellenére de a kutyák teljes mértékben felépülnek egy isolated heveny eset után.

 Más esetekben aránylag gynge, vahy félheveny krónikus vagy recurrens pancreatitis fennmarad bármilyen terápia ellenére, és vagy a beteg pusztul el a betegség egy akut heveny exacerbation-ban, vagy el kell altani a nem teljes felépülés, vagy az állapot szintentartásának költsége miatt. A legtöbb komplikáció mentes pancreatitisben szenvedő beteg vélhetően spontán felépül egy eset után, és jó állapotban marad, ha nem kap magas zsírtartalmú tápot, és jutalomfalatkákat?.  Azoknál a macskáknál, melyeknél az akut pancreatitis és a máj lipidosis egyidejűleg fennáll, kedvezőtlenebb a prognosis, mint azoknál, amelyeknél a máj lipidosis magáan van jelen.  A jelen vizsgálat megállapítótta, hogy az egyidejűleg pancreatitisben és máj lipidosisban szenvedő macskák túlélési esélye 20%, még a pancreatitisben nem szevedő macskák 50%-a éli túl betegséget.

Ajánlott irodalom:

1.  Hill, RC and Van Winkle, TJ. Acute necrotizing pancreatitis and acute suppurative pancreatitis in the cat. A retrospective study of 40 cases (1976-1989).  J.Vet.Int.Med. 7:25-33, 1993.

2.  Akol, KG, Washabau, RJ, et al. Acute pancreatitis in cats with hepatic lipidosis. J.Vet.Int.Med. 7:205-209, 1993.

3.  Steiner, JM, Medinger, TL. and Williams, DA. Development and validation of a radioimmunoassay for feline trypsin-like immunoreactivity.  Am.J.Vet.Res. 57:1417-1420, 1996.

4.  Simpson K, Shiroma J, Biller D, et al.  Ante-mortem diagnosis of pancreatitis in four cats.  J Sm Anim Pract 35:93-99, 1994.

5. Parent C, Washabau RJ, Williams D, et al.  Serum trypsin-like immunoreactivity, amylase and lipase in the diagnosis of feline acute pancreatitis.  J Vet Int Med (abstract) 9:194, 1995.

6.   Hess R, Kass P, Shofer F, et al.  Evaluation of risk factors for fatal acute pancreatitis in dogs.  J Am Vet Med Assoc 214(1):46-51, 1999.

Demodicosis

szombat, április 7th, 2007

Gyógykezelés:
Ivermectin orálisan (dózis táblázat) .

Referenciák:

Megaesophagus

kedd, február 20th, 2007

A nyelöcsö rendellenessége, amelynek jellemzöi:
- a nyelöcsö hypermotilitása
-
a nyelöcsö dilatációja
-
progressziv regurgitáció
-
súlyvesztés
 
.
.
Kétféle megaesophagus van: 
.
Veleszületett megaesophagus
Altalában az elválasztasztás után válik azonnal nyilvánvalóvá, regurgitációval jár, valamint súlyban lemarad a társaitól. A nyelöcsöi vagus ideg beidegzési zavara okozza. Altalában Ir szetterekben, Dán dogokban, Német juhászokban, Labradorokban, Shar-Pei és New-foundland kutyákban alakul ki. Ezenkivül miniatur Schnauzerekben és foxterrierekben is elöfordul.
 
.
Szerzett megaesophagus
Másodlagosan alakul ki, általában 7-15 éves kor között, nincsen fajtához kötve, a következö okok egyike miatt:
.
- Myasthenia gravis miatt (az esetek 25-30%-ában!)
-
Hypoadrenocorticism (Addison’s betegség) miatt
-
Olommérgezés miatt
-
Lupus myositis miatt
-
Dysautonómia miatt
-
Súlyosfokú nyelöcsögyulladás miatt
- Pajzsmirigyelégtelenség (hypothyroidism)
-
Idiopathikus 
.
Humán achalasia: a szerzett megaesophagus helytelenül lett összehasonlitva a humán achalasiával. Az achalasia ugyanis a nyelöcsö alulsó szakaszának elernyedési nehézségét, valamint a nyelöcsö nem megfelelö (lelassúdott) perisztaltikáját jelenti. Ehhez hasonló elváltozást ugyan leirtak, de eddig nem bizonyitottak be kutyákon.
.
 Klinikai tünetek 
.
A leggyakoribb tünet a regurgitáció. (Nagyon fontos tehát a kórelözmény felvételekor és a fizikális vizsgálat során annak megállapitása, hogy hányásról vagy regurgitációról van szó.) A regurgitáció hetente néhányszor vagy akár naponta többször is elöfordulhat. Mint a legtöbb nyelöcsöi bántalom esetében, a legtöbb állat súlyveszteséget mutat és gyakran másodlagos, aspirációs tüdögyulladás alakul ki. A fizikális vizsgálat során gyakran találunk fokozott nyálzást, köhögést és tüdögyulladásra utaló tüdöhangokat.
.
Diagnosztikai vizsgálatok
.
Teljes vérkép: normális
Vérbiokémia: az Addison-betegség kizárására
Vizeletvizsgálat:
Mellkas és nyaki röntgenfelvétel
Báriumos mellkas és nyaki röntgenfelvétel: vigyázz, aspiráció veszélye!
A nyelöcsö endoszkópos vizsgálata: daganat, idegentest kizárása, nyelöcsögyulladás megállapitása. Vigyázz, aspiráció veszélye!
Szerológiai teszt: nicotinic acetylcholine-receptor antibody (Myasthenia gravis kizárására)ACTH stimulációs teszt (az Addison betegég kizárására)
Szerum creatinine phosphokinase aktivitás mérése
Electromyographia
Izom biopszia
Pajzsmirigyfunkció tesztek (TSH stimulációs teszt, T4) 
.
Gyógykezelés 
.
Myasthenia gravis kezelése: Pyridostigmine (1-3 mg/kg naponta 2x per os)
Azokban az esetekben, amikor ez a kezelés nem müködik, akkor immunszupresszió szükséges, melyet vagy prednison vagy azathioprine gyógyszerekkel lehet elérni.
Prednisone (1-2 mg/kg naponta 2x per os) vagy Azathioprine (2 mg/kg naponta 1x 7 napig, aztán 0.5-1 mg/kg minden második nap per os) 
.
Pajzsmirigyelégtelenség (hypothyroidism) kezelése:Levothyroxine (22 ug/kg naponta 2x per os) 
.
Polymyositis kezelése:Prednisone (1-2 mg/kg naponta 2x per os) 
.
Nyelöcsö motilitásának fokozására: A Prokinetikus (Metoclopramide vagy cisapride) kezelést korábban sokan javasoltak a nyelöcsöi motilitás fokozására, de a legújabb tanulmányok szerint ezek a szerek nem müködnek jól a nyelöcsö szakaszon, vagyis ezeket ne adjuk. A Bethanechol nevü gyógyszer viszont nagyon jó a nyelöcsö motilitásának a fokozására, ezt használjuk. 
.
Nyelöcsögyulladás kezelése: Sucralfate oldatot adjunk (0.5 – 1 gram állatonként naponta 3x per os) 
.
Tüdögyulladás kezelése: Hogyha endoszkópos vizsgálatot végzünk, akkor a légcsöböl, vagy a bronchusokból kimosott minta tenyésztését és rezisztencia vizsgálatát végezzük el. Hogyha ez nem lehetséges, akkor széles spektrumú antibiotikumos kezelést kell elkezdeni, 2-4 hétig. 
.
Hányinger kezelése:
.
 Mütéti kezelés
.
 Régebben javasolták a cardiomyotomiát (a gyomor-nyelöcsöi záróizom myotomiáját), abban a hitben, hogy a kutya megaesophagusa hasonló a humán achalasiához. A legújabb számos tanulmány viszont bebizonyitotta, hogy nemcsak, hogy nem segit a cardiomyotomia, hanem ellenkezöleg, a helyzet rosszabbodását okozza. 
.
Diétás kezelés A megaesophagusban szenvedö kutyák naponta többször egyenek, minden alkalommal egy kissebb mennyiségü, magas kalóriájú takarmányt.  Fontos, hogy az etetötál magasabbra legyen emelve, mert ez segiti a hypomotilitásban lévö nyelöcsöbe került eleség a gravitáció miatt a gyomorba jusson. Fontos, hogy etetés után a tulajdonos 15-30 percig álló helyzetben maradjon, a regurgitáció elkerülésére. Azok az állatok, amelyek nem tudnak igy sem enni, azoknak egy tartós gastrostomy csövet kell betenni a gyomorba, igy a nyelöcsö megkerülésével közvetlenül a gyomorba kerül a táplálék. 
.
Prognózis 
.
A veleszületett megaesophagus prognózisa sok esetben kedvezö akkor, hogyha a tulajdonos hajlandó hónapokon át hajlandó ápolni és etetni az állatot a fenntiekben elmondottak szerint. A gyakorta elöforduló aspirációs tüdögyulladást is kezelni kell. Sok esetben, az ilyen fiatal állatokon észlelt megaesophagus hónapok alatt javulást mutathat. Köhögés kialakulása esetén tüdögylladásra kell gondolni. A szerzett megaesophagus prognózisa a legtöbb esetben kedvezötlen, vagy rossz, amikor nem tudtuk a kiváltó okot beazonositani. A krónikus alultáplálás, testsúlyvesztés és a másodlagos aspirációs tüdögyulladás. Azokban az esetekben viszont, amikor a kiváltó okot betudtuk azonositani (Addison-betegség, Myasthenia gravis, stb.), akkor a prognosis sokkal kedvezöbb.

Dr. Gál Sándor 
Referenciák:
Megaesohpagus (SOC) .

*TARTALOMJEGYZEK (Betegségek)

péntek, február 9th, 2007

A Betegségek TARTALOMJEGYZEKET itt találjátok.

Epilepszia

szerda, február 7th, 2007

TREATMENT RECOMMENDATIONS
I
nitial Treatment

Long-term management of epilepsy is ideally accomplished with a single drug; either phenobarbital or bromide is the preferred initial treatment. However, if a patient is not adequately controlled with monotherapy, the two drugs can be used simultaneously.

Phenobarbital

Initial dosing: 2.2-4.4 mg/kg PO bid. If the initial dosing regimen fails to sufficiently control seizures, a proportional increase in the dose is indicated so that blood concentrations increase in increments of 5 µg/ml. Thus, if the patient is at 10 µg/ml, the target of 15 µg/ml would require a 50% dose increase; if the patient is at 20 µg/ml, the target of 25 µg/ml would require approximately a 25% dose increase.

Time to steady state: 10 to 14 days.

Therapeutic range: 25 to 40 µg/ml.

Potential side effects: Sedation, ataxia, polyuria/ polydipsia, polyphagia, hepatotoxicity, and blood dyscrasias (rare); sedation and ataxia usually improve after the first few weeks of therapy.

Bromide

Although either the sodium or potassium salt may be used, potassium is more common. Bromide salts are not approved drugs and must be compounded by a pharmacist or the veterinarian. Because of the amount of time required to reach steady state concentration, a loading dose of bromide may sometimes be indicated at the initiation of treatment.

Initial dosing: 20-40 mg/kg PO bid.
Time to steady state: Approximately 3 months (half life = 21-24 days).
Therapeutic range: 1-3 mg/ml.
When used as monotherapy: 2-3 mg/ml.
When used in conjunction with phenobarbital: 1-2 mg/ml.

Potential side effects: Sedation, ataxia, polyuria/ polydipsia, polyphagia, hyperactivity, and pruritic skin rash. Increased incidence of pancreatitis is seen with combined bromide-phenobarbital therapy compared with phenobarbital therapy alone. Potassium bromide should be used with caution in dogs with renal failure; sodium bromide should be avoided in patients with congestive heart failure.

Loading Doses

In patients with severe seizures or status epilepticus, or when there is a need to rapidly decrease one anticonvulsant while adding another (e.g., because of hepatotoxicity or pancytopenia in patients receiving phenobarbital), loading doses may be indicated:

Phenobarbital:

IV loading dose (mg) = desired serum level (µg/ml) × body weight (kg) × 0.8 L/kg; calculated loading dose should be divided and given over a 24-hour period.

Potassium bromide:

500 mg/kg PO divided and given with food. The total calculated dose can be given over 5 days or as quickly as 24 to 48 hours.

Sodium bromide:

Because of the lower molecular weight of the sodium bromide (102 D) versus potassium bromide (119 D), the IV loading dose is 85% of the calculated dose of potassium bromide (i.e., 85% of 500 mg/kg or 425 mg/kg).

Alternative/Optional Treatments/Therapy

Though no large-scale controlled studies have been conducted using the following drugs in veterinary patients, there have been anecdotal reports of some success with these therapies in patients refractory to other AEDs. These drugs are more expensive than phenobarbital and bromide and thus are typically used as add-on therapy to standard anticonvulsant drug regimens.

Felbamate (Felbatol, Medpointe, Somerset, NJ).

Initial dose: 15 mg/kg PO tid.
Potential side effects: Hepatic dysfunction; blood dyscrasias.

Gabapentin (Neurontin, Parke-Davis).

Initial dose: 10 mg/kg PO tid.
Potential side effects: Possible sedation.

Zonisamide (Zonegran, Elan Biopharmaceuticals, San Diego, CA).

Initial dose: 5-10 mg/kg PO bid (10 mg/kg for dogs already on phenobarbital).
Potential side effects: Transient sedation, mild ataxia, inappetence, and vomiting.

Topiramate (Topamax, Ortho-McNeil).

Initial dose: 2.5-10 mg/kg PO bid.
Potential side effects: Gastrointestinal upset; irritability.

Levetiracetam (Keppra, UCB Parma, Smyrna, GA).

Initial dose: 20 mg/kg PO tid.
Potential side effects: None reported.

Supportive Treatment

Following a particularly severe seizure (e.g., status epilepticus) or an episode of cluster seizures, some patients may require supportive care in the immediate postictal period.

An IV catheter should be placed. Pretreatment blood samples should be obtained from dogs currently receiving AED therapy. Samples should also be collected for routine blood work (complete blood cell count and serum chemistry) and urinalysis.

Subsequent seizures should be controlled with diazepam and phenobarbital, if necessary.

Diazepam: 0.5 mg/kg IV or 1-2 mg/kg per rectum; may be repeated up to a total of 3 doses).

Phenobarbital: In a naïve patient, up to 18 mg/kg IV (divided into single 5 mg/kg IV boluses) can be given, or the following formula can be used to target a 25 mg/ml blood level: body weight (kg) × 0.8 L/kg × 25 mg/dl = loading dose.

Note: For each 3 mg/kg of Phenobarbital given IV, serum concentration increases approximately 5 µg/ml. Drug distribution of phenobarbital into the central nervous system may take 15 to 30 minutes.

If diazepam is ineffective at controlling seizures, propofol (4-6 mg/kg as a bolus followed by an infusion of 6-12 mg/kg/hr) can be given. Patients should be monitored closely; some may require intubation.

Hydration should be maintained with IV fluids in patients that cannot eat or drink.

Patients should be monitored for metabolic or electrolyte abnormalities. Nonambulatory patients should be rotated.

Patient Monitoring

First-Line AED Monitoring

Phenobarbital

Therapeutic range: 15-40 µg/ml.
Serum drug levels should be checked according to the following schedule:

Two to 3 weeks after initiating therapy or changing the dose.
Three months after initiating therapy.
Every 6 to 12 months once the dose is stabilized.
Following a breakthrough seizure.

Liver function tests (serum chemistries ± bile acids) should be measured at the same time as drug levels.

O N  T H E  N E W S F R O N T

Vagal nerve stimulation by an implantable pulse generator has been described as an effective therapeutic modality in human patients with refractory epilepsy. This technique has been effective in inhibiting experimentally induced seizures in dogs. However, no large-scale studies have been performed to evaluate its clinical efficacy in veterinary patients. Drugs that address epileptogenesis are being developed. Conventional anticonvulsants decrease seizure frequency and severity but do not stop or slow the progression of the disease.

Bromide

Therapeutic range: 1-3 mg/ml.
Serum drug levels should be checked according to the following schedule:

One week after administering the loading dose.
One and 3 months after starting a maintenance dose.
Every 6 to 12 months once the dose is stabilized.
Following a breakthrough seizure.

Second-Line AED Monitoring

Felbamate
Therapeutic range (extrapolated from humans): 20-100 µg/ml.
Measurement of serum drug levels is not necessary in dogs.
Because of the risk of hepatotoxicity, serum chemistry profiles should be performed every 6 to 12 months.

Gabapentin
Therapeutic range: 4-16 mg/ml.
Measurement of serum drug levels is not necessary in dogs.

Zonisamide
Therapeutic range (extrapolated from humans): 10-40 µg/ml.
Trough levels should be checked 1 week after instituting therapy.

Topiramate
Therapeutic range: 2-25 mg/L.
Measurement of serum drug levels is not necessary in dogs.

Levetiracetam
Therapeutic range (extrapolated from humans): 5-45 µg/ml.
Measurement of serum drug levels is not routinely performed.

Home Management

Owners must appreciate the importance of regular administration of the prescribed AED and understand what to do if a dose is missed.Anticonvulsant levels must be monitored regularly. Owners should maintain a seizure log, which should include the following information: Time, date, characteristics of seizure, duration of seizure, any changes in environment or routine just before the seizure, and a description of the postictal period.

When possible, owners should videotape the seizure and the immediate postictal period.

Owners should understand that changes in the pet’s environment and routine (and diet for patients on bromide therapy) may precipitate a seizure.Some dogs suffer cluster seizures or status epilepticus requiring emergency treatment. To decrease the emotional and financial hardship of frequent emergency visits, diazepam may be given rectally by owners.

Milestones/Recovery Time Frames

The ultimate goal of therapy is to restore good quality of life for the patient by decreasing the frequency and severity of seizures. Complete control of seizures is uncommon; however, the target frequency is no more than one seizure every 4 to 6 weeks.

The AED dose should be individualized to the patient with regard to efficacy, serum concentrations, and side effects.Patients may become refractory to the current therapy, and adjustments may be required.

Treatment Contraindications

Use of phenobarbital with concurrent hepatic disease.

Use of bromide with concurrent renal disease and cardiac disease. Use of phenothiazines, ketamine, or xylazine; these drugs may precipitate seizure activity. Phenytoin, carbamazepine, valproic acid, and ethosuximide are used as AEDs in human patients, but the short half-life of these agents makes them ineffective in dogs.

PROGNOSIS

Favorable Criteria
Seizures are well controlled.
Patient tolerates AEDs well.
Good owner compliance.
Seizures started later in life.

Unfavorable Criteria
Patient becomes refractory to available AEDs.
Occurrence of frequent clusters or status epilepticus.
Significant untoward side effects from AEDs.
Seizures started at younger age.


 

Veseelégtelenség (idült)

kedd, január 30th, 2007

Magyar nyelvü anyagok

Angol nyelvü anyagok

Feline CRF website .
Nagyon jó, nem állatorvos által elkészitett honlap!

Krónikus hasmenés

csütörtök, január 25th, 2007

1. Kórelőzmény

a.) A kórelőzmény alapján először azt kell eldönteni, hogy vékonybél vagy vastagbél gyulladásról van-e szó.
b.) Milyen kutyafajtáról van szó?

  • Ír szettereknél: gluten-sensitive enteropathy
  • Német juhász: ennél a fajtánál fordul elő a legnagyobb számban az exocrine pancreatic insufficiency (EPI)

2. Teljes vérkép és a vér biokémiai vizsgálata

  • Eosinophilia: paraziták, eosinophilic enterocolitits vagy hypoadrenocorticism.
  • Lymphopenia és hypocholesterolemia: lymphangiectasia esetén is előfordul
  • Anemia és microcytosis: krónikus gastrointestinalis vérzés és vashiány
  • Panhypoproteinaemia: protein-losing enteropathy (fehérjevesztéssel járó enteropathia), amely vékonybél problémára és lymphangiectasiara utal.
  • Emelkedett lipase és amylase szint: pancreatitis
  • Egyéb biokémiai labor eredmények: vese-, májbetegségekre utalhatnak vagy endocrinopathyara.

3. Bélsárvizsgálat

  • Bélparazitákra: rutin direkt bélsárvizsgálat + flotációs vizsgálat + zinc-szulfátos centrifugálásos vizsgálat (ez utóbbi Giardiara).

  • Bélsár cytológiai vizsgálata: esetenként található Histoplasma, Prototheca, széklet leukocyták (ezek inflammatory bowel disease-re utalhatnak), vagy egyéb baktériumok, pl.Campylobacter vagy Salmonella.

  • Székletkenet (Sudan festéssel): steatorrhea esetén felszívódási vagy emésztési zavarra utal.

  • Széklet bakteriológiai tenyésztése: Campylobacter vagy Salmonella a leggyakoribb

4. Exocrine pancreatic funkció vizsgálata

  • Trypsinlike immunoreactivity (TLI) teszt: a legjobb teszt az EPI diagnosztizálására.
  • Oralis bentiromide (BT-PABA) teszt: már egy kis plasma PABA emelkedés is EPI-ra utalhat.

5. Malabsorbtion (vagyis a belülről való felszívódás) vizsgálata

  1. Xylose abszorbciós teszt: plasma xylose koncentráció<45mg/dl malabszorbcióra utalhat, de a normál érték nem zárja ki a malabszorbció lehetőségét.

  2. Szérum foliát és cobalamin teszt: alacsony cobalamin – EPI vagy distalis vékonybél malabszorbcióra utal, alacsony foliate – proximális vékonybél malabszorbcióra utal. Vékonybélbeli baktérium túlszaporodása esetenként szintén növeli a szérum foliate szintjét és csökkenti a szérum cobalamin szintjét.

6. Röntgen

  • Survey röntgen: utalhat intestinalis obstrukcióra, szervi megnagyobbodásra, idegen testre vagy ascitesre.

  • Kontraszt röntgen (gyomor és vékonybél bárium sorozata és/vagy báriumos beöntes): esetleges bélfalvastagodás, bélfekélyek, nyálkahártya rendellenességek, daganat, radiolucent idegen test, vagy bélszűkület.

7. Ultrahangos vizsgálat

Hasi ultrasonography: esetleges bélfalvastagodás, idegen test, subileus, ascites vagy mesenteric lymphadenopathy.

8. Endoszkópiás vizsgálat bél-biopsziával

Megjegyzés: Ha a fent említett hét (7) vizsgálat nem hozott diagnosztikai eredményt, akkor az endoszkopiás vizsgálat + nyálkahártya biopszia + a dodenumbol közvetlenül vett aspiratum kitenyésztése az egyedüli módja annak, hogy (nagy valószínűséggel) megtudjuk a krónikus hasmenés okát.

A krónikus hasmenés diagnosztizálásanak a kulcsa a biopsziás vizsgálat és a tenyésztés. A biopszia szakszerű és részletes szövettani értékelése nagyon fontos.

Gyomor + vékonybél + vastagbél endoszkópia: több helyről vett szövettani minta + gyomor és bélminta aspiraciója.

8. Exploratory surgery (A hasüreg diagnosztikai feltárásos műtéte)

Egyértelműen, az endoszkópiás vizsgálat kevésbé invasive, mint a feltárásos műtét, de nekem a következő a véleményem:

  1. Kevés állatorvosnak van Magyarországon endoszkópja, illetve a hozzávaló szakértelem.

  2. A hasüreg feltárásos műtéte igen gyors és egyszerűen elvégezhető, vidéken is, akárhol.

  3. A teljes hasüreg, az összes szervek, beleértve a teljes gastrointestinalis rendszert, nem csak megtekinthető, megtapintható, nem csak mintavételre ad lehetőséget, hanem idegentest, subileus, daganat, stb. esetében azonnali sebészeti beavatkozásra is alkalmat ad, tehát megoldást is kínál.

  4. A gyomor és béltartalom steril fecskendővel vett aspirációja (több helyről) és annak tenyésztésre küldése megoldható.

  5. A gyomor és bélfal teljes falú biopsziás szövetvétele lehetséges (ellentétben az endoszkópiás vizsgálattal, amikor csak nyálkahártya biopsziát vesznek).

  6. A feltárásos műtét során más szervekből (máj, vagy hasnyálmirigy, stb.) is vehető biopsziás minta.

Mi rengeteg feltárásos műtétet végzünk mind a baleseti, mind prevenciós klinikákban, ahol dolgozom. Előnyben részesítjük a feltárásos műtétet, hiszen ne feledjük el, hogy pl. az ovariohysterectomia műtéte ma már olyan gyors és rutin műtétnek számít itt Amerikában, hogy a tulajdonosok részéről nincs akkora vonakodás egy műtéti feltárásra, mint esetleg húsz évvel ezelőtt volt. Rengeteg információt tudok a feltárásos műtét során “begyűjteni” és sok esetben a műtéti megoldást is azonnal elvégezni. Nagyon ajánlom ezt a módszert a kollégák figyelmébe.

A tulajdonos felé én a következő információkat is nyújtom:

  1. A krónikus hasmenés teljes megszűntetése nem mindig lehetséges, olyan betegségek miatt mint bélfali daganat, histoplasmosis és lymphangiectasia.

  2. Anticholinergic gyógyszerek használata felfokozza a krónikus hasmenés tüneteit és alkalmazását mellőzni kell.

  3. A krónikus hasmenés tüneti kezelése – az alapok feltárása nélkül – ritkán hoz teljes gyógyulást.

  4. A bárány+rizs alapú “hypoallergikus” kutyatápok etetése nem oldja meg az étel allergia kizárásának kérdését.

Dr. Gál Sándor
Indianapolis